1 / 14

A szófajok általános kérdései

A szófajok általános kérdései. Szófajtan, alaktan gyak . Ludányi Zsófia 2019. tavasz. Szófajok. Legáltalánosabban vett lexikai-grammatikai kategóriák Minden szónak van szófaji értéke. I. Alapszófajok. I. Alapszófajok. II. Viszonyszók. III. Mondatszók.

cdrake
Download Presentation

A szófajok általános kérdései

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A szófajok általános kérdései Szófajtan, alaktan gyak. Ludányi Zsófia 2019. tavasz

  2. Szófajok • Legáltalánosabban vett lexikai-grammatikai kategóriák • Minden szónak van szófaji értéke

  3. I. Alapszófajok

  4. I. Alapszófajok

  5. II. Viszonyszók

  6. III. Mondatszók

  7. A MGr. szempontjai a szófajok elkülönítéséhez • Lexikai jelentés • Morfológiai tulajdonság (alaki viselkedés) • Mondatrészi szerep és bővíthetőség • (kidolgozatlan) Szövegtani funkció

  8. A szófaji besorolás problémái • Számnév: • Hagyományosan önálló szófaj, a MGr. szerint jelentéstani okból a melléknevek csoportjába tartozik • Indoklás: a melléknévnek és a számnévnek is ún. akcidenciajelentése van (eseti, mellékjelentés) ↔ főnév: szubsztanciajelentés (főjelentés)

  9. A szófaji besorolás problémái • Névmás: • Egyes szakemberek szerint nem önálló szófaj • Indoklás: főnévként, melléknévként, határozószóként is csak jelentésükben térnek el a helyettesített szófajtól • Indirekt denotatívjelentésük van (a helyettesített szófajú szó direkt, közvetlen jelentésére utaló fogalmi jelentés), amely a konkrét szövegben realizálódik • Ennek ellenére indokolt a névmásnak mint önálló szófaji kategóriának a szófaji rendszerbe való felvétele • Pl. mert közös vonásaik vannak (toldalékolhatóság [egy részük], mondatbeli szerep)

  10. A szófaji besorolás problémái • Birtokos névmás • MGr. szerint nem önálló névmásfajta, hanem a személyes névmások birtokos személyjeles alakja • Ezt igazolja szintaktikai szerepe: birtokos jelzői funkcióban a személyes névmás áll, a hagyományosan birtokos névmásnak nevezett névmás (enyém) pedig a mondatban jelző nem, csak állítmányi szerepű lehet: Az én könyvemet vitte el. Ez a könyv az enyém.

  11. A szófaji besorolás problémái • Igenevek • Az európai nyelvtanokban (pl. angol, német, orosz) nem alkotnak külön szófaji csoportot • A magyarban a szintaktikai funkciójuk miatt önállóbb az igenevek szerepe • Például: • Sietnünk kell → alany • Mária vásárolni indult → határozó • A tűzhelyen álló lábosban tejet forral (minőségjelző) • A szerencse forgandó→ (állítmány) • Futva érkezett → (határozó)

  12. Lexikai és aktuális szófajiság • Lexikai szófajok • A szavak szótári jelentéséhez tartozó szófaji jelentése a lexikai szófajiság • Mondatkörnyezetének ismerete nélkül is többé-kevésbé pontosan megállapítható a szófaj • Aktuális szófajok • A leírt/kimondott mondatok szóelőfordulásainak szófaja • Az adott mondat jelentése és szerkezete is meghatározza • Példa: Ne mondj nemet!– a nem lexikai szófaja tagadószó (viszonyszó), aktuális szófaja főnév

  13. Kettős szófajúság • Egy-egy szó szótári jelentéseihez több szófaji jelentés tartozik • Például: • este→ határozószó (este dolgoznom kell) és főnév (szép ez az este) • népnevek:(itt magyarok élnek – ő magyar ember, főnév és melléknév) • színnevek (kedvenc színe a piros – vettem neked piros rózsát, főnév és melléknév) • Számnevek (a szerencszámatizennégy – tizennégy kisliba kelt ki tavasszal) • Kettős szófajuk csupán lexémáknak lehet, szóelőfordulásoknak nem • A kettős szófajú lexémák szóelőfordulásként a konkrét mondatban egyetlen konkrét szófajként jelennek meg, így pl. a főnévi-melléknévi kettős szófajúak vagy főnévként, vagy melléknévként (l. előző példák)

  14. Szófajváltás • Lexikai szófajváltás: • Megváltozik a szavak jelentése, legtöbbször toldalékolhatósága és bővíthetősége is. • Például: kocsi (főnév) < kocsi (melléknév) = Kocs község + -i képző, ’ Kocsban készült’ (jelentéstapadás: kocsi szekér > kocsi) • Aktuális szófajváltás: • Ha egy szóelőfordulás modnatbeli szerepe következményeképpen más szófajúvá válik • Mindig a mondatrészek szófaji jellege (a grammatikai szófajiság) idézi elő • Példa: Az erőseknek mindig igazuk van (lexikai: mn., aktuális: fn.) → a mondatrészszerep (alany) főnevet kíván meg

More Related