Magyar Kórházszövetség Konferenciája, 2010. 04. 22. Eger

1. Tények és számok: A pénzügyi fenntarthatóság legfontosabb szempontjai a strukturális átalakulást célzó egészségügyi programokban Magyar Kórházszövetség Konferenciája, 2010. 04. 22. Eger Dr Fendler Judit Elnök, Egészségügyi Finanszírozási Tanácsadók

2. A pénzügyi fenntarthatóság szempontjai • Beruházás időszaka alatt Mit vizsgál a kiíró? • Likviditás! – A pályázó és a fenntartó elemi érdeke! • Önrész rendelkezésre állása és ütemezése Módszer: Támogatási Szerződés megkötésének feltétele a részletes likviditási terv és előleg-kalkuláció (286/2006 Kr, 16/2006 MehVM-PM) • Beruházás aktiválása után • fenntartói fenntartási kötelezettség teljesülése (pozitív eredmény-kimutatás) • Indikátorok teljesülése • Hatékonyságnövekedés (számszerűsítve)-NPV alapja Módszer: ellenőrzés (magyar és uniós)

3. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program egészségügyi szolgáltatókat érintő kiírásainak statusa 2007-2013 közötti pályázatok elbírálva vagy folyamatban van az elbírálásuk; • KMOP 4.3.1. Közép-magyarországi régió fekvőbeteg-szakellátási intézményrendszerének fejlesztése • KMOP 4.3.2. Kistérségi járóbeteg szakellátás fejlesztése a Közép- magyarországi régióban • TIOP 2.1.3. Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztésére • TIOP 2.1.2. Kistérségi járóbeteg szakellátó központok fejlesztése • TIOP 2.2.2. Sürgősségi ellátás fejlesztése – SO1 és SO2 (és ezeken belül gyermek sürgősségi ellátás) • TIOP 2.2.7. Infrastruktúra-fejlesztés az egészségpólusokban” • TIOP 2.2.4. Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúrafejlesztés a fekvőbeteg-szakellátásban Beadás előtt (04.30): • TIOP 2.2.5. Korszerű regionális onkológiai hálózat kialakítása • ROP Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése Újrakiírások

4. A projekt likviditása a beruházás során Szempontok: Finanszírozás módja • Utólagos kedvezményezett által teljesített kiadások, kifizetett számlák támogatási összegének utólagos megtérítése közvetlenül a kedvezményezett bankszámlájára • Szállítói számlák támogatási összegének kifizetése közvetlenül a szállító részére, a számla támogatáson felüli összege (önrész) kifizetésének igazolása mellett • Vegyes jellemzően a folyamatosan jelentkező, szolgáltatási költségeket –főleg munkabér- utólagos, az építkezés és műszerbeszerzés költségeit szállítói finanszírozással finanszírozzák- leggyakoribb!

5. A projekt likviditása a beruházás során Felmerülő problémák: • A kedvezményezett jellemzően ugyanarra a hónapra időzíti a kiadásokat és a támogatás/önrész beérkezését, ez negatív cash-flow-t eredményezhet • Szállítói finanszírozásnál 30, utófinanszírozásnál 60 nap a támogatási összeg várható beérkezése a számla befogadásától számítva, abban az esetben, ha nincs hiánypótlás (281/2006 Kr), • Tapasztalatok alapján a támogatási kérelmek 90%-a hiánypótlásra szorul, ami legalább 30 nappal hosszabbítja meg a procedúrát. TEENDŐ: • Utófinanszírozás esetén 90, szállítói finanszírozás esetén 60 napos fizetési határidők megállapítása a szerződésekben, ahol lehetséges (így is elcsúszhat a likviditás, hiszen attól is függ, milyen gyorsan nyújtja be a kedvezményezett az elszámolást) • Pontos likviditási terv készítése, felmérendő, hol nem lehet 90 napos fizetési határidőkkel szerződni (pl. szolgáltatások), ott a likviditási tervben kalkulálni kell az esetleges önerős áthidaló finanszírozással (saját vagy fenntartói forrás!), • Az önrész rendelkezésre állásának pontos ütemezése, lehívhatóság biztosítása, • utófinanszírozás esetén előleg igénylése, (előleg igénylése csak utófinanszírozott projekt-elemre lehetséges)

6. A projekt likviditása Felmerülő problémák: • A kedvezményezett nem kalkulál azzal, hogy építési beruházások esetén a fordított ÁFA-tartalmat azonnal be kell fizetnie az APEH-nak (ld 2007/CXXVII, 142. §), azaz; • az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételekor, vagy • az ellenérték megtérítésekor, vagy • a teljesítést követő hónap 15. napján, a fentiek közül azon időpontban, ami a legkorábban következik be! A szabályozás ugyanúgy vonatkozik az utólagos, mint a szállítói finanszírozást választókra, az utóbbi esetben is A TELJES FORDÍTOTT ÁFA ÖSSZEGET A KEDVEZMÉNYEZETT (azaz a vevő) KÖTELES MEGFIZETNI!

7. A projekt likviditása Felmerülő problémák: • A kedvezményezett nem kalkulál azzal, hogy építési beruházások esetén afordított ÁFA-tartalmat be kell fizetnie az APEH-nak (ez egy 3Mrd-os építkezés esetén esetében 600MFt) • Következmény: súlyos likviditási probléma, negatív projekt cash-flow! • Teendő: • Likviditás pontos, havi szintű tervezése atekintetben is, hogy mikor merül fel fordított ÁFA befizetési kötelezettség és milyen összegben, • A fordított ÁFÁ-ra célzott előleg vehető fel (csak szállítói finanszírozott projekt-elemekre), , így a következő lépés annak kalkulálása, alátámasztása, mekkora előleget szükséges tervezni, • A tervezett előleg belefoglalása a Támogatási Szerződésbe vagy ,ha az már megköttetett és ezzel a tétellel nem kalkuláltak, a TSZ módosításának kezdeményezése, • A projekt előrehaladása során felmerüléskor az aktuális befizetendő ÁFA-összeg igénylése „fordított ÁFA-előlegként” , amit az Közreműködő Szervezet(KSZ) 15 napon belül átutal a kedvezményezettnek FONTOS: az ÁFA befizetés késedelme köztartozásnak minősül, melynek fennállása esetén esetén a KSZ felfüggeszti a kifizetést

8. A projekt likviditása Fordított ÁFA fizetési kötelezettség, a támogatási összeg beérkezése és a cash-flow bemutatása egy negyedéves elszámolású, 1,8Mrd Ft építési költségű projektnél, előleg nélkül A teljes építési számla: 1,800M Ft Teljes ÁFA-tartalom: 360MFt Igényelendő fordított ÁFA előleg: 360MFt Legnagyobb lehívás ennél az ütemezésnél: 80MFt („Rulírozó” előleg nem lehetséges)

9. A projekt fenntarthatósága Szempontok: 5 éves fenntartási kötelezettség – „A Kedvezményezett a projekt befejezésétől számított 5. évig (a támogatás visszafizetésének terhe mellett) vállalja, hogy a projektje a támogatási szerződésben foglaltak szerint valósul meg és a projekt eredményeit a nevezett időszak alatt fenntartja” Egészségügyi szolgáltatók esetében FENNTARTÓI FELELŐSSÉG! Hol mutatkozott meg a vállalásokban? • A beruházás aktiválása után a szolgáltató működése nem veszteséges. Gyakorlati következmény: • Ha a szolgáltató bevételei és/vagy költségei nem úgy alakulnak, ahogy most tervezi, a fenntartói támogatás soron kell a különbözetet megjeleníteni, azaz a forráshiányt a fenntartónak kell adott naptári év végéig megszüntetnie!

10. A projekt fenntarthatósága Szempontok: INDIKÁTOROK – Számszerűsített ellenőrzési szempont! Az adott kiírás Pályázati Útmutatója előírásainak megfelelően! Példa indikátorokra: • Járóbeteg ellátás hatékonyság növekedése – NEM %-osan!, FT/NP • Fekvőbeteg ellátás hatékonyság növekedése – NEM %-osan! FT/SSZ • Az érintett ellátási területek által használt épületekben a négyzetméterre eső fűtési és hűtési energiafogyasztás– NEM %-osan, KJ Ellenőrzésre kerülnek! • munkafolyamatba épített ellenőrzések - dokumentum alapú, • helyszíni szemlére, célja a támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség, számszerűsített vállalások a szerződés időtartama alatti megvalósulásának ellenőrzése

11. A projekt fenntarthatósága Szempontok: POZITÍV NETTÓ JELENÉRTÉK JELLEMZŐ PROBLÉMÁK: • Nem kalkulálják a megtakarításokat (ld INDIKÁTOROK) a NPV-ban, • Nem számszerűsített nyereségekkel, társadalmi hasznosságokkal kalkulálnak, • számszerűsítik a nyereségeket, de nem támasztják alá kalkulációkkal, pl: • Ápolási napok csökkenéséből eredő megtakarítás, • Kórházi fertőzések arányának csökkenéséből adódó megtakarítás, • Posztoperatív komplikációk csökkenéséből adódó megtakarítás • Várólisták hosszának csökkenéséből adódó megtakarítás, • Betegutak hosszának csökkenéséből adódó megtakarítás, stb. Egy EU-s ellenőrzés során ezeket a vállalásokat is ellenőrízhetik! ☻

12. Köszönöm a figyelmet!