1 / 169

Bevezetés

Bevezetés. A tantárgy alapvető célja: szemléletformálás! Ez három pilléren nyugszik: - rendszerszemlélet :  ember-gép-környezet rendszer  logisztika - változatokban való gondolkodás - problémaérzékenység, nyitottság. Az üzemszervezés: - üzemtani alapokra épülő ötletelés

dakota
Download Presentation

Bevezetés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Bevezetés A tantárgy alapvető célja: szemléletformálás! Ez három pilléren nyugszik: - rendszerszemlélet:  ember-gép-környezet rendszer  logisztika - változatokban való gondolkodás - problémaérzékenység, nyitottság

  2. Az üzemszervezés: - üzemtani alapokra épülő ötletelés - problémafeltárás - veszteségelemzés - döntéselőkészítés Példák: - általános - közlekedési - műszaki - oktatási

  3. Döntő az EMBER szerepe! A hazai munkaerő képzetlen, ill. nem megfelelően képzett → TANULÁS!!! Kitűnő diákolimpikonok – a tömeg (az átlag) tanulatlan (pl. nyelv), tájékozatlan (pl. politika) „Funkcionális analfabéták” a felsőoktatásban!!! - főiskolák - egyetemek

  4. Szakirodalom - gyökerek, a tudomány születése, alapjai - „kis színesek” - külföldi szerzők művei - előszó a magyar kiadáshoz -- alkalmazási (keletkezési) körülmények -- adaptációs feladatok, nehézségek -- indoklások, magyarázatok, ajánlások

  5. Irodalomjegyzék Jegyzetek: 1. Prezenszki, J.: Üzemszervezéstan, egyetemi jegyzet 70757 2. Kovács, P.: Üzemszervezés gyakorlatok, egyetemi jegyzet71049 3. Kovács,P. (szerk.): Üzemszervezés j. elektronikus jegyzet, Bp., 2010. Könyvek: 1. Maynard, H. B.:Gazdasági mérnöki kézikönyv Műszaki Kiadó, Budapest, 1977.

  6. 2. Taylor, F. W.: Üzemvezetés. A tudományos vezetés alapjai Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1983. 3. Miller, L. M.: A munkahelyi viselkedés befolyásolása Mezőgazdasági Kiadó, 1982. 4. Schultz, T. W.: Beruházás az emberi tőkébe Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1983.

  7. 5. Bálint, Erdősi, Nahlik : Csoportos szellemi alkotó technikák Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1984. 6. Morita Akio : Made in Japan Árkádia Kiadó, Budapest, 1989. 7. Iacocca, l.: Iacocca, egy menedzser élete Gondolat Kiadó, Budapest, 1988.

  8. 8. Prezenszki J. (szerk.): Logisztika I. (Bevezető fejezetek) BME Mérnöktovábbképző Intézet, 2004. 9. Prezenszki J. (szerk): Logisztika II. (Módszerek, eljárások) Logisztikai Fejlesztési Központ, Budapest, 2002. 10. Chikán A.: Vállalatgazdaságtan AULA Kiadó, Budapest, 1998.

  9. Összefoglalás Rendszerszemlélet Változatokban való gondolkodás Problémaérzékenység Az egyén szerepe, felelőssége Tanulás

  10. A kurzus célja Konkrét számítások, módszerek megismerése, alkalmazás szintű elsajátítása: - adott probléma megoldására milyen módszerek állnak rendelkezésre - a módszerek alkalmazásának módja, lépései - a kapott eredmények értékelése - gyakorlati megvalósítás

  11. Az üzemszervezés alapjai, fogalmai Az üzemszervezés tárgya • a munka célja: anyagi és szellemi szükségletek kielégítésére alkalmas használati értékek (termékek, szolgáltatások) előállítása • a munka: használati értékek előállítására irányuló célszerű tevékenység • történelmi fejlődés→ a munka társadalmivá vált → bonyolult rendszerek → termelési folyamatok (természeti- és munkafolyamatok) • az üzemszervezéstan általános feladata

  12. Az üzemszervezés tárgya • az üzemszervezéstan módszere: a vállalatok tevékenységének szervezése, irányítása, valamint a termelés során szerzett tapasztalatok elem-zése→ bizonyítás → általános összefüggések, tör-vényszerűségek megállapítása Az üzemszervezési tevékenység során meg kell tervezni és szervezni: - a munkaerő létszámát és összetételét - a munkamódszert - az igénybe vehető anyagokat és energiákat - az igénybe vehető eszközöket és gépeket

  13. Az üzemszervezéstan interdiszciplináris jellege • műszaki tudományok • munkatudományok, fiziológia, pszichológia • közgazdaságtan, vállalati gazdaságtan • rendszerelmélet • szabályozáselmélet • információelmélet • logisztika • marketing • IT (információtechnika)

  14. Az üzemszervezés feladata • Munkahelyszervezés: optimális munkafeltételek • Termelési folyamatszervezés: a munkaerő, a munkatárgy és a munkaeszköz optimális egyesítése • Megszervezés: új rendszer létrehozása • Átszervezés: meglévő rendszer átalakítása • Reengineering: radikális átszervezés (újraszer-vezés)

  15. A termelési folyamat rendszerszemléletű értelmezése • Az iparvállalat általános rendszermodellje • Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata

  16. Információáramlás Nyersanyagkitermelés Fogyasztók Piac A logisztika fogalmának bevezetése Ellátás Termelés Elosztás Hulladék feldolgozás megsemmisítés Anyagáramlás Anyagáramlást kísérő információk

  17. A logisztikai szemléletmód alappillérei • Rendszerszemlélet • Teljes költség szemlélet • Partnerszemlélet • Integrált informatikai rendszer alkalmazása (közös adatbázison alapuló)

  18. A logisztika fogalma A logisztika anyagok, energiák, információk (esetleg személyek) rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának létrehozásával, irányításával és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységek összessége. /Dr. Felföldi L./

  19. A logisztika célja 6 M-elv: • A megfelelő áru • A megfelelő időpontban • A megfelelő helyre • A megfelelő mennyiségben • A megfelelő minőségben és • A megfelelő költséggel jusson el.

  20. Nyersanyagkitermelés Fogyasztók Piac A raktározás és a logisztika kapcsolata Ellátás Termelés Elosztás megsemmisítés Átfutási idő 60% 15% 25% 60% Várakozás 42%

  21. A raktározás és a logisztika kapcsolata JIT (Just in Time) – éppen időben: - Termeld ma azt, amire holnap szükséged van. - A készletek mennyisége (nagysága) csökken, összetétele (választéka) nő. - Kihelyezett raktár – Áruforgalmi Központ – Logisztikai Szolgáltató Központ - Virtuális logisztikai központ

  22. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • termékéletciklus: az az időtartam, amíg a termék a piacon értékesíthető • a szükséglet életciklus-görbéje

  23. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • a szükséglet, a technológia és a termék életciklusának összefüggése

  24. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • a termékéletciklus alakulása, szakaszai

  25. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • A termékéletciklus csökkenő tendenciája • Az ellátás (beszerzés) → termelés (gyártás)→ elosztás (értékesítés) kapcsolatrendszere, együttes átfutási ideje • Az együttes átfutási idő rövidítésének módjai - technikai fejlesztés - technológiai fejlesztés - korszerű szervezési módszerek alkalmazása • Az együttes átfutási idő rövidítésének területei - a termelési átfutási idő rövidítése - az ellátás-elosztás idejének rövidítése → logisztika

  26. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • A logisztika értelmezése • A logisztika alapelve, célja (6M elv) • A Just in Time (JIT) elv kiterjesztése - az ellátás - a termelés - az elosztás együttes területére • Új termelési filozófia: készletre gyártás helyett megrendelésre gyártás (Push-típusú gyártás helyett Pull-típusú gyártás)

  27. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • A megrendelésre való gyártás megvalósításának követelményei - a rendelési ciklusidő csökkentése - késztermék-készletek csökkentése - rugalmas, majd integrált gyártórendszerek • Számítógéppel integrált rugalmas gyártórendszerek (CIM – Computer Integrated Manufacturing) • A gyártási mélység csökkenése → gyártani vagy venni? (Make or Buy?)

  28. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A gyártási mélység csökkenése → gyártani vagy venni? (MakeorBuy?)

  29. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A saját gyártás előnyei: • költségcsökkentés • jobb ütemezés • nagyobb fokú rugalmasság • gyártási titkok megőrzése • egyszerűbb gyártmánystruktúra-váltás • nincs kiszolgáltatottság a beszállítókkal szemben • közvetlenül, áttételek nélkül érvényesíthetők az igények A saját gyártás hátrányai: • sokféle jó szakember kell • tőkeigényes • növekszik a szervezet • növekszik a járulékos létszám • nagy fejlesztő munkát igényel

  30. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • A rendelésre való gyártás követelményei az ellátási és az elosztási folyamatokban - az áruszállítás folyamatba integrálása (mozgó tárolás) - minimális készlettel működő folyamatok • Számítógéppel integrált logisztikai rendszer (CIL- Computer Integrated Logistics)

  31. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • A CIM követelményei a szállítórendszerrel kapcsolatban - pontosság - megbízhatóság - rugalmasság - szükség szerint speciális járművek alkalmazása - sajátos rakományhordozók alkalmazása - korszerű rakodástechnikai megoldások • Számítógéppel integrált rugalmas szállítórendszer (CIT-Computer Integrated Transportation) • CIM – CIL – CIT kapcsolat

  32. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata Összegzés: • az üzemszervezés és a logisztika azonos célkitűzéseket fogalmaz meg: az üzemszervezés a termelés és a szolgáltatások területein, a logisztika a termelést megelőző és követő területeken • a logisztika foglalkozik az újrahasznosítással és a hulladékok megsemmisítésével is • a logisztikai szemléletmód elemei (pillérei) - rendszerszemlélet - teljes költség szemlélet - közös adatbázis alkalmazása - partner szemlélet (együttműködés!)

  33. A folyamatjellemzők meghatározása A folyamatjellemzők (és egyben rendszerjellemzők) a folyamat (rendszer) megismerése, tervezése, ellenőrzése céljára megfelelően megválasztott, számszerűen is megadható mérőszámok. A legismertebb folyamatjellemzők a különböző normák. A sokféle norma közül az idő-és teljesítménynormával, vala-mint az anyagnormákkal foglalkozunk.

  34. A folyamatjellemzők meghatározása Az időnorma - t (óra/db) - az az emberi munka, vagy gépi idő felhasználás, amely valamely feladat tartós végrehajtásához - meghatározott szervezési és műszaki feltételek mellett - szükséges. A teljesítménynorma- n (db/óra) - az a termékmennyiség, amely - meghatározott szervezési és műszaki feltételek mellett - időegység alatt előállítható.

  35. A folyamatjellemzők meghatározása A definícióból kiolvasható, hogy az idő- és a teljesítménynorma egymás reciprokai: A fenti módon definiált normák az ún. haladó átlag normák, ami azt jelenti, hogy az időnorma értéke csökkenő tendenciát mutat.

  36. A folyamatjellemzők meghatározása Az időnorma haladó jellegének bemutatása

  37. A folyamatjellemzők meghatározása Anyagnormák • anyagfelhasználási norma (késztermék + technológiai veszteség+hulladék) • anyagszükségleti norma (a felhasználási norma szállítási-tárolási veszteséggel, és a selejtszázalékkal növelt értéke) Anyagszükségleti együttható a késztermékben lévő anyagmennyiség és a felhasználási norma hányadosa, százalékban kifejezve

  38. A folyamatjellemzők meghatározása A folyamatjellemzők meghatározásának módszereit két fő csoportra oszthatjuk • globális módszerek • szabatos módszerek A globális módszerek közül az alábbiakat említjük: • becslő vagy tapasztalati eljárás • összehasonlító módszer • statisztikai elemzés

  39. A folyamatjellemzők meghatározása A szabatos módszerek közül az alábbiakat említjük: • megfigyeléseken, méréseken alapuló eljárások • adattáblázatokat használó módszerek • műszaki számítás • kiszabási módszer

  40. A folyamatjellemzők meghatározása Munkafolyamatok időbeliségének vizsgálata • Munkanapfelvétel: a munkaidő összetételét adja meg - mélység szerint: • teljeskörű • mintavételes • az adatgyűjtés technikája (a felvétel módja) szerint: • hagyományos • műszeres • mozgóképes 2. Időmérés: elemi tevékenységek időszükségletének mérése sokszori ismétlés mellett

  41. Mintavételes munkanapfelvétel A munkanapfelvétel alkalmazásának lépései: 1. Előkészítés (a munka- és időráfordítás 70-80 %-át is kiteheti!) - az emberek megnyerése, - a hozzáférhető írásos anyagok (forgalmi és egyéb adatok, rajzok, diagramok stb.) áttanulmányozása, - a folyamat megismerése, - a helyszín megismerése, - az adatfelvételi táblázatok megszerkesztése, - próbamérések végzése - szükség esetén a táblázatok átalakítása, - résztvevők betanítása, tájékoztatása.

  42. Mintavételes munkanapfelvétel A munkanapfelvétel alkalmazásának lépései: 2. Adatgyűjtés (körjáratok) lebonyolítása. 3. Eredmények elemzése, értékelése - statisztikai jellemzők meghatározása, - eredmények műszaki értékelése.

  43. Mintavételes munkanapfelvétel A próbafelmérések eredményei:

  44. Mintavételes munkanapfelvétel Az adódott legkisebb előfordulási arány: p=5,19 %. Ha 10 % relatív pontosságot és 95 % - osvalószí-nűségi szintet tételezünk fel, akkor a szükséges megfigyelések száma: ahol: - u: a megkívánt valószínűségi szinttől függő állandó - p: a vizsgált tevékenység előfordulási aránya - s: a vizsgált tevékenység relatív pontossága ahol az abszolút hiba nagysága

  45. Mintavételes munkanapfelvétel A körjáratok száma, ha átlagosan 76 hallgatót kell megfigyelni: A 76 diák tevékenységének regisztrálása - a próbamérések alapján - kb. 2 percet vesz igénybe. A megfigyelések (körjáratok) kezdési időpontjait egyenletes eloszlású véletlenszám generátor (táblázat) segítségével állapítjuk meg.

  46. Mintavételes munkanapfelvétel Adatfelvételi táblázat

  47. Mintavételes munkanapfelvétel Az eredmények összesítése:

  48. Mintavételes munkanapfelvétel Az egyes tevékenységek statisztikai paraméterei 1. Jegyzetel - előfordulási arány: 24 % - abszolút hiba: - a tevékenység előfordulásának konfidencia (érvényes- ségi) határai 95 %- os valószínűséggel (megbízha- tósági intervallum): - relatív pontosság:

  49. Időmérés A vizsgált folyamat felbontása

  50. A folyamatjellemzők meghatározása Statisztikai jellemzők MunkanapfelvételIdőmérés • előfordulási arány - átlag • abszolút hiba - relatív hiba • relatív pontosság - szórás • érvényességi határok - érvényességi h.

More Related