kieg sz t takarm nyoz s halastavakban n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
KIEGÉSZÍTŐ TAKARMÁNYOZÁS HALASTAVAKBAN PowerPoint Presentation
Download Presentation
KIEGÉSZÍTŐ TAKARMÁNYOZÁS HALASTAVAKBAN

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 71

KIEGÉSZÍTŐ TAKARMÁNYOZÁS HALASTAVAKBAN - PowerPoint PPT Presentation


  • 189 Views
  • Uploaded on

KIEGÉSZÍTŐ TAKARMÁNYOZÁS HALASTAVAKBAN . MÉZES MIKLÓS SZENT ISTVÁN EGYETEM TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK GÖDÖLLŐ. A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI. HALHÚS ÖSSZETÉTELE Halfaj Víz Fehérje Zsír Hamu % % % %

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'KIEGÉSZÍTŐ TAKARMÁNYOZÁS HALASTAVAKBAN' - denver


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
kieg sz t takarm nyoz s halastavakban

KIEGÉSZÍTŐ TAKARMÁNYOZÁS HALASTAVAKBAN

MÉZES MIKLÓS

SZENT ISTVÁN EGYETEM

TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK

GÖDÖLLŐ

a haltakarm nyoz s alapjai
A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI

HALHÚS ÖSSZETÉTELE

Halfaj Víz Fehérje Zsír Hamu

% % % %

Ponty 64-74 13-17 9-22 0,8 – 1,0

Harcsa 75-77 17-19 3-4 0,9 – 1,1

Süllő 77-79 18-20 0,4-0,6 0,9 – 1,1

Pisztráng 74-76 18-20 1,9-2,1 1,0 – 1,2

a haltakarm nyoz s alapjai1
A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI

A TAKARMÁNYOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ

SAJÁTOSSÁGOK:

A takarmányfelvétel mértéke függ:

- a száj (szájrés és garat) méretétől

Lárvakorban különösen lényeges szempont:

0,02 - 0,25 g 0,42 – 0,85 mm szemcseméret

0,25 - 1,50 g 0,85 – 1,40 mm

1,50 – 5,00 g 1,40 – 2,80 mm

5,00 – 20, 00 g 2,80 – 5,60 mm

- a fogak / garatfogak meglététől vagy azok hiányától

zúzó és/vagy daráló mozgás (idegrendszeri kontroll)

a haltakarm nyoz s alapjai2
A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI

- az állatok étvágyától

- az ízlelőbimbók helyeződésétől (garatüreg, szájüreg,

ajkak, bajuszképletek, bőr)

- a víz / takarmány kémiai összetételétől (kémiai ingerek

iránti receptivitás jelenléte vagy hiánya)

keserű (kinin) és édes (cukor) ízre kevésbé reagálnak

savakra érzékenyen reagálnak  sókra gyengén

aminosavak iránt eltérő receptivitás:

D  L forma 0  100 %

Asp>Glu>Ala>Arg>betain>Pro>Gly>Leu>Thre

a haltakarm nyoz s alapjai3
A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI

- a víz hőmérsékletétől

Évszakhatás a ponty természetes takarmány-

felvételében:

Tél: bentosz – lárvák, férgek (>8 oC)

Tavasz: alsó vízréteg – zooplankton

Nyár: felső vízréteg – vegetáció, ízeltlábúak lárvái

Ősz: bentosz – ízeltábuak lárvái, zooplankton

- a mozgás intenzitásától

- a telepítési sűrűségtől

- a kiegészítő takarmány mennyiségétől

testtömeg 1,5 – 2 % / nap optimális (DE: amur 15-20%)

- a kiegészítő takarmány energia tartalmától

A halak is energiára táplálkoznak !!

a haltakarm nyoz s alapjai4
A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI

Az emésztési folyamatok intenzitása függ:

- hőmérséklettől (adaptáció)

- mirigyes gyomor megléte vagy hiánya – proteolítikus

aktivitás mértéke (fehérje hasznosulás)

- felszívó felület nagysága – intestinalis epithelium

felszínének mérete (kefeszegély hiánya)

- a vékonybél tartalom pH értékétől (enzimaktivitás)

- a takarmányok antinutritív anyagainak jelenlététől

- szója – tripszin inhibítor

- búza - -amiláz inhibítor

A meg nem emésztett táplálóanyagok szennyezik a vizet

 csökkentik a termelést

a haltakarm nyoz s alapjai5
A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI

A vékonybél mérete függ:

- táplálkozási habitus

- herbivora – testhossz néhány szorosa

- omnivora – herbivorák átlagának kb 50 %-a

- carnivora – relative nagyon rövid

- életkor – allometriás növekedés (testhossz / bélhossz)

a haltakarm nyoz s alapjai6
A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI

A HALTAKARMÁNYOK ÉRTÉKELÉSÉNEK

METODIKAI PROBLÉMÁI

A haltakarmányok táplálóértékének meghatározása:

Táplálóérték függ: a megetetett takarmány ellenében

termelődött termék mennyiségétől

- a takarmányfelvétel valós értéke nem mérhető

- az ürülék (bélsár és vizelet) valós mennyisége nehezen

meghatározható

- a laboratóriumi és tavi körülmények között kapott

eredmények nehezen összevethetők

a haltakarm nyoz s alapjai7
A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI

A TAKARMÁNYOK ENERGIA TARTALMA

Égéshő:

Szénhidrát: 17,46 kJ/g

Zsír: 39,77 kJ/g

Fehérje: 23,95 kJ/g

Rost. 20,05 kJ/g

BE (kJ) = 23,95 Ny.f.(g) + 39,77 Ny.zs.(g)+20,05 Ny.r.(g) +

17,46 NMKA (g) + 177

ME (kJ) = - 3,064 + 34,82 Ny.zs.(g/g) + 17,21 Ny.f. (g/g) +

(18,52 -31,27 ny.rost (g/g))NMKA (g/g)

1 MJ = 238,8 kcal

a haltakarm nyok t pl l anyagai
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

A TAKARMÁNYOK ENERGIA TARTALMÁNAK HASZNOSULÁSA A HALAK SZERVEZETÉBEN

Takarmány bruttó energiája (égéshő) – 100

- Bélsár energia tartalma – 4

Takarmányok emészthető energiája (DE) – 96

- Vizelet + ammónia energia tartalma – 11

Takarmányok metabolizálható energiája (ME) – 85

- Termikus energia tartalma (emésztési munka)– 5

Takarmányok nettó energiája – 80

a haltakarm nyok t pl l anyagai1
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

TAKARMÁNYOK NETTÓ ENERGIA TARTALMÁNAK HASZNOSULÁSA

  • Metabolizmus – 10 – 80

- életfenntartás (sejtek anyagcseréje) – 40

- hőtermelés – 20

- izomkontrakció – 15

- sejtek újraképződés – 5

  • Növekedés és fejlődés – 0 -70

- sejtek, szövetek növekedése és fejlődése

- ivarszervek növekedése és fejődése

a haltakarm nyok t pl l anyagai2
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

VÍZ

A halak vízszükségletét biztosítja:

  • a takarmányok víztartalma
  • az anyagcsere – elsősorban a zsírok égetése során

képződő – víz

- a halak a nagy víztartalmú takarmányokat kedvelik

- a nagy víztartalmú takarmányok gyorsan emésztődnek

- a nagy víztartalmú takarmányok növelik az emésztőcső

– növelik a táplálékfelvétel „kapacitását”

- az alacsony víztartalmú ( 14 %) takarmányok

lassabban emésztődnek – jobb feltárás hatékonysága

a haltakarm nyok t pl l anyagai3
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

SZÁRAZANYAG

Szerves anyagok:

- nitrogén tartalmú anyagok: fehérjék + NPN

- nitrogén mentes anyagok: zsírok + szénhidrátok +

szerves savak + alkaloidák és glükozidák

- egyéb biológiailag aktív vagy járulékos anyagok

Szervetlen anyagok:

- ásványi anyagok

- szennyező anyagok

a haltakarm nyok t pl l anyagai4
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

A TAKARMÁNYOK NITROGÉN TARTALMÚ ANYAGAI

Fehérjék:

Valódi fehérjék: kémiai értelemben vett fehérjék (csak aminosavakból épülnek fel)

Proteidek: metalloproteidek (aminosavak + fémek)

nukeloproteidek ( aminosavak + purin és

pirimidin bázisok)

glükoproteidek (aminosavak + cukor)

lipoproteidek (aminosavak + lipidek)

a haltakarm nyok t pl l anyagai5
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

FEHÉRJÉK ÉS PROTEIDEK HATÁSAI:

  • Katalítikus funkció (enzimek)
  • Transzformációs hatás (aminosav  energia)
  • Strukturális hatás (citoszkeleton, vázrendszer fehérjéi)
  • Fehérje szintézis takarmányozási alapját képezik

FEHÉRJÉK BIOLÓGIAI ÉRTÉKE:

Takarmányfehérje aminosav összetétele  állati termék

(halhús, ivartermékek) aminosav összetétele

Tak N – (Bélsár N + Vizelet N + NH3)

BÉ (%) = ------------------------------------------------------ x 100

Tak N – Bélsár N

a haltakarm nyok t pl l anyagai6
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

Fehérjék biológiai értékét befolyásolja:

  • Aminosav összetétel
  • Esszenciális és nem-esszenciális aminosavak aránya
  • Limitáló aminosav mennyisége
a haltakarm nyok t pl l anyagai7
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

AMINOSAVAK

Aminosav Esszenciális Hiánytünetei

Valin + ataxia

Leucin + növekedési intenzitás 

Izo-Leucin + fehérje hasznosulás 

Arginin + puffer aminosav

Lizin + növekedési intenzitás 

Metionin + máj steatosis, anémia

Cisztein + bőrproblémák

Met Cys Cys hiány  Met hiány

Treonin + Lys + Met limitáló tényezője

Fenilalanin + pigmenthiány, anémia

Triptofán + fertilitási és embrionális fejlődési

zavarok

a haltakarm nyok t pl l anyagai8
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

Aminosav Esszenciális Hiánytünetei

Hisztidin +/- nem ismert

Aszparaginsav +/- nem ismert

Prolin +/- nem ismert

Hidroxi-prolin - nem ismert

Glicin - nem ismert

Alanin - nem ismert

Glutaminsav - energia hasznosulás 

Szerin - nem ismert

Tirozin - nem ismert

a haltakarm nyok t pl l anyagai9
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

A takarmányok nem-fehérje nitrogén tartalmú anyagai

  • Amid anyagok – peptidek, szabad aminosavak,

savamidok

  • Purin és pirimidin bázisok
  • Nitrogén tartalmú glükozidák
  • Nitrát és nitrit
  • Nitrozo aminok
  • Ammónia
  • Karbamid
a haltakarm nyok t pl l anyagai10
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

NITROGÉN MENTES ANYAGOK

Zsírok és lipoidok:

Neutrális vagy valódi zsírok: glicerin –zsírsav észterek

A halak fő energia forrása (zsír >szénhidrát> fehérje> rost)

Carnivora fajoknál a zsírtartalom limitáló tényező

Lipid mobilizáció az energia termelés fő útja halaknál

Lipoprotein lipáz aktivitás függ: éhezés  jóllakottság

Nagy lipáz aktivitás az extrahepatikus szövetekben

Zsírsavak: telített  telítetlen

nem esszenciális  esszenciális

-3 (linolénsav)  - 6 (linolsav) zsírsav család

(inkább állati) (inkább növényi)

halolaj /lenolaj (kukorica, búza, repce, szója)

a haltakarm nyok t pl l anyagai11
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

Zsírsavak átalakulása:

-3 zsírsav család:

C18:3  C20:5 (EPA)  C22:6 (DHA)

A lipoproteinekben a DHA mennyisége lényegesen

nagyobb, mint a takarmányokban – elongáció és

deszaturáció a vékonybél epitheliumban

EPA és DHA fontos a vitellogenezis (oocita maturáció)

során

Esszenciális zsírsav hiány:

Linolénsav (C18:3 -3)  növekedési zavarok

Linolsavval (C18:2 -6) nem helyettesíthető!!

a haltakarm nyok t pl l anyagai12
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

Zsírsavak átalakulása a szervezetben függ:

  • Hőmérséklettől  a membránok zsírsav összetétele

befolyásolja azok fluiditását

5 oC : deszaturáz aktivitás   PUFA 

22 oC : alacsony deszaturáz aktivitás  MUFA 

Zsírsavak hatása a zsírdepositio mértékére:

Linolénsav  már 100 g /kg takarmány mennyiségben

csökkenti a lipogenezist

Linolsav (+ keményítő)  fokozott lipogenezis (depositio)

a haltakarm nyok t pl l anyagai13
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

ZSÍROK HATÁSAI:

  • Diétás hatás: növelik a zsíroldékony vegyületek (pl

vitaminok) felszívódását.

  • A telítetlen zsírsavak lágyítják, a telített zsírsavak

keményítik a halak zsírját (olaját)

  • Befolyásolják a halhús ízét (fenol akkumuláció)
  • Befolyásolják a zsíroldékony toxinok akkumulációját
  • Befolyásolják a takarmányok avasodását
a haltakarm nyok t pl l anyagai14
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

Lipoidok:

  • Foszfatidok – pl. lecitin (neurális folyamatok)

Chlorella spp. 12 % lecitin tartalmú !

  • Szterinek, szterolok, szteroidok – pl. koleszterin,

3- dehidro-koleszterin, ergoszterol

  • Lipokromok – pl. karotinoidok
  • Éterikus olajok – diétás hatás
a haltakarm nyok t pl l anyagai15
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

SZÉNHIDRÁTOK

CUKORSZERŰ SZÉNHIDRÁTOK

Monoszacharidok: xilóz, ribóz, glükóz, fruktóz, galaktóz

Diszacharidok: szacharóz, maltóz, laktóz

Triszacharidok: raffinóz

Poliszacharidok: keményítő, inulin, glikogén

  • Legolcsóbb táplálóanyagok
  • Metabolikus hatásuk – energiatermelés (zsírképződés)

(energiatartalmuk a zsírok 40 %-a)

Herbivora és omnivora fajoknál limitáló /carnivora - toxikus

  • Nutritív ill. diétás hatásuk halaknál kérdéses
  • Jól hasznosulnak – a táplálkozási habitus függvénye
a haltakarm nyok t pl l anyagai16
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

NEM CUKORSZERŰ SZÉNHIDRÁTOK – NYERSROST

Cellulóz – fermentáció útján bomlik bakteriális és plankto-

nikus enzimek által  ecetsav, propionsav

Hemicellulóz - fermentáció útján bomlik bakteriális és

planktonikus enzimek által  ecetsav,

propionsav

Pektin – gyakorlatilag nem bomlik (pektináz hiány)

Kutin, szuberin – gyakorlatilag nem bomlik

Lignin – gyakorlatilag nem bomlik (lignin-oxidáz hiány)

Hasznosulásuk táplálkozási habitus / szoktatás függvénye

a haltakarm nyok t pl l anyagai17
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

SZERVES SAVAK

Takarmányok alkotóelemei: oxálsav, citromsav,

borostyánkősav

Fermentációs termékek: propionsav, ecetsav, vajsav,

tejsav

Biológiai oxidációs termékek: oxisavak, ketosavak,

piroszőlősav

Specifikus élettani illetve dietetikus hatásuk halaknál nem

ismert, hasznosulásuk kérdéses (a táplálkozási habitus

függvénye)

a haltakarm nyok t pl l anyagai18
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

ALKALOIDÁK ÉS GLIKOZIDÁK

Alkaloidák:ergot alkaloidok – anyarozs

lupin alkaloidok – csillagfürt

konvincin – lóbab

ricin – ricinus

Glikozidák: szinigrin – repce

linamarin – bab

szolanin – burgonya

Toxicitásuk halaknál nem ismert

a haltakarm nyok t pl l anyagai19
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

ÁSVÁNYI ANYAGOK

Kalcium: a csontvázrendszer legfontosabb kationja

szükséges: izom kontrakció, véralvadás,

membrán transzport folyamatok

proteolítikus enzimeket aktiválja (kalpainok)

Ellátottság ellenőrzése: vérplazma és csonthamu

Igény:10-12 g/kgtakarmány

Foszfor:csontvázrendszer, energia tárolás (ATP)

membránok (foszfolipidek)

Ellátottság ellenőrzése: vérplazma és csonthamu

Probléma: fitin-P : hasznosulás 20-50% !!

fitinsav gátolja: Ca, Mg, Zn, Cu felszívódását

sok kalcium gátolja a foszfor felszívódását

Igény: 7-8 g/kg takarmány

a haltakarm nyok t pl l anyagai20
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

Magnézium: csontvázrendszer, izomműködés, enzimek

telelés során fontos – alapanyagcsere 

Ellátottság ellenőrzése: vérplazma és csonthamu (Ca / Mg)

Igény: 0,6-1,1 g/kg takarmány

Nátrium és klór:puffer kapacitás, ionegyensúly, ozmózis

Növekedési ütemet fokozza

Igény: 1-5 g/kg takarmány

Kálium:ionegyensúly, szívizom működése

Halaknál hiánya nem ismert

Igény: 1-3 g/kg takarmány

Kén: bőr-, porc regenerációhoz, ikra képzéshez szükséges

Igény: 3-5 g/ kg takarmány

a haltakarm nyok t pl l anyagai21
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

Vas: hemoglobin, mioglobin, enzimek (felsz. Kopoltyú, bél)

Hiánya ritka: anémia, mortalitás , növekedés ,

keltethetőség csökken (pisztráng)

Ellátottság ellenőrzése: vér Hb, vérplazma vastartalma

Igény: 30 -170 mg/kg takarmány (Fe2+)

Réz: coeruloplazmin, enzimek

Vas beépülését segíti: Fe 2+ Fe 3+

Hiányában – másodlagos vashiány

Ellátottság ellenőrzése: máj réz tartalma

Igény: 3-5 mg/kg takarmány

a haltakarm nyok t pl l anyagai22
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

Mangán: csontszerkezet kialakítása, enzimek

Hiányában: csökkent és abnormális növekedés,

keltethetőség csökken

Ellátottság ellenőrzése: teljes test Mn tartalma

Mn-szuperoxid dizmutáz aktivitás

(KCN- al nem gátolható)

Igény: 2 - 20 mg/kg takarmány

Cink: A-vitamin transzport, bőr regeneráció (mucin)

Hiányában: abnormális növekedés, elhullás (bőr)

Ellátottság ellenőrzése: vér és teljes test Zn tartalma

Igény: 15 - 40 mg/kg takarmány

a haltakarm nyok t pl l anyagai23
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

Kobalt:B12 vitamin szintéziséhez szükséges

Halaknál hiánya ritka – anémia, növekedés 

Igény: 0,05 -1 mg/kg takarmány

Jód: pajzsmirigy hormonok szintézise (Tyr – jodináció)

Hiányában a növekedés lassul / elzsírosodás,

szaporodásbiológiai zavarok

Hiánya – karsztvizek jódtartalma alacsony

Igény: 1 - 4 mg/kg takarmány

Szelén: szeleno-proteinek alkotórésze (membrán védelem,

sejtes immunválasz

Hiányában májkárosodás, szaporodási zavarok.

Igény: 0,15- 0,50 mg/kg takarmány (Se-Met)

a haltakarm nyok t pl l anyagai25
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

Króm: inzulin tolerancia faktor alkotórésze

inzulin rezisztenciát (adipocita, izmok) csökkenti

Igény: 2 mg/kg takarmány CrCl3 – nagy szénhidrát tartalmú

takarmányok etetésekor

Bór:pontos hatása halaknál nem ismert

2-5 mg/kg takarmány mennyiségben a növekedési

intenzitást jelentősen növeli – állati eredetű

takarmányok etetésekor(hüvelyesek tartalmazzák)

a haltakarm nyok t pl l anyagai26
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

VITAMINOK

A-vitamin: növekedés, fejlődés, hámeredetű szövetek

védelme és regenerációja

Igény: 8000 (pontyfélék)-15000 (pisztráng) NE / kg tak.

karotinoidokból is keletkezik (konverzió nem ismert)

D-vitamin:kalcium transzport

halaknál csak a D3 vitamin aktív (ez a forma

alakul át 1,25 (OH)2kolekalciferol-lá

Igény: 1500 (pontyfélék) - 1800 (pisztráng) NE/ kg tak.

a haltakarm nyok t pl l anyagai27
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

E-vitamin: biológiai antioxidáns védelem / szaporodás

Igény: 80 (pontyfélék) -100 (pisztráng) mg/kg takarmány

K-vitamin: protrombin szintézis (véralvadás)

Igény: 8 (pontyfélék) -10 (pisztráng) mg/kg takarmány

Tiamin (B1vitamin):sejtek energia forgalma, növekedés

Igény: 10 (pontyfélék) -20 (pisztráng) mg/kg takarmány

Riboflavin (B2vitamin) : hiányában anorexia, növekedés 

Igény: 15 (pontyfélék) -20 (pisztráng) mg/kg takarmány

a haltakarm nyok t pl l anyagai28
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

Pantoténsav (B3 vitamin): idegrendszer fejlődése, zsír

metabolizmus, mellékvese funkciók

Igény: 50 (pontyfélék) -50 (pisztráng) mg/kg takarmány

Kolin (B4 vitamin) : metil-donor, lipid transzport (lipo-

protein szintézis), acetil-kolin szintézis

Hiányában: máj steatosis

Igény: 800 (pontyfélék) -1000 (pisztráng) mg/kg takarmány

Niacin (B5 vitamin) : növekedéshez és túléléshez fontos

halaknál anorexia, anémia, ödéma, mortalitás 

Igény: 80 (pontyfélék) -120 (pisztráng) mg/kg takarmány

a haltakarm nyok t pl l anyagai29
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

Piridoxin (B6 vitamin): zsírok metabolizmusához fontos

Igény: 8 (pontyfélék) -12 (pisztráng) mg/kg takarmány

Biotin:koenzim-A alkotórésze – energia felszabadítás

Igény: 1 (pontyfélék) -1,2 (pisztráng) mg/kg takarmány

Folsav: vérképzéshez szükséges – hiányában anémia

Igény: 4 (pontyfélék) - 6 (pisztráng) mg/kg takarmány

B12-vitamin:folsavval együtt a vérképzéshez, purin és

pirimidin bioszintézishez

Hiányában: anémia, növekedési zavarok

Igény: 0,03 (pontyfélék) – 0,05 (pisztráng) mg/kg tak.

a haltakarm nyok t pl l anyagai30
A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

Inozitol: sejtek metabolizmusához szükséges

foszforral fitinsavat képez (inozitol-hexafoszfát)

Igény: 150 (pontyfélék) - 300 (pisztráng) mg/kg takarmány

C-vitamin: redukáló ágens, szteroid bioszintézishez

Halak általában nem szintetizálják

Igény: 150 (pontyfélék) -300 (pisztráng) mg/kg takarmány

t pl l anyagok hasznosul sa
TÁPLÁLÓANYAGOK HASZNOSULÁSA

TÁPLÁLÓANYAGOK KIHASZNÁLÁSA

Felvett – Bélsárral ürített

táplálóanyag mennyiség

Emésztési együttható = ------------------------------------- x 100

Felvett táplálóanyag

mennyiség

t pl l anyagok hasznosul s t befoly sol t nyez k
TÁPLÁLÓANYAGOK HASZNOSULÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

Takarmányoktól függő tényezők:

Takarmányok zsírtartalma : táplálkozási habitus függő !!

Takarmányok rosttartalma: táplálkozási habitus függő !!

Takarmányok víztartalma: emésztési folyamatok !!

Takarmányok antinutritív anyag tartalma

(pl. búza -amiláz inhibitor, szója tripszin inhibítor)

Takarmányok toxikus anyag tartalma – pl. mikotoxinok

Takarmányszemcsék mérete – pl. darálás

t pl l anyagok hasznosul s t befoly sol t nyez k1
TÁPLÁLÓANYAGOK HASZNOSULÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A halak szervezetétől függő tényezők:

Faj, fajta, ivar

Életkor – javul az öregedéssel

Egészségi állapot – bélcsatorna integritása / károsodása

Egyedtől függő nem definiálható hatások

Környezeti hatások:

Napi adag mennyisége – ad libitum vs. adagolt

Etetés gyakorisága – bélcsatorna kiürülése

Hőmérséklet – tranzit idő hossza

takarm nyok rt kes l s t befoly sol t nyez k
TAKARMÁNYOK ÉRTÉKESÜLÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

Takarmányértékesülés: 1 kg súlygyarapodáshoz

szükséges takarmány mennyisége kilogrammban

Befolyásolja:

Energia / fehérje arány: 15-35 g fehérje / MJ energia

Takarmányok limitáló aminosav tartalma

Takarmányadag mennyisége (testtömeg 1,5-3,0 %-a)

Takarmányok fehérje tartalma

takarm nyok rt kes l s t befoly sol t nyez k1
TAKARMÁNYOK ÉRTÉKESÜLÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

Takarmányadag mennyiségének hatása a takarmányértékesítésre pontynál

Takarmányadag

(% ttm./nap) 1,5 1,8 2,0 2,2 2,5

Takarmányérté-

kesítés (kg/kg) 1,59 1,91 2,12 2,33 2,65

takarm nyok rt kes l s t befoly sol t nyez k2
TAKARMÁNYOK ÉRTÉKESÜLÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

TAKARMÁNYOK NYERSFEHÉRJE TARTALMÁNAK HATÁSA A TAKARMÁNYÉRTÉKESÍTÉSRE PONTYNÁL ÉS PISZTRÁNGNÁL

Takarmányok nyersfehérje tartalma (%)

25 30 35 40 45

Takarmány érté- 2,91 2,84 2,64 1,68 1,69

kesítés (kg/kg)

27 37 40 46

Takarmány érté- 2,57 2,11 1,98 1,98

kesítés (kg/kg)

halak takarm nyai
HALAK TAKARMÁNYAI

TERMÉSZETES TAKARMÁNYOK

Autochton takarmányok – vízi ökoszisztéma részei

Phytoplankton, zooplankton, magasabbrendú növény, trágya

Allochton takarmányok – tóba került takarmányok

Falevelek, fűszálak ill. széna, rovarok, állati tetemek

Monokultúra (pl. ponty) esetében a termelés

meghatározója a fehérjebázis (zooplankton)

Polikutúra (pl. ponty + növényevő) esetében a termelés

Meghatározója a zooplankton + fitoplankton + magasabb-

rendú növények

halak takarm nyai1
HALAK TAKARMÁNYAI

ADAGOLT (KIEGÉSZÍTŐ) TAKARMÁNYOK

  • VIZENYŐS TAKARMÁNYOK

Zöldtakarmányok – fűfélék – növényevőknek

pillangósok – fehérjeforrás

Burgonya – keményítő forrás (csak főzés után!)

Takarmányrépa – cukor forrás (tisztítás !)

Melléktermékek: borsóhéj – cukorforrás (könnyen

erjed – alkohol)

melasz – cukor forrás

élesztő – fehérje, nukleotid forrás

max. napi 1-2 % (puffaszt)

halak takarm nyai2
HALAK TAKARMÁNYAI

Halhús – vegyes összetételű

(hús/csont/belsőség arány)

Tojás – főzve ! (avidin)

2. SZÁRAZ TAKARMÁNYOK

Energia források:

Olajok (halolaj és növényi olajok) + keményítő

Gabonamagvak

kukorica – kevés fehérje, sok keményítő, karotin, olaj

nedvesen tartósított formában is !!

búza – alacsony fehérje, sok keményítő

-amiláz inhibitor (pontynál lényeges- enzim

„re-uptake” csökken  negatív fehérje hatás)

árpa (őszi) – közepes fehérje, sok rost !

halak takarm nyai3
HALAK TAKARMÁNYAI

rozs – alacsony fehérje (több Lys), anyarozs fertőzés!!

tritikálé – búza x rozs – alkalmi takarmány (ld.rozs)

zab –nagyon jó biológiai értékű

cirok – ritka – csak áztatás után etethető

köles – csak daráltan etethető

Malomipari melléktermékek

korpák – csak kiegészítésre (sok rost!) 5-10 % max.

takarmányliszt – vegyes összetételű - szennyezések

(csak nedvesített formában!)

ocsú – vegyes összetételű (gyommagvak, konkoly !)

(csak szemesen etethető – válogatás!!)

halak takarm nyai4
HALAK TAKARMÁNYAI

Fehérje források:

Hüvelyes magvak:

csillagfürt – lupinin tartalma kevéssé veszélyes

kék és sárgavirágú is etethető

szója– fullfat formában nagy energia tartalmú (GMO)

kiváló fehérje – aminosav összetétel

Tripszin inhibítor – hőkezelés

carnivora halaknál étvágycsökkentő hatású

takarmányborsó – kiváló fehérjeforrás

(bélben duzzad –csak daráltan áztatás után etethető)

bab – kiváló fehérje – csak főzés után etethető

szegletes lednek – ritka – csak főzés után etethető

halak takarm nyai5
HALAK TAKARMÁNYAI

Olajos magvak:

napraforgó (extrahált dara) – jó fehérje forrás

(extraháló anyag maradvány veszély)

len (extrahált dara) – csak kivételes haltakarmány

csak főzés után etethető – linamarin 

repce (extrahált dara) – ritka haltakarmány

csak OO vagy OOO fajtákból – max. 10 %

gyapotmag (extrahált dara, pogácsa) – ritka

veszélyek – gosszipol, aflatoxinok – max. 10 %

halak takarm nyai6
HALAK TAKARMÁNYAI

Állati eredetű takarmányok:

halliszt – természetszerű fehérje forrás

tejpor – csak hibás tételek haltakarmányok

(emészthetőség kérdéses)

halszilázs – kénsavval, foszforsavval illetve

hangyasavval tartósított halhús

kiváló fehérje – sav neutralizáció kérdéses

halak takarm nyai7
HALAK TAKARMÁNYAI

EGYES ÁLLATI FEHÉRJÉK HATÁSA A PISZTRÁNG TAKARMÁNY ÉRTÉKESÍTÉSÉRE

Fehérje forrás Takarmány értékesítés

(kg/kg)

Sertéslép 5 - 8

Sertésmáj 6 – 9

Sertés vér 6 – 9

Teljes értékű keveréktakarmányok etetése esetén

Nyersfehérje 52 % 1,4 – 2,0

Nyersfehérje 50 % 0,9 – 1,1

Nyersfehérje 46 % 1,2 – 1,6

halak takarm nyai8
HALAK TAKARMÁNYAI

Állati és növényi eredetű fehérjeforrások ideális aránya

állati / növényi (pl. szója)

(%)

Herbivora fajok (pl. amúr) 0 / 100

Omnivora fajok (pl. ponty) 40-50 / 50-60

Carnivora fajok (pl. pisztráng) 60-70 / 30 -40

halak takarm nyai9
HALAK TAKARMÁNYAI

ELTÉRŐ FEHÉRJEFORRÁSOK HATÁSA AZ

ÁR / ÉRTÉK ARÁNYRA

Paraméter Csillagfürt Halliszt

Ár 100 400

Lys / tonna 13,5 kg 59 kg

Hozzáférhetőség 75 % 95 %

Ár (Lys, kg) 10 8

halak takarm nyai10
HALAK TAKARMÁNYAI

3. TELJES ÉRTÉKŰ KEVERÉKTAKARMÁNYOK

Követelmények:

- feleljen meg az adott faj, fajta, korcsoport tápláló-

anyagokkal szemben támasztott igényeinek

- minden komponenst homogén arányban tartalmazzon

- ázásálló legyen - lebegjen a vízben és a tápláló-

anyagok ne oldódjanak azonnal a vízben

- csak kiváló minőségű alapanyagokat tartalmazzon

- csak halak takarmányozására engedélyezett kiegészítő

takarmányokat (pl. premixek) és takarmány kiegészítő-

ket (aktív hatóanyagokat) tartalmazzon

takarm nyoz si eredet probl m k
TAKARMÁNYOZÁSI EREDETŰ PROBLÉMÁK

Takarmányozási eredetű problémák:

  • Túletetés (energiahordozó helytelen megválasztása pl.

zsír vs. szénhidrát ) – elzsírosodás, máj steatosis,

szaporodásbiológiai zavarok, növekvő mortalitás

- táplálóanyag hiány – klinikai vagy szubklinikai zavarok

specifikus tünetek, termelés , mortalitás 

(rosthiány is – emésztési zavarok)

  • éhezés – csökkenő termelés, fokozott betegségekkel

szembeni érzékenység, növekvő mortalitás

- hirtelen takarmányváltás – min. 5. nap átállási idő !

takarm nyoz si eredet probl m k1
TAKARMÁNYOZÁSI EREDETŰ PROBLÉMÁK
  • Halfajok speciális igényei – táplálkozási habitus függő

- erősen savanyú takarmányok – herbivora és omnivora

fajok emésztési folyamatait gátolja

- nagy keményítő tartalom – carnivora fajok nem

képesek hasznosítani

- lárvakorban a zooplankton fogyasztás dominál – nem

képesek a phytoplankton hasznosítására

- az amúr nagy rosttartalmú takarmányt igényel

takarm nyoz si eredet probl m k2
TAKARMÁNYOZÁSI EREDETŰ PROBLÉMÁK

Takarmány eredetű problémák:

  • Szennyezettség – nehézfém (pl. Cd, As, Fe, Hg)

- fonalas gomba (penészek)

- herbicid, peszticid

- állatgyógyászati készítmények

  • Toxikus anyagok – mikotoxinok
  • Defektes takarmányok – aminosav származékok

- avasodott zsírok

takarm nyoz si eredet probl m k3
TAKARMÁNYOZÁSI EREDETŰ PROBLÉMÁK

Takarmány feldolgozási problémák:

  • Hibás feldolgozás – pl. túlmelegedés

(aminosav, cukor, lipid károsodás)

  • Hibás tárolás – nedvesség (avasodás, penészesedés)

- hőmérséklet (avasodás, aminosav,

szénhidrát károsodás)

halak t pl l anyag sz ks glete
HALAK TÁPLÁLÓANYAG SZÜKSÉGLETE

ENERGIA SZÜKSÉGLET

  • függ az aktuális hőmérséklettől

(SET = standard environmental temperature)

Pisztráng 15 oC

Ponty 20 oC

Afrikai harcsa 30 oC

  • függ a víz kémhatásától (pH 6,5-8,5) alatta-felette nő
  • függ a vízáramlás sebességétől (testhossz x 1-1,5 /sec)
  • függ a víz oxigén tartalmától (>45-50 % relatív)
  • függ a testtömegtől / testfelülettől
halak t pl l anyag sz ks glete1
HALAK TÁPLÁLÓANYAG SZÜKSÉGLETE

Életfenntartó energia szükséglet :

Pisztráng : MEm = 0,038 MJ ME x w0,75

Ponty: MEm = 0,04-0,07 MJ ME x w0,75

Afrikai harcsa: MEm = 0,033 MJ ME x w0,75

Növekedés energia szükséglete:

Pisztráng : MEm+g = 0,17 - 0,25 MJ ME x w0,75

Ponty: MEm+g = 0,23 – 0.26 MJ ME x w0,75

Afrikai harcsa: MEm+g = 0,22 MJ ME x w0,75

takarm nyoz s a gyakorlatban
TAKARMÁNYOZÁS A GYAKORLATBAN

Természetes és kiegészítő takarmányok aránya:

intenzív termelésnél ideálisan 40 / 60 %

Takarmány együttható: 1 kg hozamhoz szükséges

kiegészítő takarmány mennyisége

Monokultúra esetében: 1,8 – 2,2 kg

Polikultúra esetében: 1,6 – 1,8 kg

takarm nyoz s a gyakorlatban1
TAKARMÁNYOZÁS A GYAKORLATBAN

KIEGÉSZÍTŐ TAKARMÁNYADAG SZEZONÁLISAN SZÜKSÉGES MENNYISÉGE

Hónap A teljes évi mennyiség %-ban

Március 4 (+ szoktató etetés)

Április 8

Május 12

Június 16

Július 20

Augusztus 28

Szeptember 10

Október 2 (+ utóetetés)

takarm nyoz s a gyakorlatban2
TAKARMÁNYOZÁS A GYAKORLATBAN

Szoktató etetés jelentősége (tavasszal):

  • a zoo- és/vagy fitoplanktonok mennyiségének szükséges

pótlásanem kielégítő hőmérséklet / napfénytartam

esetén

- tenyészállatok (anyák) előkészítése:

fehérje mennyisége és minősége növelendő

energia mennyisége csökkentendő

vitamin és ásványi anyag mennyiség növelendő

pontynál kevésbé lényeges – lezárult vitellogenezis

növényevőknél fontos – tavasszal aktív vitellogenezis

takarm nyoz s a gyakorlatban3
TAKARMÁNYOZÁS A GYAKORLATBAN

Utóetetés jelentősége (ősszel):

  • a zoo- és/vagy fitoplanktonok pótlásaaz önkéntes takarmányfelvételhez még elegendő hőmérséklet (> 8oC) esetén
  • a telelésre való előkészítés – zsírdepók feltöltése, membránok „átstruktúrálása” – búza vs. kukorica

- tenyészállatok (anyák) telelésre való előkészítése:

pontynál lényeges – vitellogenezisutolsó szakasza

növényevőknél kevéssé fontos – vitellogenezis tavasszal

takarm nyoz s a gyakorlatban4
TAKARMÁNYOZÁS A GYAKORLATBAN
  • ZSENGE IVADÉK TAKARMÁNYOZÁSA

Első táplálék: főtt tojás ( 1 tojás – 105 -106 ivadék)

Kihelyezés ivadéknevelő tóba: zooplankton !!

(méret !)

Kihelyezés medencébe: zooplankton + kiegészítő tak.

fehérje tartalom (45-50 %)

takarm nyoz s a gyakorlatban5
TAKARMÁNYOZÁS A GYAKORLATBAN

Tavi ivadéknevelésnél (indító kiegészítő takarmány)

DE = 15,27 – 18,40 MJ/kg  BE = 19,24 – 23,18 MJ/kg

Nyersfehérje: 38 – 46 %

Lizin: 3,1 - 4,5 %

Metionin: 1,1 – 1,5

Nyerszsír: 10 – 14 % (esszenciális zsírsav !!)

NMKA: 7 – 16 %

Kalcium: 3,2 – 4,2 g/kg

Foszfor: 1 – 1,4 g/kg (hozzáférhető foszfor – fitin!!)

takarm nyoz s a gyakorlatban6
TAKARMÁNYOZÁS A GYAKORLATBAN

Medencés ivadéknevelésnél

Kiegészítő takarmány optimális nyersfehérje tartalma

0,02 – 0,25 g 52 %

0,25 – 1,50 g 48 %

1,50 – 5,00 g 44 %

5,00 – 20,00 g 40 %

HA

Fehérje emészthetőség : 70 -75 %

Lizin tartalom: > 5,1 % (pl. 40 % ny. feh.  20,4 g / kg Lys)

DE (MJ/kg) = 15,27  BE (MJ/kg) = 19,24