T j kisalf ld
Download
1 / 19

- PowerPoint PPT Presentation


  • 103 Views
  • Uploaded on

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió. Fekvése. 5300km ² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák – alf.) Délen a Rába kavicstakarója és a D-i-khg. Geomorfológiai szerkezete.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about '' - destiny


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
T j kisalf ld l.jpg

TÁJ- KISALFÖLD

Makrorégió


Fekv se l.jpg
Fekvése

  • 5300km² MO-területén

  • Határai:

    • Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig)

    • Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik

    • Északon a Duna (folyt. Szlovák – alf.)

    • Délen a Rába kavicstakarója és a D-i-khg.


Geomorfol giai szerkezete l.jpg
Geomorfológiai szerkezete

Szerkezeti határok: Szlovák –alföld irányában folytatódik, a Dunántúli-középhegység és az Alpok keleti nyúlványai között helyezkedik el.


Felsz n l.jpg
Felszín

  • Akkumulációs terület, mikrorelief

  • Tengeri üledék + folyami hordalék (alluviális terület)

  • Alföldéhez hasonló kialakulás. Újharmadkor óta térben és időben szakaszosan süllyedő medencét tengeri, majd folyóvízi üledékek töltötték ki, a felszín mai arculata pedig a folyóvíz, a szél következtében formálódott.


T jelhat rol s l.jpg
Tájelhatárolás

  • Két egymástól felszín-alaktanilag élesen elkülöníthető részre tagolódik:

  • - 1. a legjobban és legtovább süllyedt, folyóvízi üledékekkel igen vastagon fedett és elegyengetett Győri-medencére,

  • - 2. a déli és keleti részen széles sávban elterülő kevésbé megsüllyedt, eróziós dombsággá átalakult letarolt peremvidékre.


2 1 gy ri medence l.jpg
2.1. Győri - medence

  • A Duna, Rába, Répce hordalékával tökéletes síksággá formált Győri-medencét átlagosan 115-125 m tengerszint feletti magasságú tájrészletek alkotják

  • Rába torkolattól ÉNY-ra húzódó folyami feltöltésű tökéletes síkság


2 1 gy ri medence 2 l.jpg
2.1 Győri-medence 2.

  • É-i része: 2.1.1. Mosoni-síkság (2.1.1.2), Szigetköz (2.1.1.1.)– a Duna jelenkori hordalékkúpja. Az akkumuláció oka: a Duna esése 40cm/km-ről 10cm/km-re csökken Rajka és Gönyű között. Durva szemcséjű hordalék mederágy emelkedést okoz – zátonyok, szigetek


2 1 gy ri medence 3 l.jpg
2.1 Győri-medence 3.

  • 2.1.2. Fertő (2.1.2.1) és Hanság (2.1.2.2.) süllyedék – a nyugati részen, az egykori hatalmas lápvilág ma mocsár és rétlápok. A terület teljes vízmentesítése a sok csatorna ellenére sem megoldott, mert túl kicsi a vizek lejtése.


Gy ri medence 4 l.jpg
Győri – medence 4.

  • D-i részen 2.1.3.Rábaköz a Répce és Rába között. Rába kavicstakarója, 8-10 m vastag holocén homok és öntésiszap- Kapuvári (2.1.3.1.)- és Csornai sík (2.1.3.2.)

  • Kapuvári-Hany rekettyefüzes láprétjeiről, égererdejéről volt híres, a terület lecsapolásáig.


Tmenet a nyugat magyarorsz gi peremvid k s a dun nt li khg k z tt l.jpg
Átmenet a Nyugat- magyarországi peremvidék és a Dunántúli-khg. között

  • A Rába-völgy keleti oldalán egykori kavics-hordalékkúp a Kemeneshát.

  • Kelet felé a Bakonyig a kaviccsal lankás Kemenesalja fokozatosan a még alacsonyabb, gyengén tagolt széles halomvidékbe, a Marcal-medencébe megy át, melyből két jellegzetes bazaltsapkás tanúhegy, a Somló és a Ság-hegy emelkedik ki.


2 2 marcal medence l.jpg
2.2 Marcal-medence Dunántúli-khg. között

  • Denudációs, eróziós síkság a Kemeneshát (nyugat) és a Pannonhalmi domvidék (kelet) között.

  • A felszín eredeti magasságát a Somló és a Ság őrzi.

  • Ny-tól K felé: Kemenesalja (2.2.1.2. Kemenes Szláv szó=Kő), Marcal-völgye (2.2.1.1.), Pápa-Devecseri-sík (2.2.1.3.)


Marcal medence keleti hat ra l.jpg
Marcal – medence keleti határa Dunántúli-khg. között

  • Győrtől délkeletre a Kisalföld belsejébe ujjszerűen benyúló, kaviccsal és lösszel helyenként fedett, hármas tagolású pannóniai halomgerinc: a Pannonhalmi-dombság (vagy Sokorói-halmok), kelet felé a peremvidéket a Bakony és a Vértes lábánál elterülő, futóhomokkal és lösszel borított Bársonyos felszabdalt halomvidéke zárja le.


2 3 kom rom esztergomi s ks g l.jpg
2.3 Komárom-Esztergomi síkság Dunántúli-khg. között

  • Pannonhalmi dombságtól a Gerecse-Vértes hegylábi felszínéig a Duna és a Bakony közötti terület.

  • Északról dél felé: Győr-Tatai-teraszvidék (2.3.1.1.)– a Duna pleisztocén kori hordalékkúp teraszainak felszíni elemei 40-70 m magasságban.

  • Igmánd-Kisbéri medence (2.3.1.2.)

  • Legkeletebbre: Almás-Táti Duna-völgy (2.3.1.3.)


Ghajlat l.jpg
Éghajlat Dunántúli-khg. között

  • Mérsékelten száraz

  • A napsütéses órák száma kevesebb, mint az Alföldön (1700-1900 óra).

  • Csapadék évi mennyisége: 650-550 mm

  • Évi középhőm. Ny-ról K-felé nő:9,5 ºC -10ºC

  • Erőteljes Ny-i ÉNY-i légmozgás, erősen szeles vidék.


V zrajz veget ci l.jpg
Vízrajz, vegetáció Dunántúli-khg. között

  • Duna: Rajka-Dunaalmás között 102 km, Mosoni – Duna 125 km, vízgyűjtő területe 8800 Km², ingadozó vízjárás (100 m³/sec. kisvíz - 1000 m³/sec. árvízkor).

  • Marcal kb.100 km, vízgyűjtő területe: 3000 km ²

  • Ártéri ligeterdők maradványai, galériaerdők: mocsári nyáras, fűzes, égeres és tölgyes


Sv nyi nyersanyagok l.jpg
Ásványi nyersanyagok Dunántúli-khg. között

  • Felsőcsatárnál talkum van, Mihályinál mélyfúrással szénsavat hoztak fel. Balfon kénes szénsavas gyógyvíz van.


Mez g azdas g l.jpg
Mezőg Dunántúli-khg. közöttazdaság

Egyensúlyban van a növénytermesztés és állattenyésztés. A művelési ágak közül az erdő és rét arányanagyobb, mint az Alföldön, a szántó, kert és szőlő aránya kisebb. A szántóföldi növénytermesztésben a szálas-takarmányok, az árpa, rozs, zab, len, cukorrépa és burgonya termelése jelentékeny, a búza és a kukorica vetésterülete nem olyan kiemelkedő, mint az Alföldön.


Mez gazdas g 2 l.jpg
Mezőgazdaság 2. Dunántúli-khg. között

  • Gyümölcs, szőlő, és bortermelés a magasabb peremvidékeken (Somló, Ság-hegy, Pápa vidéke


Slide19 l.jpg
Ipar Dunántúli-khg. között

  • Kolajfinomítás: Szőny, Almásfüzitő, Nyergesújfalu

  • Papírgyártás: Lábatlan (Piszke)

  • Audi: Győr

  • Tejipar :Csorna, Kapuvár, Répcelak, Baromfi felsolgozás: Sárvár

  • Húsipar: Kapuvár, Pápa

  • Édesipar: Győr


ad