1 / 9

Politológia előadás

Politológia előadás. A Pártrendszerek. Politikai Törésvonalak. Lipset és Rokkan elmélete A modernizáció folyamata során kialakult mindenütt jelenlévő ellentétek alapján A főbb törésvonalak: Világi (szekularizált) állam ↔ egyház ideológiai ellentéte

cuyler
Download Presentation

Politológia előadás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Politológia előadás A Pártrendszerek

  2. Politikai Törésvonalak • Lipset és Rokkan elmélete • A modernizáció folyamata során kialakult mindenütt jelenlévő ellentétek alapján • A főbb törésvonalak: • Világi (szekularizált) állam↔ egyház ideológiai ellentéte • Nemzetállami domináns kultúra↔ alávetett kisebbségi kultúra • Fejlődő város↔ Leszakadó vidék • Tőketulajdonos ↔ Bérmunkás osztályellentéte

  3. Néhány példa a törésvonalakra • Egyház ↔ Világi állam • Kultúrharc a egyházi oktatás ellen - főleg a katolikus országokban (Pl.:Franciao., Olaszo.) • vallásos ↔ szekularizált csoportok • Felekezetek közti ellentét: protestáns ↔ katolikus • Nyelvi és etnikai tagoltság • Pl.:Belgium két kulturálisan és nyelvileg különböző tartományra oszlik, Vallónia ↔ Flandria • De ez nem szükségszerű – Pl.: Svájc • Vidék ↔ Város ellentét: • Ipari ↔ agrárérdekek összeütközése – szinte minden modern társadalomban • Felfogható a modernitás és tradicionalitás ellentétének

  4. A pártrendszerek • A pártok csak pártrendszerekben tölthetik be funkciójukat • A modern parlamentális rendszerek mind pártküzdelmek eredményei • A pártrendszerek tipizálásának legegyszerűbb módja a pártok számából indul ki • Egypártrendszer • Kétpártrendszer • Többpártrendszer • Ez gyakran nem elég, vagy félrevezető

  5. Sartori pártrendszer tipológiája Megkülönbözteti a nemversengő és a versengő pártrendszereket A nem versengő pártrendszer típusai: • Egypártrendszer: • Legjobb példája a szovjet rendszer • Egyetlen párt rendelkezik a politikai szervezkedés monopóliumával • Hegemón pártrendszer: • Bár létezik több párt, de az egyikük kitüntetett helyzetben van – a többi párt nem valódi versenytárs • Általában a társadalomra mélyen belenyúló klientúrára támaszkodik, mellyel befolyásolhatja a választásokat is • Példák: Mexikó: PRI, India: Kongresszus Párt, Oroszo. (?)

  6. Sartori pártrendszer tipológiája A Versengő pártrendszerek típusai • Kétpártrendszer • Kormánypárt és ellenzék váltogatja egymást • Példa: Anglia: Westminster modell, USA, angolszász orsz. • Többpártrendszer – itt több alcsoport • Korlátozott vagy Mérsékelt Pluralizmus • 3-5-6 párt verseng a hatalomért, majd koalícióval alkotnak kormányt • Általában 4-5%-os bekerülési küszöbbel korlátozzák a parlamentbe jutást • Példa: Közép-Európai országok • A pártrendszer közepén jelentős és nagy középpártok vannak és a köztük lévő ideológiai ellentét nem áthidalhatatlan

  7. Sartori pártrendszer tipológiája • Többpártrendszer (folyt.) • Polarizált pluralizmus • Nagy a középpártok közötti ideológiai ellentét és vetélkedés – nem alkotnak koalíciót. • Általában 5-nél több párt verseng • A széthúzó – centrifugális hatások érvényesülnek • Példa: Olaszo. Kommunisták–Kereszténydemokraták ‘60-70es évek • Atomizált Pluralizmus • Ott jön létre ahol a demokratikus rendszer még nem kristályosodott ki, túl sok párt él egymás mellett, melyek kis társadalmi rétegeket képviselnek • Sok-sok párt • Annyira elaprózódnak a pártok mandátumai, hogy nem sikerül szilárd kormánytöbbséget kialakítani

  8. Sartori pártrendszer tipológiája 3 • Predomináns Pártrendszer: akkor jön létre, ha az egyik párt tartósan jelentős hatalmi fölénybe kerül a többivel szemben • Általában feltétel, hogy három, egymást követő választáson 50%-feletti mandátumarányt ér el egy párt • Nagy a különbség közte az utána következő párt között • A pártok között tehát szabad a versengés, de valamilyen kulturális, társadalmi vagy más okból az egyik párt tartósan dominánssá válik, anélkül, hogy felszámolná a politikai pluralizmus alapjait – így a helyzet később változhat • Példa: Svédországban a szociáldemokrata párt helyzete

More Related