A nemzetközi vállalatok és a nemzeti közigazgatás kapcsolatrendszere ALAPVETÉS - PowerPoint PPT Presentation

a nemzetk zi v llalatok s a nemzeti k zigazgat s kapcsolatrendszere alapvet s n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A nemzetközi vállalatok és a nemzeti közigazgatás kapcsolatrendszere ALAPVETÉS PowerPoint Presentation
Download Presentation
A nemzetközi vállalatok és a nemzeti közigazgatás kapcsolatrendszere ALAPVETÉS

play fullscreen
1 / 67
A nemzetközi vállalatok és a nemzeti közigazgatás kapcsolatrendszere ALAPVETÉS
100 Views
Download Presentation
clint
Download Presentation

A nemzetközi vállalatok és a nemzeti közigazgatás kapcsolatrendszere ALAPVETÉS

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. A nemzetközi vállalatok és a nemzeti közigazgatás kapcsolatrendszereALAPVETÉS Dr. Bende-Szabó Gábor CSc. Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudomány Kara Győr, 2013

  2. bszg.netOktatás/Vállalatok bszguniv@upcmail.hu

  3. Alapvetés • Vállalkozások tipológiája • Nemzetközi vállalatok Magyarországon • Nemzetközi menedzsment-modellek • Politikai, gazdasági, jogi és közigazgatási környezet • Kapcsolati háló

  4. Vállalkozások tipológiája

  5. Vállalkozások tipológiája • gazdasági jellemzők (foglalkoztatottak száma, forgalom + mérleg-főösszeg) alapján: MIKRO- KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK (KKV, SME) NAGYVÁLLALKOZÁSOK • tulajdonosi szerkezete, a források eredete, a működés földrajzi elhelyezkedése és az értékesítés irányai alapján: NEMZETI VÁLLALATOK NEMZETKÖZI VÁLLALATOK

  6. Mikrovállalkozások A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek • összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és • éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.

  7. Kisvállalkozások A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek • összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és • éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.

  8. Középvállalkozások KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek • összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és • éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.

  9. Nagyvállalkozások • Nincs külön jogszabályi definíció • Nagyvállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások, amelyek nem sorolhatók a KKV körbe

  10. A magyar üzleti szektor

  11. Nemzeti vs. nemzetközi BESOROLÁSI TÉNYEZŐK • Tulajdonosi szerkezet (cégregiszter, részvénykönyv) • Források eredete (munkaerő, dologi javak, know-how, energia) • Tevékenységi helyszínek • Értékesítési helyszínek

  12. Vállalat-típusok NEMZETI VÁLLALAT (domestic company) • tulajdonosi szerkezete jellemzően nemzeti • forrásai alapvetően az adott nemzeti piacról származnak • termelő/szolgáltató tevékenységét az adott állam területén folytatja • értékesítései alapvetően az adott nemzeti piachoz köthetők

  13. Vállalat-típusok NEMZETKÖZI VÁLLALAT (international company) • tulajdonosi szerkezete jellemzően nemzeti • forrásaiban jelentős lehet a külső reláció • termelő/szolgáltató tevékenységét az adott állam területén folytatja • értékesítéseiben domináns a külhoni piacok szerepe

  14. Vállalat-típusok TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALAT (transnational company) • tulajdonosi szerkezete nemzeti • termelő/szolgáltató tevékenységét több állam területén folytatja • forrásaiban és/vagy értékesítéseiben domináns a nemzetközi piacok szerepe

  15. Vállalat-típusok MULTINACIONÁLIS VÁLLALAT (multinational company) • tulajdonosi szerkezete nemzetközi • termelő/szolgáltató tevékenységét több állam területén folytatja • forrásaiban és/vagy értékesítéseiben domináns a nemzetközi piacok szerepe

  16. Vállalat-típusok GLOBÁLIS VÁLLALAT (global company) • tulajdonosi szerkezete nemzetközi • termelő/szolgáltató tevékenységét globálisan folytatja • forrásait és értékesítéseit a globalitás uralja

  17. Nemzetközi vállalatok Magyarországon – regionális helyzetkép

  18. NUTS 2

  19. REPUTATION RATING Értékelési szempontok: Management Vállalati polgárság Hitelesség Elismertség Érzelmi közelség

  20. ReputationRating – néhány tanulság A lista első három helyén multinacionális vállalatok (Audi Hungária Kft, GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Zrt, VODAFONE Magyarország Mobil Távközlési Zrt.) végeztek. A legjobb reputációjú magyar vállalat aRichter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. lett az ötödik helyen. A legkedvezőbb megítélésű iparágnak hazánkban a távközlés bizonyult. A legkevésbé jó reputációval a közlekedési vállalatok bírnak.

  21. Nemzetközi menedzsment-modellek

  22. Nemzetközi menedzsment-orientációk Anyaországi (etnocentrikus) orientáció: • ez a közelítés azt jelenti, hogy az anyaországbeli menedzsereknek nagyobb megbízhatóságot, szavahihetőséget tulajdonítanak, mint bármelyik külföldinek, dolgozzon az a központban vagy bármelyik leányvállalatnál. Természetesen ennyire élesen egyetlen cég sem fogalmaz. Az etnocentrikus vezető szerint a bonyolult termékek gyártását kizárólag az anyaországba kell telepíteni, míg az egyszerűbb összeszerelést rá lehet bízni a külföldi részlegekre.

  23. Nemzetközi menedzsment-orientációk Helyi fogadóországi (policentrikus) orientáció: • azon cégek sorolhatók ide, ahol a központ menedzserei belátják, hogy a fogadó országok üzleti kultúráját a helyiek értik a legjobban. Arra törekednek, hogy a leányvállalatok lokális jellegét minél jobban kidomborítsák. A jó pénzügyi kontrolling rendszerre hárul az a szerep, hogy a céget egyben tartsa. A policentrikus orientáció még nem a legmagasabb szintje a multinacionális közelítésnek. A helyi cég kulcspozícióit az adott országból származó szakemberek töltik be. A központba azonban nagyon ritkán kerül be menedzser a helyi leányvállalatoktól.

  24. Nemzetközi menedzsment-orientációk Regionális (regiocentrikus) orientáció: • a jelentős regionális kötődéssel bíró cégek sorolhatók ebbe a kategóriába. Hasonlóan a globális orientációhoz, a vállalat egészének irányításába szélesebb menedzserréteget vonnak be. A regionális tevékenység irányításába a helyi menedzsereknek nagyobb a beleszólásuk, viszont csak elvétve kerül be közülük valaki a cég központjába.

  25. Nemzetközi menedzsment-orientációk Globális (geocentrikus) orientáció: • ezen orientáció keretében a vállalat helyi és világviszonylatban egyaránt a legjobb szeretne lenni. Ez a módszer feltételezi, hogy nem a nemzetségi hovatartozás dönt a kulcspozíciók elosztásánál. A globális cégeknél a helyi menedzsereket is bekapcsolják a cég általános ösztönzési és teljesítményértékelési rendszerébe. Ez utóbbiként említett magatartási mód követését számos tényező akadályozza napjainkban. Így többek között megemlíthetjük: a nemzeti nacionalizmusok újraéledését, a globálisstruktúra működtetésének növekvő költségét, a sajátos kommunikációs nehézségeket és nem utolsósorban a szükséges menedzser emberanyag biztosításának a nehézségeit.

  26. Nemzetközi menedzsment-modell

  27. Politikai, gazdasági, jogi és közigazgatási környezet

  28. Politikai, gazdasági, jogi és közigazgatási környezet • A környezeti befolyásoló tényezők között fontosak lehetnek a kormányzati elvárások, a jogszabályok és végül, de nem utolsó sorban az, hogy milyen a politikai környezet. A nemzetközi cégek menedzselésének sikere nagyban függ attól, hogy a vállalatok milyen jól tudnak alkalmazkodni a jogi és a politikai környezet előírásaihoz, elvárásaihoz.

  29. Politikai, gazdasági, jogi és közigazgatási környezet PROTEKCIONIZMUS vs. LIBERALIZMUS • Sokan vélik úgy, hogy a kormányok egyik kiemelt feladata, hogy megfelelő módon védjék a hazai üzleti élet érdekeit, és korlátozzák országukban a külföldi cégek jelenlétét. Ezért gyakori az a jelenség a nemzetközi üzleti életben, hogy a helyi politikai erők nyomására a kormányok protekcionista intézkedéseket vezetnek be, amellyel védelmet kívánnak nyújtani saját országuk iparának. Ezzel együtt viszont jelentősen csökkentik védett iparuk versenyképességét.

  30. Politikai, gazdasági, jogi és közigazgatási környezet • Jelentős különbség figyelhető meg az észak-európai és az angolszász országok kormányzati és helyi bürokráciája, valamint a dél-európai vagy kelet-európai államokban kialakult gyakorlat között. Az előbb említett államok kormányai mára már azon munkálkodnak, hogy üzleti vállalkozás módjára gondolkodjanak, míg a második csoportba sorolt államok esetében a fő  gond még a korrupció elleni küzdelem. A multinacionális vállalatok jobban tudnak együttműködni a hatékony bürokráciával, amelynek keretében a hangsúlyt az eredményre helyezik, és nem hatja át szellemüket, mindennapi tevékenységüket az értelmetlen időhúzás.

  31. Kormányzati politika

  32. Növekvő FDI állomány 2011 első félévének végén 68,5 Mrd Euro

  33. Regionális összehasonlítás

  34. AZ FDI ÁLLOMÁNY SZEKTORÁLIS MEGOSZLÁSA

  35. AZ FDI ÁLLOMÁNY FÖLDRAJZI MEGOSZLÁSA

  36. POTENCIÁLIS ELŐNYÖK A TŐKÉT BEFOGADÓ ORSZÁGOK SZÁMÁRA • gazdasági növekedés elősegítése • gazdaságfinanszírozási lehetőségek bővülése • kiegészítő pénzforrás, javuló fizetési mérleg, adóbevételek • foglalkoztatási potenciál növekedése • hozzájutás korszerű, fejlett technológiai ismeretekhez, termelékenység növekedése • új iparágak meghonosítása • vállalatirányítás külföldi tapasztalatainak megszerzése, külföldi munkakultúra átvétele • hazai vállalatok külpiaci térnyerése

  37. POTENCIÁLIS HÁTRÁNYOK A TŐKÉT BEFOGADÓ ORSZÁGOK SZÁMÁRA . • helyi tartalom alacsony aránya, növekvő import • duális gazdasági szerkezet • függőségi viszonyok • erős külföldi ellenőrzés kialakulása • éles piaci verseny, kiszoruló hazai cégek • gazdaságpolitikai befolyás • fogyasztói szokások torzulása • megtermelt jövedelem kivonása • teljes kivonulás negatív hatásai

  38. AZ ÁRU-KÜLKERESKEDELEM EGYENLEGE (MRD FT) .

  39. Külföldi vállalatok aránya az áruexportban .

  40. JELENTŐS MUNKAHELYTEREMTÉS .

  41. TOP vállalatok .

  42. ÚJRABEFEKTETÉSEK ALAKULÁSA .