helyi vid kfejleszt si strat gia a bakony rt vae n.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – „A BAKONYÉRT” VAE PowerPoint Presentation
Download Presentation
Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – „A BAKONYÉRT” VAE

play fullscreen
1 / 243
Download Presentation

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – „A BAKONYÉRT” VAE - PowerPoint PPT Presentation

cynara
76 Views
Download Presentation

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – „A BAKONYÉRT” VAE

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – „A BAKONYÉRT” VAE Tiszta forrásból: összefogással a virágzó Bakonyért! Budapest, 2009 November 26. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

  2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  3. „A BAKONYÉRT” VAE – Összefoglaló a térségről A(z) „A BAKONYÉRT” VAE területe 29 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 43,803 fő, a városokban élő lakosok száma 11,136 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 24 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 29 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 31%-a, 9 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 42 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – a(z) Oktatás mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor „A BAKONYÉRT” VAE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 43,803 Zirc 7,260 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 29 Bodajk 4,216 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 3 Herend 3,578 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 1 Bakonycsernye 3,188 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 0 7 Fő fejlesztési prioritások száma 24 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 3 29 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 42 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  5. „A BAKONYÉRT” VAE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,083,839 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 2 • 815,376 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 3 • 707,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 5 • 1,083,839 • A kulturális örökség megőrzése • 1 • 355,000 • Leader közösségi fejlesztés • 4 • 459,688 • Leader vállalkozás fejlesztés • 5 • 194,676 • Leader képzés • Leader rendezvény • 3 • 314,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 5 • 139,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 24,000 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok • 1 • 60,000 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára „A BAKONYÉRT” VAE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A térség nem használja ki a környezeti adottságait és az együttműködésben rejlő lehetőségeit. A gazdaság- és társadalomfejlesztési intézkedések településközpontúak, egymástól elszigeteltek. Az önkormányzati fejlesztések közszolgáltatás-központúak. Gazdasági potenciál kihasználására közösségi források szűkösek, ösztönző intézkedéseket nehezen tudnak hozni. A vállalkozások jelentős része kényszervállalkozás, önfoglalkoztató jellegű, tőkeszegény, korlátozott növekedési esélyű. Nagyon kevés új munkahely jön létre. A térség népességvonzó képessége környezeti adottságaiból ered, és nem tudatos intézkedések eredménye. • A térség települései a turizmust tekintik kitörési pontnak. Ehhez a természeti és történelmi adottságok rendelkezésre állnak. A közszolgáltatási alap-infrastruktúra a legtöbb településen teljes mértékben, a többiben részben rendelkezésre áll, vagy földrajzilag viszonylag rövid távolságon belül elérhető. A térség országon belüli fekvése, közlekedési kapcsolatai kedvezőek. Közvetlenül szomszédos olyan térségekkel, amelyek más típusú fő vonzerővel rendelkeznek, így a kínálatok egymást kiegészítik és erősítik. A lakosságban határozott a törekvés arra, hogy megélhetésüket nagyobb részben vagy teljes egészében helyben teremtsék meg. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  7. „A BAKONYÉRT” VAE – A stratégia alapvető célja Célunk közigazgatási határokon átnyúló, de természetes határokat figyelembe vevő társadalmi összefogás a Bakonyért, azért a tájért, amely természetvédelmi és a kulturális örökség szempontjából Magyarország egyik különleges adottságú területe. Ez a térség hosszú távú és felelős gondolkodást igényel minden lakójától. Vonzóvá kell tenni a letelepedésre, fenntarthatóvá, fejlődővé alakítani a gazdaságát, megélhetést nyújtva a növekvő lakosságnak. Olyan jövőt kínálunk az egyenlő esélyek megteremtésével, mely hosszú távon segíti a hátrányos helyzetben élőket is A több évszázados kultúrát, az itt élt népek örökségét lakossága őrzi és ápolja, harmóniában a természeti környezettel, élvezi annak szépségét, saját maga és az idelátogató vendégei számára hasznosítja értékeit, de arról is gondoskodik, hogy ezeket gyarapítsa. Minden adottságunkat kihasználjuk, de ugyanakkor megóvjuk környezetünket. Térségünk a jövőben igyekszik nyitott lenni a nagyvilágra, vendégül látni, befogadni az idelátogatókat, akik gazdag egyedi élményekhez juthatnak a természetben és a településeken egyaránt. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A két megyében, három kistérségben 29 települést átfogó fejlesztési térség 43 ezer érintett lakosa 3 városban (ebből 1 városi tanyás külterületen), 1 nagyközségben és 25 községben él. A térség az Északi és részben a Déli Bakony területén helyezkedik el. Területén az országos átlagnál magasabb az erdősültségi arány, az éghajlat hűvösebb, csapadékosabb, a talajadottságok mezőgazdasági hasznosításra kedvezőtlenebbek. A térséget mind a négy égtáj felé elhagyó, romantikus szurdokvölgyeket képző, ingadozó hozamú vízfolyások gyűjtik össze a hegység magasabb részein fakadó források vizeit. A viszonylag szerény felszíni vizekkel szemben a karsztos hegység a felszín alatt hatalmas, összefüggő víztömeget tárol. A Bakony ősidők óta szinte érintetlen titokzatos, vadban bővelkedő világ volt, kedvelt tartózkodási helye, vadászterülete királyainknak, biztonságos búvóhelye betyároknak. Emléküket leírások, mondák, romok, barlangnevek őrzik. Keleti peremén ismert búcsújáró hely, közepén rendi központ alakult ki a századok során. A történelem viharaiban részben elnéptelenedett településekre az idők során szlovákokat, németeket telepítettek, akik idővel asszimilálódtak, nem felejtve gyökereiket. A nemzetiségi múlttal rendelkező településeken hagyományőrző egyesületek működnek. Az évszázadokon keresztül meghatározó mezőgazdasági tevékenység (főként állattenyésztés, fafeldolgozás) mellett a XIX. századtól kezdve jelenik meg az iparszerű termelés; majd a XX. században a helyi ásványi kincsekre települt bányászat, amely a század második felére meghatározóvá vált. Mára az ipari tevékenység ismét jelentősen átalakult. A térség lakónépessége mérsékelt ütemben csökken. A negatív természetes szaporulatot a pozitív vándorlási egyenleg sem képes ellensúlyozni. Az időskorú népesség aránya stagnál. A XX. század második felében a térség lakossága jellemzően a térségen belül talált munkát, ma nagy számban a térségen kívüli ipari központokba naponta ingáznak. A térségen belül 7 db 100 főt meghaladó munkáltató van. A legnagyobb településeken is nagynak számít a 20 fő felett foglalkoztató, a vállalkozások döntő része mikroméretű, 10 főnél kevesebb alkalmazottal. Helyben a közigazgatás és a közszolgáltatások jelennek meg foglalkoztatóként. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 A munkanélküliség 2-11% közötti. A térséget érintő és átszelő közlekedési folyosókról letérve kivételes adottságokkal rendelkező környezetben találja magát a látogató. A történelmi látnivalók, múzeumok, tanösvények új tudás, a turistautak, kilátók, sziklafalak, lovastanyák az aktív kikapcsolódás, a panziók, falusi vendégházak a zavartalan pihenés lehetőségét kínálják. Az épített örökség gazdagsága a terület kivételes adottságainak egyike, az országban itt található a legtöbb műemlék, itt a legsűrűbb a műemléki hálózat. A települések tavasztól őszig jellegzetes programokkal, országos hírű nagyrendezvényekkel várják az idelátogatókat és erősítik polgáraik kötődését. A Bakony lakossága lokálpatrióta és híresen vendégszerető. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  11. A térség környezeti állapota 1/2 Változatos felszínű, a viszonylagos zavartalanság miatt országosan kiemelkedő biodiverzitású terület (a hazai védett növény- és állatfajok 47%-a él a Bakonyban). Az erdősültség magas, főként bükkösök. A területen két tájvédelmi körzet és több természetvédelmi terület van; nagy része tájképvédelmi övezet, ill. az országos ökológiai hálózat része. A térséget hat Natura 2000-es terület fedi le vagy érinti. Ezek tükrében a helyi közösség területe természetvédelmi szempontból országos viszonylatban is különleges adottságokkal rendelkezik. Kevés felszíni víz, nagy felszín alatti ivóvízkincs. Kiemelten érzékeny terület. Pontszerű szennyezés: állattartó telepek, szennyvíztisztítóval vagy jó technológiával nem bíró települések. A diffúz szennyezés csökkent, de a talajban, rétegvizekben akkumulálódott szennyezés sokáig jelen lesz. A szélsőséges jelenségek gyakorisága nő. 0,5-0,8 Celsius fokkal nőtt a felszíni hőmérséklet. Várható a csapadék és a fagyos napok számának csökkenése. A megújuló energia, a szél- és napenergia, biogáz és komposztálás, csapadékvíz hasznosítás lehetősége adott. Erdőgazdaság a legnagyobb "tájhasználó". Jelentős része erősen lejtős. A szántók 1/5-e, legelők 40%-a hegyes-dombos területű. Ezért erős, akár 70 %-os az erózió, melyet a gyakori felhőszakadások növelnek. A mélyebb területek termékenyek. Káros a helytelen erdőgazdálkodás, a tarvágás. Ez jórészt visszaszorult, a természetes felújítás a talajt is kíméli. Nagy károkozó az illegális terepmotorozás. A termelő szféra hulladéka termeléscsökkenés és új technológiák miatt apadt. A települési hulladék nő, hasznosítása kevés. Sok az illegális hulladéklerakó, melyek esztétikai, víz- és talajszennyezési források. A lakossági fűtésből származik az SO2, a korom, a nem toxikus por. A kibocsátás a földgáz használatával csökkent, de ma újra nő. CO, NOx, zaj a közlekedéstől függ: az érték a fűtési sokszorosa. Szerves oldószer, szervetlen savak, nehézfémek emissziója kicsi. Az ólom kibocsátás megszűnt. A termőföld 86-88%-a, az erdők negyede magántulajdonú. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  12. A térség környezeti állapota 2/2 A földhasználat átalakult, elvált a tulajdontól. Jellemző a mező- és erdőgazdálkodás, a még jelentős, de strukturálisan átalakult bányászat. A szénkitermelés megszűnt, a bauxité csökkent, de nőtt az építő-alapanyagok kitermelése. Jellemző az ésszerűtlen elaprózottság, bár az erdőterületeken kevésbé. Az állami tulajdon aránya magas. A földhasználat az erdő- és mezőgazdasághoz kapcsolódik. A régi nagyüzemek utódai bérlők, jelentős részük a kevés bérelhető terület miatt „föld nélkül” gazdálkodik, állattenyésztéssel, szolgáltatással foglalkozik. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 Lókút a Bakony második legmagasabban fekvő települése, a Kis-Papod lábánál, szép természeti környezetben fekszik. Közel három évszázada lakott hely. A XVIII. század közepén először szlovákokat telepítettek be, majd a XIX.századra teljesen elnémetesedett. Sváb hagyományait ma is erősen őrzi, külföldön élő egykori lakóival kapcsolatokat tart fenn, újabban Németországból betelepült lakosai is vannak. 1992-ig Zirc, mint térségi központ felől zsáktelepülés volt. Ekkor burkolt út létesült közte és a szomszédságában fekvő Hárskút között, így közvetlen összeköttetés jött létre a 8. sz. főút felé is. A lakosság száma a pozitív vándorlási egyenleg ellenére lassan csökkenő, jelenleg a térségben a harmadik legalacsonyabb. Munkaalkalmat a viszonylag közeli (10 km) térségi székhely, a mező- és erdőgazdálkodás, a közszolgáltatások, és csekély számú mikrovállalkozás nyújtanak. Bár a munkanélküliségi arány alapján jelenleg a térségi települések legjobb egyharmadába tartozik (a jelentős arányban nyugdíjas korú miatt), de a legutóbbi időkig a magasak közé tartozott. A gazdasági aktivitás a munkaképes korú lakosság körében 48%. Az egy állandó lakosra eső jövedelem a harmadik legalacsonyabb a térségben, a szociális segélyben részesülők száma a legmagasabb. A lakosság életkori összetétele nagyon kedvezőtlen, a 60 év felettiek száma két és félszerese a 15 év alattiakénak. Az érettségivel vagy magasabb végzettséggel rendelkezők aránya 10%, a térségben a harmadik legalacsonyabb. A zárt szennyvízhálózat kivételével minden közszolgáltatás rendelkezésre áll. Közoktatási kötelező feladatát intézményfenntartó társulás keretében oldja meg. Az óvodai nevelés és az 1-4. osztályos oktatás helyben, az 5-8. osztályos oktatás Zircen kerül megszervezésre. A családsegítő, házi gondozó és gyermekjóléti szolgálat ugyancsak térségi társulás keretében áll rendelkezésre. Háziorvosi szolgálat helyben van, egyéb egészségügyi ellátás Zircen. A település legnagyobb problémája a megyeszékhelytől való távolság, és legnagyobb lehetőségnek a települést a 82. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 sz. főúttal összekötő útszakasz megépítését tekinti. Fontos közösségi cél a faluközpont felújítása. 13 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  16. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 20%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 11% 18% Építőipar 20% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 6% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 8% 4% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 16% 8% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 49%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 6% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 49% 7% Építőipar 9% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 15% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 4.7%, ami 0.5 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 4.7% • Változás 2003-hoz képest 0.5 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

  20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 1990 óta a foglalkoztatottsági viszonyok nagyban átrendeződtek, a foglalkoztatottak számának fokozatos csökkenése mellett megjelentek a munkanélküliek, és emelkedett az inaktív népesség száma is. A térségben élő álláskeresők száma 2007-ben 1 228 fő, arányuk a munkavállaló korú népességen belül 4,25% 2003-hoz képes 0,87%-os a csökkenés. A munkanélküliségi ráta Zirc kistérségben a legmagasabb, 5,21%, majd a Veszprém kistérség 4,50% és a legalacsonyabb a móri kistérségben mutatkozik 3,24%. A regisztrált munkanélküliségi mutató a legmagasabb Bakonyoszlopon 10,31%, Cseszneken 7,62%, a legalacsonyabb Fehérvárcsurgó 2,32%, Kincsesbánya 2,47%, Bánd 2,70%, Mór 2,83%. Jelentős emelkedés mutatkozik a munkanélküliek arányában a 2003 évhez viszonyítva Bakonybél, Bakonyoszlop, Csesznek és Herend településeken. Legnagyobb mértékben csökkent a munkanélküliek száma Lókúton. A térség 29 településéből 10 településen csökkenés, 18 településen növekedés mutatkozik a 2003.évhez viszonyítva. Az önkormányzatok a munkanélkülieket közcélú foglalkoztatásban részesítik. Számukra önkormányzati közmunkát, közhasznú szolgáltatást és közcélú foglalkoztatást biztosítanak. Az ebben részesülők száma a térségben 83 fő, mely a munkanélküliek 6,61%-a. A közhasznú munkában a zirci kistérségben 47 fő, (6,78%) a móri kistérségben 16 fő, (5,49%) a veszprémi kistérségben 20 fő (7,38%) vesz részt. Az önkormányzatok által rendszeres szociális segélyben részesítettek száma a térség területén 219 fő, amely a regisztrált munkanélküliek számának 17,45%-a, 40 pont emelkedés mutatkozik a 2003. évhez viszonyítva. A térség önkormányzataitól rendszeres gyermekvédelmi támogatást a családok 1 839 gyermek után igényelnek. Magas a szociális-kulturális szempontból hátrányos helyzetben élő családok, az emiatt veszélyeztetett gyermekek száma. A térség munkahely-teremtési gondokkal küzd, a foglalkoztatási lehetőségek meglehetősen szűkek. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 Különösen hátrányos helyzetben vannak a kistelepüléseken élő családos nők. A korábban megszűnt üzemek és a munkaerő-leépítések folyamatosan újratermelik a munkanélküliséget. A térségben foglalkoztatottak 50%-a a bányászat, a feldolgozóipar területén dolgozik, ami egyben a legnagyobb vállalkozási szektort is jelenti. 9%-os a kereskedelem területén történő foglalkoztatás. A többi területen 1-8%-os foglalkoztatás mutatkozik. A legalacsonyabb foglalkoztatási szektor a pénzügyi közvetítés (1%) A térség területén nagy az ingázás. A Móri kistérségben a foglalkoztatottak 48%-a ingázik. Arányaiban a legnagyobb az ingázás Nagyveleg lakói esetében, 88%-uk nem a községben dolgozik. Az ingázás célpontjai Mór és Székesfehérvár. A Zirci kistérségben a foglalkoztatottak döntő többsége ingázik, elsősorban Veszprém, Győr irányába. A Veszprémi kistérség a foglalkoztatottság tekintetében Magyarországon az élmezőnyben található. A helyben történő munkavégzés mellett, jelentős az ingázók aránya, amelynek elsődleges célállomásuk Veszprém és a városkörnyéki munkahelyek. (36%). 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 5 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 11%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Zirc székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 4 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,911 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 11% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

  23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. • Herend • 2621 Háztartási kerámia gyártása • 950 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Zirc-COOP Kiskereskedelmi és Szolgáltató Zrt. • Zirc • 5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem • Kereskedelem, javítás • 136 3 • DRV Zrt. • Kincsesbánya • 4100 Víztermelés, -kezelés, -elosztás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 135 4 • Reál-M Kft. • Márkó • 6024 Közúti teherszállítás • Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok • 120 5 • BAKONY-AGRO Termelő, Feldolgozó-, Szolgáltató és Értékesítő Kft. • Zirc • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 103 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • ROBIX HUNGARY Mezőgazdasági Gépgyártó és Kereskedelmi Kft. • Zirc • 2931 Mezőgazdasági traktor gyártása • 101 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Fehér Ablak Kft • Isztimér • 2523 Műanyag építőanyag gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 100 8 • Verga Rt. • Herend • 0201 Erdőgazdálkodási termék-előállítás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 95 9 • CHIO-WOLF Magyarország Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft. • Zirc • 1531 Burgonyafeldolgozás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 86 10 • VADEX Zrt. • Balinka • 0150 Vadgazdálkodás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 85 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A térség vállalkozásainak száma kicsivel meghaladja a 2300-at, melynek 96 %-a 1-9 főt foglalkoztató vállalkozás. A 10 legnagyobb foglalkoztató 85-950 főt foglalkoztat. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 6 %, az iparban 55 %, a szolgáltatásokban 39%. A térség ipar-központúságát jellemzően a nagyobb városok ipari dominanciája okozza, de a korábban szintén jelentős ipari múlttal rendelkező települések ipari foglalkoztatotti aránya is erősíti ezt a megállapítást (pl. Kincsesbánya). A térség gazdasági szerkezetváltása részben megtörtént, de a mezőgazdaság még mindig fontos szerepet tölt be a kisebb településeken, csak úgy, mint az erdészeti és faipari vállalkozások. A három kistérségről általánosan elmondható, hogy a vállalkozók innovatívak, kitartóak, új technológiák iránt érdeklődőek. A vállalkozók céljai között szerepel új technológiák bevezetése, új termékek előállítása. A munkaerőre jellemző, hogy sok jól képzett szakembert találni, nagy részük viszont ingázik a térség nagyobb városaiba, helyben tartásuk nehéz. Az országos főutak közelében fekvő néhány településen a vállalkozások szempontjából az infrastruktúra kialakítása megfelelő, de a többi településen nagyon alacsony szintű. A széles körben végzett felmérés alapján, a vállalkozásokra jellemző, hogy céljaik, elképzeléseik, terveik vannak a jövőre vonatkozólag, viszont a megvalósításuk nagyon lassan halad az alábbiak miatt: - Általános a tőkehiány a termeléshez szükséges forgótőke és a beruházások-fejlesztések tekintetében egyaránt. - A termelő vállalkozások legnagyobb részének termékei alacsony feldolgozottsági szintűek, a tőkehiány, piaci-management ismeretek, információ és a korszerűbb termelési formák alkalmazásának hiánya miatt. - Egyre magasabb energiaköltségek. - A gazdasági szereplők piacra jutásának alacsony a szervezettségi szintje, az együttműködés szinte teljesen hiányzik. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  26. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 - A helyi fizetőképes kereslet csökken. - Kevés a fejlett infrastruktúrával rendelkező ipari terület. A mezőgazdaságban a foglalkoztatottak téli munkalehetőségeinek szintje alacsony, a termőterületek általánosan gyenge minőségűek. Nagy kihívást jelentenek a várható globális felmelegedés káros hatásai. A vállalkozók céljai között szerepel a környezetkímélő termesztési technológiák, biogazdálkodás, gyógynövény termesztés, az ökogazdálkodásra alkalmas új növényfajták nemesítése és terjesztése, a bio-, helyi termékek előállítása, állattartás növelése, illetve a turisztikai infrastruktúra kiépítése, fejlesztése. A korszerű, hatékony, termelési és feldolgozási technológiák alkalmazása, együtt a piacra jutást segítő, térségi marketing termelői és kereskedelmi szervezetek létrehozásával egyre erősebben megfogalmazott igény. Az alternatív energia felhasználásra irányuló igények magasak, különös tekintettel a korszerű biomassza fűtési, napkollektoros, napelemes rendszerekre nagy a kereslet a lakosság, a közintézmények és a vállalkozások között, de elterjedésüket gátolja magas beruházási költségük. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  27. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 37 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4 Vallással kapcsolatos tevékenység 5 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 23 Sporttal kapcsolatos tevékenység 29 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 43 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Oktatással kapcsolatos tevékenység 27 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 2 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 10 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Nemzetközi kapcsolatok 5 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 16 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 8 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 9 Politikai tevékenység 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A térség szervezeteinek munkáját a rugalmasság, az informális kapcsolatok dominanciája, idealizmus jellemzik. A társadalmi problémák iránti érzékenység, a nyitottság és a tolerancia bürokráciamentes tevékenységük alapértékeinek számítanak. A térség gazdasági, munkaerő-piaci kiszolgáltatottsága, az egyén szükségleteinek hierarchiáján való nehezebb magasabb szintre jutása miatt a szervezeteknek külön gondot kell fordítaniuk az szociokulturális animációra, melynek elsődleges feladata az érdekek felismertetése, a szükségleteket igénnyé alakítsa, és azok közösségben történő megvalósításának segítése. A lakosság önszerveződési aktivitásának fokozódása a településeken hiánypótló, innovatív szerep töltenek be, és ma már egy rendkívül heterogén összetételű, társadalmi támogatottsággal bíró önálló non-profit (civil) szektort alkotnak. A legdominánsabb tevékenységi terület a szabadidő szervezésének felvállalása – a térség 227 szervezetéből 43 végez ilyen jellegű tevékenységet -, és a kultúrával kapcsolatos feladatokat ellátása (37). Mindkét tevékenység szervezésénél gondot fordítanak a helyi és a társadalmi igények összehangolására, jelentős közösségszervező, hagyományőrző hatással és turisztikai vonzerővel rendelkeznek. Programjaikat a rendszeresség és a magas színvonal jellemzi. Magas számban találhatók még a sporttal (29), oktatással (27) foglalkozó szervezetek is, továbbá meghatározó a településfejlesztéssel, lakásüggyel foglalkozók (23) és a szociális ellátásban (16) résztvevő szervezetek száma. Ez utóbbi szervezetekre komoly feladat vár a térségben növekvő számú hátrányos helyzetű személyek, családok segítésében, az általános életviteli tudatformálásban. Alacsony viszont a polgár-, vagyonvédelem (9), környezetvédelem (4), a gazdaság- és vállalkozásfejlesztés (4), egészségügy (3), terén szerepet vállalók aránya. A szervezetek az általuk meghatározott célok eléréséhez megfelelő problémameglátással és szakmai tudással rendelkeznek, de anyagi lehetőségeik meglehetősen csekélyek. Az ún. belső források (alaptevékenységből, gazdálkodási tevékenységből származó bevétel, tagdíj stb.) aránya nem meghatározó. Pénzeszközeiknek döntő része külső forrásokból fakad, lehetőségeik nagy mértékben külső tényezők döntéseitől függnek, ami még inkább esetlegessé teszi a működésüket és autonómiájuk csökkenéséhez vezethet. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  29. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 A non-profit szféra hatékonyabb működése érdekében hálózati formában működő tanácsadó és érdekvédelmi fórum alakult, mely a lakosság, a civil szervezetek és az önkormányzat közötti együttműködést, a valamint a szervezetek erőforrásainak fejlesztését hivatott segíteni. A vidékfejlesztésre önálló non-profit szervezet alakult. 28 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  30. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 200 fővel csökkent, ami arányosítva 0%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 44,003 43,886 43,862 43,903 43,803 Éves változás 41 -100 -117 -24 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 200 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 0%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  31. A térségben az aktív korú lakosság aránya 65%, ami 5 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 10% 13% 6-14 év 65% 60% 15-59 év 19% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  32. A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 1% 2% 0 általános 9% 9% 1-5 általános 12% 9% 6-7 általános 31% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 22% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 5% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 9% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 5% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  33. A térség demográfiai helyzete 1/2 A térségben 29 település található, a népességszám 43 803 fő. A városok száma három, Herend és Zirc 10 838 fő lakosságszámmal; Mór város három külterületi településrészével van jelen a térségben. Az öt legnépesebb település Zirc 7 260 fő, Bodajk 4 216 fő, Herend 3 578 fő, Bakonycsernye 3 188 fő, Szentgál 2 938 fő lakossal. A legkisebb népességű település Pénzesgyőr (Zirc kistérség, 363 fő), illetve Mór külterületén Árki puszta, Timár puszta és Felsődobos (Mór kistérség, együttes lakosságszám 297 fő). Zirc kistérségben a 16 település közül 10 község lakosságszáma 1000 fő alatt van, 5 község 1000-2000 fő közötti. Mór kistérségben a 8 település közül 3 község 1000 fő alatti, 2 község 1-2000 fő közötti, 1 község és 1 nagyközség 3000 fő feletti. Veszprém kistérségben az 5 település közül 2 község 1000 fő alatt, 1 község 1-2000 fő közötti, 1 község 2000 fő feletti. Az összlakosság korösszetételét tekintve megállapítható, hogy a térségben az 59 éven felüliek aránya (19%) magasabb, mint a 15 éven aluliak aránya (15%). A 15-59 év közöttiek aránya pedig több mint az összlakosság fele, 65%, amely 5%-kal magasabb az országos átlagnál. Zirc kistérségben három településen nem éri el ezt az átlagot: Pénzesgyőr 59%, Bakonyoszlop 56%, Lókút 54%. A többi településen az országos átlagot eléri, vagy meghaladja. A térség lakossága kor szerinti megoszlás tekintetében az országos átlaghoz viszonyítva változó képet mutat. 0-5 éves korig megegyezik az országos átlaggal, a 6-14 éves korosztály (10%) viszont elmarad az országos átlagtól (13%). Az 59 év feletti lakosok száma 8 454 fő (19%), mely az országos átlagot (21%) egyik térségben sem éri el. A térség 3 településén –Lókút 33%, Bakonyoszlop 27%, Pénzesgyőr 26% - viszont jóval magasabb az országos átlagnál. A térség vándorlási különbözete összességében negatív. Magas az elvándorlási arány Zirc kistérség egyes településein. A népességfogyás viszont ezeken a településeken sem nagyobb, mint a többin. A lakosság iskolai végzettségét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legmagasabb az általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  34. A térség demográfiai helyzete 2/2 Ez az összlakosság 31%-a. A magas arány mindhárom térségre jellemző, és meghaladja az országos átlagot, ami 26%. A lakosság 1% nem rendelkezik általános iskolával, ami nem éri el az országos átlagot (2%). A középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya átlagosan 2%-kal elmarad az országos átlagtól. Az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők száma szinte minden településen alacsony, az össz-lakosság 5 %-a. (országos átlag 12%). Kivételt képez Zirc város, ahol ez az arány (10%) megközelíti az országos átlagot. A térség településein jelen van a német (Isztimér, Mór, Balinka, Herend, Hárskút, Bánd, Márkó, Lókút, Nagyesztergár, Porva, Zirc) és a szlovák (Bakonycsernye, Szápár) nemzetiség is, és szinte minden településen elszórtan romák is élnek, telepszerűen Mór külterületen. 33 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  35. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 0 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 10% • Mindhárom mobilhálózat 3 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 26 90% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • Repülőtér • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Felnőtt átképzési központ Ipari parkok Kultúra • Filmszínház Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  37. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Agrárkamara Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek • Különleges természet-megőrzési terület Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  38. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 Ipari és lakossági infrastruktúra: A közúti kapcsolatot a térség számára a 8-as, 81-es és 82-es főútvonalak jelentik. Ezek túlterheltek, nagy tranzitforgalmat bonyolítanak, magas a teherforgalom aránya. Egyes térségi települési összekötő utak megépítése régóta tervezett. A közműhálózatok közül az ivóvíz ellátás a leginkább kielégítő, a lakások jelentős része be van kapcsolva a vízhálózatokba. Az ivóvizet elsősorban a helyi karsztvíz lelőhelyekről nyerik. A szennyvíz csatornahálózatok kiépítése , ami a karsztvíz veszélyeztetettsége miatt különösen nagy jelentőségű, nem fejeződött be. A gázhálózat a térség nagyobb részében kiépített, vezetékes telefonnal ellátottsága teljes. A települések szolgáltatási színvonala különösen kistelepüléseken hiányos. A közterületek, közintézmények, közjóléti rendszerek minden településen jelentős fejlesztést igényelnek, mert döntőek a megtartó erő szempontjából. Mezőgazdasági infrastruktúra: Az erdővel borított területeken erdészeti utak húzódnak, amelyek használata engedélyhez kötött. Kívánatos az erdőgazdaságokat bekapcsolni a túraútvonalak kialakításához, bővítéséhez és használatuk kiterjesztéséhez. A mezőgazdasági utakról nincs pontos felmérés, de biztonsággal állítható, hogy minden településen vannak külterületi művelt földek, melyeket legalább mezőgazdasági gépekkel, meg tudnak közelíteni a területek gazdái. Amennyiben ezek az utak helyi vonzerőkhöz is vezetnek, úgy kívánatos megfontolni a turisztikai célú hasznosításukat, és a többfunkciós szerephez igazítani a fejlesztésüket. Turisztikai infrastruktúra: A térség gazdag látnivalókban, és be van kapcsolva országos szintű hálózatokba is. Helyi gyalogos útvonalak több településhez kapcsolódnak. Kerékpár útvonal hálózattal, kijelölt lovas útvonalakkal nem rendelkezik a térség, azonban a bakancsos turistákhoz hasonlóan a földutakon vagy erdei utakon el tudnak jutni a főbb látnivalókhoz. A szolgáltatások közül a lakossági alapellátás mellett a vendégeket is érintő ellátás emelhető ki. Az éttermek és más vendéglátóhelyek tekintetében nem kielégítő a szolgáltatási hálózat kiterjedése és színvonala sem, habár a frekventáltabb településeken magas színvonalú, egész évben működő vendéglátóhelyek várják a látogatókat. 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  39. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 A szálláshelyek száma és minősége hasonlóan szerény: a szállások többsége nyári, turista vagy ifjúsági szálló jellegű, esetleg kemping. Turisztikai információkat a látogatók elsősorban a településekről készült kiadványokból kaphatnak, információs táblával vagy pulttal egy-egy községen találkozhatunk. Terjed az internetes információközlés is, amely kihívásnak minden térségi település igyekszik megfelelni, bemutatva saját értékeit (22 település rendelkezik honlappal). A térség kivételes természeti adottságai, valamint a történelmileg kialakult, gazdag épített örökség veszélyeztetett, állapota miatt nincs megfelelően kihasználva, hiányosak az ismeretek a természetei és kulturális értékekről, elavultak a turisztika üzemeltetés formái. Nincs egységes térségi turizmuskoncepció. 38 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  40. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.01 0.04 0.90 0.74 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 74% 92% 50% 108% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  41. Települések főbb jellemzői 1/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Bakonybél • Község • 1,321 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.50% • 489,834 • 12.877 • 9.537 Bakonycsernye • Község • 3,188 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.47% • 590,897 • 0.000 • 0.000 Bakonynána • Község • 993 • 5.53% • 498,753 • 0.000 • 4.168 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bakonyoszlop • Község • 521 • 10.31% • 387,529 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bakonyszentkirály • Község • 935 • 6.55% • 499,096 • 0.000 • 0.477 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Balinka • Község • 998 • 4.91% • 506,545 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bánd • Község • 676 • 2.70% • 682,519 • 0.000 • 0.422 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

  42. Települések főbb jellemzői 2/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Bodajk • Nagyközség • 4,216 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.03% • 636,104 • 0.000 • 1.595 Borzavár • Község • 780 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.09% • 509,479 • 0.000 • 0.571 Csesznek • Község • 580 • 7.62% • 500,553 • 0.000 • 1.997 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csetény • Község • 1,970 • 3.96% • 565,619 • 0.000 • 0.015 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Dudar • Község • 1,800 • 3.26% • 498,932 • 0.000 • 0.267 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Eplény • Község • 546 • 4.90% • 602,990 • 0.751 • 1.112 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Fehérvárcsurgó • Község • 1,904 • 2.32% • 637,800 • 0.402 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

  43. Települések főbb jellemzői 3/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Hárskút • Község • 678 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.07% • 564,299 • 0.000 • 5.378 Herend • Város • 3,578 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.21% • 746,359 • 0.105 • 0.004 Isztimér • Község • 960 • 3.17% • 663,515 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kincsesbánya • Község • 1,550 • 2.47% • 694,118 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Lókút • Község • 488 • 2.83% • 395,347 • 0.000 • 0.189 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Márkó • Község • 1,173 • 3.98% • 757,045 • 0.000 • 0.051 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mór • Város • 298 • 2.83% • 769,206 • 1.609 • 0.061 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

  44. Települések főbb jellemzői 4/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Nagyesztergár • Község • 1,254 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.56% • 464,332 • 0.000 • 0.022 Nagyveleg • Község • 686 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.60% • 608,913 • 0.000 • 0.000 Olaszfalu • Község • 1,124 • 6.57% • 609,259 • 0.548 • 0.004 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pénzesgyőr • Község • 363 • 5.02% • 353,852 • 0.000 • 0.022 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Porva • Község • 496 • 5.69% • 433,446 • 22.974 • 0.653 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szápár • Község • 529 • 2.91% • 558,644 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szentgál • Község • 2,938 • 5.69% • 501,926 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 43

  45. Települések főbb jellemzői 5/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Zirc • Város • 7,260 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.24% • 665,273 • 1.154 • 0.156 {TelFoJell.1.Nev} • {TelFoJell.1.M355} • {TelFoJell.1.M354} • {TelFoJell.1.Szektor} • {TelFoJell.1.M115} • {TelFoJell.1.M440} • {TelFoJell.1.Magas} • {TelFoJell.1.Alacsony} {TelFoJell.2.Nev} • {TelFoJell.2.M355} • {TelFoJell.2.M354} • {TelFoJell.2.M115} • {TelFoJell.2.M440} • {TelFoJell.2.Magas} • {TelFoJell.2.Alacsony} • {TelFoJell.2.Szektor} {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 44

  46. Települések egy mondatos jellemzése 1/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Helyi munkalehetőségek csökkenése, parlag területek növekedése” • „Mezőgazd. finansz. felt. könnyítése (erdőgazd., biotermelés, integrált term. rendsz. elindítása); tájfenntartás, a környezetvédelem tám. növekedése az EU-ban; oktatás és közösségi összefogás fejl.; helyi hagyományok, tenni akarás a bázis; környezetkímélő, elsősorban faipari vállalkozások letelepedése, a belső közúti feltárás javulása, falusi és természetközeli turizmus fellendítése” • Bakonybél • „Utak, járdák rossz állapotban vannak, nincs ipari parknak kijelölt terület.” • „Turisztikai adottságok, kék túra útvonal közelsége” • Bakonycsernye 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  47. Települések egy mondatos jellemzése 2/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Helybeli foglalkoztatás hiánya, elsősorban a női munkaerő tekintetében” • „Szociális, turisztikai illetve sport beruházásokhoz kiválóan alkalmas a rendelkezésre álló terület.” • Bakonynána • „Munkahelyek hiánya, alacsonyan képzett szabad helyi munkaerő, rossz közlekedési feltételek” • „Háborítatlan helyi környezet, az újonnan kialakításra kerülő 15 db közművesített építési telek” • Bakonyoszlop 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  48. Települések egy mondatos jellemzése 3/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkahelyek hiánya, alacsonyan képzett szabad helyi munkaerő” • „Jó közlekedés, háborítatlan természeti környezet” • Bakonyszentkirály • „Pályázati kiírások nem tükrözik a kistelepülések igényeit, problémáit. Belterületi útjaink felújításra szorulnak. Egyik orvosi rendelőnk sem korszerű, nem uniós szabványú. Nincs forrásunk az újonnan kialakítandó utcáink közművesítésére. Egyik településrészünkön az 550 m gyűjtő úton nincs járda, kiépítése biztonségtechnikai szempontból fontos lenne.” • „Új utcák nyitásával megállítható lenne az elvándorlás, segítené a fiatalok helyben tartását, a bevándorlás elősegítését. Új orvosi rendelő építésével, az utak felújításával, a járdaépítéssel javulna a lakosság életminősége, komfort érzete.” • Balinka 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  49. Települések egy mondatos jellemzése 4/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Csapadékvíz elvezetés” • „Turisztikai lehetőségek” • Bánd • „Környező települések népesség- és tőkeelszívó ereje, pozitív környezeti adottságok veszélyeztetettsége” • „Az idegenforgalmi adottságokban rejlő erő magasabb szintű kihasználása, közösségi élet élénkítése, sport tevékenységre épülő közösségszervezés erősítése” • Bodajk 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  50. Települések egy mondatos jellemzése 5/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A munkahelyek számának megtartása vagy növelése” • „Turisztikai beruházások fejlesztése” • Borzavár • „A településen építési telkek egyelőre nincsenek, így a fiatalságot nem tudjuk itthon tartani. Közlekedési utak fejlesztése. Munkahelyek hiánya” • „Sok lehetőség van a turizmus fejlesztésében, mely az egész falu lakosságára kiterjedhet. Építési telkek kialakítását kell kezdeményezni.” • Csesznek 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis