Kutat sm dszertan
Download
1 / 143

Kutatásmódszertan - PowerPoint PPT Presentation


  • 101 Views
  • Uploaded on

Kutatásmódszertan. Forrás: Bajusz K. (2007.) KSH (2008.) Lakatos V. (2008.) Majoros P. (2004.). BEVEZETÉS. Az Európai Unió csak a kutatás és fejlesztés kiemelkedő teljesítménye révén tud versenyképes maradni fő riválisai, az Egyesült Államok és Japán mellett.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Kutatásmódszertan' - delu


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Kutat sm dszertan

Kutatásmódszertan

Forrás:

Bajusz K. (2007.)

KSH (2008.)

Lakatos V. (2008.)

Majoros P. (2004.)


Bevezet s
BEVEZETÉS

  • Az Európai Unió csak a kutatás és fejlesztés kiemelkedő teljesítménye révén tud versenyképes maradni fő riválisai, az Egyesült Államok és Japán mellett.

  • A konkrét célkitűzések között szerepel, hogy a tagállamok K+F ráfordításai 2010-re el kell érjék a GDP 3%-át, és a tagországok nemzeti ráfordításai 2/3 részének a vállalkozási szektorból kell származnia.


  • Az Európai Unió tagországainak kutatás-fejlesztésre költött ráfordításai a célértéktől átlagosan több mint egy százalékponttal elmaradnak (2007- ben az átlag 1,83% volt).

  • A K+F tevékenységekhez kapcsolódó ráfordítások aránya Svédországban és Finnországban a legmagasabb (3,63 és 3,47%), Cipruson, Bulgáriában és Szlovákiában a legalacsonyabb (0,5% alatti).


Az sszes k f r ford t s a gdp sz zal k ban s a v llalkoz sok ar nya a finansz roz sban mo on
Az összes K+F ráfordítás a GDP százalékában és a vállalkozások aránya a finanszírozásban Mo-on


A k f r ford t sok sszege forr sa
A K+F ráfordítások összege, forrása vállalkozások aránya a finanszírozásban Mo-on

  • Magyarországon a kutatás-fejlesztésre költött összes ráfordítás 2007- ben 245,7 milliárd Ft volt, ami folyó áron 3,3%-kal haladta meg az előző évit.

  • A ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya 0,97% volt, ez az előző évi 1,00%-hoz képest némi visszaesést jelent.

  • Míg a kutatóintézetek és a felsőoktatási kutatóhelyek kutatás-fejlesztési ráfordításai csökkentek, addig a vállalkozási szektoréi kismértékben növekedtek.


  • A működési költségeken belül a bérek aránya 2007-ben 56% volt.

  • Az előző évhez képest a költségvetési kutatóintézeteknél 18%-os, a felsőoktatási kutatóhelyeknél 26%-os volt a beruházás visszaesése, a három szektor közül a legnagyobb mértékben pedig a vállalkozási kutatóhelyek esetében csökkent a beruházás, 37%-kal.


2005-ben a vállalkozások az EU-27 országaiban az összes kutatás-fejlesztési ráfordítás átlagosan 54,5%-át fedezték.

A kevés számú rendelkezésre álló 2007-es nemzetközi adat szerint

  • Finnországban 68,2, míg

  • Szlovákiában 35,6,

  • Romániában pedig 26,9%-ot tett ki a vállalkozások által finanszírozott hányad.


Magyarországon 2007-ben a vállalkozások szerepének a K+F finanszírozás terén korábbi években tapasztalt növekedése lassult.

2007-ben a vállalkozások 43,9%-ban finanszírozták az összes ráfordítást, míg az állami költségvetés a források 44,4%-át biztosította.

A hazai nonprofit szektor a teljes kutatási-fejlesztési ráfordításoknak 0,6%-át, a külföldi források pedig 11,1%-át fedezték.


K f r ford t sokb l a v llalkoz sok s az llami k lts gvet s ltal finansz rozott h nyad
K+F ráfordításokból a vállalkozások és az állami költségvetés által finanszírozott hányad




Publik ci s tev kenys g
Publikációs tevékenység számított létszáma, 2007

  • Tudományos publikációkban főleg az alapkutatás és az alkalmazott kutatás eredményei jelennek meg, az elsősorban fejlesztésben érdekelt vállalkozások ebben kisebb szerepet vállalnak.

  • Mind a magyar nyelvű, mind az idegen nyelvű publikációk tekintetében a felsőoktatási kutatóhelyeken a legmagasabb a közlések száma.


A száz kutatóra jutó magyar nyelvű cikkek száma számított létszáma, 2007

  • a felsőoktatási kutatóhelyeken 210,

  • a kutatóintézeteknél 92,

  • a vállalkozásoknál 14 volt,

    míg a száz kutatóra jutó idegen nyelvű cikkek száma

  • a felsőoktatási kutatóhelyeken 39,

  • a kutatóintézeteknél 16,

  • a vállalkozásoknál pedig 1 volt.




A kutat fejleszt helyek sz ma
A kutató-fejlesztő helyek száma az előző év százalékában

  • A kutató-fejlesztő helyek száma az előző időszakhoz képest kismértékben, 1,9%-kal növekedett, így 2007-ben 2840 egység foglalkozott kutatással.

  • A kutatóhelyek szektor szerinti megoszlása változást mutat 2006- hoz képest: a kutató-fejlesztő intézetek és egyéb kutatóhelyek aránya lényegesen nem változott, de a vállalkozási kutató-fejlesztő helyek aránya 3 százalékponttal növekedett a felsőoktatási kutatóhelyek rovására.




A kutat fejleszt helyekenfoglalkoztatottak l tsz ma
A kutató-fejlesztő helyekenfoglalkoztatottak létszáma szerint

A különböző kutatóhelyeken alkalmazásban állók létszáma 49 485 fő volt, ami az előző évhez képest 1,8%-os csökkenést jelent.

Az összlétszámon belül azonban nőtt a kutatók és a segédszemélyzet aránya, sőt abszolút létszáma is, vagyis a csökkenés az egyéb fizikai és nem fizikai létszámot érintette.


Több kutatóhelyen a foglalkoztatottak csak a teljes munkaidejüknek egy részében végeznek kutatás-fejlesztési tevékenységet, ezért a K+F területen dolgozókról reálisabb képet ad az ún. számított létszám (FTE – Fulltime equivalent), amely a teljes munkaidejűre átszámított személyzetet határozza meg.


  • A K+F területen dolgozók számított létszáma 2007-ben 25 954 fő volt. Ez az előző évhez képest 17 fős, azaz 0,1%-os csökkenést jelent.

  • A vállalkozási kutató-fejlesztő helyeken az összes számított létszám 11,5%-kal növekedett az előző évihez képest, és ezen belül a kutatók számított létszáma is ugyanilyen mértékben nőtt.


A k f ben foglalkoztatottak sz m nak v ltoz sa szektoronk nt az el z vi sz zal k ban 2007
A K+F-ben foglalkoztatottak számának változása szektoronkéntaz előző évi százalékában, 2007


  • Az összes kutató-fejlesztő helyen dolgozó kutató nők számított létszámon belüli részaránya 2007-ben Magyarországon megegyezett az előző évivel, 31%, ami a 28%-os EU-27 átlag felett van.

  • A K+F területen foglalkoztatottak 75%-a felsőfokú végzettséggel, 24%-a PhD vagy DLA fokozattal is rendelkezik. Ugyanezek az arányok a vállalkozási szektorban 69% és 7%.


Az egyes r gi k r szesed se a k f ben foglalkoztatottak sz m b l s a k f r ford t sokb l 2007
Az egyes régiók részesedése a K+F-ben foglalkoztatottak számábólés a K+F ráfordításokból, 2007





K+F az Európai Unióban számából

  • stratégiailag összehangolt

  • 2000: Lisszabon

    2002: Barcelona

  • konkrét célok meghatározása


Lisszaboni strat gia 2000
Lisszaboni stratégia, 2000 számából

A 2000. március 23-24-i lisszaboni csúcstalálkozón útjára indított folyamat.

A lisszaboni stratégiaként meghirdetett koncepció a foglalkoztatás, a gazdasági reformok és a szociális kohézió megerősítését célozzák a tudásalapú társadalom kiépítésével párhuzamosan.


A stratégia eredeti központi célkitűzése, hogy az EU 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú gazdaságává váljék, amely képes a fenntartható fejlődésre, miközben nagyobb szociális kohézióval több és jobb munkahelyet teremt.


Lisszaboni stratégia 2000 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú gazdaságává váljék, amely képes a fenntartható fejlődésre, miközben nagyobb szociális kohézióval több és jobb munkahelyet teremt.-ben

Az EU-t

  • avilág legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell tenni, mely több és jobb munkahely teremtésével és nagyobb szociális kohézióval képessé válik a növekedés fenntartására

Az EU jövő stratégiáját

Fenntartható fejlődés

  • Akörnyezetvédelem, a gazdasági növekedés és aszociális előrehaladás kombinált szempontrendszerére, hármas egységére, összhangjára kell építeni


Kiemelten fontos 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú gazdaságává váljék, amely képes a fenntartható fejlődésre, miközben nagyobb szociális kohézióval több és jobb munkahelyet teremt.

  • az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése

  • élelmiszerbiztonság, és a veszélyes kemikáliák kezelésére vonatkozó előírások felülvizsgálata

  • a mezőgazdasági termelés, és a halászat szabályozásának megváltoztatása, a lehalászás, és a csökkenő termelékenység elkerülése érdekében

  • szegénység, megfékezése, hiszen minden hatodik európai polgár szegénységben él, és ez sok esetben családok több generációját érinti.

  • az európai társadalom korfájának alakulása is számos további problémát vet fel, a társadalom elöregedése, és az alacsony születésszámok nemcsak lassítják a gazdasági növekedést, de a későbbiekben anyagi nehézségeket is jelentenek.


  • A Lisszaboni Stratégia végrehajtása azonban néhány év alatt túlságosan bürokratikussá vált.

  • A 28 fő célkitűzést és 120 köztes célt 117-féle mutatóval mérő évi közel 300 jelentés lehetetlenné tette a stratégiai gondolkodást.

  • A problémákra legélesebben a Wim Kok volt holland miniszterelnök vezette munkabizottság mutatott rá 2004-es elemzésében.


  • A Barroso-bizottság a tapasztalatokra támaszkodva átdolgozta a Lisszaboni Stratégiát, kevesebb, de jobban megvalósítható célt kijelölve.

  • Az elsődleges prioritás ma a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítése mindenekelőtt az infrastruktúra, a társadalmi és gazdasági kohézió és a kutatás-fejlesztés erőteljesebb támogatásával.



A fenntartható fejlődés alakulásának előrejelzése stratégiát a tagállamok állam-és kormányfői a rendszeres tavaszi csúcstalál-kozóikon vizsgálják felül és egészítik ki.

Erőforrások

A világ helyzete

Ipari termelés

Népesség

Élelmiszer

Szennyezés

1900

2000

2100


2002 stratégiát a tagállamok állam-és kormányfői a rendszeres tavaszi csúcstalál-kozóikon vizsgálják felül és egészítik ki.barcelona

Fenntartható fejlődés stratégiáját 2002-ben Barcelonában fogadták el, egy ún. Külső dimenzióval ki egészítették, ennek értelmében az EU globális szintre terjesztette ki a fenntartható fejlődés érdekében meghozandó stratégiákat, és a következő területeket határozták meg:

A globalizáció kihasználása

  • Küzdelem a szegényég ellen, és a szociális fejlődés támogatása

  • Természeti, és környezeti források kihasználásának fenntartható módja

  • Az EU szakpolitikáinak koherens rendszerré alakítása

  • Jobb kormányzás, minden szinten

  • Fenntartható fejlődés finanszírozása


Barcelona 2002
Barcelona 2002 stratégiát a tagállamok állam-és kormányfői a rendszeres tavaszi csúcstalál-kozóikon vizsgálják felül és egészítik ki.

A 2004-es állapothoz képest további 700 ezer kutatóra van szükség, amennyiben az EU szeretné elérni a 2002-ben Barcelonában felállított célokat, miszerint 2010-ig a tagországok GDP-jének 3 százalékát fordítanák kutatómunka és műszaki fejlesztésre.

Brüsszel több stratégiát is kidolgozott, ezek közé tartozik

  • a tudományos munka népszerűsítése az iskolákban, valamint

  • a kutatók európai uniós kilátásainak javítása, ezáltal az Egyesült Államok elszívó erejének ellensúlyozása, a brainstorming megfékezése.


  • A kutatási befektetések szintje jóval magasabb az USA-ban és Japánban, mint az EU-ban, s a szakadék egyre mélyül.

  • Az EU kezében van viszont egy eddig ki nem játszott kártya: míg az amerikai K + F igen nagy mértékben a külföldről érkező kutatókra támaszkodik, erre az EU-ban eddig nem volt lehetőség.


  • 2001-ben az amerikai doktori képzéssel rendelkező, különféle amerikai egyetemeken dolgozó tudományos kutatók és mérnökök 20 százaléka külföldön született, míg az EU-ban a kutatóknak csupán 2,1 százaléka érkezett a tagállamokon kívüli országból.



  • Tartalmaz egyrészt egy olyan direktívát, amelynek értelmében a harmadik országból származó kutatóknak engedélyezik az EU-ba való belépést tudományos kutatómunka céljából.

  • A tervezet második része tulajdonképpen egy ajánlás a tagállamoknak, amely egy sor gyakorlati intézkedést javasol addig is, amíg a majdan törvényerőre emelkedő direktívát alkalmazni lehet: kiváltságos bánásmód; a munkavállalási engedélyek gyorsított eljárású kibocsátása; az úgynevezett „maximum-kvóta” felfüggesztése a harmadik országokkal szemben; a tartózkodási engedélyek kiadása, illetve a családegyesítés megkönnyítése.

  • A törvénytervezet ugyanakkor kitér a rövid időtartamra szóló vízumok kibocsátására is a különféle uniós szemináriumokon és konferenciákon részt venni óhajtó kutatók számára.


Eu k f i
EU K+F+I értelmében a

Kiemelt versenyágazatok:

  • információs és kommunikációs technológiák

  • biotechnológia

  • nanotechnológia

  • aeronautika

  • hidrogénalapú energiatechnológiák


Hat nagy célkitűzés értelmében a :

  • kiválósági központok létrehozása,

  • technológiai kezdeményezések elindítása,

  • alapkutatás kreativitásának ösztönzése,

  • Európa vonzóbbá tétele,

  • kutatási infrastruktúrák fejlesztése,

  • nemzeti kutatási programok koordinációja


Innovációs Akcióprogram értelmében a

  • innovációbarát oktatási rendszer kiépítése,

  • az Európai Technológiai Intézet létrehozása,

  • egységes munkaerőpiac kialakítása kutatók számára,

  • a kutatás-ipar kapcsolatainak erősítése,

  • regionális innováció erősítése,

  • adókedvezmények ,

  • szellemi tulajdonjogok védelme,

  • digitális termékek és szolgáltatások,

  • innovációbarát piacok,

  • innováció beszerzések útján történő erősítése.


Európai Kutatási Térség (European Research Area): értelmében a

  • európai belső piac a kutatók számára, ahol a kutatók, a tudás és a technológiák szabadon áramolhatnak,

  • a nemzeti és regionális kutatási tevékenységek, politikák, programok hatékony koordinációja európai szinten,

  • európai szinten megvalósítandó és finanszírozandó tevékenységek


DG Research: értelmében a

  • fejlesztési politika kidolgozása,

  • tagállamok tevékenységének koordinálása,

  • kapcsolódó uniós politikák támogatása,

  • tudomány szerepének és fontosságának elismertetése,

  • kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramok.


7. Kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram (FP7)

  • 2007-2013

  • 4 specifikus program: Kooperáció

    Ötletek

    Emberek

    Kapacitások


Kooperáció: keretprogram (FP7)

  • legnagyobb terület,

  • több ország összefogása,

  • „valódi” K+F együttműködések,

  • 32 413 millió euró,

  • nagyprojektek.


Tematikus területei: keretprogram (FP7)

  • egészségügy

  • élelmiszer, mezőgazdaság, halászat és biotechnológia

  • információs és kommunikációs technológiák

  • nanotudományok, nanotechnológiák és anyagok és gyártástechnológiák

  • energia

  • környezetvédelem

  • közlekedés

  • Társadalomgazdasági tudományok és humán tudományok

  • biztonságkutatás

  • űrkutatás


Ltal nos kutat s m dszertani k rd sek
Általános kutatás-módszertani kérdések keretprogram (FP7)

Kiemelt kérdések

  • Mi a kutatás-módszertan?

  • Milyen módszerekkel kezdhetünk el egy kutatást?

  • Hogyan építhető fel egy kutatás folyamata?


  • Az első megvizsgálandó kérdés tulajdonképpen az lehetne, hogy vannak-e általános kutatás-módszertani kérdésekés válaszok, hiszen a legtöbb tudományterület – pszichológia, szociológia stb. – kidolgozta a maga szakmódszertanát, mi értelme van általános kérdésekkel foglalkozni.


Kutatás-módszertan = statisztika!? lehetne, hogy

  • mivel a statisztika foglalkozik az empirikus kutatások legtöbb problémájával.

  • ez utóbbi megállapítás azért veszélyes, mert széles körben találkozhatunk olyan szakdolgozatokkal, néha még publikációkkal is, amelyek – kihasználva a népszerű és könnyen kezelhető statisztikai programcsomagokat – tévesen interpretálják a statisztikai feldolgozások eredményeit, illetve a kutatás céljaihoz nem illeszkedő statisztikai módszereket használnak.


A kutatás-módszertan lehetne, hogy általános kérdéseivel azért célszerű foglalkozni, hogy

  • tájékozottak legyünk kutatás-módszertani kérdésekben;

  • ismerjük a kutatások terminológiáját;

  • olyan társadalomban és felsőoktatási rendszerben élünk, amely kiemelkedő szerepet szán a kutatásoknak;

  • javítsuk kritikai gondolkodásunkat;

  • szempontokat kapjunk mások tudományos közleményeinek olvasásához és értékeléséhez;

  • megismerjük egy kutatás tervezésének és végrehajtásának legfontosabb, minden tudományterületre érvényes szempontjait.


A kutat s
A kutatás lehetne, hogy

  • A világegyetem és saját magunk megismerésére irányuló folyamat, cselekvés, és társadalmi tevékenység.

  • A kutatás történhet leíró céllal, amikor valódi képet akarunk nyerni a vizsgált jelenségekről és környezetükről; vagy pedig magyarázó céllal, ekkor összefüggéseket keresünk megfigyelhető jelenségekről és kiváltó okaikról.


A kutat s1
A kutatás lehetne, hogy

  • A kutatás célja a valóság megismerése, összefüggések feltárása

  • problémák megoldásának sorozata, komplex jelenségek vizsgálata előre megfogalmazott hipotézisek alapján

  • tudatos, tervezett, tudományos megfigyelés

  • a társadalomtudományi kutatások fókuszában: társadalmi problémák, emberek közötti kapcsolatok, gazdasági jelenségek

  • interdiszciplináris (szakmaközi) kutatások


A kutat s neh zs gei
A kutatás nehézségei lehetne, hogy

  • A kutatást emberekkel végezzük

    • viselkedésüket sok tényező befolyásolja, nem vehető mind figyelembe

    • a homogén mintavétel nehézségei

    • az adatgyűjtés nehézségei (pl. adatvédelem)

  • Nem repredukálható

  • Nem mérhető minden tényező (pl. a résztvevők hangulatváltozásai)

  • Nem befolyásolható minden tényező(pl. társadalmi helyzet)


A kutat s neh zs gei1
A kutatás nehézségei lehetne, hogy

  • A vizsgált csoportok változhatnak

  • Etikai kérdések:

    • a részvétel önkéntessége (befoly. szituációt!)

    • senkit sem érinthet hátrányosan a kutatásban való részvétel

    • a résztvevők jogai és biztonsága

    • az eredmények nem hamisíthatóak, nem tulajdoníthatóak el (plágium)

    • az eredmények tudatosan nem értelmezhetőek félre


A kutat st befoly sol t nyez k
A kutatást befolyásoló tényezők lehetne, hogy

  • a kutató személye és képzettsége;

  • a kutatott probléma természete;

  • előzetes ismeretek a kutatási problémáról;

  • a problémát körülölelő általános környezet.


A kutat s folyamata
A kutatás folyamata lehetne, hogy

  • problémameghatározás

  • a kutatás előzményeinek feltárása

  • hipotézisalkotás

  • a kutatási módszerek kiválasztása

  • populációmeghatározás

  • kutatási terv

  • elővizsgálatok, vizsgálat, kontrollvizsgálatok

  • adatfeldolgozás és az eredmények megállapítása

  • publikálás


A kutat s t rgya a probl ma kiv laszt sa
A kutatás tárgya, a probléma kiválasztása lehetne, hogy

A probléma olyan helyzet, melynek megoldását tervezett folyamatok során találjuk meg:

tudatos keresés,

kitalálás

válasz

kérdés


A probl ma forr sai
A probléma forrásai lehetne, hogy

  • a mindennapi praxis(egy munkacsoport teljesítménycsökkenésének okai)

  • elméleti tételek(egy adott kiválasztási módszer hatékonyságvizsgálata)

  • a szakirodalom által nyitvahagyott kérdés

  • alkalmazott kutatás (adott megrendelő igényei szerint)

  • a kutató egyéni érdeklődése

  • külső kényszer(diplomadolgozat írásakor)


A kutat s c lja
A kutatás célja lehetne, hogy

  • FELDERíTÉS

    ismeretlen kutatási terület

  • LEíRÁS

    események és helyzetek pontos bemutatása

  • MAGYARÁZAT

    a változások okainak keresése


A kutat sok oszt lyoz sa
A kutatások osztályozása lehetne, hogy

5 alaptípus:

  • alapkutatás

  • alkalmazott kutatás

  • értékelő kutatás

  • akció-kutatás

  • orientációs kutatás


A kutat sok oszt lyoz sa c ljuk szerint
A kutatások osztályozása céljuk szerint lehetne, hogy

  • ALAPKUTATÁS

    • Az alapkutatás célja a természetre vagy a társadalomra vonatkozó alapvető tudás, elméleti ismeretek előállítása.

    • közvetlen gyakorlati cél nélkül

    • célja egy probléma megismerése

  • ALKALMAZOTT KUTATÁS

    • Az alkalmazott kutatás gyakorlati kérdések megválaszolására koncentrál úgy, hogy viszonylag közvetlenül használható megoldásokat szolgáltat.


1 alapkutat s s 2 alkalmazott kutat s
1. lehetne, hogy Alapkutatás és (2.) alkalmazott kutatás

  • Az alapkutatás és az alkalmazott kutatás tulajdonképpen egy skála két végpontját jelentik, a legtöbb kutatás kevert kutatásnak tekinthető, amelyben az alkalmazott kutatás szolgáltat alapot alapvető tudás megfogalmazására, és természetesen a fordított helyzet is előfordulhat.


3 rt kel kutat s
3. lehetne, hogy Értékelő kutatás

Az értékelő kutatás a vizsgált objektum vagy folyamat értékét, érdemét vagy minőségét kívánja meghatározni. Az értékelő kutatás célja szerint két altípusát különböztetjük meg:

  • a formatív értékelés egy folyamatban vagy egy objektum állapotában bekövetkezett változást (javulást) vizsgálja;

  • a szummatív értékelés összefoglaló ítéletet alkot egy folyamat vagy objektum pillanatnyi állapotáról, és az ítéletalkotás után legtöbbször döntés születik a folyamat vagy egy program folytatásáról.


4 akci kutat s
4. lehetne, hogy Akció-kutatás

  • Az akció-kutatás szűkebb területen jelentkező gyakorlati problémák megoldására koncentrál.

  • A hangsúly nem az ismeretek előállításán van, hanem a beavatkozáson.


5 orient ci s kutat s
5. Orientációs kutatás lehetne, hogy

  • Az orientációs kutatás, vagy hagyományos nevén kritikai elmélet egy ideológiai szempontot fogalmaz meg, és legtöbbször valamilyen különbségre, egyenlőtlenségre vagy diszkriminációra koncentrál.


A kutat sok oszt lyoz sa id dimenzi juk szerint
A kutatások osztályozása idődimenziójuk szerint lehetne, hogy

  • KERESZTMETSZETI

    • adott időpontban több, párhuzamos jelenség vizsgálata (pl. közvéleménykutatások)

  • HOSSZMETSZETI

    • ugyanannak a jelenségnek több időpontban/adott intervallumban való vizsgálata (pl. egy párt népszerűségének változása 2000-2003 között)


Kutat si m dszerek
Kutatási módszerek lehetne, hogy

Egy kutatás céljait kétféle módszerrel érheti el.

  • A deduktív módszer az elmélet vagy a kutatási szakirodalom alapján megfogalmazott hipotézisekből indul ki, ezek igazolására gyűjt adatokat majd dönt a hipotézisek elfogadásáról vagy elvetéséről.

  • Az induktív módszer a valós világot figyeli meg, mintákat keres és a minták alapján általánosításokat fogalmaz meg.



Kvantitat v kutat s
Kvantitatív kutatás up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

A kutatások kvantitatív – számokban, mennyiségekben kifejeződő – természetét.

  • Ekkor az adatelemzés, a statisztika szolgáltat módszertani alapot a kutatás végrehajtására.


Kvalitat v kutat s
Kvalitatív kutatás up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • A kvalitatív kutatások megkülönböztetését az indokolja, hogy a valós világban megfigyelhető tények jelentős része nem mennyiségi, számokban kifejeződő formában jelentkezik, illetve, nem szükségszerű a kutatáshoz tartozó minden tényt számokban kifejezni.

  • A valós eseményeket, illetve a valóságot kifejező adatok megfogalmazódhatnak szavak, képek, benyomások, gesztusok vagy hangok formájában is.

  • Így a kvalitatív kutatások a minőség, a jelentés és a tartalom összefüggéseire koncentrálnak.


Kvalitat v kutat si m dszerek
Kvalitatív kutatási módszerek up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

Résztvevő megfigyelés: olyan embercsoport megfigyelése, amelyben a megfigyelő kutató észrevétlenül elvegyülhet.

Fontos az előzetes ismeretek beszerzése a vizsgált csoportról, hogy a kutató valódi (kutatási) szándékai ne derüljenek ki.

Ilyen kutatásra főleg akkor kerülhet sor, ha a csoport viselkedési szokásai expliciten kifejezésre kerülnek, például részvételi vagy ügyfél-szabályzatban. Ezek az ismeretek ma már az interneten is elérhetők.


Kvalitat v kutat si m dszerek1
Kvalitatív kutatási módszerek up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • Néprajz: egy embercsoport kultúrájának vagy életmódjának leírása az emberek szempontjából. A módszer fő kérdése az, hogy az egyes ember hogyan vesz részt a csoport életében, milyen gesztusokat, ábrázolásokat, szimbólumokat, énekeket, szólásokat használ, illetve bármit, amelynek explicit módon kifejezhető vagy hallgatólagosan elfogadott jelentése van.


Kvalitat v kutat si m dszerek2
Kvalitatív kutatási módszerek up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • Fotográfia: tulajdonképpen néprajz kamerával. Ide értendő a filmkészítés is.

  • Etnometodológia: Harold Garfinkel szociológus dolgozta ki az 1960-as évek végén. A módszer lényege, hogy a kutató aktív módon teszteli egy csoport kultúráját, például azzal, hogy nem megszokott vagy elfogadott dolgokat tesz.


Kvalitat v kutat si m dszerek3
Kvalitatív kutatási módszerek up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • Dramaturgikus interjú: Erving Goffmann népszerűsítette ezt a módszert az 1960-as évek elején, amikor egy embercsoportban lévő ellentéteket párbeszéd útján próbált feltárni.

  • Szociometria: csoporttagok közötti szociális távolságok mérésének módszertana. A szociális távolságot a csoporttagok közötti vonzalmak és taszítások határozzák meg. A módszert J. L. Moreno dolgozta ki 1934-ben, Magyarországon Mérei Ferenc nevéhez kötődik ennek a módszernek az alkalmazása.


Kvalitat v kutat si m dszerek4
Kvalitatív kutatási módszerek up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • Természetes kísérlet: egy csoport felosztásával különböző feladatokra való reagálás hasonlítható össze, és így a csoport kultúrájának egyes összetevői vizsgálhatók.

  • Esettanulmány: minden információ egyetlen forrásból (személytől, cégtől, eseményleírásból) származik, de ezek az információk általánosíthatók minden hasonló forrásra.


Kvalitat v kutat si m dszerek5
Kvalitatív kutatási módszerek up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • Diszkrét mérések: olyan adatok gyűjtése, amiről a kutatási alanyok nem gondolják, hogy gyűjthetők és elemezhetők. Talán szokatlannak tűnő, de meghatározott esetekben igen hasznos „módszer” tartozik ide, például a szemeteskosár tartalmának vizsgálata, falfirkák elemzése, lábnyomok vizsgálata egy megfelelően előkészített felületen stb.


Kvalitat v kutat si m dszerek6
Kvalitatív kutatási módszerek up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • Tartalomelemzés: szövegek összegyűjtése és elemzése. Az elemzés történhet kvantitatív módszerek használatával is. Ma már szinte kizárólagos módon speciális szoftvereket használnak erre a célra.

  • Történetírás: történeti – azaz időskálán elhelyezhető – események gyűjtése és elemzése.

  • Adatok másodlagos elemzése: más kutatók által más célra gyűjtött adatok elemzése.


Egy kutat s fel p t se
Egy kutatás felépítése up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • A legtöbb kutatás hasonló szerkezetet követ.

  • A kutatási folyamat általában egy átfogó jellegű, szélesebb kutatási kérdéssel kezdődik, a kutatási probléma megjelölésével.

  • Azonban a megfogalmazott probléma nem kezelhető egyetlen kutatási feladattal. (Például amiatt, hogy időben túl sokáig tartana.) Ezért a kutatónak szűkítenie kell a problémát, kutatási kérdéseket – téziseket, hipotéziseket – kell megfogalmaznia úgy, hogy azok egy kutatásban megválaszolhatók legyenek.


Egy kutat s fel p t se1
Egy kutatás felépítése up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • Ezután az operácionalizálás következik: a kutatási módszerek kiválasztása, az eszközök – kérdőívek, speciális szoftverek – kialakítása, a résztvevők képzése stb.

  • A kutatás folyamat középpontjában az adatgyűjtés, a megfigyelés szerepel.

  • Ma már elvárt, hogy a begyűjtött adatok, megfigyelések elektronikus formában (is) rögzítve legyenek.


Egy kutat s fel p t se2
Egy kutatás felépítése up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • Ha az adatokat nem eleve elektronikus formában állították elő, akkor meg kell szervezni és végre kell hajtani az adatok rögzítését.

  • A következő lépésben, az elemzésben a gyűjtött adatok természetéből és a választott kutatási módszer – kvalitatív vagy kvantitatív – jellegétől függően az elemzés történhet kézzel vagy valamilyen szoftver segítségével.

  • Ebben a szakaszban fogalmazódnak meg a kutatás megállapításai, amelyekből a kutatás eredményei felépíthetők.


Egy kutat s fel p t se3
Egy kutatás felépítése up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • Az utolsó szakaszban készül el a kutatás eredményeit bemutató beszámoló, ahol törekedni kell arra, hogy a megfogalmazott eredmények egymást erősítsék, igazolják, illetve kapcsolódjanak más hasonló kutatások eredményeihez.


A szakirodalom ttekint se
A szakirodalom áttekintése up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

A témához kapcsolódó bibliográfia áttekintése/elemzése segítséget ad abban, hogy

  • ne ismételjünk meg már elvégzett kutatást,

  • felállítsuk a hipotéziseket,

  • a korábbi kutatásoknál már bevált módszereket/eszközöket ismerjünk meg


A szakirodalom

BÁZISAI up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

könyvtárak

levéltárak

internet

FORRÁSAI

előzetes források

elsődleges források

másodlagos források

A szakirodalom


A szakirodalom forr sai
A szakirodalom forrásai up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • ELŐZETES FORRÁSOK

    • katalógusok (betűrendes, szak-, folyóirat)

    • ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás): 3 társ. tud, 37 nev./okt/képz., 378 felsőokt.

    • referáló folyóiratok (annotációk megjelent szakirodalomról, pl. Magyar Ped. Irod.)

  • ELSŐDLEGES FORRÁSOK (a kutatás eredményeiről közvetlenül számol be)

    • kutatási beszámolók, monográfiák, disszertációk, folyóiratcikkek


A szakirodalom forr sai1
A szakirodalom forrásai up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • MÁSODLAGOS FORRÁSOK (elsődleges források alapján készített összefoglalók → áttekinthető kép az adott kutatási területről)

    • lexikonok, enciklopédiák, tankönyvek, jegyzetek, tanulmánykötetek, cikkek


A szakirodalom vizsg lata
A szakirodalom vizsgálata up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • a kulcsszavak

  • jegyzetelés, cédulázás

  • a bibliográfia bővítése

    • rendszeres kutatás: időben visszafelé haladva

    • hólabda módszer: a hivatkozások alapján

    • „kerülőút”: téma/szerző, lelőhely, alkalmazási terület szerint

  • keresés az interneten


A hipot zisek
A hipotézisek up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • A hipotézis olyan tétel, melyben a kutatási témára, annak változóira, vagy ezek kap-csolatára vonatkozó, önálló feltételezéseinket fejezzük ki

  • Feltételezés, melyet előzetes tapasztalatok, vagy korábbi tudás alapján teszünk, és amely magyarázatot ajánl a probléma megoldásához

  • Alapulhat

    • sejtésre

    • korábbi vizsgálatra

    • következtetésre


A j hipot zis
A jó hipotézis up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • adjon javaslatot, magyarázzon

  • jelöljön egyértelmű kapcsolatot

  • egyértelműen igazolható/elvethető legyen (kijelentő mondat!)

  • fogalmazzuk meg a legegyszerűbben és legtömörebben

  • a kutatás megkezdése előtt alakítsuk ki


A hipot zisalkot s m dja

INDUKTíV up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

FELTÉTELEZÉSEINK

A

TAPASZTALATAINKBÓL EREDNEK

(pl. Az iskolarendszerű szakképzést végző intézmények képzési kínálatukat nem az aktuális munkaerőpiaci igények figyelembe vételével alakítják ki)

DEDUKTíV

ÁLTALÁNOS ELVEKBŐL, TÖRVÉNYSZERŰ-SÉGEKBŐL INDULUNK KI

(A felnőttek időszerkezeti sajátosságainak megfelelően szervezett oktatás javítja a tanulás hatékonyságát)

A hipotézisalkotás módja


A hipot zisek fajt i megfogalmaz suk szerint
A hipotézisek fajtái megfogalmazásuk szerint up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • NULL-HIPOTÉZIS

    • azt feltételezzük, hogy nincs összefüggés a változók között: Az oktató vizsgán tanúsított viselkedése nem befolyásolja a tanuló teljesítményét.

  • ALTERNATíV, IRÁNY NÉLKÜLI

    • feltételezünk összefüggést, de annak irányát nem adjuk meg: A teljesítményorientált bérezés befolyásolja a munkavégzés hatékonyságát.

  • ALTERNATíV, IRÁNYT IS JELZŐ

    • megjelöljük a változók közötti feltételezett kapcsolatot is: Azok, akik a tanórákon aktívan vesznek részt, jobb eredményekkel vizsgáznak.


A v ltoz k
A változók up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

ATTRIBÚTUMOK:

a vizsgált tárgy/jelenség jellemzői (pl. a képzésre jelentkező nő, érettségizett, 28 éves, ápolónő)

VÁLTOZÓ:

logikailag egy egységbe tartozó attribútumok, melyek különböző értékeket vehetnek fel (nem, isk. végzettség, életkor, foglalkozás)


A v ltoz k t pusai

kategorikus up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

(minőségi)

egyértelmű csoportok

pl. nem, életkor

mért

(mennyiségi)

skálán jelenítjük meg

pl. hatékonyság mértéke

A változók típusai

változók


A v ltoz k t pusai1

személyes up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

az emberekre

vonatkozik

pl. testmagasság,

tanulási képesség

szituatív

a környezetre

vonatkozik

pl. infrastruktúra,

földrajzi helyzet

A változók típusai

változók


A v ltoz k t pusai2

független up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

(aktív)

a kutató adja meg,

ennek hatását

vizsgáljuk (ok)

függő

(passzív)

a független v.

hatására módosul,

attól függ

A változók típusai

változók

függetlenv.

Az oktatók által feltett kérdések száma és a tanulók problémamegoldó képessége közötti összefüggés

függő v.


A minta
A minta up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • Alapsokaság (populáció):

    azon személyek/szervezetek,stb. köre, akikre ki akarjuk terjeszteni a kutatás eredményeit

  • Minta:

    Amennyiben nincs módunk az alapsokaság minden tagját megvizsgálni, akkor az adatgyűjtést a populáció valamely alcsoportjában végezzük.


A teljes k r kutat s
A teljes körű kutatás up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

Teljes körű kutatást akkor végzünk, ha az a populáció minden tagját éritni.

  • Az alapsokaságot pontosan meg kell határozni/leírni

  • Reprezentativitás: ha a kapott eredmények a populáció minőségi/mennyiségi jellemzőit megfelelően tükrözik


A mintav tel
A mintavétel up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

Célja: a minta tükrözze az alapsokaság lényeges jellemzőit.

  • VÉLETLEN MINTAVÉTEL: a mintába a populáció minden egyede azonos valószínűséggel kerülhet be (ha nem ismerjük az alapsokaság jellemzőit).

    • Egyszerű véletlen mv.

    • Csoportosított véletlen (lépcsőzetes) mv.: véletlenszerűen választjuk a csoportot és az egyént is (pl. a megyét, aztán az iskolát)

    • Mechanikus véletlen mv.: bizonyos rendszer szerint választunk a mintából (pl. minden tizedik hallgatót)


A mintav tel1
A mintavétel up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • RÉTEGZETT MINTAVÉTEL

    • heterogén minta rétegképző ismérvek

    • reprezentatív minta: a rétegzett mintából történő arányos kiválasztás (a populáció adott rétegének aránya a mintában és az alapsokaságban megegyezik)

      A mintavételi eljárások együtt is alkalmazhatóak


Kutat si m dszerek1

FELTÁRÓ up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

dokumentumelemzés

megfigyelés

kikérdezés

szociometriai m.

FELDOLGOZÓ

statisztikai módszerek

Kutatási módszerek


Dedukt v m dszerek
Deduktív módszerek up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • feltárás különböző dokumentumokból leszűrt tények alapján

  • nem közvetlen empirikus tapasztalatok felhasználásával, már meglévő forrásokból (pl. közgazdasági elméletek, jogtudomány) dolgozunk


Forr skutat s

elsődleges up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

közvetlen dokumentálás

(törvény, fénykép, beszámoló)

másodlagos

közvetített dokumentálás

(beszámolók összefoglalója, újságcikk az iskoláról)

Forráskutatás

  • Forrásfelderítés

    • forrás: olyan írott/szóbeli/tárgyi anyag, mely a kutatáshoz tényeket szolgáltat

A források kategorizálása viszonylagos !


Forr skutat s1

tudatosan megőrzött up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

(jegyzőkönyv, napló, programfüzet)

véletlenül megőrzött

(régészeti leletek, felszerelési tárgyak, hivatalos levelek)

Forráskutatás

forrás


Forr skutat s2

külső up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

fizikai jegyek vizsgálata (pl. kormeghatározás, eredetiségvizsgálat)

belső

hitelesség, helyesség, érvényesség, elfogultság, következetesség, stb. vizsgálata

Forráskutatás

  • Forráskritika

    • a feltárt forrás minősítése


Forr skutat s3
Forráskutatás up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • Forráselemzés

  • új következtetések/megállapítások megfogalmazása

  • ok-okozati összefüggések feltárása

  • fogalmak elemzése

    • fogalmak jelentésének születési folyamata, változásai (pl. „kompetencia”)

    • segítséget adhat saját definícióink megalkotásához


Forr skutat s4
Forráskutatás up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • leíró elemzés

    • az események kronológiai ismertetése (pl. a Sárospataki Népfőiskola kialakulása)

  • értelmező elemzés

    • a vizsgált fogalmak bemutatása oly módon, hogy azokat a kor más aspektusaival vetjük össze (pl. erkölcsi normák a társas érintkezés szabályainak tükrében)

  • összehasonlító elemzés

    • korszakok, régiók, elméletek, stb. komparatív vizsgálata

    • adjuk meg az összehasonlítás szempontjait


Dokumentumelemz s
Dokumentumelemzés up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • minden nem közvetlenül a kutatás számára készült anyag lehet információforrás

  • ≠ forráselemzéssel (tört. dok. vizsgálata)

  • alkalmazható kezdeti tájékozódáshoz, hipotézisek felállításához, adatgyűjtésre, elemzésre (pl. statisztikák)


A dokumentumok fajt i

van közvetlen kapcsolat up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

törvények, jegyzőkönyvek, statisztikák, publikációk, híradások

nincs közvetlen kapcsolat

szociológiai kutatások, művészeti alkotások

A dokumentumok fajtái

a kutatási témával való kapcsolatuk alapján


A dokumentumok fajt i1
A dokumentumok fajtái up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

címzettek szerint:

  • HIVATALOS

    • a nyilvánosságnak szánt

    • eredeti vagy összegző, pl. jelentések, évkönyvek

  • SZEMÉLYES

    • intim, nem a külvilágnak szánt, pl. napló, levél, fotó, informális közlés

    • etikai szabályok


A dokumentumok fajt i2
A dokumentumok fajtái up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • SZEMÉLYESSÉGET LEHETŐVÉ TEVŐ

    • közvetetten a magánszférára vonatkozik, pl. iskolai dolgozat a családról

  • NEM CíMZETT

    • mindennapi megnyilvánulások, kontroll nélkül, pl. helyesírás, kommunikációs stílus


A dokumentumok fajt i3
A dokumentumok fajtái up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

írásbeli

szóbeli

(pl. hangfelvétel, jegyzőkönyv, amennyiben rögzített)

tárgyi

épület, műalkotás, fotó


Tartalomelemz s
Tartalomelemzés up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • a dokumentumelemzésnél tágabb körű

  • a szöveg mélyebb összefüggéseit, az üzenetek jelentését vizsgálja

  • folyamata:

    • szöveg/tartalom adatok/kategóriák

    • mennyiségi/minőségi következtetések

  • pl. nyitott kérdéseknél, sajtóközlemények, tantervek vizsgálatakor


Megfigyel s
Megfigyelés up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • adott ideig tartó észlelés bizonyos hatások okozta jelenségek megfigyelése

  • közvetlen információk szerezhetőek

  • mindig

    • céltudatos

    • tervszerű

    • objektív


A megfigyel s szitu ci i
A megfigyelés szituációi up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • A megfigyelő (M) a szituáción kívül áll, a történéseket nem befolyásolja:

    • információk: a tárgyról, nem tudatos hatások, nem a tárgyhoz tartozó információk (pl. madárhangok)

  • M jelen van, ezzel akaratlanul módosítja a történéseket

  • M is résztvevő

    • kölcsönös reakciók

    • nem láthatunk minden történést


Megfigyel si technik k
Megfigyelési technikák up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • KÓDOLÁS NÉLKÜL

    • napló, feljegyzés

    • szelektív jegyzőkönyv

    • teljes jegyzőkönyv

  • KÓDOLÁSSAL

    • becslési skála

    • jelrendszer

    • kategóriarendszer


Kik rdez s
Kikérdezés up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • kérdések segítségével gyűjtött információk

  • alkalmas ismeretek, cselekvések, vélemények, attitűd, életmód, élmények, motivációk felderítésére

  • megbízhatóság, reprezentativitás, érvényesség összefüggések, tendenciák, szabályszerűségek feltárása

  • szóbeli kikérdezés: alapmódszere az interjú

  • írásbeli kikérdezés: alapmódszere a kérdőív


K rd st pusok funkci szerint

fő kérdések up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

közvetlenül a témára, a problémára vonatkoznak

kiegészítő kérdések

az információszerzés biztonságát szavatolják

demográfiai

bemelegítő

kontroll

levezető

Kérdéstípusok funkció szerint


K rd st pusok a v laszol mozg stere szerint

nyílt up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

a válaszadót legfeljebb térben korlátozzuk,

kérdéseink ismereteire, véleményére, nézeteire, motivációira vonatkoznak

zárt

megadott válaszlehetőségek

(alternatív/több válasz)

feleletválasztás, rangsorolás, stb.

félig zárt („egyéb”)

Kérdéstípusok a válaszoló mozgástere szerint


Rt kel si sk l k
Értékelési skálák up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

Értékelési skálák (intenzitáskérdések):

  • grafikus: a válaszadó véleményét a skálán elhelyezett jellel fejezi ki

    Mennyire lényeges, hogy az adott tantárgy oktatója szimpatikus legyen az Ön számára?

    nagyon fontos egyáltalán nem fontos

    +2 +1 0 -1 -2


Rt kel si sk l k1
Értékelési skálák up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • numerikus skála: a válaszadó számmal értékel

    Kérjük jelölje, hogy a képzés során milyennek ítélte

    (1=elégtelen 2=kielégítő 3=közepes 4=jó 5=kiváló)

    az oktató felkészültségét 1 2 3 4 5

    a tanterem felszereltségét 1 2 3 4 5


Rt kel si sk l k2
Értékelési skálák up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • deskriptív skála

    Jellemezze ügyfélszolgálati irodánk tevékenységét!


A kik rdez s
A kikérdezés up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • a kérdéseket egyértelműen fogalmazzuk meg

  • hagyjunk elég helyet a válaszadásra

  • nyílt és zárt kérdéseket is használjunk

  • a kérdéssort a kutatás hipotézisei alapján állítsuk össze

  • írásbeli kikérdezésnél (személyes kapcsolat hiánya esetén) fontos a bevezetés


K rd v
Kérdőív up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • a kikérdezés gyakori eszköze

  • gyors, nagy minta esetén is alkalmazható módszer

  • önkéntes válaszadás, indirekt adatszerzés: a kikérdezett nem feltétlenül ad igaz választ

  • nyílt kérdések esetében: megfelelő kategóriák


A k rd ves vizsg lat f zisai
A kérdőíves vizsgálat fázisai up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • a gyűjtendő információk körének meghat.

  • a kérdőív típusának kiválasztása

  • az első változat elkészítése

  • ennek kipróbálása

  • a kérdések felülvizsgálata (a kérdőívlegyen érthető, célratörő, elegendő, optimális hosszúságú és sorrendű, kiértékelhető)

  • a végleges kérdőív megszerkesztése

  • adatfelvétel

  • feldolgozás


Interj
Interjú up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

személyes kapcsolaton alapuló,

határozott céllal történő szóbeli kikérdezés

  • STRUKTURÁLATLAN (szabad beszélgetés)

    • nehezen feldolgozható, a kutatás első fázisában ideális

  • STRUKTURÁLT (irányított beszélgetés)

    • szabályozott kikérdezési szituáció ~szóban kitöltött kérdőív

    • alkalmazható más interjúváltozat részeként is (pl. demográfiai kérdések)

    • zárt kérdések: jelölés, nyíltak: utólagos jegyzetelés, rögzítés (pl. diktafon)


Interj1
Interjú up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • MÉLYINTERJÚ

    • intim témák (félelmek, kudarcok, egyéb érzelmek)

    • bizalmas, kevéssé kötött beszélgetés

    • cél a kikérdezett bizalmát elnyerni, ezért problémás a rögzítés

  • NARRATÍV INTERJÚ

    • a kikérdezett az általa átélt eseményekről beszél

    • bibliográfiai: életutat mutat be

    • kiemelt történést/életszakaszt mutat be


Interj k a r sztvev k sz ma szerint

egyéni up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

egyszerre egy vizsgált személy

csoportos

attitűd, viszonyrendszerek, közvélemény, nyelvhasználat, stb. megfigyelésére

Interjúk a résztvevők száma szerint


A kik rdez k
A kikérdezők up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • a kikérdezők felkészítése

  • a jó kapcsolatteremtő képesség szerepe

  • a célcsoport/probléma megfelelő ismerete

  • a nonverbális jelek értelmezése

  • a kérdező ne befolyásolja, de irányítsa a beszélgetést


K s rlet
Kísérlet up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • a kutató tervszerűen hat arra a folyamatra, melyben adatgyűjtést végez

  • a szituáció meghatározó tényezői közül némelyeket megváltoztat illetve változatlanul hagy

  • független változók: ezeket a kísérletvezető teremti meg

  • a kísérletek kontrollja


A f ggetlen v ltoz k

KÜLSŐ up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

a részvevők környezetében történő változások

aránylag könnyen befolyásolhatóak

pl. csoportlétszám, oktatási módszer

BELSŐ

a vizsgálati személyek azon tulajdonságai, melyek hatását vizsgáljuk a függő változókra

nehezen alakíthatóak

pl. tudásszint, motiváció, intelligencia

A független változók

ezek együttes hatása a függő változókra (pl. teljesítmény, magatartás)


K s rlet1

előidézett up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

a független változó(ka)t a kísérletvezető hozza létre

felidézett

spontán szituáció, a független változókat utólag azonosítjuk

pl. a munkanélküliség mentálhigiénés hatásai, külön nevelkedő ikerpár személyiségére ható környezeti tényezők

Kísérlet


A k s rletek t pusai szerkezet k szerint
A kísérletek típusai szerkezetük szerint up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • EGYCSOPORTOS (ÖNKONTROLLOS)

    • egy független változó módosítása, egy csoportban

    • kevésbé megbízható, nehéz az eredmények ellenőrzése

  • KÉTCSOPORTOS (KONTROLLCSOPORTOS)

    • a függő változók hatását két csoport eredményeinek egybevetésével vizsgáljuk meg

    • kísérleti csoport/kontrollcsoport

    • megbízható módszer, ha a csoportok homogének


A k s rletek t pusai szerkezet k szerint1
A kísérletek típusai szerkezetük szerint up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • TÖBBCSOPORTOS

    • több csoportban, más-más változó bekapcsolásával végzett kísérlet

  • ÖSSZETETT KÉTCSOPORTOS

    • két főcsoport (kísérleti/kontroll), ezeken belül összetevő csoportok

    • a kontroll összetett: az eredmények megbízhatóak, ha a kísérleti változó hatására mindegyik csoportban egyirányú változás észlelhető


A k s rletek sz nter k szerint

LABORATÓRIUMI up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

mesterségesen előállított, pontosan körülhatárolt vizsgálati szituáció

a belső független változók nehezen kontrollálhatóak

TERMÉSZETES

nem történik mesterséges környezetátalakítás, de a szituáció manipulált

a humán kísérletek nagy része ebbe a csoportba sorolható (pl. tanulás vagy munka közben)

A kísérletek színterük szerint


Statisztikai m dszerek
Statisztikai módszerek up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • nagyszámú adat feldolgozására

  • informatikai lehetőségek

  • leíró statisztika:

    • numerikus információk gyűjtése, rögzítése és jellemzése

    • akkor alkalmazzuk, ha a kapott eredményeket csak a vizsgált populációra tekintjük érvényesnek, nem akarjuk szélesebb körre általánosítani

    • adatgyűjtés

    • ábrázolás

    • csoportosítás, osztályozás

    • egyszerűbb számtani műveletek

    • az eredmények megjelenítése


Statisztikai m dszerek1
Statisztikai módszerek up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • következtetéses (matematikai) statisztika:

    • célunk, hogy a közvetlen vizsgálat hatókörén túli megállapításokat tegyünk

    • eszközei: matematikai stat. és valószínűségszámítás

    • vizsgálat reprezentatív mintán megvizsgáljuk, mekkora annak a valószínűsége, hogy a mintában mutatkozó összefüggések jellemezni fogják a teljes populációt


Statisztikai alapfogalmak
Statisztikai alapfogalmak up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • populáció (sokaság): a statisztikai vizsgálat tárgyát képező egyedek összessége

  • elem: a sokaságot alkotó egyedek

  • álló sokaság: adott időpontra vonatkoztatott állapot (pl. reg. mn. száma 2002. jan. 31-én)

  • mozgó sokaság: intervallumban értelmezzük, folyamatot fejez ki (mn számának alakulása 2002. 01. 01.- 2003. 01. 01.)


Statisztikai alapfogalmak1
Statisztikai alapfogalmak up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • ismérvek (változók): az elemek időbeli, térbeli, minőségi, mennyiségi tulajdonságai

  • alternatív ismérv: 2 ismérvváltozat létezik (pl. nem)

  • statisztikai adat: mérés/számlálás útján nyert empirikus szám (korlátozott pontosság)

  • alapadatok: közvetlenül méréssel/számolással nyert adatok


Statisztikai alapfogalmak2
Statisztikai alapfogalmak up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

  • leszármaztatott adatok: az alapadatokból nyert

    • mutatószámok: rendszeresen ismétlődő események leírására használt kategóriák (pl. mn ráta)

    • viszonyszámok: két tényező egymáshoz viszonyított aránya

    • átlag


Statisztikai alapfogalmak3
Statisztikai alapfogalmak up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására,

Középértékek:

  • ÁTLAG (számtani közép): az adatok összege osztva az elemszámmal

  • MODUS: a legnagyobb gyakorisággal rendelkező kategória

  • MEDIÁN: a középső érték, melytől jobbra és balra az adatok 50-50%-a helyezkedik el

  • SZÓRÁS: az átlagtól való eltérések átlaga (eloszlás, kis szóródás, nagy szóródás)