Az Európai Unió költségvetése

1. Az Európai Unió pénzügyei 2006/2007. tanév 1. félév Az Európai Unió költségvetése Balogh Zoltán Nyíregyházi Főiskola – főiskolai tanársegéd balogh_nyf@yahoo.com

2. Fogalma • „Az Unió költségvetése olyan dokumentum, amely az Unió egyes években várható bevételeire és kiadásaira vonatkozó becslést és ennek előzetes jóváhagyását foglalja magában.” Az Európai Közösség államháztartási rendelete (1997. december)

3. Célja • A fő célja, hogy finanszírozni, támogatni tudja a közös és közösségi politikákat, tevékenységeket és célokat. • Például: • gazdasági szociális kohéziót • EU-n kívüli országok segélyezését

4. Alapelvek • 1977 - MacDougall-jelentés • Externalitás. A közösségi költségvetésből finanszírozott tevékenységek egy részével kapcsolatos költségek és a hasznok a partner országokban is megjelennek, ami megfelelő kompenzációkat és ellenőrzést igényelhet. • Oszthatatlanság. Bizonyos tevékenységeket funkcionális és méretgazdaságossági okokból közösségi szinten érdemes finanszírozni. • Kohézió. Az Unió valamennyi polgára számára biztosítani kell szolgáltatások, a jólét és a fejlődés minimumát. • Szubszidiaritás. A funkciókat arra a lehető legalacsonyabb állami szintre kell delegálni, ahol azt a legoptimálisabban lehet gyakorolni. • Ko-finanszírozás. Az EU által támogatott projektekben a költségek egy részét a kedvezményezetteknek kell viselniük. A ko-finanszírozás elve csak a strukturális politikánál érvényesül, a CAP és a piaci politikák esetében nem. 

5. Fejlődéstörténet • Kiadási kategóriák kialakulása • 1984: Fontaineblau-i csúcs – VAT alapú forrás 1,4%-ra • 1988: Delors I. CAP visszafogása, strukturális alapok növelése (kiadás) • 1992: Delors II. GNP alapú forrás (bevétel) • 1997-99: AGENDA 2000 már számol új csatlakozókkal + felkészítésükkel (előcsatlakozási támogatás)

6. Költségvetési eljárás • Szűkebb értelemben: az a jogilag szabályozott folyamat, melyben meghatározzák az adott költségvetési év kiadásait és bevételeit • Tágabb értelemben: a költségvetés végrehajtása, azaz a bevételek és kiadások teljesülése is beletartozik a folyamatba

7. Költségvetési eljárás Résztvevő szervek: • Európai Bizottság • Európai Tanács • Európai Parlament • Európai Számvevőszék

8. Költségvetési eljárás • Július 1.: az egyes közösségi szervek elkészítik a saját kiadásaikra vonatkozó becslést • Szeptember 1.: a Bizottság elkészíti az előzetes költségvetési javaslatot a Tanács és a Parlament észrevételeinek figyelembevételével -> Tanács • Október 5.: a Tanács minősített többséggel költségvetési tervezetet fogad el -> Parlament • Parlamenti vita • elfogadás • módosítások: kötelező kiadásoknál - ezekről a Tanács dönt • változtatások: nem kötelező kiadásoknál – a Parlament második olvasatban dönt • teljes elutasítás • Parlamenti elfogadás – A Parlament elnöke nyilvánítja elfogadottnak

9. Költségvetési eljárás • Költségvetés elfogadása – Parlament • Költségvetés kihirdetése – Hivatalos Lap (Official Journal) • Költségvetés végrehajtása – Bizottság • Végrehajtás ellenőrzése – Számvevőszék • Zárszámadás benyújtása és elfogadása – Parlament (ellenőrzési eszköz)

10. Európai Számvevőszék • Az európai közösségi pénzügyek revíziójával foglalkozó testület, amit a tagállamok kormányai által kötött szerződés hozott létre (1975. július 22 – hatályban 1977. január 1-től) • Székhelye: Luxembourg • Tagok száma: 15 fő, hatéves ciklus, Tanács választja meg

11. Európai Számvevőszék feladata • A közösségi pénzek befolyásának és felhasználásának ellenőrzése („az Unió pénzügyi lelkiismerete”) • Szempontok: • Számviteli • Adminisztratív • Morális • Ellenőrzés alanyai: • Nemzeti szervek • Regionális szervek • Helyi szervek • Független szervezetek • Segélyezett külső országok hatóságai

12. Európai Számvevőszék feladata • Előterjeszti az Unió vagy egyes szerveinek költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentést – utólagos ellenőrzés • Bármely időpontban véleményt nyilváníthat a folyó költségvetést érintő ügyekben – költségvetés nyíltsága és átláthatósága

13. Bevételi források fejlődése • 1958-77: tagállami hozzájárulások • 1970: saját források bevezetése • 1988: „negyedik forrás” - GNP arányos hozzájárulás

14. Bevételi forrástípusok • Vámok (tagállamnál marad 10%, 2001-től 25%) • Mezőgazdasági lefölözések (megszűnt GATT miatt) • VAT-forrás (1999: 1%, 2002-től 0,75%, 2004-től pedig 0,5%) • GNP-forrás (negyedik forrás)

15. Költségvetési kiadások • Kötelező kiadások (adminisztratív kiadások, belső politika) • Nem kötelező kiadások (ide tartoznak a strukturális és előcsatlakozási alapok és a belső politikák)

16. Költségvetési kiadások • Agenda 2000 • CAP (50%) • Strukturális műveletek finanszírozása (33%) • Belső politikák finanszírozása (6,5%) • Külső tevékenységek (6,5%) • Adminisztratív kiadások (5%) • Tartalékok (1-2%) • Előcsatlakozási eszközök • Új tagállamokra elkülönített eszközök (2002-től)