1 / 19

Dohányzás

Dohányzás. Vázlat. Dohányzás története Dohányzás fajtái Mai cigaretta -dohánylevél kémiai összetétele -cigarettafüst, és -kémiai összetétele Nikotin, Kátrány, Szén-monoxid Élettani hatásai. 1. A dohányzás története.

cheri
Download Presentation

Dohányzás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Dohányzás

  2. Vázlat • Dohányzás története • Dohányzás fajtái • Mai cigaretta -dohánylevél kémiai összetétele -cigarettafüst, és -kémiai összetétele • Nikotin, Kátrány, Szén-monoxid • Élettani hatásai

  3. 1. A dohányzás története • A dohányzás nem az emberiséggel született. Európában csak Amerika felfedezése után indult el diadalútjára. • Eredete az indiánoktól származtatható, akik úgy vélték a füst elûzi a gonosz szellemeket, a haragot. • Kolumbuszt 1492-ben megajándékozták a dohány levelével. (A felfedezõ az indiánok ajándékát a tengerbe dobta.)

  4. Az inkvizíció (nagy felháborodással) istenkáromlásnak, mások csodagyógyszernek tartották. • Volt azonban három tényezõ, ami visszafordíthatatlanul megsokszorozta a dohányzók számát: a háború, a pestis és az üzlet. • Háborúkban a katonák bátorságot, erõt merítettek a nikotinból. • A dohány jelentõs anyagi hasznát elsõnek Erzsébet angol királynõ vette észre. • A mai cigarettát a XIX. században "találták fel". A feltaláló egy leleményes katona volt, akinek eltört a pipája az 1832-es török-egyiptomi háború alatt. A puskát papírhüvelyeken át töltötték meg puskaporral. A katona ezeket a hüvelyeket töltötte meg dohánnyal. • 1865-re már megépült az elsõ cigarettagyár

  5. 2. Dohányzás fajtái • Pipázás A dohányzás elsõ formája. Az indiánoktól ered. Mindig valamiféle ünnepélyesség veszi körül. A pipázáshoz idõ kell. A pipázó ember sokkal kevesebb dohányt szív el, mint a cigarettázó ember. Az igaz, hogy a pipázok között kevesebb a tüdõrákos, de több az ajak-, a nyelv- és a szájüregrákos. • Szivarozás Az eredetét is az indiánoknál kell keresnünk. Európában csak a XVIII. századtól vált ismerté. A szivart általában a nemesek szívták, ezért egy idõ után a méltóság jelképévé vált. Az indiánok még kukoricalevélbe csavarták, de ma már ezt felváltotta a vékony dohánylevél.

  6. Tubákolás A dohányzás ezen formáját a mexikói és dél-amerikai õslakosságtól tanultuk el. Tubákoláskor a nikotin az orron át jut a szervezetbe. A dohányport felszippantották, ami késõbb nagy tüsszögést okozott a tubákosnak. • Bagózás A bagózás dél-amerikai õsi szokás. A dohány rágásából áll, amihez hozzátartozik a köpködés. Érthetõ, miért nem vált népszerûvé a nemesek körében. A nikotin a szájnyálkahártyájából szívódik fel. Rákkeltõ kátrány itt sincs, de okozhat szájüregi rákot. • Cigarettázás Napjainkban a legelterjedtebb dohányzási forma. Számos káros hatása van.

  7. 3. A cigaretta

  8. A dohánylevél kémiai összetétele: • Szénhidrátok: glükóz, fruktóz, szacharóz, maltóz, dextrinek, keményítõ, nektinek, peutozánok, cellulóz • Nitrogéntartalmú anyagok: aminók, nitrátok, fehérjék, ammónia, amidok, alkaloidák, NIKOTIN. • Szerves anyagok: hangyasav, ecetsav, oxálsav, borostyánkõsav, fumársav, almasav, citromsav, klorogénsav, kovasav • Festékanyagok: klorofill, karotin, xantofill, flavonok, antoklorok, antociánok, rutin • Cserzõanyagok: inozit, kinasav, klorogénsav • Illóanyagok: furfurát, észterek, alkoholok, terpenek, rézgyanta, gyantasavak, CIÁNOK, paraffinok

  9. Cigarettafüst • A cigaretta milliméterenként 5 milliárd koromszemcsét tartalmaz. • A tüdõbe bejutó szemcsék lerakodnak a tüdõfalára és tönkreteszik az ott található csillókat és védõnyálkát. • A cigarettafüst a beszívás elõtt a szemcséktõl kék. Kilégzéskor a fehér füst azt jelenti, hogy a káros szemcsék lerakodtak a tüdõben.

  10. Egyetlen cigaretta elszívásakor kb. 2 liter füst keletkezik. Ennek egyrészét (1/3) a dohányos, a többit (2/3) a helységben tartózkodok (a dohányos is) lélegzik be. • A füstöt kétfelé oszthatjuk: -fõfüst (a dohányos szívja be) -és mellékfüst • A mellékfüst veszélyesebb a fõfüstnél is, mivel ezt nem szûri meg a filter.

  11. A cigarettafüstben eddig több mint 4000 különböző kémiai anyagot sikerült kimutatni. Ezen anyagok fele eredetileg is benne van a dohánynövényben, másik fele viszont az égés következtében keletkezik.

  12. A dohányfüst kémiai összetétele: Gázfázis 91,2% • 59% nitrogén • 13,4% oxigén • 13% szén-dioxid • 3,2% SZÉN-MONOXID • 1% argon • 1,6% egyéb: szénhidrogének, nitritek, furánok, CIÁNHIDROGÉN, ammónia, kén és klórvegyületek Szilárd és gõzfázis 8,2% • Dohánykátrány: BENZPIRÉN, ANTRACÉN, fenolok, szerves savak, aldehidek

  13. 4. Nikotin • Kémiai neve: 3-(1-metil-2-pirrolidinil)piridin vagy 1-metil-2-(3-piridil)pirrolidin • A nikotint a dohánylevél, a Nicotina tabacum a Solanaceae családba tartozó 1 éves növény levelei tartalmazzák • A nikotin a portugáliai francia nagykövet, Jean Nicot nevéből ered, aki kertjében – saját használatára – dohányt termesztett

  14. A dohánylevél kivonata és a tiszta nikotin oldata értékes növényvédő szer. • A nikotin egy alkaloida. A burgonyafélék is termelik és kisebb mennyiségben a paradicsomban is megtalálható. • Lassan, de biztosan végez gyanútlan áldozatával. • A nikotin a dohány legnagyobb hatású alkotóeleme. • Belégzéskor a szervezet a nikotin mintegy 90 %-át elnyeli. • Felszívódik a szájban, a légutakban, tüdõben és gyomorban. • Közvetlenül növeli a pulzusszámot, emeli a vérnyomást, szûkíti a bõr kisereit, megváltoztatja a vér összetételét és az anyagcserét. Ezek hosszú távon számos nagyon súlyos betegség kialakulásáért felelõsek. • A nikotin lebomlása oxidációs folyamat révén megy végbe. Félóra, esetleg egy óra elteltével már a májban, tüdõben és a vesében bomlik.

  15. Kátrány • A dohányfüst sokféle szénhidrogént tartalmaz, amelyek kátrány formájában jutnak be a szervezetbe. • Egy átlagos dohányos tüdejébe tíz év alatt 1 kg kátrány jut be. • A kátrány a légúton lerakodik és felszívódik a vérbe. A vesébe eljutva kiválasztódik és újra támad. • Méreg. Számos betegség forrása.

  16. Szén-monoxid • A fõfüst 3,2 %-a szén-monoxid, ami a tüdõhólyagokon át a véráramba kerül. • A szén-monoxid a vérben az oxigént szállító hemoglobinokra tapad, lehetetlenné téve így az oxigén eljutását a sejtekhez. Az egész szervezetünk kevesebb oxigént kap a szükségesnél.

  17. 6. A dohányzás élettani hatásai • A dohányzók körében a tüdõrák 10-15-ször, a gégerák 20-30-szor gyakrabban fordul elõ, mint a nemdohányzóknál • Nikotinnak élettani szempontból elsősorban a vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatása jelentős, először serkenti, majd bénítja a szimpatikus idegrendszert • Krónikus légzési nehézségek • Gyakori szív- és érrendszeri betegségek • Rosszindulatú daganatokat, a rákos betegségeket okoz

  18. http://hu.help-eu.com/pages/index-11.html

  19. Köszönöm a figyelmet!

More Related