1 / 22

Magyar Edit, Lévai Edit Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia szak

Egy összetett érzelem empirikus vizsgálata avagy a féltékenység, mint a mindenkit megigéző „zöldszemű szörny”. Magyar Edit, Lévai Edit Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia szak Konzulens: dr. Lábadi Beatrix VMTDK – Újvidék, 2008. november 21-23.

cybill
Download Presentation

Magyar Edit, Lévai Edit Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia szak

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Egy összetett érzelem empirikus vizsgálataavagy a féltékenység, mint a mindenkit megigéző „zöldszemű szörny” Magyar Edit, Lévai Edit Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia szak Konzulens: dr. Lábadi Beatrix VMTDK – Újvidék, 2008. november 21-23.

  2. "A féltékenység nem csupán az emberi természet szerves része, hanem egészen elemi,mindent átszövő érzés, amely az ember valamennyitársas kapcsolatát alapvetően érinti.”(Boris Sokoloff, 1947)

  3. Vizsgálataink célja • Célunk bemutatni, hogy mely tényezők hozhatják létre, befolyásolhatják a féltékenység megjelenését nőknél és férfiaknál, különösképpen a párkapcsolatban élőknél.

  4. Elméleti háttér Evolúciós elmélet (Buss) Érzelmek szociális elmélete (DeSteno, Leary) Adaptív jellegűnek tekinti Nemek közöttikülönbséget hangsúlyozza Vizsgálatok: Buss és munkatársai (1992) • Adaptív jelleget hangsúlyozza • Szociométer (Leary): nincs nemi különbség, hanem szociális kiértékelés • Vizsgálatok: DeSteno és Salovay (2002), DeSteno (2006)

  5. DeSteno és mtsai. kísérlete (2006):Féltékenység megjelenése, működése kísérleti helyzetben, laboratóriumi környezetben. • Kísérlet: triádikus (hármas) csoporthelyzet: • amelyben a résztvevők közösen (ketten) dolgoznak, kialakítva ezzel egy értékes kapcsolatot egy „munkatárssal”, • ezt a kapcsolatot egy rivális (csoport 3. tagja) fenyegeti. kontroll helyzet: munka miatt hagyja el a helyzetet a „munkatárs”. • Eredmény: kísérleti helyzetben önértékelés lecsökken, féltékenység megnövekedik a kontrollhoz képest (vagyis Buss eredménye csak módszertani műtermék). 3. személy (rivális) 1. személy 2. személy közösen dolgoznak

  6. Első vizsgálat • Kérdés: szociális kiértékelés (DeSteno) innát-modul hipotézis (Buss) • Módszer: DeSteno kísérletének módosítása: nem, kapcsolat, „csábító” • Résztvevők: 24, párban és egyedül résztvevő 18-28 éves fiatalok • Vizsgálat menete: • Általános kérdőív kitöltése (kor, nem, párkapcsolat ideje) • Triádikus kísérleti helyzet (pár/egyedülálló, „csábító”): feladatmegoldás (Raven-teszt) alatt csábítás! • Hangulati állapot skála (= érzelmi kérdőív) kitöltése (DeSteno, Pines, Parrott&Smith)

  7. Kísérleti helyzet – 1. fotóA három résztvevő kitölti a Raven-teszt feladatait(csábítás előtt). Pár/egyedülálló partnerek 2. Kísérleti személy 1. Beavatott személy 3. „Csábító”

  8. Kísérleti helyzet – 2. fotóA beavatott személy a „csábító” kérésére átül mellé,együtt dolgoznak. Kísérleti személy „Csábító” Beavatott személy

  9. Hangulati állapot skála(= érzelmi kérdőív) Kérem, jelölje, mennyire jellemeznék Önt az alábbi érzelmek ebben a helyzetben! (1-7-ig, ahol az 1: egyáltalán nem jellemző, a 4: közepesen jellemző, a 7: nagyon jellemző.) Düh 1 2 3 4 5 6 7 Rosszindulat 1 2 3 4 5 6 7 Kisebbrendűség érzése 1 2 3 4 5 6 7 Szomorúság 1 2 3 4 5 6 7 Gyanakvás, aggodalom 1 2 3 4 5 6 7 Bizonytalanság 1 2 3 4 5 6 7 Tehetetlenség 1 2 3 4 5 6 7 Vágyakozás 1 2 3 4 5 6 7 Ellenérzés 1 2 3 4 5 6 7 Fájdalom 1 2 3 4 5 6 7 Féltékenység 1 2 3 4 5 6 7 Félelem a pár elvesztésétől 1 2 3 4 5 6 7 Irigység 1 2 3 4 5 6 7 Megaláztatás 1 2 3 4 5 6 7 Idegesség 1 2 3 4 5 6 7 Reszkető kéz 1 2 3 4 5 6 7 Birtoklásvágy 1 2 3 4 5 6 7 Önvád 1 2 3 4 5 6 7 Önsajnálat 1 2 3 4 5 6 7

  10. Eredmények I.Nemi különbségek a párban résztvevők érzelmi reakcióiban:kisebbrendűségi érzés (F(1, 10) = 7, 214; p<0,025),vágy (F(1,10) = 5, 695; p < 0,041),féltékenység (F(1, 10) = 10, 236; p < 0,11),irigység (F(1, 10)= 5, 026; p<0,052),önsajnálat (F(1, 10) = 12, 623; p< 0, 006). Likert-skála érték (1-7)

  11. A férfi kísérleti személy non-verbális reakciójának változása a kísérlet során (1) Kísérleti személy Beavatott személy „Csábító”

  12. Eredmények II.A párban és egyedül résztvevő nők eltérő érzelmi reakciói: féltékenység érzése (F(1,12)= 5, 853; p<0,034). Likert-skála érték (1-7)

  13. Második vizsgálat- A kísérlet kiegészítése kérdőívvel - • A kísérlet történetbe foglalt két változata: • „pár elhagyása”: a partner elhagyja a kísérleti személyt (=DeSteno kísérlete) • „csábító”: a csábító „veszi el” a partnert (=saját kísérlet) • Résztvevők: 55 személy (32 nő, 23 férfi) • Vizsgálat menete: • történet elolvasása • hangulati állapot skála (= érzelmi kérdőív) kitöltése (DeSteno, Pines, Parrott&Smith)

  14. Történetek (minta)- A: „pár elhagyása”, B: „csábító” történet - Laci és Petra egy pár, akik egy pszichológiai vizsgálatban vesznek részt. Egy gondolkodást mérő feladatot kell megoldaniuk. Az instrukció szerint párban dolgozhatnak, vagy egyedül. Miután elkezdenek dolgozni a terembe lép egy harmadik személy, Timi, aki leül Laci és Petra mellé, és bekapcsolódik a feladat megoldásába. A vizsgálatvezető figyelmezteti őket, hogy döntsék, el ki kivel dolgozik, mert hárman együtt már nem oldhatják meg a feladatot. Ekkor… A: … Laci feláll, és Timi mellé ül, hogy ketten együtt dolgozhassanak. Petra látja, hogy Laci kedvesen beszélget az idegen lánnyal. B: … Timi feláll, és megkéri Lacit, hogy üljön mellé, és segítsen neki a feladatot megoldani. Laci szívesen segít Timinek. Petra látja, hogy Timi és Laci jókedvűen dolgoznak együtt.

  15. Eredmények III.Nemi különbségek a „csábítás” és a „pár elhagyása” történetben: a nők jóval fenyegetőbbnek értékelik a szituációkat a férfiaknál (F=12, 042; p<0,00). Likert-skála érték (1-7)

  16. Harmadik vizsgálat Nemek közötti különbségek illetve a szexuális-, és érzelmi hűtlenségre adott érzelmek kapcsolatának vizsgálata: két – szexuális- és érzelmi hűtlenségről szóló - féltékenységet indukáló történettel és kétféle kérdezési technikával. 1. „Kényszerítő” kérdezés (Buss): Résztvevők: 91 kísérleti személy Vizsgálat: A kettő féltékenységet indukáló történet elolvasása után melyik szituáció váltott ki distresszt? – kérdésre válaszoltak. 2. „Folyamatos” kérdezés (DeSteno, Sabini&Green): Résztvevők: 67, 19-30 év közötti fiatal Vizsgálat: Az egyik vagy a másik történet elolvasása után hangulati állapot skála (=érzelmi kérdőív) kitöltése, 19 érzelmi válasz jelölése Likert-skálán.

  17. A két féltékenység történet(férfi változat minta) • Képzelje magát az alábbi szituációba, mit érezne Ön Péter helyében? • Egy péntek este a fiatal egyetemista pár, Kata és Péter együtt vacsoráznak kedvenc éttermükben. Pontosan egy hét múlva lesz két éve, hogy együtt vannak. Mind a mai napig jól érzik magukat egymás társaságában, kapcsolatuk kiegyensúlyozott. Péter minden péntek estét haverjaival tölt, ahogy a mai estét is. Ilyenkor megbeszélik a hét történéseit. Péter este 8-kor elindul a szokásos sörözőbe, Kata pedig hazamegy.Az este kellemesen telik, néhány óra beszélgetés, sörözés után Péter elindul hazafelé. Vidám, jókedvű, alig várja, hogy megérkezzen. Az utcáról látja, hogy csak a hálószobából szűrődik fény, amit furcsáll, mert ilyenkor Kata még tévézni szokott. A lépcsőházban felfelé hallja, hogy férfihangokszűrődnek ki a lakásból. Belépve látja, hogy egy ismeretlen férfi kabát lóg a fogason. Bemegy a hálóba, és látja, hogy ... • (1): Kata az ágy szélén ülve beszélget egy idegen férfival, akiről kiderül, hogy Katának már régóta tetszik, és akivel érzelmileg egyre közelebb állnak egymáshoz. • (2): Kata és egy idegen férfi az ágyon fekve vadul csókolóznak.

  18. Eredmények IV.Kényszerítő kérdezés (1): Nemek közötti különbségek a „Melyik szituáció váltana ki nagyobb distresszt?” kérdésre. Nők válasza: 91 % érzelmi hűtlenség helyzet 9 % szexuális hűtlenség helyzet Férfiak válasza: 67 % szexuális hűtlenség helyzet 33 % érzelmi hűtlenség helyzet

  19. Eredmények V.Folyamatos kérdezés (2): nemi különbségek a 19 érzelem Likert-skálán való jelölésében a két történetben:nők (*), férfiak (**). férfi érzelmi férfi szexuális női érzelmi női szexuális 8 7 6 5 4 3 2 1 0 ** düh önvád félelem * fájdalom * önsajnálat ellenérzés idegesség ** aggodalom rosszindulat vágyakozás szomorúság féltékenység tehetetlenség * megaláztatás bizonytalanság * kisebbrendűség

  20. A három vizsgálat összegzése a féltékenység tekintetébenA vizsgálatok eredményei szerint a nem és a párkapcsolat megléte is befolyásolja az átélt érzelmeket (=evolúciós hip.)( DeSteno hipotézise). 3. vizsgálat

  21. Következtetések, konklúzió- DeSteno hipotézisének teszteléseaz első vizsgálat kísérlete alapján - DeSteno vizsgálata (2006) Saját vizsgálat Következtetés: DeSteno feltevése -, hogy a féltékenység szociális kiértékelés következménye - létezik. DE feltehetőleg a nemi különbségek alapvetőbbek. Saját vizsgálatunkban csak a nők éltek át intenzíven féltékenységet önbecsülés csökkenés következtében.(A féltékenységre jellemző érzelmi válaszok intenzívek, míg az önsajnálat, mint szociális kiértékelést jelző érzelem nem emelkedik meg.) Hipotézis: a szituációban a féltékenység megjelenésében az önértékelés, önbecsülés csökkenése játszik közvetítő szerepet, nemtől függetlenül. Eredmények: csökkent a személyek önbecsülése, megnövekedett a féltékenység. Hipotézis: nemi különbségek lesznek a szituációban átélt érzelmekben az új változók (férfi kísérleti személyek, párkapcsolat megléte) bevezetésével. Eredmények: a nők érzékenyebbek az „elhagyásra”, és a párkapcsolatban élők is intenzívebben monitorozzák környezetüket. ( evolúciós hip.)

  22. Köszönöm a figyelmet! Edward Munch: Féltékenység (1895)

More Related