Az informatika az egészségügyben ma és holnap

1. Az informatika az egészségügyben ma és holnap Dr. Kincses Gyula ESKI

2. Az informatika helye az egészségügyben Alapvetések • Az informatika alkalmazott tudomány. • Ebből következik: fejlődése akkor realitás, ha van alkalmazási igény, és adottak a feltételek. • A fejlődés csak egyenszilárdságú fejlesztések (alkalmazások – alap-kommunikációs lehetőségek – szabványok) esetén realitás. • Ezek feltétele eddig nem volt adott.

3. A helyzet • Az eü informatika ma erősen leszakadó terület. • Okok: • nincs kényszerítő erő: egy biztosító – teljeskörű jogosultság; • Gyenge a tulajdonosi szemlélet: nincs kényszerítő erő a management támogató eszközök alkalmazására; • 1997 óta nem volt érdemi fejlesztés; • Ahol lett volna motiváció, ott nem engedte az adatvédelmi biztos (ami biztos). (IBR, HEFOP)

4. A jövőkép Ez a helyzet garantáltan változni fog. • Nő az alkalmazási igény: • biztosítási reform, • EBM alkalmazások, • telemedicina – orvoshiány, • Változik a környezet • Fejlődik az alap-infrastruktúra (csak a mentők miatt nem lehet autópályát építeni), • Áresés a technológiákban, szolgáltatásokban. • Változik a lakossági elvárás, nő az információ-igény.

5. Rövid táv – fejlesztési tervek a kormányzati ciklusban.

6. Az egészségpolitika igénye az informatikára • Az azonos minőségű, standardizált ellátás biztosítása • Betegadatok rendelkezésre állásának biztosítása • Szakértői támogatás a protokollszerű munkához • Távoktatás – képzés - protokollfejlesztés • Jogviszonygazolás –számonkérhető biztosítás • Ellátás-szervezés • Csoportmunka -telemedicina • Humán-erőforrás jobb kihasználása • Szakmai és finanszírozási ellenőrzés • A betegek segítése • Információ-ellátás (Dr.Info) tájékozott fogyasztó • Ellátás kényelme, szervezése (beutalás, előjegyzés, stb.)

7. Az eü informatika fejlesztési irányai • Általános, több célú megalapozó fejlesztések; • Az ágazati irányítás, az egészségügyi közigazgatás támogatása, hatékony-ságának javítása; • Az egészségügyi ellátás minőségének, hatékonyságának javítása; • A lakosság egészségtudatosságának, költségtudatos tájékozott fogyasztói magatartásának javítása.

8. Általános, több célú megalapozó fejlesztések • Az egészségügyi közigazgatást megalapozó közhiteles adatbázisok kialakítása, publikálása, hasznosítása • A közcélú információk széleskörű hozzáférésének biztosítása, • az ágazati integrált adattár (IMEA) fejlesztése, • a gyógyszer-forgalmi adatok többcélú hozzáférésének megoldása a „GY-VIR” project kiterjesztésével. • Az egységes egészségügyi elektronikus információ-áramlás megalapozása: az eEgészség szabványok bővítése, a jelentési rendszer alapjainak megújítása. • A multifunkcionális kártya (jogviszony-igazolás+autorizált beteg-adat kommuni­káció) modellezése, megalapozó fejlesztései

9. Az ágazati irányítás, az egészségügyi közigazgatás támogatása • Az egészségügyi közigazgatás folyamatainak átláthatóvá, nyilvánossá tétele • EU csatlakozásból, nemzetközi tagságokból fakadó követelmények kielégítése (EU egészségügyi kártya teljes körű bevezetése) • Az egészségbiztosítás ellenőrzési rendszerének javítása • vényellenőrzés – e-recept előkészítés, • az adattárra épülő, célzott elemző - ellenőrző rendszerek kialakítása (halmozódások, outlayer figyelés, stb.), • közgyógy-ellátás on-line jogosultság-ellenőrzés • Az on line, az APEH adatbázisra alapuló jogviszony-igazolási rendszer előkésztése. • A közigazgatási reformhoz kapcsolódó informatikai feladatok támogatása (KET) • Az ágazati portál fejlesztése

10. Az egészségügyi ellátás minőségének, hatékonyságának javítása • Sürgősségi ellátás informatikai támogatása (bevetés-irányítás, illetve a sürgősség egyes pontjainak összekötése). • Minőségfejlesztési munka támogatása • irányelvek kidolgozásához csoportmunka támogatása • az irányelvek tudásbázissá fejlesztése • HEFOP 4.4. támogatásával az ellátórendszer info-kommunikációs fejlesztésének megalapozása. • Az intézményen belüli és intézményközi orvosi együttműködések támogatása (telemedicina pilot-ok támogatása a szerkezetváltás és a hiányszakmák problémáinak segítésére).

11. A lakosság egészségtudatosságának, költség-tudatos tájékozott fogyasztói magatartásának javítása • A Dr.Info I. szolgáltatásainak javítása, fejlesztése: adatbázis építés és felhasználói felületek kialakítása: • Ügyeleti adatbázis kialakítása: alapellátási ügyelet, SBO-k, kórházi „felvételes ügyeletek”, ügyeletes gyógyszertárak rendszere • Szolgáltatók (ÁNTSz engedély-nyilvántartási projectre alapozva). • Gyógyszer adatbázis és keresési felületének fejlesztése, összekötés a KNET-el, – egyszerű generikus kereshetőség megoldása. • A Dr.Info II. előkészítése. • SMS és WAP kommunikációs partnerség kialakítása A cél: automatikus helymeghatározáson alapuló információ-szolgáltatás WAP-on és SMS-ben az aktuális ügyeleti helyekről. • Az egészségügyi intézmények „Egységes lakossági tájékoztatójának” tartalmi kidolgozása, adatbázisba szervezett publikálása.

12. A középtáv • Alapvető fejlesztésekre van szükség: • Nagy alkalmazási területek bevezetése • Általános infrastruktúra-fejlesztés. • Alkalmazások • Biztosítási reform • Adatszolgáltatás megújítása • Tartalom, szektorsemlegesség • technológia • Eszközök • Minimumfeltételek • Szabványok • Kártya – kőleves.

13. Az adatgyűjtés megújítása • Az adatgyűjtésünk arra az egyszerűsített modellre épül, hogy egészségügy=közfinanszírozott eütehát ha jó a finanszírozási adatgyűjtés, akkor tudunk mindent az egészségügyről. • Ez nem igaz. • Ki kell alakítani a szektorsemleges adatgyűjtést.

14. ÁNTSz Országos Intézetek KSH Egészségügy Adatgyűjtő Központ(ok)(GIRO rendszer is) Szektor és cél-semleges adatgyűjtés a szolgáltatóktól Ágazati Adat-tárház Szakfelügyeleti rendszer Egészség-biztosító(k) EüM Közfinanszírozott szolgáltatások (KFSZ) MFSZ MFSZ Közszolgáltatásban (KF) résztvevő eü szolgáltatók KF-ben nem részt vevő MFSZ: magánfinanszírozású szolgáltatások

15. A kártya • A kártya a kőa kőlevesben, tehátaz a felesleges elem, ami létrehozhatja az összes szükséges elemét a rendszernek. • Alapelv: multifunkcionális kártya • Jogviszonygazolás (itthon és EU-ban) • Kulcskártya a betegadatok összefűzhetőségéhez • Opciók • „életmentő adatok” (társadalmi elfogadottság) • Kiegészítő biztosítások.

16. Összegzés • Az egészségügyi informatika komoly fejlődés előtt áll. (ha nem: jaj nekünk…) • A fejlődés feltétele: • Az egészségügyi info-kommunikációs alap-infrastruktúra fejlesztése • Valós igény az informatikára:„valódi” biztosítás,„valódi” management. • Egyszeri „szintrehozó” fejlesztés, akár PPP-ben is. • Szabványok.

17. Köszönöm a figyelmet.