Igazs g a t rgyal teremben
Download
1 / 22

- PowerPoint PPT Presentation


  • 99 Views
  • Uploaded on

Igazság a tárgyalóteremben. A tudomány igazsága és a jog igazsága. A tudomány világképe.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about '' - cece


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Igazs g a t rgyal teremben

Igazság a tárgyalóteremben

A tudomány igazsága és a jog igazsága


A tudom ny vil gk pe
A tudomány világképe

Hiszek a valóságban. Az én okom, úgy gondolom, tisztán pragmatikus. Fizikusként a leggazdaságosabb modellt keresem, amely megma-gyarázza észleléseimet. Egy fizikusnak a legegyszerűbb feltevés az, hogy észleléseim (az Önöké is) korrelálnak a mélyben rejlő, rajtam kívülálló valósággal. Ez a feltevés látszik a legegysze-rűbbnek, amely már számot ad észleléseimről.

Joe Preskill


Igazs g a t rgyal teremben

Valóság

Mérés

nem

Egyezik?

igen

Modell

Predikció

Keresd az igazságot, de óvakodj azoktól, akik azt állítják, hogy megtalálták!


Mit v runk a b r s gt l
Mit várunk a bíróságtól?

  • Döntsön el minden feltett kérdést

  • Legyen objektív, pártatlan, kiszámítható

  • Legyen körültekintő a tények feltárásában

  • Alkalmazzon ismert és általánosan elfogadott módszereket

  • Értsen mindenhez

  • És ha mégsem, akkor….hívjon szakértőt


Igazs g a t rgyal teremben

  • A bírósági munka szakaszai:

  • ténymegállapítás.

  • Igaz-e a felperes állítása?

  • Van-e ellentmondás a tanúvallomások között?

  • jogi értelmezés

  • A hétköznapi állításokat le kell fordítani a törvénykönyv

  • fogalmai segítségével (felelős, bűnös, stb.)

  • ítélethozatal

  • A tényállás, az enyhítő és súlyosbító körülmények mér-

  • legelése.

A tényállás tisztázása gyakran időben és térben távoli események közötti kapcsolatok kiderítését igényli.


Igazs g a t rgyal teremben

A tényállás tisztázása

  • Az 1952. évi III. törvény (a polgári perrendtartás) X. fejezete

  • foglalkozik a bizonyítási eljárással. E szerint:

    • a)Ha a kérdéses tényt egyik peres fél sem vitatja,

    • akkor azt a bíróság valósnak fogadja el.

  • b)A bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket

  • valósnak fogadhatja el.

  • c)Egy tényt annak a félnek kell bizonyítania,

  • amelyiknek érdekében áll.

  • d)A bizonyítás eszközei a tanúvallomások, a szakértői

  • vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi

  • bizonyítékok.

  • e)Eskünek a perben helye nincs.


  • Igazs g a t rgyal teremben

    A tudományos és a bírósági gyakorlat összevetése

    • Az összehasonlítás során gyakran halljuk az alábbi érveket. Nem

    • érdemes összehasonlítást tenni, hiszen:

      • Miközben egy jogi vitában fennáll az ártatlanság vélelme

        (azaz, a vádlott mindaddig ártatlan, amíg bűnösnek nem

        bizonyul), addig a tudományos vitában egy állítás

        mindaddig hamis, amíg igaz voltát be nem bizonyítják.

      • Amennyiben egy állítás többféle módon megfogalmazható,

        a pozitív állítás bizonyítását kell előnyben részesíteni.

      • A tudomány következtetéseit folyamatosan ellenőrzik, ha

        pedig szükséges, az állításokat revideálják. Ezzel szemben

        a bíróságokon a döntés végleges (noha itt sem mindig

        helyes). Ez az állítás ugyan általában igaz, azonban egy

        adott disszertáció elbírálásakor nem érvényes, ott a

        tudomány aktuális állása szerint döntenek.


    Igazs g a t rgyal teremben

    • A tudomány állításainak ellenőrzésére nincsenek időkorlátok, a

      bírósági döntésnek viszont ésszerű időn belül meg kell születnie.

      Ez az állítás sem érvényes egy disszertáció elbíráláskor.

    • A tudomány gyakran sok pénzt költ egy-egy állítás igazolására

      vagy cáfolatára, a bíróságnak racionális költségekből kell

      működnie. Ez az állítás sem érvényes egy disszertáció állításainak

      elbírálásakor, a vitás állítás cáfolatára nem fognak drága,

      időigényes kísérleteket végezni.

    • A tudományban egy-egy területen számos hipotézis van jelen

      egyszerre, ezek részben konkurensei egymásnak, részben jól

      megférnek egymás mellett. A tudomány fejlődése során hullnak

      el azok a hipotézisek, amelyek nem válnak be.

    • A tudomány nem a világról szóló enciklopédikus tudás tárháza,

      hanem a világ magyarázatára felajánlott elméletek összessége.

      Ezeket az elméleteket állandóan tesztelik és finomítgatják.


    Igazs g a t rgyal teremben

    • Azért vessük csak össze a ténymegállapítást a disszertáció védésével!

    • A jelölt ír egy dolgozatot, új tudományos állításokkal

    • A dolgozatot a témában járatos tudós testület bírálja el. 2-3 opponens: 1, van-e új állítás? 2, elfogadható-e az? 3, eléri-e a dolgozat a célját?

    • Tudományos vita: a védés. A jelölt ismerteti téziseit, a bírálók elmondják kritikájukat, kérdéseket tesznek fel. A vitában minden résztvevő részt vehet.

    • A vita célja egy 5-7 tagú bizottság meggyőzése. A bizottság zárt ülésen titkos szavazással dönt a dolgozatról.

    • A tudományos életben is vannak visszásságok.

    • peer review

    • új elméletek

    • csoportérdekek

    • személyes motivációk.


    Igazs g a t rgyal teremben

    • Emlékezzünk, a ténymegállapítás során: disszertáció védésével!

    • ha egy tényt egyik peres fél sem vitat, akkor azt a bíróság valósnak fogadja el

    • a bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket valósnak fogadhatja el

    • egy tényt annak kell bizonyítani amelyiknek érdekében áll

    • a bizonyítás eszközei a tanúvallomások, a szakértői véle-mények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok

    • eskünek a perben helye nincs.

    Mi a ténymegállapítás célja?

    Két esemény ok-okozati kapcsolatának kimutatása vagy cáfolata. Ez a kérdés mindennapos a tudományos munkában. A különbség: a tudományban egy szakértő testületet kell meggyőzni, a bíróságon egyetlen laikust. A tudományos vita körültekintő, a bírósági nem az.


    Igazs g a t rgyal teremben

    A szakértő szerepe disszertáció védésével!

    Az 1952. évi III. törvény X. fejezetének 177.§-ban esik szó a szakértők

    szerepéről. Szakértőt akkor kell kirendelni, ha a perben “jelentős tény

    vagy egyéb körülmény” megítéléséhez olyan különleges szakértelem

    szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik.

    Magyarországon szakértőt csak jogszabályokban felsorolt intézmé-

    nyekből lehet kirendelni.

    A bíróság a szakértőnek kérdéseket tesz fel, amelyeket meg kell

    válaszolni.

    A 182. § (3) alapján “Ha a szakvélemény homályos, hiányos,

    önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított

    tényekkel ellentétben állónak látszik”, a szakértő köteles a bíróság

    felhívására a szükséges felvilágosítást megadni.

    Indokolt esetben új szakértőt is ki lehet rendelni.


    Igazs g a t rgyal teremben

    A bíróság a független, objektív szakértő mítoszára épít. A való-ságban iskolák vannak, kimunkált nézetrendszerekkel. Az iskola nem feltétlenül köthető egy intézményhez, legalábbis nem biztos, hogy az intézmény minden dolgozója sajátjának vallja.

    Példa: egészgégügy, kínai orvoslás és hagyományos orvoslás

    Egy gyógyszerhatással kapcsolatos vitában mi alapján döntsön a bíró két szakvélemény közül?


    Igazs g a t rgyal teremben

    1. esettanulmány: Daubert kontra Marrel Dow(1993) épít. A való-ságban iskolák vannak, kimunkált nézetrendszerekkel. Az iskola nem feltétlenül köthető egy intézményhez, legalábbis nem biztos, hogy az intézmény minden dolgozója sajátjának vallja.

    Gyógyszerrel kapcsolatos kártérítési ügy, két gyerek születési

    rendellenességgel jött világra. Az anya Bendictint szedett. A szülők új vizsgálatokkal álltak elő. A per lényege: milyen bizonyítási eljárás fogadható el a bíróságon?

    Az elsőfokú bíróság a szülők ellen döntött, mondván, hogy csak a hagyományos módszerek használhatóak a bizonyítás során, az újabb eszközök nem. A Legfelsőbb Bíróság (USA) 1993 júniusában hozott döntése viszont kimondta, hogy

    a bíráknak mérlegelniük kell számos tényezőt, amikor abban döntenek, meghallgatnak-e egy új tudományos elméletet a bizonyítás során vagy sem. Nem kielégítő egyszerűen annak eldöntése, melyik elmélet az általánosabban elfogadott.


    Igazs g a t rgyal teremben

    “Nehéz meghatározni, mikor lép ki egy tudományos elv, vagy

    felismerés a kísérleti stádiumból és lép be az igazolt elvek,

    felismerések közé. Valahol ebben a szürke zónában kell felismerni

    az elv bizonyító erejét, és miközben a bíróságok nagy utat fognak

    megtenni, amíg beengedik az elismert tudományos elméletekre

    vagy felfedezésekre épülő szakvéleményt a bíróságokra, addig is

    elengedhetetlen, hogy a következtetések alapjának az adott terület

    tudományos eredményeire kell épülnie.”

    A Beech Aircraft Corp. kontra Rainey, 1988 ügyben az alábbi állásfoglalás született:

    Minden fontos bizonyíték felhasználható, kivéve, ha azt kizárja az USA alkotmánya, a Kongresszus valamely határozata, vagy a Legfelsőbb Bíróság vagy más alkotmányozó hatóság ítélete.


    Igazs g a t rgyal teremben

    Mi a fontos bizonyíték? vagy

    „bármely olyan beavatkozás, amelynek következtében valamely tény, amely a tényfeltárás során valószínűbbé vagy kevésbé valószínűbbé válik, mint amilyen a bizonyíték nélkül lenne”

    No de ilyen a szakvélemény is! Akkor minden eszköz megengedett? A bírónak kell biztosítania, hogy a szakvélemény lényeges és megbízható legyen. Azt is a bíró dönti el, hogy egy adott szakvélemény tudományos-e.

    Példa: hangfelvételek használata.

    Példa: publikált és publikálatlan eredmények (verifikálás és validálás)


    Igazs g a t rgyal teremben

    Esettanulmány: A Kijevet megjárt sofőr esete vagy

    1988 február 27: A LB kártérítést ítélt meg a VOLÁN TEFU egyik sofőrjének özvegye javára. A sofőr 1986 június 30-július 5 között Kijevben járt. (1986 április 26: Csernobili baleset, Kijevtől kb. 60 km-re.) A sofőr 1992 márciusában halt meg autoimmun betegségben.

    A bíróság szakértőket kér fel, kérdése:

    1, mi volt a halál oka?

    2, kapcsolatban áll-e a haláleset a kijevi fuvarral?

    Az első kérdésre Dr. Szinay Gyula egyetemi tanár válasza: a halál oka általános autoimmun betegség, aminek kiváltó oka rendszerint nem állapítható meg. A szövettani mintákból acut vagy subacut


    Igazs g a t rgyal teremben

    sugárkárosodás nem volt kimutatható. vagy

    A második kérdésre két szakértő adott választ.

    Mielőtt a válaszokra kitérnénk, némi ismeretre lesz szükség. A sugárkárosodás biológiai hatását jellemzi a testszövetekben elnyelt dózis, ennek egysége a gray (Gy). A sugárkárosodás következményeit jobban jellemzi a sugárzás egészségkárosító hatását figyelembe vevő tényezővel szorzott elnyelt dózis, ennek egysége a sievert (Sv). Megfigyelések szerint 50 mSv alatti dózis nem okoz egészség-károsodást, 1 Sv elnyelt dózis pedig kb. 5%-kal növeli a rák kockázatát.


    Igazs g a t rgyal teremben

    Az első szakértő. vagy

    Az orvostudományok kandidátusa, Dr. med Habil

    a SOTE tudományos tanácsadója,

    szakterülete röntgenfelvételek kiértékelése.

    Véleményében az alábbi kérdésekre keresi a választ:

    1, Okozhat-e ionizáló sugárzás autoimmun állapotot?

    2, Volt-e lehetőség arra, hogy az elhunyt szervezetébe ipari nuklidok kerülhettek, vagy kaphatott-e olyan sugárterhelést, amely a betegséghez vezetett?

    Az első kérdésre válasza: Körülményes igen.

    A második kérdésre adott válasz gondolatmenete: háromhónappal korábban, 60 km távolságra sok nuklid került ki, tehát a válasz igen.

    (Az egyetlen mennyiségi elemzés a baleset során kibocsátott radioaktív izotópok mennyiségére vonatkozik.)


    Igazs g a t rgyal teremben

    Második szakértő. vagy

    orvostudományok kandidátusa

    szakterülete: sugárvédelem

    A szakvélemény gondolatmenete: általános megfontolások (tehát konkrét, mennyiségi elemzés nélkül) alapján a sofőr által kapott dózis nem elegendő a megbetegedés kiváltásához.

    Ott áll a bíró, két ellentmondó szakvéleménnyel és döntenie kell.

    Vizsgájuk meg a két szakvéleményt, ahogyan egy disszertációt szokás!

    Kezdjük az első szakvéleménnyel.


    Igazs g a t rgyal teremben

    • A dolgozatban alkalmazott módszer: kvalitatív analízis (sok radioaktív aníyag került ki három hónappal korábban a 60 km-re fekvő Csernobilban, a sofőr ott járt  az autoimmun betegség oka a kijevi út.

    • A dolgozat önellentmondást tartalmaz. A szakértő tudta, hogy az általa felvetett kérdésekre csak a dózis kvantitatív becslésével adható válasz, ilyen becslésre mégsem vállalkozott.

    • Összhangban van-e a szakvélemény a sugáregészségügyben akkor elfogadott nézetekkel?

    • Nincs. A sofőr két napot töltött szennyezett területen, ha ez alatt szedte össze a betegséget okozó dózist, akkor min 2 Gy dózist kellett kapnia. Ekkora dózisnak viszont van determinisztikus hatása, ami nem öt év után jelentkezik. Ha a dózis kicsi, akkor a kár véletlenszerű. Valószínűség?


    Igazs g a t rgyal teremben

    A második szakvélemény. (sok radioaktív aníyag került ki három hónappal korábban a 60 km-re fekvő Csernobilban, a sofőr ott járt

    Nem tartalmaz kvantitatív elemzést, e nélkül nem dönthető el a kérdés. Ezért nézzük a helyes eljárást.

    • a sugárzásnak van biológiai hatása, ez a kapott dózistól függ

    • a dózis az intenzitás szorozva az idővel

    • a természetes radioaktivitás nem okoz betegséget, ezért meg kell becsülni a sofőrt ért dózist

    • a becslés alapja a fuvarlevél, az útvonal és a szennyezettség-térképek. A számítást Dr. Fehér István végezte el elsőként, a kapott dózis 0,1 mSv, a természetes háttér 1/25 része!

    • meg lehet becsülni, mi a valószínűsége, hogy ezen dózis hatására egészségkárosodás lép fel? A válasz: 1/200 000

    Következtetés: a bíróságnak fel kell készülnie statisztikai alapon

    történő ítélkezésre.


    Igazs g a t rgyal teremben

    Következtetések (sok radioaktív aníyag került ki három hónappal korábban a 60 km-re fekvő Csernobilban, a sofőr ott járt

    A következtetések levonását a hallgatóságra bízom.

    Köszönöm a figyelmet!


    ad