1 / 65

Az jó dolgozat előkészítéséhez szükséges tényezők:

A kutatásmódszertan alapjai. Az jó dolgozat előkészítéséhez szükséges tényezők: a szakmai felkészültség, az általánosítás és a szelektálás tehetsége, az erős akarat és a kitartás. Évfolyamdolgozat kb. 10-20 oldal TDK dolgozat 20-50 oldal Diplomamunka 40-80 oldal

Download Presentation

Az jó dolgozat előkészítéséhez szükséges tényezők:

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A kutatásmódszertan alapjai • Az jó dolgozat előkészítéséhez szükséges tényezők: • a szakmai felkészültség, az általánosítás és a szelektálás tehetsége, • az erős akarat és a kitartás. • Évfolyamdolgozat kb. 10-20 oldal • TDK dolgozat 20-50 oldal • Diplomamunka 40-80 oldal • Doktori (PhD) értekezés 60-150 oldal • Forrás: Dr. Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai • ISBN 963 394 584 4 • Kiadja a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság

  2. A hallgatók kutatásait több tényező is befolyásolja: • A kutatási téma határolt • Szigorúan meghatározott időpontig el kell végezni • A kutatási költségeket (utazás, posta, felmérések, kísérletek stb.) többnyire a hallgatónak magának kell viselnie • A kutatási eredményeket speciális formában kell prezentálni • A konzulens tanár személye általában pozitív hatást gyakorol a kutatómunkára • A. az egyetemen általában az elmélyült elméleti tudás • B. a főiskolákon a kérdések gyakorlatiasabb megközelítése igényelt

  3. Kompiláció. • Önálló, reprezentatív statisztikai adatgyűjtés, szociológiai felmérés használata, • elemző kutató módszer. • A diplomadolgozat-készítés a következő részfeladatokat jelenti: • Pontosan meg kell határozni a témát • Gyűjteni a fellelhető szakirodalmat • Primer kutatást kell folytatni • Rendszerezni kell • Újra tanulmányozni kell a témát, szélesebb összefüggésrendszerben • Rendszerezni kell a témával kapcsolatos gondolatokat, észrevételeket

  4. A következő tényezők határozzák meg a dolgozat sikerét: • A dolgozat eredetisége. A kutatási eredmény új, vagy újszerű tudományos megállapítás, új kutatási módszer bevezetése. • Elméleti megalapozás. Ismerje a kutatott témakörhöz kapcsolódó fő elméleti törekvéseket, ezek képviselőit. • Gyakorlati hasznosság. • Az elmélet és gyakorlat egyensúlya. • A dolgozat szerkezete. Legyen logikus, jól felépített, az egyes részek kapcsolódjanak egymáshoz.

  5. Értékelés • A téma aktualitása, elméleti-gyakorlati fontossága • A témakörhöz tartozó hazai és a legfontosabb nemzetközi szakirodalom ismerete • Egyéni primer kutatások • Az alkalmazott kutatási módszer megfelel-e a választott témának • Mennyire elmélyült munkát tartalmaz, van-e önálló véleménye • A felhasznált statisztikai adatok, ábrák • A dolgozat szerkezete logikus-e • A hivatkozási rendszer korrektsége, pontossága • Megfelel-e a munka a formai követelményeknek (nyelvezet, stílus, szerkesztés stb.)

  6. Kutatási cél • Öt különböző cél: • A tanult kutatási módszerek és technikák gyakorlása. • Az érdeklődési terület felderítése, megismerése. • A legtöbb kutatás célja a leírás. • Gyakori célkitűzés a magyarázat, melynek során a kutató ok-okozati viszonyt bizonyít a függő és független változó között. • A tanulmányok egy része cselekvéseket, beavatkozásokat tanácsol, ötleteket ad.

  7. Tanulmánytípusok • az ismertetés tömör, • a kivonatolás egy-egy cikk, tanulmány ismertetése, • az elemző-értékelő ismertetés • a tényfeltáró közlés • a kiegészítő, tisztázó bizonyítás • a vita • a kutatási beszámoló • a munkaanyag • a tudományos folyóiratban megjelenő cikk • az összefoglaló monográfia • A bírálók feladata a hallgató önállóságának bizonyítása. Stílusa legyen óvatos, • visszafogott, szóhasználata egységes, hivatkozási rendszere korrekt, • pontos és hivatkozzon a témával foglalkozó minden fontos elődre

  8. A kutatási koncepció • Olyan 2-5 oldal terjedelmű írás, amely a kutatási folyamat végén, a szükséges átdolgozással a dolgozat bevezetője lehet. • A koncepció azt mutatja meg, hogy mivel akar foglalkozni, milyen eszközökkel, módszerekkel. • pontosan meg kell határozni a kutatás tárgyát • meg kell határozni a kutatás módszerét (hogyan lehet feltárni) • Mit tartalmazzon a koncepció? • a témaválasztás indoklását, különös tekintettel: • * a téma aktualitására (miért ezt a témát választotta) • * a téma szakirodalmi feldolgozottságára (röviden) • * a téma gyakorlati hasznosságára (tudományos és gyakorlati jelentősége) • a kutatás céljának meghatározását (mit akar elérni), ezen belül: • *a téma fő kereteinek meghatározását, majd ebbe belehelyezve a vizsgált területet, • valamint a kutatási problémák (mint kérdések, illetve feladatok) megfogalmazását • * az elérendő, a várt konklúziók meghatározását (ez tulajdonképpen egy hipotézis, • amelyet a kutatás során kell megerősíteni vagy elvetni) A jó célmeghatározás azért fontos, • mert leszűkíti a témát, így a szakirodalom-gyűjtést is • a kutatás konkrét tárgyának meghatározását • a kutatás objektumának, alanyának meghatározását • a kutatás elméleti és módszertani eszközeit: az adatgyűjtési és elemzési módszereket, a szükséges primer kutatások rövid leírását, a technikákat, a mérési módszereket • a kutatási ütemezést, az időbeosztást.

  9. A koncepció szerkezete • A hallgató neve. • A belső konzulens tanár neve, beosztása. • A szakdolgozat tervezett címe (munkacíme). • A dolgozat, a kutatás célja: ez legyen a koncepció leghosszabb része, mert ebben kell írni a témaválasztás indokairól, a kutatási célokról (kérdésenként megfogalmazva),a hipotézisről (ha van), a kutatás tárgyáról és objektumáról. • A szerző korábbi tanulmányaival, munkásságával való kapcsolat (vagyis milyen tantárgy során találkozott a kutatási témával, írt-e korábban házi dolgozatot, TDK-dolgozatot e tárgyban). • Az adatgyűjtés, az alkalmazandó primer kutatási technikák rövid felvázolása. • A kutatás tervének, menetrendjének bemutatása. • A szükséges források bemutatása (könyvtári kutatás, számítógépes információkutatási igény stb.) • A téma szakirodalmi megalapozottsága. Bibliográfia – a témakörben eddig olvasott és relevánsnak tartott források felsorolása. • A dolgozat megjelenítése – erről csak akkor kell írni, ha valamilyen speciális formát választ.

  10. Konzulens tipusok • A konzulenseket hallgatói szemmel a következő csoportokba lehet sorolni: • a tökéletes konzulens • a jó konzulens • a szakbarbár konzulens • a szőrszálhasogató konzulens • a laza, vagy nemtörődöm konzulens • a feudális konzulens

  11. Forrástípusok • Elsődleges források • Másodlagos források • Un. „szürke irodalom” • Néhány módszer az irodalomfeltárás megkönnyítésére: • a) Könyvtári katalógusok alapján • b) Irodalomkövetéssel • c) Szerzők szerint • d) Szaksajtóból • e) Másodlagos forrásokból • Milyen módszert célszerű alkalmazni ebben a munkaszakaszban? • Szerző, a cím, a kiadó, a kiadás éve és helye. • Tartalomjegyzéket, az elő- és utószót (bevezetést, befejezést) és a felhasznált irodalom jegyzékét. • A bibliográfiakészítés a kutatómunka első lépése, a feltárt források szelektálása.

  12. Adatbázisok PRESSDOK adatbázis: http://www.ogyk.hu/konyvt/allomany/pressdok.html HUNDOK adatbázis: http://www.ogyk.hu/konyvt/allomany/hundok.html Angol nyelvű EBSCO-adatbázisrendszer két önálló, az Academic Search Premier, valamint a Business Soruce Premier. CD-ROM adatbázisokról: http://www.neumann-haz.hu/scripts/CDxcgi?infile=main_frame.html További könyvtárak: http://www.konyvtar.lap.hu http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/opac.htm http://www.mek.oszk.hu/porta/virtual/magyar/opac.htm http://www.bibl.u-szeged.hu/mke_eksz/opac.htm http://www.webkat.hu http://www.nkom.hu/infoteka/konyv

  13. Forráskutatás számítógépes eszközökkel • Kétféle kereső létezik: a kulcsszavas és a tematikus kereső. • Néhány kulcsszavas, általános célú a keresők közül, a teljesség igénye nélkül: • Google • Yahoo • Lycos • Alta Vista • Excite • Hotbot • Infoseek

  14. HEURÉKA kereső program, amely magyar menüvel, magyar anyagokban keres: http://heureka.net.hu vagy http://www.hungary.com Goliat: http://goliat.hu www.kereso.lap.hu

  15. A leggyakrabban előforduló mezők nevei és rövidítései: • au author szerző • ti title cím • su subject tárgyszó • tw titleword címszó • kw keyword kulcsszó

  16. Keresőszavak, keresők Érdemes minél több adat, és minél pontosabban megfogalmazott keresőszavak alapján dolgozni. A www.sztaki/hu/services oldalon angol-magyar, német-magyar és francia-magyar szótár is található Az online fordítókról bővebb információt kaphat: http://www.free-translator.com A két legismertebb internetes eszköz a SYSTRAN (http://www.systransoft.com és a Babelfish (http://babelfish.altavista.com)

  17. Keresők, kereső szavak Magyar Elektronikus Könyvtár: http://www.mek.iif.hu/ Elektronikus könyvesboltok az interneten; a két legnagyobb az Amazon (www.amazon.com) és a Barnes&Noble (www.barnesandnoble.com) A tematikus, vagy specializált keresők, adatbázisok többnyire nem ingyenesek. A magyar tematikus keresők közül a HuDir-t kell első helyen említeni (www.hudir.hu), a Vizsla tematikus keresője a www.origo.hu oldalról érhető el. Célszerű a forrás helyének megjelölése mellett megadni az időpontot is, amikor az interneten találtuk.

  18. A jegyzetelés technikája A jegyzeteket, jegyzetelést csak akkor kezdjék el, ha már átolvasták a tanulmányt. Újra elolvasva lehet eldönteni, hogy érdemes-e írott jegyzetet készíteni. Az aláhúzásra eltérő színű ceruzát lehet használni, a lap szélén. „A kezdő kutatók Achilles-sarka a lehatárolás” Az írott jegyzet készítésének két alapvető módszere van: a tartalmi ismertetés (kivonatolás) és az anyaggyűjtő cédulázás. A kutató jellegű jegyzetelés legcélravezetőbb és legelterjedtebb módszere az ún. „cédulázás”. A cédulázásának azonban fontos szabályai vannak. Pontosan meg kell jelölni a forrást. Egy cédulán csak egy információ (táblázat stb.) gondolat szerepeljen, továbbá minden cédulán csak egyetlen forrásból származó információ legyen. A cédulák számának gyarapodásával párhuzamosan a cédulákat rendezni kell. Tartalom szerinti csoportosításuk: az ilyen típusú rendszerezés elengedhetetlen. Ezért célszerű az ún. tárgyszavak kijelölése, melyek a dolgozat főbb tartalmi kérdéseit mutatják. Bibliográfiai cédula, jegyzetelő-cédula. Számítógépes jegyzeteit nyomtassa ki (pl. a borítéknyomtató programmal, ami kb. egy cédula méretű), mindegyikhez írja oda a számítógépes fellelési helyét. A rendszer kialakításának alapja a tárgyszó.

  19. Kutatás külföldön. Pályázatírás Sikerességi arány 20% körül. Sansz, Pályázatfigyelő, Országos Ösztöndíj Tanács Az internetes kereséshez a következő kezdőlapot ajánlott http://palyazatiras.lap.hu/ Times New Roman betűtípust, és 12-es betűméretet. Ne írjon 15 szavasnál hosszabb mondatokat. Ha a pályázat megírása gondot okoz, kezdje a költségvetéssel. A pénz meghatározza a módszereket és a kitűzhető célokat.

  20. Kutatási és elemzési módszerek, technikák A kutatási módszerek, a statisztikák használata azért is fontos, mert lehetővé teszi a vizsgált folyamatot jellemző törvényszerűségek feltárását, a hipotézis bizonyítását. Irodalom: Köves-Párniczky: Általános Statisztika. Hunyadi-Mundruczó-Vita: Statisztika Hunyadi-Rappai-Vita: Statisztikai elemezések I-II. A KSH adatszolgáltatás világszínvonalú! A dolgozat értékét még tovább növeli a saját kutatás, az önálló adatfelvétel. Elsődleges vagy másodlagos adatgyűjtés, kvalitatív vagy kvantitatív módszer. Elsődleges adatgyűjtésre akkor kerül sor, ha a szükséges adat nem létezik. Másodlagos (szekunder) adatgyűjtés lényege, a már feldolgozott anyagok saját szempont szerinti hasznosítása. Kvantitatív kutatás: objektív, számszerűsíthető statisztikailag. A kvalitatív kutatás a problémák azonosítására, hipotézisek felállítására szolgál. Alapkérdései a Mi?, Miért?, Hogyan?, Mitől függ?.

  21. Az elemzés Az elemzés a kutatás, a megismerés módszere, melynek segítségével a társadalmi-gazdasági folyamatok és jelenségek közötti kapcsolatokat, a környezet és az egyes elemek közötti hatáskapcsolatokat, a folyamtok kialakulását, fejlődését befolyásolható tényezők összefüggéseit, törvényszerűségeit lehet feltárni. Nem a jelenséget kell a szakdolgozatban bemutatni (hogy pontosabbak legyünk: nem csak azt), hanem a jelenség okait, mozgatórugóit kell feltárni!

  22. Az elemzés fajtái • a) Jellege alapján lehet: • leíró-bemutató, prognosztizáló • döntés-előkészítő (a döntés előkészítése, megalapozása) • b) A vezetési folyamatban betöltött funkciója alapján: • célja szerint • az elemzés tárgya szerint • periodicitás szerint • c) Terjedelme szerint: • átfogó elemzés • részleges elemzés • d) Megközelítés módja szerint: • folyamatok mennységi oldalait vizsgálja • mind mennyiségi (reál), mind pedig érték oldalról vizsgálja a folyamatot • e) A vizsgált folyamat időbeli helyzete, állapota szerint: • statikus elemzés • dinamikus elemzés

  23. Az elemzés formái a) történelmi áttekintés és elemzés b) esettanulmány c) jelentés, tanulmány: a jelent vizsgálja d) helyszíni (terep) kísérlet

  24. Információgyűjtés – statisztikai adatgyűjtés • Adat: a valóság valamely szeletének, aspektusának számszerű kifejezése • Elsődleges forrású adat az, amit a kutató maga gyűjt. • Minden olyan adat, amely nem korábban publikált forrásból származik. • Másodlagos forrású adat, amelyet mások gyűjtöttek, rendszerezetek, • elemeztek és eredményeiket publikálták. • Adatok a következő típusúak lehetnek: • mérhető, pontosan számszerűsített adatok • rangsorolható adatok • arányszámok

  25. Információgyűjtés – statisztikai adatgyűjtés Az ENSZ és OECD statisztikák gyűjtőkönyvtára az Országgyűlési Könyvtár. Európai Unió, OECD, WTO és az ENSZ adatbázisok. (Ezek és más statisztikai adatforrások részleteit a következő internet címen találhatja: http://statisztika.lap.hu) http://www.dialog.com, http://www.lexis-nexis.com Adatbányászati (data mining) technikákra specializálódott szoftverek (pl. SPSS, CART, SAS stb.) http://www.twocrows.com/index.htm http://www.intelligententerprise.com http://www.kduggets.com http://www.acm.org/sigkdd

  26. A mintavétel • Egy mintából akkor vonhatunk le használható következtetéseket a teljes sokaságra vonatkozóan, ha a mintának lényegében ugyanolyan az összetétele, mint az alapsokaságnak. • A mintavétel alapkérdései: • Kell-e egyáltalán mintát venni? • Ha igen milyen módszerrel, milyen mintavételi eljárást kell választani? • Van-e segítsége az eljárás lebonyolításában? • Milyen anyagi lehetőségei vannak? • Mekkora legyen a minta nagysága? • Hogyan oldható meg a nem válaszolási hibák ellenőrzése, korrigálása? • A mintavételi eljárás lépései: • a sokaság meghatározása • a mintavételi keret listázása • a mindvételi módszer meghatározása • a mintanagyság meghatározása • a mintavétel kivitelezése • ellenőrzés

  27. A mintavétel fajtái • Valószínűségi mintavétel: a kutató nem tud részrehajlóan • beavatkozni a minta kialakításába. • Nem valószínűségi mintavételi eljárásokat akkor lehet alkalmazni, • ha a valószínűségi minta kiválasztása lehetetlen. • Egyszerű véletlen mintavétel • Szisztematikus mintavétel • Rétegezett mintavétel • Többlépcsős csoportos mintavétel • Nem valószínűségi mintavételi eljárások • Önkényes mintavétel • Szakértői, vagy elbírálásos mintavétel • Kvótás (kétlépcsős) mintavétel • Hólabda mintavétel

  28. Primer kutatási technikák • A megfigyelés • A megfigyelés lehet strukturált, strukturálatlan. • Továbbá a megfigyelés lehet nyílt, lehet rejtett. • Pontatlan megfigyelést eredményezhet: • a figyelmetlenség • a szelektív észlelés • a hozzáköltés • a misztifikáció • a megfigyelés korai lezárása

  29. Kísérletek A kísérlet előfeltétele: ki kell alakítani a vizsgált jelenség elméleti modelljét, meg kell határozni a független, a függő és egyéb változókat. Maga a kísérlet a független tényező változtatása, megfigyelés, mérés.

  30. Kérdőíves vizsgálatok • A kérdőíves vizsgálat a leggyakoribb primer kutatási, • információszerzési technika. • A kutatási program tartalma így alakulhat: • a kutatási feladat kitűzése • a kutatási módszer meghatározása: kérdőíves felmérés • a kutatás tárgyát jelentő populáció (alapsokaság) definiálása • az alapsokaságon belül ismert (objektív adatok alapján tudott) megoszlások számbavétele • mire kíváncsi, hogy mit szeretne a kérdőív révén megtudni • a kutatni kívánt területek alapkérdéseinek összeállítása • a kérdőív megszerkesztése • a reprezentatív minta megválasztása • a kérdőív ellenőrzése • a kérdőív véglegesítse • a konkrét felmérés elvégzése • a kapott információk elvégzése • az adatok kvantifikálása (mérhetővé alakítása) • a használt elemzési módszer(ek) meghatározása • az adatok elemzése, a következtetések felvázolása

  31. A kérdőívszerkesztés technikája • Nyitott és zárt kérdések • Nyitott az a kérdés, amire a válaszadó saját szavaival válaszol. Zárt kérdésről beszélünk, ha a válaszadó a kérdőíven megadott válaszlehetőségek közül választ; az ún. igen/nem kérdés. • Számszerű adatra, tényre vonatkozó kérdések • Sorba rendezési kérdések • Memóriakérdés • Ismereti, tudáskérdés • Ellenőrző kérdések • Értékelő kérdés • Feltételes kérdés • Hibaforrások a kérdőíves vizsgálatkor • mintavételi hiba • maga a kérdőív is lehet hibaforrás • a kérdezőbiztos hibája • adatfeldolgozási hiba

  32. Az interjú • A kvantitatív interjú jellemzői: • célja statisztikailag értékelhető adatok gyűjtése, • hipotézis alátámasztása, trendek feltérképezése, • objektív, számszerűsíthető adatokat, információkat ad, • általában formális, előre rögzített kérdéseken alapul, • a meghízhatóság érdekében nagyobb mintára épül, • komplex kérdések kezelésére alkalmas. • A kvalitatív interjú jellemzői: • a problémák azonosítására, hipotézisek felállítására szolgál, • a koncepciók, lehetséges megoldások értékelésére, • fontos lehet előzetes felmérésként a kvantitatív vizsgálati kérdések kialakításakor, • általában kötetlen, beszélgetés jellegű, interaktív, • objektív, számszerűsíthető adatok gyűjtésére általában alkalmas, • a tartalomelemzés, az elhangzottak számszerűsítése problémás, • komplex kérdések kezelésére is alkalmas.

  33. Az interjú módszert akkor kell használnunk, ha • szükség van a válaszadók gondolkodásának, szokásainak megértésére • ha a válaszadó kreativitását, ötleteit, meglátásait akarja felhasználni • ha nem érti, miért alakul egy folyamat éppen úgy ahogy alakul • ha konkrét információt szeretne szerezni • ha több megoldás közül kell választani. • Általános tudnivalók az interjúról • „puha” interjú • „semleges” interjú • „kemény” interjú • irányított interjú • kötetlen interjú • személyes beszélgetés • telefonos interjú • számítógép közvetítette interjú általában e-mail-ek segítségével valósul meg.

  34. Felkészülés az interjúra • Legyen felkészült az interjú témájából, az adott szakterületről. • Készítsen részletes interjúvázlatot, de ne ragaszkodjon mereven hozzá! • Tesztelje az interjú tervezett anyagát! • Az interjú során elhangzottak rögzítése.

  35. Mire vigyázzon az interjú során? • Öltözködésében igyekezzen alkalmazkodni az interjúalany igényeihez. • A beszélgetés kezdetén tömören fogalmazza meg a kutatás célját. • Vázolja fel az interjú vezérfonalát. • Biztosítsa az interjúalanyt, hogy válaszait bizalmasan kezeli. • Ajánlja fel, hogy kutatási eredményeiről tájékoztatja. • A környezetre tett néhány pozitív megjegyzéssel kellemes hangulatot teremthet. • Teremtsen bizalmat önmaga és az interjúalany között. • Az interjú indítása sok mindent meghatároz, ezért az első kérdést mindig alaposan gondolja át. • Egyszerre mindig csak egy kérdést tegyen fel. • Kérdéseit érthetően, egyértelműen fogalmazza meg. • Csak a lehető legszükségesebb esetben szakítsa félbe az interjúalanyt. • Tisztelje az alany hallgatását, ne sürgesse. • Helyezkedjen a jóindulatú, semleges kérdező szerepébe. • Ne akarja kérdés helyett a saját elméletét, modelljét előadni. • A „nem tudom” válasz nem mindig jelenti, hogy tényleg nem tudja, a kérdést más módon megfogalmazva újra célszerű feltenni. • Ha szokatlan vagy furcsa választ kap, feltétlenül kérdezzen rá. • Ha a megkérdezett túl elvontan beszél, kérje meg, hogy mondjon példákat. • Nem célszerű magánjellegű beszélgetést beszúrni. • Számszerűsíthető adatok esetében kérje, hogy minél pontosabb fejezze ki magát. • Ha a kérdezett ellentmondásba keveredik, udvariasan tárja ezt fel, és kérje a tisztázást. • Ha nagyon elkalandozik a témától, próbálja meg visszaterelni a kérdésekhez. • Előfordulhat, hogy a kérdezett ellenszenves formában nyilatkozik. • Ha az irányítás kicsúszik a kezéből, akkor valamilyen indokkal szakítsa azt félbe. • Meglepően tartalmas információt kaphat, ha „van-e még valami, amiről tudni kellene” kérdést felteszi. • Utalás történik írott dokumentumokra • A beszélgetés végén feltétlenül köszönje meg az információkat.

  36. Az interjú fajtái • Elbeszélés, beszélgetés • Személyes (face to face) interjú • Strukturált interjú • Stresszinterjú • A legfontosabb (kulcs) adatközlővel való beszélgetés • Mélyinterjú • Kiscsoportos interjú • Fókuszcsoportos interjú • Szakértői interjú • Szakértői fókuszcsoportos interjú • Interjúsorozat

  37. Néhány nagyobb közvélemény-kutató cég honlapja: http://www.bellresearch.hu http://www.gallup.hu http://www.modus.hu http://www.szondaipsos.hu Továbbá egy érdekes portál: http://statisztika.linkcenter.hu/#kozvelemenykutatok

  38. Terepkutatás A terepkutatás a társadalmi jelenségek közvetlen megfigyelését jelenti saját természetes környezetükben. Az esettanulmány Az esettanulmány nagy előnye a többi módszerrel szemben, hogy megpróbál átfogó lenni, és arra készteti az embert, hogy a kérdéses szervezet vagy részleg eseményeit és problémáit azok teljes részletességében leírja és elemezze.

  39. Az esettanulmány kivitelezése • 1) A célok ismeretében kezdje az információgyűjtéssel. • a felkészülés csökkenti a látogatás során a vállalattal történő megismerkedéshez szükséges időt; • 2) Az információgyűjtés második szakasza a helyszíni, terepkutatás. • Fordítson néhány percet a bemutatkozásra. • Próbáljon meg minél inkább beleolvadni a vállalatba. • Ne akarjon egy látogatási idő alatt túl sok munkát elvégezni. • Problémát okozhat, hogy a megkérdezettek hajlamosak összefoglalni az esetet alapos végigbeszélés helyett. • Ha megkérdezik, hogy kér-e példányt valamiből, mindig mondjon igent. • Gyűjtse az intézményről szóló szóróanyagokat is. • Különösen figyeljen a vitás témák körüljárására. • A beszélgetés közben felvetődő gondolatait, további tisztázásra váró kérdéseit írja le. • Délutánonként, esténként feltétlenül rendszerezze a napközben hallottakat. • Gyakran meglepően tartalmas válaszokat kaphat, ha végén megkérdezi „van-e még valami, amiről tudni kellene”? • 3) Az esettanulmány elkészítése során szükséges lehet, hogy egyes dolgokra több forrásból szerezzen bizonyítékot. • 4) Az információ felhalmozás szakaszában és a terepmunka segítségével általában többszörös mennyiségű információt kell összegyűjteni, mint amennyi aztán valóban bekerül az anyagba.

  40. Az esettanulmány megírása • 1) A környezetelemzés, a probléma háttere. Próbáljon meg válaszolni a következő kérdésekre: • Honnét jöttek? • Hogyan jutottak ide? Milyen célok, irányelvek, stratégiák vezettek a jelenlegi helyzethez. • Mi miatt tévedtek el? • Hol tartanak most? • 2) Fel kell vázolni az alternatív megoldásokat: • Hova mehetnének? Milyen alternatív lépéseket tehetnek? • Merre szeretnének menni? • Merre kellene menniük? • 3) Az alternatív megoldások elemzése, és a „legjobb” változat kiemelése. • Merre fognak menni? • Hogyan fognak eljutni oda? • Hol és hogyan tévedhetnek el? • Hogyan fogják tudni, hogy megérkeztek, hogy sikerült teljesíteni a célt? • Mik a várható eredmények • Az esettanulmány megbízhatósága sokkal fontosabb, mint az általánosíthatósága.

  41. A kutatási eredmények elemzése • A kvantitatív adatok elemzése • A kutatási eredmények nagyobb része mérhető, kvantitatív adat, melyeket összegezni, táblázatba rendezni, elemezni lehet statisztikai, matematikai, számviteli és egyéb módszerekkel. • Főkomponens analízis. A módszer célja a változók mögött meghúzódó tényezők feltárása. • Faktoranalízis • Klaszter analízis. A szegmentálási technikák közé tartozik. Célja a viszonylag homogén csoportok kialakítása, adatredukció. • Diszkriminancia analízis. Előzetesen definiált, egymást át nem fedő csoportokat eredményező klasszifikáció elbírálására szolgáló statisztikai módszer. • Idősorok elemzése.

  42. A kvalitatív információk elemzése – a tartalomelemzés • A kvalitatív információ formájában megjelenő adat feldolgozása bonyolultabb. A tartalomelemzés nem beavatkozó technika. A kvalitatív információ feldolgozásának, elemzésének két formáját különböztetjük meg: • A tartalomelemzés • Típusai a következők: • pragmatikus tartalomelemzés: okaik vagy hatásaik alapján osztályozzák az adatokat (hányszor említenek a szövegben olyasmit, ami pozitív hatást kelt) • szemantikai tartalomelemzés • * megnevezés-analízis • * attribúció-analízis: milyen gyakran utalnak bizonyos jellemvonásokra • * kijelentés-analízis: bizonyos dolgok egy meghatározott módon szerepelnek • Az elmélethez kapcsolt elemzésben a megérzések, az intuíció szerepe nagyobb. Az adathalmaz belső struktúráját elemzi.

  43. A kutatások etikai kérdései • A témaválasztás etikája • A részvétel alapvető etikai kérdése, hogy a kutatásban önkéntes-e a részvétel. Kétféle megoldás létezik: a névtelenség és a titkosság. • Névtelenség (anonimitás): a válaszadót akkor tekintjük névtelennek, ha lehetetlen beazonosítani. • Titkosság: egy titkos felmérésnél a személyek válaszait azonosítani lehet, a kutató azonban lényegében megígéri, hogy nem teszi nyilvánosan. • Az értékelés és elemzés etikája • Az alapadatokat tisztességes eszközökkel kell elemezni és megjeleníteni. A kutatási és elemzési módszerek hiányosságait (körülmények, eszközök, adatok pontossága stb.) feltétlenül nevezzék meg dolgozatukban. • A következtetések tükrözzék a kutatás során feltárt és megjelenített bizonyítékokat: nem szabad megengedni, hogy valaki tudatosan félremagya­rázza a kutatási eredményt. • Ismerje be hibáit (téves volt a hipotézis, nem megfelelő a használt kutatási módszer, nem megfelelő az ok-okozati kapcsolat stb.). • A negatív eredmény is eredmény, erről ne feledkezzen meg. Ha vélelmezett valamilyen összefüggést, de bebizonyosodik, hogy nem létezik, tudományos szempontból az is fontos eredmény! • Ne szégyellje a véletlen felismeréseket, sejtéseket. Ha nem is tud mindent bizonyítani, érdemes ezeket leírni, és közölni.

  44. Általános tanácsok az íráshoz • A dolgozat végső formába öntése, a megfogalmazás, koncentrált alkotó tevékenység. • Javasolt áttekinteni a napi tevékenységet: • Sikerült-e betartani a tervezett napi programot? • Mi csúszott át holnapra? • Mihez kellett több idő, mint gondoltam és miért, • Mi nem történt úgy?

More Related