Download
1 / 32
E N D
Nemi szerepek, gender Déri András ELTE TÓK Ifjúságsegítő
Hadas: példák a társadalmi nem és a test reprezentációira Zenei mező „Uram, ha egy nő zenét szerez, az olyan, mint amikor egy kutya a hátsó lábán sétál. Nem csinálja jól, de meglepő, hogy egyáltalán képes rá.” Virginia Woolf idézi Cecil Gray 1928-as megszólalását A férfilibidó mozgásba lendítésének feltétele a heteroszexuális női libidó normakonformműködése Filmek Európa: a férfiszerep kérdései Amerika: a férfiazonosság hírhozói http://real-d.mtak.hu/342/1/Hadas.pdf
Sex és gender Biológiai vs. társadalmi nem Genderbinary (a nem bináris szemlélete): a {sex és gender} két különálló, elváló és elválasztható kategóriaként való szemlélete: maszkulin és feminin, férfi és nő az interszexuális, transznemű és queeremberek megbélyegzéséhez vezethet heteronormativitás: elkülönülő és egymást kiegészítő (férfi és női) nemek és az ezekhez kapcsolódó természetesnek vélt nemi szerepek normatívnak tekintése által meghatározott gondolkodásmód és világkép ciszcentrikusság: átfogó és intézményesített rendszer, ami a transzneműek identitását és szükségleteit kevésbé tartja szem előtt illetve fontosnak, mint a ciszneműekét
Biológiai nemek Az elsődleges és másodlagos nemi jellegek alapján határozódnak meg (- - -> kérdés: társadalmi konstrukció-e?)
Társadalmi nemek férfi nő transznemű A transzszexuálisok szexuális orientációjukat tekintve ugyanúgy lehetnek hetero- homo- vagy biszexuálisok, mint bármelyikünk Leslie Feinberg: „két keskeny ajtó nyílik csak előttünk: férfi vagy nő felirattal” Cheryl Chase (Intersex Society of North America): „Amikor nemiszervcsonkolásról beszélünk, mindig a harmadik világ kultúrájára gondolunk – ha pedig a mi, hivatásukat engedéllyel gyakorló, diplomás orvosaink végeznek ugyanilyen csonkoló műtétet, azt a tudományos hitelesség aurája lengi körül.” – tanácsadás helyett medikalizálás A transzneműek különös sebezhetősége: Előítéletek, szexuális és fizikai bántalmazás (részben a genderbinary gondolkodás miatt, részben mert a maszkulin hegemónia alapvetéseit kérdőjelezi meg a nőként élni vágyó férfi, vagy a férfiként élni vágyó nő – ez is binary!) A névváltoztatás kérdése Genderqueer (http://www.companymedia.hu/images/stories/company/archivum/2012/201203.pdf)
Queerség A szó eredetileg a homoszexuálisok pejoratív megnevezése volt A nyolcvanas évektől kezdik szélesebb körben alkalmazni azok, akik túl szűknek érzik a megszokott, a heteroszexualitáshoz viszonyított kategóriákat Elméleti alap: személyiség mint társadalmi konstrukció Szocializációs és önmegértő folyamat folyamatosan alakuló identitás Nem annyira újfajta identitás-meghatározás, inkább a megszokott identitás-kategóriák kritikája Nincs mindenkire vonatkoztatható pontos fogalomkészlet Kategóriák, pl.: bigender, pangender, harmadik nem,
Kiegészítés: Queer-elméletek a biológiai nem, a társadalmi nem és a vágy össze nem illeszkedő pontjaira összpontosít A queer-modellekben „a különbözőség retorikája váltja fel az inkább asszimiláció-párti, más csoportokhoz való hasonlóságot kiemelő liberális hangsúlyt” (Lisa Duggan) Posztstrukturalizmus: az identitás átmeneti, kontextusfüggő, feltételes Ugyanakkor: személyes identifikációs kategória + politikai szerveződés
Különböző queer-jelentések Az identitás fix, koherens és természetes dolognak tekintésének elutasítása Megkülönböztetés a régi stílusú leszbikusoktól és melegektől (konzisztens és önazaonos identitás) Nyitott csoport, amelynek közös tulajdonsága nem maga az identitása, hanem normativitás-ellenes pozíciója a szexualitás terén ellentétes fogalmak, de: a biológiai nem, a gender és a szexualitás normatív megszilárdulásait problematizálja ellenállás a „normálissal” szemben
Szexuális irányultság: az egyén szexuális vagy romantikus vonzalmának iránya biológiai (genetikai és hormonoktól függő) és társadalmi tényezők összjátéka ClellanS. Ford, Frank A. Beach: Patterns of SexualBehavior (1951)
Nemi szocializáció Az a tanulás, ami során az egyén a társadalmi közegek (pl. család, média) segítségével megtanulja a társadalmi nemi (gender-) szerepeket A genderszerepek különbségei nem biológiailag meghatározottak, hanem kulturálisan alakultak ki, a biológiai nemből vannak levezetve
Nemi szocializáció 2-3 éves korukra a gyerekek nincsenek tisztában a nemek közötti különbségek természetével, de a fiú és lány címkéket már használják 6-7 éves korukra alakul ki, hogy a nemük stabil jellemző: nemi konstancia Családi, iskolai szocializáció hatásai Média szerepe Foglalkozási önszegregáció
Strukturális paraméterek A nem a társadalmi rétegződés egy formája Agelusz: strukturális paraméterek
Féri és női szerepek Bourdieu: Szexualizált és szexualizáló társadalmi munkamegosztási rend Férfiak: nyilvános – nők: nem nyilvános Magánszféra: nem profit- és hatalomorientált, általában korlátlan időráfordítást enged A nők szférája az esztétikum: az esztétikai játékszabályok által (is) szervezett ceremóniák világa (ünnepek, fogadások – házigazda szerep) –Libidodominandi: az uralkodás ösztönösen meglévő vágya Nemiszerep-kontroll: A heteroszexuális normáktól való eltérés azért fenyegető a hegemón maszkulinitás normáira nézve, mert megkérdőjelezi az általános férfi és női szerepeket meghatározó konvencionális társadalmi szabályokat
Nemi szerepek és közvélemény Össztársadalmi vélemény vs. individuális beállítódás Állami politikák szerepe A magyar társadalom mind a gyermek, a család fontosságának, értékének megítélését illetően, mind a nemi szerepek kérdésében alapvetően tradicionális értékrendet képvisel, bár az elmozdulások látványosak Pongrácz Tiborné—S. Molnár Edit: Nemi szerepek és a közvélemény változásának kölcsönhatása
R. Connell: a nem mint a társadalmi rétegződés egy formája A társadalom három tényezője egymással kölcsönhatásban határozza meg: Munka: otthon elvégzett munkák (háztartási munka, gyerekgondozás) és a munkaerőpiacon elvégzett munka (foglalkoztatási szegregáció, egyenlőtlen fizetések) nemek szerinti felosztása Hatalom: intézményekben, államban, katonai területen és otthoni életben jelen lévő autoritás, erőszak vagy ideológia Katexis: személyes/szexuális viszonyok, a szexuális vágy nemiesítettjellege – az a struktúra, ami kikényszeríti és így meghatározza az emberek érzelmi kötődéseit egymáshoz
R. Connell: nemi hierarchia hegemón maszkulinitás (hegemónia: nem nyers erővel, hanem kulturális dinamika révén gyakorolt társadalmi dominancia – magánélet, média, oktatás, ideológia) heteroszexualitás házasság tekintély fizetett munka testi erő szívósság Schwarzenegger, 50 Cent, Donald Trump „Patriarchális osztalék”, „cinkos férfiasság”: a nem megfelelők is élvezik az előnyeit homoszexuális maszkulinitás a hegemón maszkulinitás által elvetett, stigmatizált viselkedésmódok: a férfiak nemi hierarchiájának alján hangsúlyozott nőiesség a férfiak érdekeinek és vágyainak kiszolgálására irányul engedékenység, gondoskodás, empátia fiatal nők: szexuális receptivitás; idősebbek: anyaság Marilyn Monroe alárendelt feminitások: a hangsúlyozott nőiesség elutasítói: ellenálló nőiesség
Nemi egyenlőtlenség A férfiak domináns helyzete a nőkéhez képest Az egyenlőtlenségek funkcionalista megközelítése: „természetes nemi különbségek” – biológiai alapú munkamegosztás, az anya kulcsszerepe a gyermek szocializációjában kritika: a feladatok társadalmi megosztása egyáltalán nem természetes vagy elkerülhetetlen: a kulturálisan elvárt szerepekre szocializálódott emberek
Feminista megközelítések (Giddens) Liberális feminizmus Szocialista és marxista feminizmus Radikális feminizmus Fekete feminizmus Posztmodern feminizmus
Leszbikus Feminizmus A leszbikusok marginalizálódása a meleg felszabadítási mozgalmakban + szóhoz sem jutása a nőmozgalmakban „A leszbikusok és a melegek nem pusztán két eltérő nemet képviselnek egy és ugyanazon szexuális kategórián belül. A társadalmi nemi szerepek eltérései, a férfi és női identitások összetett szerkezete miatt nagyon különböző a történelmük.” (Jeffrey Weeks) (Nők hátránya a munkaerőpiacon, a homoszexualitás mint férfi irányultság szerepeltetése a büntető-törvénykönyvekben)
Adrienne Rich (1980): A kötelező heteroszexualitás és a leszbikus lét A leszbikusság eltávolítása a melegségtől „A leszbikusokat a történelem során megfosztották önálló politikai létezésüktől, mert „beleértették” őket a férfi homoszexualitás kategóriájába. Ha a leszbikus létezést egyenlőnek tekintjük a férfi homoszexualitással, csak mert mind a kettő stigmatizált kategória, akkor megint kitöröljük beszédünkből a nők valóságát.” A nők nem rendelkeznek azzal a gazdasági és kulturális tőkével, amivel a férfiak. A kapcsolatok különbözőségei a leszbikus tapasztalat alapvetően női, mint az anyaság a leszbikusok számára a gender és nem szexualitásuk jelenti a fő identifikációs kategóriát A meleg férfiak a férfidominancia struktúrájának fenntartásában érdekeltek SheilaJeffreys: „A meleg férfiak fontos szerepet játszanak abban, hogy a médián és a divatiparon keresztül meghatározzák, mi a nőiesség a férfiak dominálta kultúrában”
A strukturális elnyomás (Iris Young) Az elnyomás az egyéni képességek és készségek kiteljesítését, valamint a társadalmi kommunikáció és együttműködés hatékonyságát korlátozó szerkezeti tényező, melynek megnyilvánulásai a gazdasági újraelosztás működésén túl a döntéshozatali folyamatokban, a munkamegosztásban és a kultúrában való részvétel korlátozottságában egyaránt tetten érhetők Strukturális, mert nem néhány ember választásának és döntésének eredménye Az elnyomás „azon számtalan, mély igazságtalanság összessége, melyeket egyes csoportoknak kell elszenvedniük a jó szándékú emberek egyszerű interakcióinak, a média és a kulturális élet sztereotípiáinak, a bürokratikus hierarchia illetve a piaci mechanizmusok strukturális sajátságaiban megnyilvánuló gyakran tudattalan feltételezéseknek és reakcióknak – röviden a mindennapi élet normális folyamatainak következményeként” újratermelődik http://tek.bke.hu/perspektivak/persp_kiadv.pdf (Az elnyomás öt arca)
A strukturális elnyomás kritériumai („arcai”) Gazdasági kizsákmányolás Mi számít munkának? , ki csinál?, mit?, kinek?, hogyan jutalmazzák a munkát? Társadalmi-gazdasági marginalizáció Hatalomnélküliség Érdekérvényesítési erő hiánya Kulturális imperializmus „egy társadalom domináns jelentésadásai egy csoport sajátos nézőpontját figyelmen kívül hagyják, sztereotípiákkal jellemzik a csoportot, és mint Mást jelölik meg.” a többségi csoport kultúrája egyetemes normaként tűnik fel, ettől eltérni csak a kisebbrendűség felé lehet Ambivalens nézőpont a kisebbségek felé: egyszerre láthatatlanság és másság Láthatatlanság: nem ismeri el az elnyomottak kulturális kifejezéseinek sajátos perspektíváját lehetséges perspektívaként Másság: a sajátos perspektíva helyett a domináns kultúra róluk alkotott sztereotipizált, marginalizált képe Rendszerszerű (szisztematikus) erőszak a fizikai támadásoknak, a zaklatásnak, a megfélemlítésnek és a kigúnyolásnak azon formáit jelöli, melyek általános társadalmi gyakorlatként működnek és melyeknek célja egyes társadalmi csoportok tagjainak lealacsonyítása, megalázása vagy megbélyegzése Rendszerszerű és társadalmi gyakorlatként működik, mert csoporttagság az alapja + normálisnak tűnik az adott társadalmi környezetben: nem meglepő + az elkövetőket általában enyhén büntetik Gyakran együtt jár a kulturális imperializmussal: A hegemón kulturális jelentéseket érő kihívások okozta disszonancia forrása lehet az irracionális erőszaknak.
Magyar női szerepek, nők a munka világában Sok munka, de ez nem feltétlenül jelent gazdasági függetlenséget Gyerekes szülők nehéz visszaintegrálódása a munka világába Segíthetné, ha képzéseken vennének részt, de erre nincs mód/kedv A nők munkába állási szándéka a gyermekszám növekedésével arányosan csökken
Frey Mária: Nők és férfiak a munkaerőpiacon, különös tekintettel a válságkezelés hatásaira A férfi keresők száma csökken, de a nőké nő A munkaerőpiac szűkülése leginkább a fiatal férfiakat sújtotta A részmunkaidős foglalkoztatás nagyon kevéssé elterjedt a kisgyerekes szülők kívül maradása
Béregyenlőtlenség A gyermekek száma mint befolyásoló tényező (egyértelműen csak a nőknél) A béregyenlőtlenség okai: objektív és szubjektív okok Strukturális tényezők: végzettség, foglalkozás, beosztás, településtípus, stb. Ha ezek kiszűrésével is marad egyenlőtlenség, az a szubjektív, diszkriminációs hatás Hanem lenne semmilyen diszkriminációs hatás, akkor a magyar nők keresete 7%-kal magasabb lenne a férfiakénál a pusztán strukturális tényezők eltérő eloszlása következtében Legerősebb szubjektív hatás: főiskolát, egyetemet végzett nők + adminisztratív munkakörök Avezető beosztásban a legkisebb a kereseti különbség (15%). Itt a legkisebb a diszkriminációs hatás, viszont a strukturális elég erős: közel kétszer annyi férfi A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon
David Wong: 5 Ways Modern Men Are Trained to Hate Women (link, egy részlet magyar fordítása)
Takács Juditék kutatása N=1122, nem reprezentatív A kitöltők jellemzői: fiatal, budapesti, magas végzettségű) férfiak A válaszadók politikailag sokkal aktívabbak, mint a magyar átlag Heteronormativitás (kulturális imerializmus) + rendszerszintű erőszak (elnyomott csoporthoz tartozás tapasztalata + tudata) erős érzékelése Heteronormativitás vs. láthatatlanság: a kultúra identitásuk elrejtésére ösztönzi az LMBT embereket, a társadalmi elismeréshez és jogegyenlőséghez a (külsőleg többnyire láthatatlan) jellemzőkből adódó hátrányok társadalmilag észlelhetővé tétele kéne Csak akkor vívhatják ki a társadalom befogadási hajlandóságát, ha megfelelnek az uralkodó társadalmi normáknak http://www.mek.oszk.hu/06600/06640/06640.pdf
Családjukon belül gyakrabban tapasztaltak előítéletet és megkülönböztetést a leszbikus nők, mint a meleg férfiak • Az általános és a középiskolában jellemző módon nagyobb mértékű diszkriminációtól szenvedtek a férfiak, mint a nők LMBT embereket érő diszkrimináció (Takács Judit) Az LMBT emberek jelentős részénél a hátrányos megkülönböztetés már a családban kezdődik Gyakran a családban észlelt homofóbia miatt nem vállalják fel irányultságukat Iskolai megkülönböztetés oka a szerepelvárásoknak nem megfelelő viselkedés, megjelenés • A nem kifejezetten a személyre irányuló homofób megnyilvánulások jelenléte • A homofób indíttatású iskolai zaklatás a heteroszexuális gyerekeket is érintheti • A tanárok felkészületlenségét/homofóbiáját a válaszadók fele érzékelte (vö.: semmi sem szerepel LMBT emberekről a tananyagban)
LMBT embereket érő diszkrimináció (Takács Judit) Média Nincs médiareprezantáció Ha pedig van, akkor furcsaság, érthetetlenség, veszélyesség Homofób megnyilatkozások, szófordulatok a közbeszédben Munkahely A válaszadók 36%-a tapasztalt diszkriminációt a munkahelyén Nagyon gyakori, hogy inkább a rejtőzködést választják Jogrendszer Házasság és közös örökbefogadás kérdése
