n v nytan s n v ny lettan ii n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Növénytan és növényélettan II. PowerPoint Presentation
Download Presentation
Növénytan és növényélettan II.

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 53

Növénytan és növényélettan II. - PowerPoint PPT Presentation


  • 118 Views
  • Uploaded on

Növénytan és növényélettan II. Növényrendszertani félév 4. gyakorlat. Ribiszkefélék családja - Grossulariaceae. Gyümölcstermő és dísznövények; Szórt levélállású, egyszerű, tenyeresen tagolt levelű cserjék, néha levéltövisekkel; Öttagú viráguk fürtvirágzatba tömörül, gyakran zöldesek;

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Növénytan és növényélettan II.' - clancy


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
n v nytan s n v ny lettan ii

Növénytan és növényélettan II.

Növényrendszertani félév

4. gyakorlat

ribiszkef l k csal dja grossulariaceae
Ribiszkefélék családja - Grossulariaceae
  • Gyümölcstermő és dísznövények;
  • Szórt levélállású, egyszerű, tenyeresen tagolt levelű cserjék, néha levéltövisekkel;
  • Öttagú viráguk fürtvirágzatba tömörül, gyakran zöldesek;
  • Termésük álbogyó, magas C-vitamin és pektintartalommal.
r zsaf l k csal dja rosaceae
Rózsafélék családja - Rosaceae
  • Lombhullató vagy örökzöld fák, cserjék vagy évelő lágyszárúak;
  • Ötkörös, körönként öttagú virág;
  • A virág kétivarú, aktinomorf szimmetriájú, főként rovarmegporzású;
  • A termőtáj és a vacok kialakulása változatos.
r zsaf l k alcsal dja rosoidae
Rózsafélék alcsaládja - Rosoidae
  • Évelő lágyszárúak és cserjék;
  • Az apokarpikus termőtáj felső (szamóca, málna, szeder) vagy alsó (pl. rózsa) állású;
  • Aszmagos vagy csonthéjas terméscsoport.
kerti szam ca fragaria ananassa
Kerti szamóca – Fragaria ananassa
  • Két faj kereszteződéséből spontán keletkezett;
  • Évelő, gyöktörzses, tőszáras, indákkal szaporodó, lágyszárú növény.
  • Levelei hármasan összetettek, fűrészes szélűek;
  • Virágai fehér színűek, vacokkúpja elhúsosodik, felületén aszmag termések ülnek.
m lna rubus idaeus
Málna – Rubus idaeus
  • Hazánkban őshonos félcserje;
  • N igényes, sarjakkal szaporodó növény;
  • Csonthéjas terméscsoport.
hamvas szeder rubus caesius
Hamvas szeder – Rubus caesius
  • Ligeterdők, vágások, erdőszélek évelő növénye, de veszélyes gyom is;
  • Szára erőteljesen tüskés, levelei 3-asan összetettek;
  • Csonthéjas terméscsoport;
  • Levelei cseranyagokat, szerves savakat és flavonoidokat tartalmaz.
pimp fajok potentilla spp
Pimpó fajok – Potentilla spp.

Libapimpó - Potentilla anserina

Homoki pimpó - Potentilla arenaria

almaf l k alcsal dja pomoidae
Almafélék alcsaládja - Pomoidae
  • Fás növények, szórt állású levelekkel;
  • A kertészeti ág legfontosabb növényei;
  • A termő közép vagy alsó állású;
  • Termése áltermés (almatermés).
nemes alma malus domestica
Nemes alma – Malus domestica
  • Különböző európai fajokból alakult ki több ezer éves termesztés során;
  • Levelei elliptikusak, gyakran molyhosodók;
  • Fehér vagy pirosló virágai bogernyőben állnak, általában önmeddők.
  • A termőlevelek száma öt, a bibeszálak az alapi részen összenőttek;
  • Termése almatermés.
nemes k rte pyrus communis
Nemes körte – Pyrus communis
  • Almatermése kősejtes, a magház fala hártyás;
  • Tojásdad alakú levelei fiatalon molyhosodók, fénylők, hosszú nyelűek;
  • Fehér virágai sátorban állnak.
birs cydonia oblonga
Birs – Cydonia oblonga
  • 1-6 m magasságú fa vagy bokor;
  • Tojásdad alakú levelei fonákjukon szürkén molyhosak;
  • Almatermése szintén molyhos felületű;
  • A védett fekvésű, meleg, középkötött, kissé meszes talajú helyeket kedveli.
szilvaf l k alcsal dja prunoidae
Szilvafélék alcsaládja - Prunoidae
  • Termésük csonthéjas termés;
  • A termés mezokarpiuma húsos, leveses (cseresznye, szilva) vagy elszárad és éréskor kinyílik (mandula);
  • „Magvaváló”: a csonthéj könnyen elválik a mezokarpiumtól;
  • Jellemző glikozidjuk az amigdalin;
  • Sokporzójú fás növények, főleg gyümölcstermő fajok.
cseresznye cerasus avium
Cseresznye – Cerasus avium
  • Őse a vadcseresznye;
  • Fényes, vörösesbarna kérgű sudár termetű fa, nagy tojásdad alakú levelekkel;
  • Fehér virágai ritkás bogernyőben nyílnak;
  • Önmeddő.
meggy cerasus vulgaris
Meggy – Cerasus vulgaris
  • Vadon termő meggyből nemesített gyümölcsfánk;
  • Fájának kérge sötétszürke;
  • A cseresznyénél rövidebb életű, vesszői idősebb korban lecsüngenek;
  • Virágzata bogernyő;
  • Sok fajtája önmeddő.
kajszi vagy s rgabarack armeniaca vulgaris
Kajszi vagy sárgabarack – Armeniaca vulgaris
  • Alacsony termetű, vörösesbarna vesszőjű fa;
  • Szív alakú leveleik csúcsa kihegyezett;
  • Virágaik rövid hajtáson ülők, szirmuk fehér vagy pirosló;
  • Lombfakadás előtt virágzik;
  • Önmegporzó;
  • Gyümölcsének húsa sárga vagy vöröslő;
  • Az édes magvúak magja ehető.
szibarack persica vulgaris
Őszibarack – Persica vulgaris
  • Cserje, vagy alacsony fává nevelhető;
  • Kihegyezett, lándzsás levelei rövid nyelűek;
  • Rózsaszín, hajtáson ülő virágai önbeporzók;
  • Termése bársonyosan molyhos, magja mérgező.
szilva prunus domestica
Szilva – Prunus domestica
  • Bizonytalan eredetű gyümölcsfa;
  • 10 m-re növő fája elélhet 50 évig is;
  • Ovális, kihegyesedő levelek, rövid nyéllel, 1-2 nektármiriggyel;
  • Virágai zöldesfehér színűek,
  • Gyümölcse tojásdad, kék színű, sárgahúsú, magvaváló.
mandula amygdalus communis
Mandula – Amygdalus communis
  • Nyugat-Ázsiából származó faj;
  • Fája 10 m magasra is nőhet, kora elérheti a 100 évet is;
  • Levelei lándzsásak;
  • Virágai rózsaszínűek, kora tavasszal nyílnak;
  • Zöld termése kiszárad, és felnyílik érést követően;
  • Magvában amigdalin és mérgező illóolajok is vannak.
pillang svir g ak csal dja fabaceae
Pillangósvirágúak családja - Fabaceae
  • A növényi fehérjék fő forrása;
  • Fás vagy lágyszárú növények;
  • Világszerte elterjedtek;
  • Élelmiszer, takarmánynövények, zöldterületi és dísznövények, gyógy- és gyomnövények;
  • Szórt állású, többnyire szárnyasan összetett leveleik pálhát viselnek, a legfelső levélkék kaccsá alakulhatnak.
  • Nitrogénkötő (Rhizobium) baktériumokkal élnek szimbiózisban;
  • Termésük zigomorf szimmetriájú, „pillangós” virágok;
  • Termésük egy termőlevélből fejlődő hüvelytermés.
vetem nybors pisum sativum
Veteményborsó – Pisum sativum
  • Egyéves dudvaszárú növény;
  • Levélkacs;
  • Fajtáit két alfajba soroljuk: étkezési vagy kerti borsók.
  • Virágai fehérek, pálhaleveleik folt nélküliek;
  • A kifejtőborsófajták magjai simák és gömbölyűek, a velőborsóké ráncosak.
lencse lens culinaris
Lencse – Lens culinaris
  • Ősrégi élelem- és takarmánynövény;
  • Egyéves, pelyhesen szőrös, alacsony, bokros termetű;
  • Virágai kékeslilásak vagy fehéresek;
  • Hüvelye 1-2 magvú, kopasz, lapított.
paszuly vagy bab phaseolus vulgaris
Paszuly vagy bab – Phaseolus vulgaris
  • Dél-Amerikából származó, igen sok fajtában termesztett, egyéves növény;
  • Húsos hüvelyéért vagy magjáért termesztik;
  • Levelei 3-an összetettek, a levélkék pálhát viselnek.
sz jabab glycine max
Szójabab – Glycine max
  • Kelet-Ázsiából származik;
  • Egyéves, 50-150 cm magas, bozontosan szőrös szárú és hüvelyű növény;
  • Levelei 3-asan összetettek, hónaljukban 3-8 ibolyás színű virág fürtvirágzatban;
  • Magvaik fehérjetartalma elérheti a 40%-ot, zsírtartalma pedig a 20%-ot.
pannon b kk ny vicia pannonica
Pannon bükköny – Vicia pannonica
  • Mediterrán eredetű;
  • Egyéves takarmánynövény, gyakran elvadul;
  • Levélkéi kicsípett csúcsúak;
  • Szennyesfehér virágaik fürtben állók.