1 / 15

Nobel díj 2011: Chris Sims

Nobel díj 2011: Chris Sims. Benczúr Péter, MNB és CEU. MTA KTB Ülés. 2012. Február 9. Tervezett témák. Pár általános gondolat a közgazdasági Nobel díjról Sims legfontosabb kutatási területei: Vektor autoregressziók (VAR) Strukturális vektor autoregressziók (SVAR) DSGE-VAR

dahlia
Download Presentation

Nobel díj 2011: Chris Sims

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Nobel díj 2011: Chris Sims Benczúr Péter, MNB és CEU MTA KTB Ülés 2012. Február 9.

  2. Tervezett témák • Pár általános gondolat a közgazdasági Nobel díjról • Sims legfontosabb kutatási területei: • Vektor autoregressziók (VAR) • Strukturális vektor autoregressziók (SVAR) • DSGE-VAR • DSGE modellek bayesi becslése • A fiskális infláció elmélete (fiscal theory of the price level) • „Racionális figyelmetlenség” (rational inattention)

  3. A közgazdasági Nobel díjról általában Sokakban felmerült, hogy a jelenleg éppen „forrongó” makroökonómiában miért a „meglévő gondolkodásmód” megteremtőit díjazták, az új irányokat feszegetők helyett? 1. A közgazdasági Nobel díj jellemzően „életműdíj” – vagyis akik most dobnak be új ötleteket, azok nem túl valószínű jelöltek az elkövetkező 10-20 évben… hacsak nem bizonyul az az ötlet azonnali szinten annyira átütőnek és úttörőnek… ami a közgazdaságtanban viszonylag ritka. 2. A díjazottak erre teljes mértékig kvalifikálnak: A 30-40 évvel ezelőtti gondolkodásmódot igen jelentősen megváltoztatták, és azóta is rengeteg új irány elindulása köthető a nevükhöz. Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

  4. A közgazdasági Nobel díjról általában A díjak indoklása mindig egy kicsit esetleges – egy tömött sorokkal teleírt 10-15 oldalas publikációs listájú kutatónál soha nem egyetlen téma az, ami a kiemelt tekintélyét megalapozza. • De mindig igyekeznek egy szűkebb, jól körülhatárolható és „eladható” témacsoport mentén 2-3 tudóst díjazni egyszerre. • Akár annak az árán is, hogy az adott téma nem feltétlenül a legelső, ami róluk beugrana: • Például az idén Simsnél magáért beszél a téma, Sargentnél nem feltétlenül ez jutna róla az eszünkbe elsőként. • Hasonlóan tavaly Peter Diamond már legalább egyszer lemaradt (Mirrlees), a keresési modellek nála is inkább a 3-as szám a rangsorban. Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

  5. Chris Sims 2011 • Ebből a szempontból viszonylag hálás feladat Chris Sims munkásságáról beszélni. • Bár látni fogjuk, hogy az ő esetében sem „egy lemezes” szerzőről van szó, de még csak nem is „egy műfajosról”. • Forrás és javasolt olvasmány: Minneapolis FED „The Region”, interjú Chris Sims-szel (2007 június) Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

  6. VAR – vektor autoregresszió • Hasznos idősoros előrejelzési technika – „hadd beszéljenek az adatok”. • A sima autoregresszió (y függ y(-1)-től) vektor általánosítása. • Potenciálisan végtelen késleltetés esetén „nagyon sok” idősor megragadható VAR formában (a mozgóátlag rész invertálhatósága esetén). • Rugalmas, előrejelzésre gyakorlati szempontból igen alkalmas keret. • Elméleti oka is van annak, hogy miért legyen „minden” változó benne: ha a valóságban egy változóra hat egy másik változó várható értéke, akkor az a (feltételes) várható érték minden jelenlegi információt tartalmaz, vagyis elméleti alapon semmit sem zárhatunk ki a VAR-ból. Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

  7. SVAR – strukturális vektor autoregresszió • Oksági összefüggéseket is kinyerhessünk makró változók között”, pl. mi a monetáris politika szerepe az üzleti ciklusok generálásában. • Formálisan: a csak késleltetéseket tartalmazó VAR-t úgy kell invertálnunk, hogy az egyidejű hatások mátrixát megkapjuk, de plusz feltevések nélkül ez a mátrix nem egyértelmű! • Informálisan: ha egy változó szerepel a VAR-ban, de strukturálisan csak egy másik változón (pl. vannak várható értékén) keresztül, az egy megkötést ad. • Ilyen identifikációs feltéteIekre van szükségünk, de a dinamikus modellekhez képest sokkal kevesebbre. Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

  8. SVAR – identifikációs feltevések • Jellemző formájuk: • Nulla restrikciók (a kamat strukturális sokkja nem hat azonnal az outputra, ezért az egyidejű hatásokat leíró mátrixban kapunk egy nullát). • Hosszú távú restrikciók (pl. csak a technológiai sokknak van hosszú távú szintbeli hatása a változókra, minden másnak csak átmeneti). • Ez is nulla restrikció-szerű alakra hozható • Modern forma (Uhlig, Canova etc.): előjel megkötések: • A rengeteg féle lehetséges „invertáló mátrixból” azokat hagyjuk meg, amik bizonyos kölcsönhatások előjelei tekintetében rendben vannak, és más előjelekre pedig megnézzük, mit implikálnak a „bennmaradt” invertáló mátrixok. • Pl. egy monetáris szigorítás csökkenti az árakat – ez feltevés lehet, majd megnézzük, az outputra milyen hatással van ugyanez a szigorítás – ez nem feltevés, ezt már teszteljük. Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

  9. SVAR – problémák és határok • Mennyire jók az identifikációs feltevések „elméletileg”? • Mennyire intuitívek? • Kismintás tulajdonságok – „semmi sem szignifikáns” • Invertálhatósági kérdések • „Ahány egyenlet, annyi strukturális sokk” • Alternatíva: faktormodellek bevonása Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

  10. A makroökonometria útja? • Angrist- Pischke versus Sims vita, Journal of Economic Perspectives, 2010 • Mennyire jók az identifikációs feltevések, illetve mennyire tekinthető valóban exogénnek a „sokk”, ami éri a rendszert? • Angrist és Pischke: • A sokk legyen minél inkább „kvází-kísérlet jellegű”. • Világosan elmondható identifikációs feltevések, tényleg exogén variációra épülő, egy-egyenletes becslések a leghihetőbbek. • Nemlineáris becslés helyett inkább lineáris („legjobb lineáris előrejelző”), robosztus sztenderd hibákkal. • Sims: túl sok fontos kérdésben nem járható ez a megközelítés • Sokszor nem elég egy oksági kapcsolat létét vagy nem létét igazolni, nagyságát megbecsülni, • hanem a teljes adatgeneráló folyamatot (a mögöttes modellt) is meg kell érteni. • Az igazi kiút a modellek és a (bayesi) SVAR házassága lehet => Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

  11. DSGE-SVAR • Bayesi (S)VAR: • A paraméterekről van egy prior eloszlásunk. • Az adatok alapján azokat revidiáljuk (poszterior eloszlás). • Majd ezalapján adunk előrejelzést, vizsgálunk hipotéziseket stb. • Honnan vannak a priorjaink? • Jöjjenek azok az elméletből, vagyis DSGE modellekből! • És aztán adaptáljuk azokat az adatokra. • A modell adja a hosszú távú megkötéseket, míg a rövid távú dinamikát az adatok hatása dominálja. Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

  12. Bayesi DSGE modell becslések • Rokon téma, de itt magukat a modelleket akarjuk bayesi módon megbecsülni. • Rövid idősor nem akadály :-) • Sims elsősorban néhány módszertani segédeszközt alkotott: • Sims-Zha • a Sims féle közelítő modellmegoldó csomag • De a legendák szerint ő ihlette a Smets-Wouters modellt is: • Ami bayesi módon megbecsülve előrejelzési szempontból is kompetitív volt a VAR-okkal. Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

  13. A fiskális infláció elmélete: Cochrane, Leeper, Sims • Alapötlet: a kormányzat intertemporális költségvetési korlátja kulcsfontosságú az egyensúlyi árszint szempontjából. • A szokásos nézőpont: az árszintet a nominális pénzmennyiség és a reálpénz kereslet hányadosa határozza meg. • FTPL: az árszintet a nominális kormányzati adósság és a jövőbeli reál adóbevételek jelenértékének a hányadosa határozza meg. • A monetáris és fiskális rezsimet együttesen kell nézni ahhoz, hogy az árszint determináltságát meg tudjuk ítélni. • Bizonyos feltörekvő országokban a stabilizálás sokkal inkább fiskális eredetű lehet („fiskális dominancia”). • Fő probléma: empirikusan nehéz tesztelni, hogy megvan-e a pozitív elsődleges egyenlegre való elköteleződés – elméletileg ugyanis az is elég lehet, ha a kormányzat 100 évente meglépi a szükséges kiigazítást. Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

  14. Racionális figyelmetlenség • Explicit modellezzük az információfeldolgozás költségeit és a kapacitások korlátait. • A döntéshozó bizonyos dolgokra „direkt” nem fordít figyelmet. • Mire lehet jó? • Minden alkalmazkodás fokozatos lesz (mint az adatokban). • De ehhez nem kell „empirikusan kétes” egyedi alkalmazkodási költségeket stb. betenni a modellbe. • Ugyanakkor a jóléti implikáció gyökeresen más: • Alkalmazkodási költségek esetén az ingadozások rosszak, hiszen el kell szenvednünk miattuk a költségeket. • Ez nincs így, ha a fokozatosság a „racionális ignorálásból” fakad! Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

  15. Chris Sims 2011 Chris Sims munkássága - Benczúr Péter, MNB és CEU

More Related