Akciótervek a foglalkoztatásért

1. Akciótervek a foglalkoztatásért Garzó Lilla 2005. szeptember 8.

2. Miről szeretnék beszélni? A magyarországi foglalkoztatáspolitika alapjairól, az új akcióprogram lehetőségeiről • Hogyan változtak a stratégiák és miért? • Segítenek-e nekünk az európai stratégiák, mire kell ügyelnünk? • Hol tartunk most?

3. EU stratégiák fejlődése • Stratégiák részterületekre, „európai folyamatok” • luxemburgi: foglalkoztatás • cardiffi: strukturális reformok • kölni: európai makrogazdasági párbeszéd elősegítése • Egységes stratégia: Lisszaboni stratégia + nyitott koordináció • Versenyképesség javítása • K+F, innováció és infokommunikáció • Foglalkoztatás és képzés • A szociális védelmi rendszerek korszerűsítése • Fenntartható növekedés és természeti környezet • Nyitott koordináció részterületekre • Egységes stratégia: integrált iránymutatások

4. Kapcsolódó nemzeti stratégiák

5. Európai foglalkoztatási irányvonalak I. generáció – (2002) I. A foglalkoztathatóság javítása 1. Az ifjúsági munkanélküliség kezelése és a tartós munkanélküliség megelőzése 2. Foglalkoztatást növelő ellátási, adó- és képzési rendszerek 3. Az aktív öregkorral kapcsolatos politika kialakítása 4. A munkaerőpiac új kihívásainak megfelelő készségek fejlesztése az egész életen át tartó tanulás jegyében 5. Számítástechnikai képzés biztosítása mindenki számára 6. A munkaközvetítés fejlesztését és az új európai munkaerőpiacokon megjelenő szűk keresztmetszetek megelőzését és leküzdését segítő aktív intézkedések 7. A hátrányos megkülönböztetés csökkentése és a társadalmi integráció elősegítése a foglalkoztatás növelésével II. Vállalkozásfejlesztés és munkahelyteremtés 8. Vállalkozások indításának és fenntartásának elősegítése 9. Önfoglalkoztatás és vállalkozásindítás elősegítése: adó- és tb terhek felülvizsgálata, képzés biztosítása, bejelentetlen munka elleni fellépés 10. Új foglalkoztatási lehetőségek a tudásalapú társadalomban és a szolgáltatások piacán 11. A foglalkoztatás növelése regionális és helyi szinten, a partnerség és a szociális gazdaság erősítése 12. Adóreform a foglalkoztatás és a képzés támogatására III. Nők és férfiak esélyegyenlőségét erősítő intézkedések 16. A nemek szerinti esélyegyenlőség általános érvényesítése 17. A foglalkoztatási arány kiegyensúlyozása, egyenlő bérezés, nők foglalkoztatásának növelése 18. A szociális partnerekkel együtt családbarát intézkedések és szolgáltatások, gyermekellátási intézmények fejlesztése III. A vállalkozások és a munkavállalók alkalmazkodóképességének fejlesztése 13. A szociális partnerek megállapodásai a munkaszervezet modernizálására 14. Rugalmasabb típusú munkaszerződések, foglalkoztatási formák, magasabb szintű egészség és biztonság 15. Egész életen át tartó tanulás elősegítése

6. Átfogó gazdaságpolitikai irányvonalak foglalkoztatási célkitűzései – 2003. 28 irányvonal közül 11 kötődik a foglalkoztatáshoz és a humántőke fejlesztéshez: 3., 5. és 18. Bérek, árak, termelékenység összehangolása • Adók és segélyek ösztönző hatásának, munkaerőpiaci támogatások, szolgáltatások hatékonyságának javítása, a szociális védelem megfelelő szinten tartása mellett • Szoc. partnerek szerepének tiszteletben tartása mellett a foglalkoztatást védő szabályok felülvizsgálata, rugalmasság növelése • Földrajzi és foglalkozási mobilitás elősegítése • Hatékony és aktív munkaerőpiaci politika • K+F beruházások növelése érdekében oktatási-képzési rendszer színvonalának emelése • Nyugdíj-rendszerek foglalkoztatást bővítő átalakítása • Szociális védelmi rendszer – foglalkoztatáspolitikai célú - korszerűsítése • Elmaradott régióknak nyújtott támogatások felhasználása humántőkére és tudásra

7. Európai foglalkoztatási irányvonalak II. generáció (2003)

8. A lisszaboni stratégia felülvizsgálata – Wim Kok jelentések • Célok nem teljesültek, EU lemaradása nőtt • Túl sok a cél • Egymásnak ellentmondó prioritások • Gyenge a koordinációs mechanizmus • Bővítés kockázatai Javaslat: célok és cselekvés koncentrálása a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra

9. Integrált iránymutatások – nemzeti reformprogram (2005-2008) Egyetlen dokumentumnak kell átfognia és összehangolnia a gazdaságpolitikára és foglalkoztatáspolitikára vonatkozó célokat és intézkedéseket - kereszthivatkozások 1.A.a makrogazdasági politikát (és ezen belül a fiskális politikát, a bérpolitikát, fenntartható nyugdíj és egészségügyi ellátórendszerek kialakítását, az adópolitikát), 1.B.a mikrogazdasági politikát (és ezen belül a belső piac mélyítését, a vállalkozások számára vonzó környezet kialakítását, az infrastruktúra fejlesztését, a kutatás-fejlesztést és az innovációt), 2.a foglalkoztatáspolitikát (és ezen belül a szociális ellátás reformját a munkavállalásra ösztönzés érdekében, az alkalmazkodóképességet, az egész életen át tartó tanulást és a hatékonyabb oktatási és képzési rendszerek kialakítását).

10. Foglalkoztatási Iránymutatások (8+1 a 23-ból) • 1. prioritás: A munkaerőpiaci részvétel növelése és a szociális védelmi rendszerek modernizálása • A teljes foglalkoztatottság elérését célzó foglalkoztatáspolitika, a minőség és termelékenység javítása a munkavégzés során, a szociális és területi kohézió erősítése. • Az életciklushoz igazodó munkavégzés ösztönzése. • Befogadó munkaerőpiac biztosítása az álláskeresőknek és a hátrányos helyzetű embereknek. • A munkaerő-piaci szükségletek kielégítésének javítása

11. Foglalkoztatási Iránymutatások • 2. prioritás: A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének és a munkaerőpiacok rugalmasságának javítása • A rugalmasság és foglalkoztatás biztonság kombinálásának elősegítése és a munkaerő-piaci szegmentáció csökkentése. • A bérek és más munkaerőköltségek foglalkoztatás-barát alakulásának biztosítása • + 5: az árstabilitással és termelékenységi követelményekkel összeegyeztethető bérnövekedés (1.A fejezetben)

12. Foglalkoztatási Iránymutatások • 3. prioritás: hatékonyabb humánerőforrás-fejlesztés jobb minőségű oktatás és képzés révén • A humán tőke beruházások bővítése és fejlesztése • Az oktatási és képzési rendszer hozzáigazítása az új kompetencia-követelményekhez.

13. Segítenek-e Magyarországnak az uniós stratégiák? Igen, mert • növelik a foglalkoztatáspolitika súlyát, „helyén kezelik” a munkaerőpiaci problémákat; • „Látványosan” megfogalmazzák a kapcsolódó szakpolitikákat (gazdaság-, oktatás-, szociálpolitika), elindítottak egy tárcaközi együttműködési folyamatot; • a problémák jelentős része hasonló, • segítenek a jó eszközök, megoldások bevezetésében, • a 2003. évi foglalkoztatási irányvonalak kidolgozása során már figyelembe vették a csatlakozó országok helyzetét, problémáit is; • EU támogatási politikája e stratégiákra épül.

14. Amire vigyázni kell Elsikkadhatnak a sajátosságok, eltérések: • A gazdaság működése, szerkezete : • növekedés forrása: termelékenység növekedése, • kisvállalkozások nagy aránya, gyenge, instabil foglalkoztató-képessége • K+F beruházások értéke igen alacsony • informális gazdaság terjedelme… • Más növekedési modell következik-e belőle? • Bérek alakulása • Visszaesés, ciklikusság • nehezen alkalmazkodnak a kereslethez • Milyen esélyei vannak egy foglalkoztatás-barát bérpolitikának?

15. Amire vigyázni kell • Másképp koncentrálódnak a foglalkoztatási problémák • férfiak, idősek alacsony foglalkoztatása, • alacsony iskolai végzettségűek kirívóan rossz helyzete • nagyfokú inaktivitás, munkaerőpiacról véglegesen kivonulók/kiszorulók nagy aránya, • romák kiszorulása… • Követhetőek-e ugyanazok a célok, alkalmazhatóak-e ugyanazok az eszközök?

16. Tisztázatlan a foglalkoztatáspolitika szerepe • Teremt-e munkahelyet? • Megold-e válságokat, képes-e ellensúlyozni egy „jobbless” növekedést? • Mi a feladata azokkal, akik a munkaerőpiacon nem keresett tudással hagyják el az iskolát? • Milyen legyen a viszony a munkáltatókkal? • Milyen legyen a viszony az önkormányzatokkal? • Mi tegyünk azokkal, akik ellátást kapnak: • ösztönözzük-kényszerítsük-ellenőrizzük álláskeresésüket, vagy • ajánljunk fel állásokat és munkalehetőségeket, egyébként pedig ne zaklassuk feleslegesen őket (úgysincs elég munkahely)? • Kire figyeljünk egyáltalán: • mindenkire, akinek nincs munkája, vagy • aki közülük ellátást kap, vagy • aki segítségért fordul hozzánk?

17. Foglalkoztatási (Fr) és munkanélküliségi (Mr) ráták képzettségi szintek szerint, 2003-ban

18. Az ellátásban részesülő aktív korúak megoszlása 2004-ben, %

19. Trendek

20. A termelékenység és a foglalkoztatás bővülés szerepe a GDP növekedésében 2002-2004-ben, %

21. Alacsony a várható élettartam

22. Viszonyunk az integrált iránymutatásokhoz • Elvileg a változás nem kifogásolható, mert • megállítja a stratégiák „inflációját, • a foglalkoztatás bővítését közvetlenül összeköti a gazdaságpolitikákkal, • lehetőséget ad a célkitűzések összehangolására, • az iránymutatások, prioritások között súlyozni lehet, • Gondot okozhat, mert • a csatlakozó országokban megakaszt egy, a koordinációra-önértékelésre épülő folyamatot , • a foglalkoztatási iránymutatásokhoz kapcsolódóan jelenik meg a társadalmi kohézió és az oktatás-képzés  nagy a nyomás a foglalkoztatáspolitika szerepének kibővítésére, átértelmezésére.

23. A foglalkoztatási fejezet • Az előző akciótervre és a foglalkoztatáspolitika értékelésére épül. • A prioritások, iránymutatások kiválasztását meghatározták: • makrogazdasági prioritások: stabilitásra + erőforrások bővítésére és „láthatóvá tételére” + a versenyképesség megőrzésére, javítására vonatkozó követelmények, • a munkaerőpiaci helyzet, • tapasztalatok az intézményrendszer működéséről.

24. Prioritás: a munkaerőpiaci aktivitás és a foglalkoztatás növelése • A munkaerőpiac legyen átláthatóbb (ösztönzés, világos szabályok és szigorúbb ellenőrzés). • A munkát terhelő adó- és járulékterhek csökkentése elsősorban a hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatását támogassa. • Az ellátó- és szolgáltató rendszerek átalakítása ösztönözze-segítse az álláskeresést.

25. Miről beszéltem? • EU stratégiákról és azok változásáról, • a hazai stratégiákról, • a foglalkoztatáspolitika dilemmáiról, előtérbe kerüléséről és a kísérő „gyermekbetegségekről”, • a legfontosabb rövidtávú prioritásokról

26. Akciótervek a foglalkoztatásért Garzó Lilla 2005. szeptember 8.