1 / 15

„Elveszett jelentés”

A nemzetközi egészségpolitikai ajánlások hazai alkalmazása Esettanulmány a WHO Mental Health Declaration és Action Plan magyarországi „fordításáról“ MSzT-konferncia – 2009 november, Debrecen. „Elveszett jelentés”. Fernezelyi Bori és Erőss Gábor. Bevezet é s.

coby
Download Presentation

„Elveszett jelentés”

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A nemzetközi egészségpolitikai ajánlások hazai alkalmazása Esettanulmány a WHO Mental Health Declaration és Action Plan magyarországi „fordításáról“MSzT-konferncia – 2009 november, Debrecen „Elveszett jelentés” Fernezelyi Bori és Erőss Gábor

  2. Bevezetés • Az esettanulmány egy nemzetközi kutatás része (KNOW&POL > www.knowandpol.eu ) • A WHO Lelki Egészség Európai Nyilatkozatának és Akciótervének hatása a nemzeti egészségpolitikákra 6 országban • A magyar „fordítási” folyamat

  3. A KNOW&POL kutatásról Téma: A tudás és a közcselekvéskapcsolatánakvizsgálata • Tudás = a tudományos, szakértői, laikus, nemzetközi, helyi, explicit, implicit stb. tudásformák összessége • Közcselekvés = a tágan, szociológiailag értelmezett politika, közpolitika, szakpolitika Kérdés: Milyen tudáson alapul, és milyen tudást hoz létre a politika? Vagyis: hogyan és milyen tudásformák épülnek be az egészség- és oktatáspolitikákba, illetve hogyan hat vissza a politika a tudástermelésre?

  4. A WHO Nyilatkozat és Akcióterv mint tudásalapú szabályozóeszköz vizsgálata • 6 ország: Belgium, Franciaország, Magyarország, Németország, Norvégia és Skócia • 3 kérdés: (1) a WHO és az ország formális kapcsolata, (2) részvétel a szabályozóeszköz létrehozásában, (3) a szabályozó eszköz hatása a nemzeti egészségpolitikára • A kérdések relevanciája függ attól, hogy 1. milyen a viszony az európai WHO-val, és 2. mekkora szerepe van a lelki egészségpolitikának az adott országban

  5. A WHO (MHAP) és az egyes országok viszonya létrehozó Skócia Norvégia Franciao. Személyes kapcsolat intézményileg szabályozott Belgium Magyaro. Németo. befogadó

  6. A magyar esettanulmány • Elsősorban befogadó ország (LEGOP létrehozása) • Szoros intézményesített kapcsolat a WHO és Magyarország között (BCA-Biennial Collaborative Agreement, Mental Health Counterpart) • Erős szakmai érdekérvényesítés (pszichiáterek), sajátságos szerkezetű mező (szociális szakmákhoz, pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek stb.: alig-alig) • Intézményi-gazdasági adottságok (egészségügyi intézmények állapota)

  7. A „fordítási” folyamat Lelki Egészség Országos Programja (LEGOP) létrehozásának folyamata • A WHO-val kötött szerződés alapján • Szakmai lobbi dolgozza ki • A minisztérium egyszerre igyekszik: • teljesíteni a WHO felé kötelezettségeit, • kielégíteni a szakmai lobbi érdekeit, • támaszkodni a nemzetközileg preferált döntéshozási eljárásokra (konszenzus konferencia), és • figyelembe venni a gazdasági szempontokat (megszorítások, EU-s finanszírozási lehetőségek)

  8. Az europaizációs és domesztikációs folyamat eredménye: elveszett jelentés • Az europaizációs folyamat összefonódik a domesztikációs folyamattal (Bugdahn [2005]): a nemzetközi paradigma átvételéből adódó előnyöket úgy kívánják a helyi aktorok élvezni, hogy a nemzeti (helyi) elvárásoknak, lehetőségeknek, érdekeknek megfelelően újraértelmezik, „használhatóvá“ teszik az európai (illetve nemzetközi) kezdeményezést.

  9. Az európaizációs folyamat elemei • Egy korábban nem jelentős ügy előtérbe kerül Lelki Egészségpolitika • Új nyelv: új fogalmakat vesznek használatba, korábban nem ismert koncepciókat használnak  “lelki egészség” vs. pszichiátriai betegség, felhasználók vs. betegek, közösségi ellátás • Eljárásrendi európaizáció (Procedural Europeanisation)  a döntéshozás folyamatába olyan elemeket emelnek be, amely az európai döntési mechanizmusokban elvárt (nyílt konzultáció, nyilvános dokumentumok, reagálási lehetőség) Skót esettanulmány

  10. A domesztikációs folyamatra ható tényezők Az új ügy tartalmának „lefordítása” a helyi kontextusra: • A helyi bevett paradigma szilárdságából adódó ellenállás • A helyi aktorok hatása (érdekkonfliktusok, érdekkoalíciók) ( Norvég esettanulmány) • A meglévő intézményrendszerek hatása (út-függés) • A gazdasági lehetőségek hatása

  11. A „fordítás” gazdasági aspektusai, I • Érdekkonfliktusok, mező szerkezete határozza meg a kimenetelt • Helyi ráfordítások kiváltása nemzetközi finanszírozási lehetőségekkel: feltételezés, hogy a nemzetközi ajánlás európai szintű támogatási lehetőségeket is vonz. Cél: a helyi szereplők alkalmassá tétele a nemzetközi pályázatokon való részvételre. • A terv elfogadtatása az érdekeltekkel: „vagy ez, vagy semmi” érv; „szimpla vagy semmi” játszma

  12. A „fordítás” gazdasági aspektusai, II Vagy ez, vagy semmi hozzáállás: “A jelen gazdasági és politikai helyzetben, az egészségügyi intézményrendszer folyamatos romlása mellett, örvendetes, hogy egy olyan terv születik melynek célja a pszichiátria intézményrendszerének javítása, lévén – úgy látszik – ez most európai szintű prioritás. De könyörgöm, ne nevezzük ezt a Lelki Egészség Országos Programjának. A pszichiátria csak egy pillére a lelki egészségnek. Bár ez egy nagyon fontos pillér, de nagy hiba lenne összekeverni a pillért a híddal.” (A Magyar Mentálhigiénés Szövetség elnöke)

  13. „Elveszett jelentés” • Eredmény: A mentális egészség komplex, közösségi ellátásán alapuló, megelőzés-centrikus megközelítését célzó új felfogás helyett a pszichiátriai intézményrendszer fejlesztése kerül csupán napirendre

  14. További két, kontraintuitív eredmény • Nemzetközi szinten: közvetlenül nem érvényesül a „New Public Management” diskurzus, a WHO-ajánlás megmarad egészségpolitikának, ugyanakkor a nemzeti szinten megengedi az NPM-eszközökkel való megvalósítást is • OPNI: a döntéshozók nem használják fel a nemzetközi ajánlást mint „erőforrást”, hivatkozási alapot, még ha döntésük egybe is cseng vele

  15. Köszönjük a figyelmet, örömmel várjuk a reakciókat szóban, és írásban is: Fernezelyi Bori: febori@gmail.com Erőss Gábor: egabor@socio.mta.hu KNOWandPOL projekt – „Hungary Health“ kutatócsoport – www.knowandpol.eu • Tanulmányunk a világhálón: http://www.knowandpol.eu/fileadmin/KaP/content/Scientific_reports/Orientation3/WHO.WP12.Hungary.pdf

More Related