1 / 50

DUNÁNTÚL

DUNÁNTÚL 40%-a az ország területének, kettős arculatú körzet: az északi-nyugati térség eltérően fejlődött a délihez képest: alig sújtotta a törökdúlás gazdaságára ösztönző hatású volt az osztrák piac közelsége, előnyös a földrajzi fekvése korán urbanizálódott térség, korán polgárosodott

denna
Download Presentation

DUNÁNTÚL

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. DUNÁNTÚL 40%-a az ország területének, kettős arculatú körzet: az északi-nyugati térség eltérően fejlődött a délihez képest: alig sújtotta a törökdúlás gazdaságára ösztönző hatású volt az osztrák piac közelsége, előnyös a földrajzi fekvése korán urbanizálódott térség, korán polgárosodott a rendszerváltás után ez volt a külföldi tőkebeáramlás első célpontja – ma lassan megfordul a trend 3 nagy természetföldrajzi tájegység: Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl

  2. I/1 – Alpokalja óceáni hatások érvényesülnek: nyár hűvös, tél enyhe, csapadék évi átlaga 800 mm erdősültség nagyfokú – őshonos fenyőerdők a talaj javításra szoruló kilúgozott barna erdőtalaj →kedvezett a szarvasmarha-tenyésztésnek Kőszegi-hegység – középidei gyűrt kristályos kőzetekből álló alpesi rokonságú hegység – Írott-kő/882 m Soproni-hegység – óidei gyűrt kristályos kőzetekből álló alpesi rokonságú hegység – Magas-bérc/557 m kavicstakarók – a jégkorszakokban az alpesi morénákból, fagyaprózta törmelékekből felépülő hordalékkúpok Zalai-dombság – pannóniai agyagokból felépülő dombsági táj – jelentős kőolajvagyonnal Nagylengyel környékén Fertő-tó – részben nádassal borított sekély tó, N. P.

  3. Írott-kő

  4. Kalapos-kövek

  5. Soproni-hegység

  6. Cák

  7. Lővérek

  8. Rába

  9. Vasi-hegyhát

  10. Göcsej

  11. Kerített ház és konyhája Őrség, Pityerszer

  12. Fertő-tó

  13. Zalai-dombság

  14. Sopron - a „hűség városa”, az erdészeti és faipari felsőoktatás központja Szombathely - hagyományos textil, cipő és faipara mellett a Phillips összeszerelő üzeme működik itt Torony - reménybeli lignitkészlete miatt fontos (a kőszénvagyon nagy része természetvédelmi terület alatt fekszik!) Kőszeg - mérsékelt idegenforgalom pl: Jurisits-vár - 1532 Szentgotthárd - a GM-Opel motor-összeszerelő üzeme Zalaegerszeg - kis olajfinomító, ruhagyár, tej- és sajtüzem Nagykanizsa - bútorgyár (Kanizsa-bútor)

  15. I/2 Kisalföld éghajlat kiegyensúlyozottabb, mint az Alföldön: nincs aszály, több, és egyenletesebb a csapadék (600 mm), kis hőingás komoly környezeti kockázatot jelent a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer esetleges befejezése a mezőgazdaság jelentősége kimagasló (szarvasmarha, sertés) + erre épülő gépgyártás, textil-, és élelmiszeripar Győri-medence – a Duna asztalsimaságú feltöltött alföldje a két legnagyobb Duna-szigettel (Szigetköz, Csallóköz) Komárom-esztergomi síkság – a Duna teraszos völgye a Gerecse északi peremén Marcal-medence – a Marcal által „kitakarított” eróziós medence + Ság és Somló bazaltsapkás tanúhegyeivel

  16. Szigetköz

  17. Gabcikovo

  18. Ság

  19. Somló

  20. Győr - a „vizek városa”, Rába Rt: futóműgyár, Audi: gépkocsimotor-összeszerelő üzem, halódó műbőr- és csipkefüggönygyár Mosonmagyaróvár - mezőgazdasági főiskola, mezőgazdasági-gépgyártás, timföldgyár (MOTIM Rt) Kapuvár - húsipar Csorna - tejipar Sárvár - virágzó fürdőváros Bábolna – baromfitenyésztés, nagy hagyományú lótenyésztés (Kincsem)

  21. II/1. Dunántúli-középhegység keresztirányú árkokkal (Móri-, Tatai-árok) részekre tagolt óriási töréses redőteknő a szerkezeti felépítését tekintve uralkodó kőzetanyaga a középidei karbonátos kőzetek (mészkő, dolomit) – gyakran kopár a talajerózió miatt! a mezőgazdaság a medencékre, a folyóvölgyekre korlátozódik + szőlő és gyümölcs a Balaton partján bányakincsekben gazdag (bauxit, mangán, lignit, barnakőszén) + jelentősen visszaesett az ehhez kapcsolódó nehézipar a településhálózat jellegzetességei az ún. szocialista nagyvárosok (Ajka, Várpalota, Tatabánya, Oroszlány) Keszthelyi-hegység – leghíresebb barlangja a Tapolcai-tavasbarlang Tapolcai-medence – jellegzetességei a bazaltsapkás tanúhegyek (Badacsony, Szt-györgy-hegy, Csobánc, Gulács) Balaton és a Balatonfelvidék – Dkh. hegylábfelszíne Bakony – a hegység legmagasabb, legtömegesebb része, tetején bazaltfedővel Vértes + Dunazug-hegység (Pilis, Budai-hegység, Gerecse) – triász és júra időszaki karbonátokból álló karsztosodott mészkő- és dolomithegységek Velencei-hegység – óidei gránitból álló tömzs, a Variszkuszi-hegységrendszer része de: Visegrádi-hegység – harmadidőszaki andezit- és andezittufából álló hegység már az Északi-középhegység része

  22. Tapolca

  23. Badacsony

  24. Bakony

  25. Bakony

  26. Történelmi borvidék: Mór

  27. Vértes

  28. Pilis

  29. Gerecse

  30. Budai-hegység

  31. Velencei-hegység

  32. Visegrádi-hegység

  33. Várpalota - műtrágyaüzem (pétisó), az ország egyetlen alumíniumkohója itt működik, lignitbánya Veszprém - vegyipari egyetem, a régi Bakony Művek szétszabdalt részlegei autóvillamossági termékeket gyártanak Herend - festett, művészi porcelán Ajka - megszüntetett barnakőszén-bányák és timföldgyár Úrkút - európai jelentőségű, ma is termelő mangán-bányák Halimba, Fenyőfő - megszüntetett, vagy megszüntetésre váró bauxit-bányák Tapolca - „tavasbarlang" Keszthely - mezőgazdasági főiskola, Festetits kastély Hévíz - fürdőváros Balatonfüred - Kossuth-forrás, Jókai-emlékház, a balatoni vitorlázóélet központja Pápa - húskombinát, régi református iskolaváros Székesfehérvár - alumínium-hengermű, szétesett Ikarus buszgyár, szétesett Videoton Tv-gyár, feloszlatott Ford összeszerelőüzem Oroszlány, Tatabánya - megszüntetett barnakőszénbányák Dorog - ipari hulladék-megsemmisítő üzem Tokod - bezárt üveggyár Komárom - „hídváros”, az erődök városa Almásfüzitő - egykori timföldgyár Lábatlan - cement- és papírgyár Nyergesújfalu - műszálgyár Esztergom - Mo. katolikus központja, Suzuki autógyár

  34. Dunántúli-dombság túlnyomórészt a harmadidőszak-végi pannóniai beltenger agyagos-homokos üledékei alkotják szigetszerűen emelkedik ki belőlük a Mecsek és a Villányi-hegység középidei karbonátos kőzettömege a jégkorszakok hideg-száraz periódusaiban kelet felé 50 m-re kivastagodó poranyag fedte be – ebből lösz keletkezett a törésrendszerek mentén bevágódó folyók a negyedidőszakban felszabdalták → dombsági jellegű táj (delle) a domboldalak erőteljesen a talajerózió áldozatául esnek ez a térség az országban a mediterrán klímahatásnak legjobba kitett terület a településhálózat jellegzetességei a török időket átélt apró- és törpefalvak → lassan elnéptelenednek Somogyi-dombság Tolnai-dombság Baranyai-dombság + szigethegységek de: Mezőföld – lösszel borított pannóniai agyagból és homokból álló felszabdalt vidéke már az Alföldhöz tartozik Dráva-mentisíkság – a Dráva és mellékfolyóinak feltöltött alföldje már az Alföldhöz tartozik

  35. Mecsek

  36. Villány

  37. Szekszárdi-dombság

  38. Baranyai-dombság

  39. Somogy

  40. Pécs - bőr- és kesztyűgyár, sör- és dohánygyár, kulturális központ Komló - egykori feketeszénbányászat nyomai Mohács – farostlemezgyár, a magyarországi délszláv kisebbség központja (busójárás) Kaposvár, Dombóvár, Szekszárd - élelmiszeripar Szigetvár - cipőgyár, „Zrínyi-vár” Harkány - termálvizű fürdő Beremend - cementgyártás Paks - atomerőmű Cece - fűszerpaprika Dunaújváros - acélipari kombinát: vas-, acél-, hengereltáru-gyártás Siófok - a Balaton fővárosa

More Related