1 / 61

Felelősségünk a teremtett világért

Felelősségünk a teremtett világért. Felhasznált anyagok: A magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele a teremtett világ védelméről Teremtés védelméről lelkipásztoroknak, közösségeknek Segédanyag a környezeti neveléshez Tanulmány- gyűjtemény a környezettudatos gondolkodáshoz

colm
Download Presentation

Felelősségünk a teremtett világért

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Felelősségünk a teremtett világért Felhasznált anyagok: • A magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele a teremtett világ védelméről • Teremtés védelméről lelkipásztoroknak, közösségeknek • Segédanyag a környezeti neveléshez • Tanulmány- gyűjtemény a környezettudatos gondolkodáshoz • Duló Attiláné: környezetvédelmi előadása Farkasné Egyed Zsuzsanna

  2. TEREMTETT VILÁGRÓL VALÓ GONDOLKODÁS ETIKAI, MORÁLIS ÉS POLITIKAI VONATKOZÁSBAN „Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: <legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a Földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és minden állat fölött, amely a földön mozog> aztán azt mondta Isten <Nézzétek, nektek adok mindennövényt az egész Földön, amely magot terem és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen>” (Ter 2,15)

  3. ASSYSI SZENT FERENC október 4. Állatok világnapja (Assysi Szt. Ferenc halálának napja „Minden élőlény Isten teremtménye, ezért testvérei az embernek és megérdemlik a megbecsülést” II. János Pál pápa 1979-ben az ökológia művelőinek a védőszentjévé nyilvánította Szent Ferenc: a teremtés Isten embernek szánt ajándéka Isten és ember találkozása Aqinói Szent Tamás értéksorrendje: • Erkölcsi jó • Gyönyörködtető jó • Hasznos jó

  4. Élővilág. A.Nővény:erdők,gyepek,nádasok,mezőgazdasági növényzet B.Állatvilág:vadon élő védett,vadon élő nem védett állatok, védett háziállatok C.Mikroorganizmusok A környezet csoportosítása A környezeti elemek védelme szerinti csoportosítása 1.Föld: alapkőzetet, ásványvagyon, barlangok,termőföld,talaj, domborzat 2.Víz: felszín alatti és felszín felettivizek 3.Levegő: alsó légkör,felső légkör 4.Táj:védett természetes táj, nem védett kultúrtáj 5.Települési környezet: települések,ipartelepek, mezőgazdasági területek,közlekedési útvonalak

  5. A környezet legfontosabbelemei

  6. A környezetvédelem területei • A természet védelme • Az állatvilág védelme • Növényvédelem • Talajvédelem • Vízvédelem • Tájvédelem • Településvédelem • Hulladékgazdálkodás • Zaj és rezgésvédelem

  7. A környezetvédelem közege szerinti csoportosítás Talajvédelem A víz minőség védelme Levegővédelem Zajártalmak,sugárzás Hulladékkezelés

  8. A környezetvédelem folyamatai A károkat megelőző védelem Az okozott károk megszüntetése A környezet fejlesztése A természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás Összehangolt cselekvés szükséges!

  9. A környezet fogalma Európa Tanács „A Környezet magában foglalja a természetes erőforrásokat, legyenek azok élők vagy élettelenek, mint amilyen a levegő, a víz, a talaj, a flóra és a fauna(az állati világ összessége egy adott területen vagy időszakon belül) és mindezek közötti kölcsönhatások; ugyancsak ide tartoznak mindazok a a vagyontárgyak, amelyek a kulturális örökség részeit alkotják; illetve a tájkép meghatározó jellemzői.” 1995. évi LIII. tv. „környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamata, szerkezete.”

  10. A környezet nagysága szerinti csoportosítás Mikrokörnyezet: a helységeken és létesítményeken belűli terek Mezokörnyezet:a helységeken,létesítményeken kívüli,de a település határán belüli térségek Makrokörnyezet: a település határán kívül eső terek

  11. Környezeti ártalmak 1. Aszennyező anyagokcsoportosítása: Eredetük szerint: -ipari, -mezőgazdasági -közlekedési -települési,stb. Jellegük szerint: -helyhez kötöttek, - mozgók A kibocsátás lehet időszakos, folyamatos,egyenletes vagy időben változó

  12. Környezeti ártalmak 2. anyag jellegű szennyezés: hulladék,por,veszélyes anyagok, bűz energia jellegű szennyezés:hő,rezgés,zaj,radioaktív anyagok, fény

  13. Környezetvédelem fogalma A környezetvédelem fogalma alatt olyan tevékenységi rendszert értünk,melynek célja a a bioszféra megőrzése,oly módon,hogy környezetünket és magát az embert is megóvjuk mindenfajta emberi tevékenység szennyező éspusztító hatásától.Emellett mesterséges környezetünket úgy kell kialakítanunk,hogy az harmóniába legyen a természetikörnyezettel,valamint a gazdasági tevékenységek végzése során tekintettel kell lennünk az élő rendszerek tűrőképességére, amelyet a tevékenység során nem haladhatunk meg. ‏ Forrás:www.kfk.hu/kornyezet

  14. Környezetvédelem Olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének , károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.

  15. Környezetvédelem Ökológia-a biológia tudományának egyik ága Az élőlények és a környezetük közötti kölcsönhatást vizsgálja. Vizsgálatának tárgya: Az ökoszisztéma, az élőhely és azt benépesítő életközösség alkotta rendszer.

  16. Környezetvédelem fogalma Ökológiai tényezők: A külső környezetből eredő, az élőlényeket befolyásoló hatások. Lehetnek: abiotikus (élettelen) víz, hőmérséklet, fény, levegő, talaj, és biotikus (élő) a: szervezetek kölcsönhatása b: antropogén tényező(az ember hatása)

  17. A környezetvédelem jogi szabályozása I. Az 1995. évi LIII. Törvény A környezet védelmének általános szabályairól, A legalapvetőbb szabályokat a levegő tisztaságának védelméről szóló 21/1986. (VI. 2.) MT. rendelet tartalmazz Zaj és rezgés: A 2/1983. (V. 25.) OKTH sz. rendelkezés Veszélyes hulladék: alapvető szabályait az 56/1981. (XI. 18.) MT. sz. rendelet adja szilárd kommunális hulladékok égetéséről szóló 11/1991. (V. 16.) KTM. sz. rendelet, Mérgező anyagok:a témakört 16/1988. (XII. 22.) SZEM. sz. rendelet szabályozza Vízszennyezés:1964. évi IV. törvénnyel Sugárzó anyagok, nukleáris energia: alapvető szabályozást az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény jelenti

  18. A környezetvédelem jogi szabályozása II. Talajvédelem:A földtörvény (1987. évi I. törvény, a 7/1992. (II. 25.) FM. sz. rendelet, 1991. évi LXXIX. törvény 6. §, 17/1992. (VI. 17.) FM. sz.rendelet Természetvédelem: alapvető jogszabály a természetvédelemről szóló 1982. évi 4. törvényerejű rendelet és a végrehajtására kiadott 8/1981. (III. 15.) MT. sz. rendelet • Forrás:www.rec.org/REC/Publications/PPManualHung/hu26.html

  19. A környezetvédelem módszerei Vizsgálatok A környezet állapotának felmérése, a változások becslése Tervezés A részletes tervek kidolgozása Beavatkozás A tervek végrehajtása

  20. A környezetvédelem módszerei a) Aktív védekezés: csökkenteni vagy megakadályozni a szennyező anyag kibocsátást.(technológiai folyamat helyes megválasztása, hulladékmentes technológia alkalmazása,gyártási folyamatokba beépített szűrőberendezések,stb.)‏ b)Passzív védekezés: a kibocsátott szennyező anyag mértéke nem lépheti túl az előírt koncentrációt. Jelentős szerepet kap az öntisztulás,hígulás.

  21. KÖRNYEZETVÉDELEM ESZKÖZEI MŰSZAKI ESZKÖZÖK: – környezet mérő –és figyelőeszközei = monitoring – hulladék –és ártalommentes eljárások kidolgozása – szennyeződés leválasztása, ártalmatlanítása JOGI ÉS GAZD.I ESZKÖZÖK: –jogszabályok, szervezetek, előírások – hatósági (direkt) és piaci (indirekt) gazdasági szabályozás – anyagi támogatások, bírság, büntetés, termékdíj TÚLHASZNÁLAT ELLENI VÉDELEM: – környezethasználati engedély – környezeti hatásvizsgálat (KHV)‏

  22. ISTEN „ARCVONÁSAI” A TEREMTETT VILÁGBAN • SZÉP ÉS HARMONIKUS • TEREMTMÉNYEK NAGYSÁGA • KÖZÖSSÉGI DIMENZIÓJA „A TEREMTETT VILÁGBAN MINDEN FAJ EGYMÁSRA VAN UTALVA” • SOKOLDALU • ISTEN DINAMIKUS ÉLETERŐ

  23. AZ EMBER HIVATÁSA A TEREMTÉSSEL KAPCSOLATBAN • TISZTELETBEN TARTJA • NAGYRABECSÜLÉS (Isten jól teremtette meg a világot) • ISTEN SZÁNDÉKÁNAK MEGVALÓSÍTÁSA • FELELŐSSÉG • SZÁMONKÉRHETŐSÉG • HÁLAADÁS

  24. Legismertebb zöld napok • október 4. Állatok világnapja • március 22. Víz világnapja • április 22. Föld napja • május 10. Madarak és Fák napja • június 5 Környezetvédelmi Világnap • http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/01

  25. A környezettudatos gondolkodás célja és feladata • a természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása • a gyermek közvetlen környezetében lévő világ megismerése, megszerettetése. • az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása, a helyi sajátosságok bemutatásával • olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, olyan képességek tudatos fejlesztése, amelyek szükségesek a természetes és az ember által épített, létrehozott, környezettel való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer a környezettudatos életvitel kialakulásához.

  26. Az egészséges élet és lakókörülmények Az egészséges élet és lakókörnyezet alatt azt értjük, ami körülvesz bennünket, aminek mi is alkotó elemei vagyunk, amiben az életterünk van, ahonnan az életfeltételünket biztosítjuk. Mindezek megtartása, megőrzése az utókor számára előre vetíti azt a kötelességet, magatartásformát, hogy óvjuk és védjük a környezetünket.

  27. A talaj jellemzői A talaj fizikai tulajdonságai szemcseösszetétel, szerkezet, porozitás (hő-, levegő-és vízgazdálkodás…)‏ A talaj kémiai tulajdonságai vízben oldható sók mennyisége, minősége, kolloidkémiai reakciók, kémhatás (tápanyag-, és vízgazdálkodás, puffer- kapacitás, toxicitás…)‏ A talaj szerves anyaga humuszanyagok mennyisége és minősége (talajszerkezet, hő-, levegő-és vízgazdálkodás…)‏

  28. A talaj jellemzői A talaj a földfelszín különböző vastagságú legfelső rétege, fizikai,kémiai és biológiai mállás következtében alakult ki. Az élőlények egyik élettere. A napsugárzás, a csapadék, a kémiai folyamatok és az élőszervezetek hatása a felszínen lévő kőzetek mállásához vezet.

  29. A talaj jellemzői Fizikai mállás- a kőzetek mechanikai bomlása, szél,víz,hőmérséklet-változás hatására Kémiai mállás- a víz oldó hatásán alapuló kémiai folyamatok (pl. karsztformák létre hozása)‏ Biológiai mállás- a talajban élő mikroorganizmusok,nővények ésállatok életműködésükkel járulnak hozzá a talaj aprózódásához,humusz képződéséhez és ezzel befolyásolják a talaj minőségét.

  30. A talajok szennyező anyagai Közvetlenül vagy közvetve a víz és a levegő közvetítésével jutnak a talajba, hatásuk mind mennyiségi,mind minőségi lehet. A legtöbb szennyező anyag a mezőgazdaságból,az ipari berendezésekből,a háztartásokból, a közlekedésből jut a levegőbe, majd onnan a csapadékkal a talajba. Talajszennyezés forrásai még: - víz és ezáltal talajvíz szennyezés - légszennyezés, mert a talajvíz káros ionokat is megköthet - vidéken a permetezésre használt anyagok és a műtrágya - városban a talaj elzárása a légkörtől ami a „beton, aszfalt és téglapáncél” miatt van - szemétlerakás

  31. A talajok szennyező anyagai A mezőgazdasági tevékenység során, a talajba jutó szennyező anyagok kémiai,fizikai és biológiai folyamatok révén befolyásolják a talaj termőképességét Néhány példa: műtrágya- pozitív hatás: termés növekedés, - negatív hatás: foszfor megköti a talaj cink készletét, így azt a nővények nem tudják felvenni. Nitrogén a nővények szövetét gyengíti,így azok ellenálló képessége gyengül. Rovarirtó szerek: valamelyik szénhidrogén halogénszármazékai, káros hatásuk hogy vékonyítják az ózonréteg.

  32. A talajok szennyező anyagai Anehézfém és klórozott szénhidrogén szennyezés gátolja a talajban a mikroorganizmusok életműködését,a ezzel a talaj öntisztulási folyamatát. Háztartási szennyező anyagok: ellenőrizetlenül kerülnek ki a talajra.( pl.ha a szennyvíz nem a csatornahálózatba kerül. Közlekedés: füstgázok közül legveszélyesebb (rákkeltők)a policiklikus szénhidrogének., de jelentős az ólomszármazékok kibocsátása is.

  33. A talajvédelem A talaj a mezőgazdaság fontos eleme,alakításában,pusztításában a természeti erőknek jelentős szerepe van. A talaj mennyiségi változásai: A felszín átalakításában építő és rombolóhatástkiváltó tényezők: -hőmérséklet változások(gleccser)‏ - a tenger hullámverése, - a gravitációs erő -az erózió (a folyóvíz felszínt alakító hatása,romboló lehet)‏ -szélerózíó (porvihar)‏

  34. A talajvédelem Minőségi változások: a talaj termőképességének megőrzéséhez tápanyagháztartást kell biztosítani, feltétele a humuszos talaj. Humuszképződés segítik: lehullott nővényi részek,állatok (ürge,vakond,hörcsög) férgek,atkák,hangyák. Szabályozásokkal,mezőgazdasági területek kialakításával a termőképességet az ember is megváltoztathatja.

  35. Vízforrások Felszín feletti vizek: folyók,tavak vagy mesterséges tavak és tengerek. A folyók a szárazföldön összegyűjtik a csapadékvizet, elvezetik a tengerekbe,lefolyástalan tavakba( Kaszpi-tó). Ásványi és nővényi eredetű anyagokat(algák,baktériumok,stb.)tartalmaznak.

  36. Víz védelme • - forrás • - csermely • - ér • - patak • - folyó • - folyam • tó » nyílt víztükör • fertő » nagyobb a vízfelület, mint a növényzettel borított rész • mocsár » nagyobb a növénnyel borított rész, mint a szabad vízfelület • láp » a növényzet benövi a tavat

  37. A vizek jellemzői A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja. A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva, az édesvíz 98%-a felszín alatti víz. Az ember számára nélkülözhetetlen tisztálkodási,közlekedési, egészségügyi(termálvíz),termelési(halgazdaság)szempontjából, ugyanakkor árvizek,belvizek,talajvizek formájában veszélyforrást is jelent.

  38. Vízforrások Vízforrás lehet: csapadék,felszín alatti és felszín feletti víz. A természetben kémiai összetételben nincs tiszta víz, mindig találhatók oldott gázok,sók és szerves anyagok,valamintszennyeződések. Csapadék: a levegő páratartalmából az állapotváltozások hatására keletkezik,befolyásolja a felszíni vizeket,de a felszín alattiakra is hat. A levegőből gázokat old ki,és az egyéb szennyeződéseket is (por,mikrobák)is magával viszi. Ivásra csak kezelés után alkalmas. Oxigéntartalma a szerves anyagok oxidációját okozza.

  39. Vízforrások Felszín alatti vizek: laza altalajban,kőzetekben találhatók meg nagyrészt csapadékvízből képződnek. • talajvíz=felszín alatti vízkészlet,vízzáró réteg fölött helyezkedik el,vízszintje alkalmazkodik a domborzathoz. • rétegvíz(artézi víz) két vízzáró réteg(pl. agyag)között helyezkedik el. 26C fokot meghaladó artézi víz=termálvíz • Karsztvíz=természetes ivóvízforrás mészkő-és dolomit hegységek környezetében.

  40. Vízszennyezés A háztartásokba felhasznált víz egy része táplálkozás révén bekerül a szervezetünkbe,másik része az életfeltételeinket javítja. A keletkező kommunális szennyvíz szerves(fehérjék,zsírok,mosószer,stb.) és szervetlen(sók,foszfátok,stb.)anyagokat tartalmaz, ezek egészségügyi szempontból veszélyes anyagok. Az ipari szennyvizet a vízszennyezés fajtái szerint jellemezhetjük. Erőművek: csak hűtésre használt vize nem szennyeződik,de pl. gázmosásra használt víz igen. Vegyipar: legnagyobb szennyvíz kibocsátó. A kőolaj-feldolgozás, a gyógyszeripar,a háztartási ipar szennyvize lúgos vagysavas kémhatású, kezelésük elengedhetetlen.

  41. A vizek védelme Vízminőség: a víz fizikai,kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége. Meghatározása szakszerű mintavételből, valamint helyszíni és laboratóriumi fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai vizsgálatok elvégzéséből áll Vizsgálati adatok rendszerezése: Sótartalom mennyisége és minősége Szerves anyagokkal szennyezettség (pl. oxigénfogyasztás,öntisztuló képesség)‏ Mérgezőanyag-tartalom (pl. nehézfémek, cianidok)‏ Egészségügyi szempontok (fertőzöttség, radioaktivitás)‏

  42. A vizek védelme A vízminőség meghatározására általános módszer nem lehetséges, nincsenek olyan mutatószámok, amelyekkel a vízminőség általában kifejezhető. A tiszta és a szennyezett víz, valamint a közbülső fokozatok emberi kategóriák, amelyek a vízhasználat célja nélkül nem határozhatók meg. A vizeket a gyakorlati felhasználás minőségi követelményei alapján célszerű osztályozni: • ivóvízellátásra • ipari vízellátásra • gyógyászati, üdülési célra • öntözésre • egyéb vízhasználatra való alkalmasság

  43. A vizek védelme A gyakorlatban a felhasználási területet tovább kell szűkíteni, mert pl. az élelmiszeriparban megfelelő vizet, a fényképészeti ipar nem tudja használni és az ivóvíznél még megtűrt 0.5mg/l vas ill. 0.2 mg/l mangánkoncentráció a textiliparban megengedhetetlen. Bármely vízhasználat csak a konkrét helyzet egyedi elbírálásával lehetséges, ennek során a felhasználandó vizek kémiai (és fizikai), biológiai és bakteriológiai tulajdonságait vizsgálják. Forrás:www.reak.bme.hu/fileadmin

  44. A vizek védelme Szennyvíz tisztítás: A csatornarendszerek által összegyűjtött szennyvíz a szennyvíz tisztítóba kerül. A szennyvíztisztítók természetes (pl. tavas szennyvíztisztítók) vagy mesterséges építésűek lehetnek. A kommunális szennyvíz tisztítás szakaszai: - mechanikai tisztítás: nagyobb méretű anyagok kiválasztása,rácsok, ülepítő, vagy felúsztató medencék segítségével - biológiai tisztítás : a szennyező szerves anyagok átalakítása lebontása -

  45. A vizek védelme kémiai tisztítás : vegyszerek hozzáadása derítés, vagy tisztítás ( fertőtlenítés)‏ A szennyvíztisztítás más csoportosításban pl. elsődleges, másodlagos, harmadlagos folyamatra bontható A tisztított szennyvíz elhelyezésének módjai: Leggyakoribb az élő vízben való visszavezetés, a talajba való visszavezetés, ipari felhasználás (ez csak kielégítő tisztítás után lehet)‏

  46. Vízszennyeződés

  47. A levegő jellemzői A levegő egy gázelegy, amely a Földet körülvevő gázok keveréke. Fő alkotó részei: a nitrogén 78,09%, oxigén 20,93% és egyéb nemes gázok 0,002%-a a térfogatnak. Változó mennyiségben vízpárát is tartalmaz. A levegőtulajdonságai. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan, vízben igen kevéssé oldódik, oldódás közben összetétele is megváltozik. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő könnyen mozgó, világoskék folyadék. Állandóan párolog, hőmérséklete –190 C fok körüli. A cseppfolyós levegőbe tett anyagok megszilárdulnak, sok anyag szerkezete átrendeződik ezen az alacsony hőmérsékleten( pl: a piros színű higany sárga lesz).A cseppfolyós levegő párolgásakor először az alacsonyabb nitrogén távozik el, ezért az oxigén dúsabb lesz . Forrás:tetra.ro/ta/c73/katalin/alevego

  48. A levegő jellemzői A légkör: Valaha főleg széndioxidból állt a levegő. 600 millió éve azonban, a növények a fotoszintézis révén már oxigénné alakították át a széndioxid egy részét,a nitrogén mennyisége is nőtt, aránya majdnem elérte a 80%-ot. A légköri levegőbe az élő szervezetek, a talaj szerves anyagaiban lefolyó oxidációs folyamatok, állandóan juttatnak széndioxidot, ennek ellenére a levegő széndioxid tartalma viszonylag állandó, mert a zöld növények asszimilációs folyamataihoz állandóan felhasználják (fotoszintézis), és ugyanakkor oxigén szabadul fel. A levegő egyéb szennyezőanyagokat is tartalmazhat pl: kén tartalmú gázokat, szénmonoxidokat és különféle szállóport. Forrás:tetra.ro/ta/c73/katalin/alevego

  49. A légszennyezés forrásai emisszió: szennyező-források által időegység alatt a környezetbe kibocsátott szennyezőanyag mennyisége, koncentrációja a légszennyező anyagoknak a hordozó gáz normál térfogatára vonatkoztatottértéke. transzmisszió: a környezet egyes elemein keresztül való terjedés immisszió: során a talajközeli levegő kapcsolatbakerül a környezetével, és így az emberi szervezetbe is bejuthat .

  50. Légszennyező emberi tevékenységek Az emisszió fajtája és mennyisége számos tényezőtől függ: • lakosság száma • az energiatermeléshez és fűtéshez használt tüzelőanyag fajtája • az ipari termelés mértéke, korszerűsége • a légszennyező anyagok leválasztásának foka • gépjárművek száma és műszaki színvonala • éghajlat emisszió: 50%-a a közlekedésből 25%-a a fosszilis (ásványi eredetű)tüzelőanyagok égetéséből származik 25%-a az iparból azaz oxidációs, égési folyamatokból Forrás:www.sze.hu.

More Related