Tóth Erika Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

1. Az Európai Unió Víz Keretirányelvének végrehajtását szolgáló KEOP 2.5.0.A Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési projekt eredményei Tóth Erika Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

2. VÍZ KERETIRÁNYELV Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz mint az EU tagállamára, Magyarországra nézve is kötelező lett az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve „az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén”, azaz az ún. Víz Keretirányelv.

3. A VKI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZE AVÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004.(VII.21.) Kormányrendelet előírja, hogy 2009. december 22-ig Vízgyűjtő-gazdálkodási tervet (VGT) kell készíteni Magyarország teljes területére

4. A TERVEZÉST MEGHATÁROZÓ FELTÉTELEK Magyarország teljes területe a Duna-medencébe esik, így egy vízgyűjtőkerület vízgyűjtő-gazdálkodási tervében érdekelt. A VKI előírásai szerint a tervezés legkisebb egysége a víztest, így ennek szintjén történik az állapot értékelése, a környezeti célkitűzések megfogalmazása és annak bemutatása, hogy a tervezett intézkedési programok ennek elérését milyen módon biztosítják. Hazánkban a tervezés közbenső lépcsőjét olyan tervezési egységek jelentik, amelyek a belső vízgyűjtő területekhez igazodnak: így alakult ki a 42 tervezési alegység.

5. Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területe

6. 2-5 Tokaj-Hegyalja 2-7 Hernád-Takta 2-4 Bodrogköz 2-6 Sajó a Bódvával 2-8 Bükk és Borsodi- Mezőség 2-11 Tarna

7. VÍZ KERETIRÁNYELV Az EU vízügyi politikájának célja a fenntartható vízhasználatok megvalósítása A vizek jó állapotának elérése 2015-ig: felszíni vizek: jó ökológiai állapot / potenciál jó kémiai állapot felszín alatti vizek: jó mennyiségi állapot jó kémiai állapot

8. Mit jelent a „jó állapot”? Viszonyítási alap: zavartalan (antropogén hatásoktól mentes) állapot víztípusok (tipológia) • Típus-specifikus referencia viszonyok: • A biológiai, hidrológiai és a morfológiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást • A szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértéknek, szintetikus anyag nem mutatható ki • A vízhez kötődő élőhelyek számára biztosított a megfelelő vízmennyiség

9. A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV(VGT) • A VGT három ciklusa: 2015, 2021 és 2027 • Jól megalapozott természeti, társadalmi és gazdasági indokokkal a • 2015-ös határidő kitolható, a célkitűzések enyhébbek is lehetnek. • A 2015-ig megvalósítandó intézkedéseket 2012-ig be kell indítani • A VGT-nek tartalmaznia kell: • a vizek állapotának jellemzését (a szükséges monitoring programmal együtt); • a környezeti célkitűzéseket, illetve • a célkitűzések elérése érdekében tett és teendő intézkedéseket Ha az állapot nem jó, az intézkedés kötelező!

10. A VÉGREHAJTÁSBAN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK Megbízói oldal: 12 Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) és a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) Konzorcium Vállalkozói oldal: ÖKO ZRt. által vezetett Konzorcium tagok: VTK Innosystem, BMGE Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, VÍZITERV Environ Kft., RESPECT Kft.

11. VGT KÉSZÍTÉSÉNEK SZAKASZAI • 2008. dec. 22.: Háttéranyag elkészítése, nyilvánosságra hozatala • 2009. máj. 31.: Konzultációs anyagok elkészítése, nyilvánosságra hozatala • 2009. jún.– júl.: Alegységenkénti társadalmi fórumok • 2009. szept.: 25 tematikus fórum • 2009. okt. 15.: VGT tervezetének véglegesítése (országos, részvízgy. alegységi) • 2009. nov. 18: Társadalmi konzultációs folyamat lezárása • 2009. dec. 15.: A beérkezett vélemények feldolgozása, az anyagba történő beépítése • 2009. dec. 22.: Az országos VGT nyilvánosságra hozatala • 2010 . jan. 08. : Területi Vízgazdálkodási Tanácsok által az alegységi, ill. részvízgy. tervek elfogadtatása • 2010. jan.18.: Az Országos VT ülésén az országos VGT jóváhagyása • 2010. febr.: A Tárcaközi Bizottság részére egy rövidített anyag készítése • 2010. márc. 22.: EU felé jelentés küldése és a projekt lezárása

12. A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEK TARTALMI FELÉPÍTÉSE Vízgyűjtők víztestek leírása Terhelések, igénybevételek Védett területek kijelölése és állapotértékelése Monitoring bemutatása Víztestek állapotértékelése Környezeti célkitűzések Ált. gazdasági elemzések Intézkedések Társadalom bevonása Jelentős projektek

13. VÍZTESTEK Felszíni víztest: - vízfolyás víztest ( 10 km2-nél nagyobb vízgyűjtő területűek) természetes mesterséges módosított - állóvíz víztest ( 50 ha -nál nagyobb vízfelületűek ) természetes mesterséges módosított Felszín alatti víztest: sekély hegyvidéki sekély porózus hegyvidéki porózus karszt ( hideg és termál ) porózus termál

14. FELSZÍN ALATTI VÍZTESTEK ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZAT

15. FELSZÍNI VÍZFOLYÁS VÍZTESTEK ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZAT

16. FELSZÍNI ÁLLÓVÍZ VÍZTESTEK ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZAT

17. A 2015 UTÁNI HATÁRIDŐK ÉS ENYHÉBB CÉLKITŰZÉSEK OKAI Időbeni mentességek főbb okai: • Legjellemzőbb természeti ok, a szükséges helyreállítási idő hossza. A felszín alatti víztestek helyreállítása a mennyiségi, minőségi változások lassú folyamatai miatt igen időigényesek. A felszíni víztestek esetén az ökológiai állapot változás szintén időigényes • Műszaki előkészítés, megvalósítás időigénye • A legfontosabb ok általában gazdasági jellegű, korábbi határidőre történő intézkedés aránytalanul magas terheket ró a gazdaság, a társadalom és a nemzetgazdaság számára.

18. A 2015 UTÁNI HATÁRIDŐK ÉS ENYHÉBB CÉLKITŰZÉSEK OKAI Enyhébb célkitűzések főbb okai: - Módosított víztest Egy természetes módon létrejött víztestet (vízfolyást vagy állóvizet) akkor tekintünk erősen módosítottnak, ha annak természetes jellegét az emberi tevékenység által okozott hatások (pl. mederszabályozás, töltésezés, duzzasztás) olyan mértékben megváltoztatták, hogy a jó ökológiai állapot nem érhető el anélkül, hogy ezeknek a hatásoknak a megszüntetése során valamilyen jelentős emberi igény kielégítése ne sérülne, vagy helyettesítése ne jelentene aránytalan terheket a társadalom számára. - Mesterséges víztest Emberi tevékenység által jött létre.

19. INTÉZKEDÉS TÍPUSOK Alapintézkedések (A): a Víz Keretirányelv VI. mellékletben felsorolt irányelvekben foglalt előírások hazai megvalósítása (EU direktívák és hazai jogszabályok pl. ivóvízprogram szennyvízprogram, NATURA 2000,…) További alapintézkedések (TA): az irányelvekkel nem szabályozott további szakterületeken alkalmazható szabályozási eszközök (pl. vízbázisvédelem..) Kiegészítő intézkedések (K): egyéb intézkedés típusok, amelyek azalapintézkedéseket segítik( vízfolyások szabályozottságának megoldása, élőhelyekrehabilitációja, illegális vízkivételek felszámolása, vízminőségi kotrás, monitoring, intézményfejlesztés, pénzügyi ösztönzés, képességfejlesztő eszközök…) További kiegészítő intézkedés (TK): bevezetendő kiegészítő intézkedések, ez a tervezés igazi célja, akkor kell, ha az alapintézkedésekkel nem érhetők el a célok

20. PRIORITÁSOK I. • Elsődleges prioritása van a VKI szerinti alapintézkedésekben foglalt előírások hazai végrehajtásának és az ún. további alapintézkedések, azaz a VKI céljait szolgáló már hatályos tagállami szabályozási intézkedések végrehajtásának. • Előnyben kell részesíteni a VKI 4. cikk 1. c) alá eső védett területekjó állapotának eléréséhez szükséges intézkedéseket, mert azok esetében a 2015-ös határidő alól nincs felmentés. Fontos leszögezni, hogy itt nem a víztestnek kell jó állapotúnak lennie 2015-ig, hanem a védettség szempontjából problémás jellemzőt kell megfelelővé tenni.

21. PRIORITÁSOK II. • • A probléma megoldásának sürgőssége (a nem cselekvés komoly következményei, magas költségei, vészhelyzet kialakulásának lehetősége, pl. ivóvízbázis elszennyeződése) • • Az adott víztest rendbehozatalának társadalmi hasznossága, erős társadalmi igényléte mellett (pl. sok embert pozitívan érint, idegenforgalom, vízvisszatartás) • • Azon víztestek, ahol a szükséges intézkedéseket rövidtávon meg lehet valósítani(előkészítettség, rövid megvalósítási idő), ahol gyorsak az eredmények. • • Azon víztestek, ahol a szükséges intézkedések kiemelkedően hatásosak, adott intézkedési kombináció kis költséggel nagy eredményt ér el.

22. INTÉZKEDÉSEK CSOPORTOSÍTÁSA I. • Tápanyag- és szervesanyag terhelések csökkentése - Területi agrárintézkedések - Csatornázás és szennyvízelhelyezés - Települési eredetű szennyezések csökkentése • Egyéb szennyezésekkel kapcsolatos problémák megoldása - Termálvíz bevezetések korlátozása - Ipari szennyvízkibocsátásokból történő terhelések csökkentése - Utak vasutak csapadékvíz elvezetése - Szennyezett területek feltárása, kármentesítése • Vízfolyások és állóvizek szabályozottságának csökkentése - Mesterséges csatornák rekonstrukciója - Vízvisszatartás és eróziócsökkentés - Vízfolyások és parti sávok rehabilitációja - Egyedi intézkedések ( hosszirányú átjárhatóság…)

23. INTÉZKEDÉSEK CSOPORTOSÍTÁSA II. • Fenntartható vízhasználatok, vizek mennyiségi állapotának javítása - Hasznosítható vízkészletek meghatározása - Szükséges a víztakarékosság - Az illegális vízkivételek felszámolása - A vízhasználatok felülvizsgálata az ökológiai vízigény biztosítása szempontjából • Megfelelő ivóvízminőséget biztosító intézkedések - Ivóvizminőség-javító program - Ivóvízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása • Védett területekre vonatkozó egyedi intézkedések - Védett természeti területek speciális védelme - Halas vizek - Természetes fürdőhelyekre vonatkozó speciális intézkedések

24. INTÉZKEDÉSEK CSOPORTOSÍTÁSA III. • Átfogó, országos intézkedések - Vizsgálatok (környezeti hatásvizsgálatok) módosítása, fontos hogy a terv szempontrendszere is jelenjen meg - Engedélyezési eljárások fejlesztése - Monitoring fejlesztése - Információk biztosítása, nyilvánosság - Költségmegtérülés elvének érvényesítése - Képességfejlesztés (K+F, szakemberképzés stb.)

25. INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE 2012-IG • VGT-ben elfogadott szabályozási koncepciók törvénybe foglalása, jogszabályok hatályba léptetése, műszaki irányelvek, szabványok kidolgozása • Intézményfejlesztés: információrendszer, monitoring, szemléletformálás, képességfejlesztés stb. Alkalmassá tenni az érintetteket (beleértve az államigazgatást, önkormányzatokat is) az újszerű feladatok végrehajtására • Intézkedések részletes tervezése, költségbecslés, projekt előkészítés • Finanszírozási (fejlesztés és működtetés) és pénzügyi ösztönzési rendszer VKI konform kialakítása

26. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! www.vizeink.hu