1 / 21

Matematika feladatlap a 8. évfolyamosok számára

Matematika feladatlap a 8. évfolyamosok számára. 2010. január 28. M-2 feladatlap. 1. Határozd meg a □ és a Δ jelekkel megadott számok hiányzó értékeit, és írd be az alábbi táblázatba úgy, hogy a megfelelő számpárokra a 3 · □ = 2 · Δ − 1 egyenlőség igaz legyen!.

casper
Download Presentation

Matematika feladatlap a 8. évfolyamosok számára

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Matematika feladatlapa 8. évfolyamosok számára 2010. január 28. M-2 feladatlap

  2. 1. Határozd meg a □ és a Δ jelekkel megadott számok hiányzó értékeit, és írd be az alábbi táblázatba úgy, hogy a megfelelő számpárokra a 3 · □ = 2 · Δ − 1 egyenlőség igaz legyen! A példaként megadott összetartozó számpár: 3 · 5 = 2 · 8 − 1 Megoldás: Minden helyesen megadott szám (bármely alakban) 1 pontot ér. 5 pont

  3. 2. Tedd igazzá az alábbi egyenlőségeket a hiányzó adatok beírásával! a) 1,5 t – 800 kg = ………………… kg b) 5 m + 76 cm = ………………… dm c) 0,2 óra + 4,5 perc = ………………… másodperc d)–e) 4 m3 + 600 cm3 = ………………… dm3 = ………………… liter Megoldás: a) 700 1 pont b) 57,6 1 pont c) 990 1 pont d) 4000,6 dm31 pont e) 4000,6 liter 1 pont* Ha a d) itemben rossz számot ad meg, de jól váltja át literre, akkor a *-gal jelzett 1 pontot kapja meg!

  4. 3. Az alábbi ábrák mindegyike öt négyzetből áll. Az ábrák négyzeteibe úgy írd be az 1, a 2, a 3, a 4 és az 5 számokat, hogy egymást követő számok (például a 3 és a 4) ne kerülhessenek oldalukkal szomszédos négyzetekbe! Egy ábra kitöltéséhez mind az öt számot pontosan egyszer kell felhasználnod. Keresd meg az összes különböző lehetőséget! Megoldásaidat a bekeretezett ábrákba kell beleírnod, mivel csak ezeket értékeljük! A többi ábrában próbálkozhatsz, de az odaírtakat nem értékeljük. Lehet, hogy a keretezett részben több ábra van, mint ahány megoldás lehetséges.

  5. Összesen 1 helyes megoldás. 2 pont Összesen 2 helyes megoldás. 3 pont Összesen 3 helyes megoldás. 4 pont Összesen 4 helyes megoldás. 5 pont Ha hibás elrendezést is leír a bekeretezett ábrák valamelyikébe, akkor a helyes megoldásaira adható pontszámnál összesen 1-gyel kevesebb (de legalább 0) pontot kapjon!

  6. 4. Az alábbi kördiagram egy iskolai rendezvényen részt vevő diákok évfolyam szerinti megoszlását mutatja. a)–b) Hány tanuló vett részt a rendezvényen, ha 30 hatodik osztályos tanuló volt jelen? Írd le a számolás menetét is! a) Ha 15% 30 fő, akkor 1% 2 fő, (1 fő 0,5%), tehát 100% az 1 pont b) 200 (fő). 1 pont c) Hány ötödik osztályos tanuló jelent meg a rendezvényen? 24 1 pont d) A résztvevők hány százalékát adták a hetedik osztályosok? 33% 1 pont e) Hány nyolcadik osztályos tanuló volt a rendezvényen? 80 1 pont

  7. 5. Hat darab szabályos háromszög felhasználásával az alábbi alakzatokat készítettük:

  8. Írd az alábbi állítások mellé azoknak az alakzatoknak a betűjelét, amelyekre az állítás igaz. Lehetséges, hogy egy állításhoz több alakzat is tartozhat, illetve, hogy egy alakzat több állításhoz is rendelhető. (Az egyes részekre csak akkor kapsz pontot, ha az abban szereplő tulajdonsághoz az összes oda sorolható alakzat betűjelét és csak azokat sorolod fel.) a) Pontosan egy szimmetriatengelye van ……………………………. E 1 pont b) Pontosan két szimmetriatengelye van ……………………………. C és D 1 pont c) Nincs szimmetriatengelye ……………………………. B és F 1 pont d) Nem középpontosan szimmetrikus ……………………………. E 1 pont Minden itemre 1 pont adható, ami csak akkor jár, ha minden jó betűjelet felsorolt, és nem írt be oda nem illőt.

  9. 6. a) Tizenhat darab 1 egységnyi oldalú négyzetlap mindegyikének felhasználásával egy téglalapot állítunk össze. (A négyzetlapokat átfedés nélkül raktuk le, és ezek lefedik a téglalap teljes területét.) Rajzold le az alábbi, 1 egységnyi oldalhosszúságú négyzetekből álló négyzethálós területre az összes egymástól különböző ilyen téglalapot! (Nem tekintjük különbözőnek azokat a téglalapokat, amelyek mozgatással fedésbe hozhatóak. Úgy rajzold a téglalapokat, hogy az oldalai rácsvonalakra essenek!)

  10. 6. a) Tizenhat darab 1 egységnyi oldalú négyzetlap mindegyikének felhasználásával egy téglalapot állítunk össze. (A négyzetlapokat átfedés nélkül raktuk le, és ezek lefedik a téglalap teljes területét.) Rajzold le az alábbi, 1 egységnyi oldalhosszúságú négyzetekből álló négyzethálós területre az összes egymástól különböző ilyen téglalapot! (Nem tekintjük különbözőnek azokat a téglalapokat, amelyek mozgatással fedésbe hozhatóak. Úgy rajzold a téglalapokat, hogy az oldalai rácsvonalakra essenek!) a) Egy darab 1x16-os, egy darab 2x8-as és egy darab 4x4-es téglalapnak kell szerepelni. Ha mind a három jó téglalapot lerajzolta a tanuló, akkor 2 pont jár. Ha egy vagy két jó téglalapot rajzolt és rosszat nem, akkor 1 pontot kap. Ha rossz téglalap is szerepel a rajzon, akkor kapjon a diák egy ponttal kevesebbet, mint ami a rossz rajz nélkül megilletné, de legalább 0 pontot! 2 pont

  11. 6. b) Egy másik, 1 egységnyi oldalhosszúságú négyzetekből álló négyzethálós területre berajzoltuk az alábbi téglalapot (ez láthatóan nem 16 darab 1 egységnyi oldalú négyzetlapból áll, de oldalai illeszkednek a rácsvonalakra). Rajzold be a téglalap egyik szimmetriatengelyét! b) (Legalább) egy szimmetriatengely berajzolása. Ha rossz egyenest is berajzol szimmetriatengelyként, akkor a b) itemre ne kapjon pontot! 1 pont

  12. 6. c) Számold ki a téglalap kerületét! c) (A téglalap kerülete:) 28 (egység) 1 pont d)–e) Számold ki a téglalap átlójának a hosszát! Írd le a számolás menetét is! (Az eredményt megadhatod négyzetgyökös alakban is!) d) Az átló hosszának négyzete = 82 + 62(helyesen felírt Pitagorasz-tétel) 1 pont* e) Az átló hossza = = 10 (egység). 1 pont* Ha rosszul olvasta le az oldalak hosszát, és ezekkel a hibás adatokkal helyesen és pontosan számol tovább, akkor a *-gal jelzett megfelelő pontokat kapja meg!

  13. 7. A kijelölt 16 pont minden esetben egy négyzetrács 3 x 3-as részletének 16 rácspontja. Mind a négy esetben négy rácspontot kell kiválasztanod úgy, hogy a négy pont az előírásnak megfelelő négyszög négy csúcsa legyen. Rajzold be az ábrákba a megfelelő négyszögeket! Megoldásaidat a bekeretezett ábrákba kell belerajzolnod, mivel csak ezeket értékeljük. A többi ábrában próbálkozhatsz, de az odarajzoltakat nem értékeljük!

  14. 7. A kijelölt 16 pont minden esetben egy négyzetrács 3 x 3-as részletének 16 rácspontja. Mind a négy esetben négy rácspontot kell kiválasztanod úgy, hogy a négy pont az előírásnak megfelelő négyszög négy csúcsa legyen. Rajzold be az ábrákba a megfelelő négyszögeket! Megoldás: a) Minden állításhoz rajzolt helyes ábra 1 pontot ér. 4 pont Ha egy állításhoz több megoldást is ad a tanuló, és azok mindegyike helyes, akkor is állításonként csak 1 pontot kap. Ha egy állításhoz több megoldást is ad a tanuló, és azok között van hibás, akkor arra az állításra nem kap pontot.

  15. 8. „Ebben a dobozban 20 piros golyó van és néhány sárga” – mondta Sára Péternek. „Hány golyó van a dobozban?” – kérdezte Péter. „Éppen ezt kell kitalálnod!” – felelte Sára, majd így folytatta: „Ha 10 sárga golyót kivennénk a dobozból, éppen másfélszer annyi sárga maradna benne, mint amennyivel több sárga golyó van most a dobozban, mint piros.” Vajon hány golyót rejt a doboz összesen? Írd le a megoldás menetét is! Például egy lehetséges megoldási mód: Ha a sárga golyók számát s jelöli, akkor s – 10 = 1,5 (s – 20) 2 pont s – 10 = 1,5 s – 30 1 pont s = 40 1 pont* A golyók száma a dobozban 60. 1 pont* Ha a tanuló észreveszi, hogy s – 10 és s – 20 között kell kapcsolatot keresni, de rossz egyenletet ír fel, az első 2 pontból 1-et kapjon. Ha a rosszul felírt egyenletet jól oldja meg, azért legfeljebb 2 pontot kaphat. Ha az egyenlet megoldásának minden lépését nem írja le, de a végeredmény helyes, akkor is kapja meg az egyenletrendezés pontjait! Ha próbálgatással kapja meg a 40-et, megadja a kérdésre a választ (60), és ellenőriz is, akkor a *-gal jelzett pontokat kaphatja meg. Ha módszeres próbálgatással, az összes lehetséges esetet vizsgálva választja ki helyes eredményt, akkor a teljes pontszámot kapja meg!

  16. 9. Egy 9 cm élhosszúságú tömör kockából kivágtunk egy négyzetes oszlopot az ábrán látható módon. a) Hány éle van ennek a testnek? 21 1 pont b)–e) Hány cm2 ennek a testnek a felszíne? Írd le a megoldásod gondolatmenetét valamint a számolásodat is! b) A test felszíne megegyezik a kocka felszínével, 1 pont c) mivel (például) a kivágás helyén keletkezett kis téglalapok megfelelő párhuzamos eltolásával, éppen az eredeti kocka palástját kapjuk. 1 pont d) A kocka felszíne: 9 • 9 • 6 = 1 pont e) = 486 (cm2). 1 pont

  17. A b), c) és d) item pontjait akkor is kapja meg, ha más helyes indoklást írt, vagy a test lapjainak területét helyesen számolta ki. Ha a lapok területei között van helyesen meghatározott, de valamelyiket rosszul számolta ki, és ezzel a továbbiakban helyes számolt, akkor csak a d) item 1 pontját ne kapja meg! Ha a lapok területei közül egyiket sem tudta pontosan meghatározni, de ezekkel a hibás értékekkel a továbbiakban helyes számolt, akkor csak az e) item 1 pontját kapja meg! Minden más esetben a b), c), d) és az e) itemekre 0 pontot kapjon! Másik megoldási mód a b–e) kérdésre: b) Valamelyik hatszöglap területének helyes kiszámítási módja. (például: 9 · 9 - 3 · 6) 1 pont c) Valamelyik hatszöglap pontos területe. (63 cm2 vagy 72 cm2) 1 pont d) Az összes lap területének összeadása. 1 pont e) A test felszíne: 486 (cm2). 1 pont

  18. 10. Egy sportversenyen 150 diák vett részt. Az indulók 56%-a fiú, közülük 18 tanuló hetedik osztályos, a többi nyolcadikos. A lányok része hetedikes, a többiek nyolcadikosok. a)–b) Hány nyolcadikos fiú indult a versenyen? Írd le a számolás menetét is! a) 1 pont b) 84 – 18 = 66 nyolcadikos fiú indult a versenyen. 1 pont Ha nem számolta ki külön a fiúk számát, de a megoldásból egyértelműen kiderül a kiszámítás gondolatmenete, akkor is kapja meg az a) item 1 pontját.

  19. 10. Egy sportversenyen 150 diák vett részt. Az indulók 56%-a fiú, közülük 18 tanuló hetedik osztályos, a többi nyolcadikos. A lányok része hetedikes, a többiek nyolcadikosok. c)–d) Hány hetedikes lány vett részt a versenyen? Írd le a számolás menetét is! c) 150 – 84 = 66 lány induló volt. 1 pont d) hetedikes lány vett részt a versenyen. 1 pont Ha nem számolta ki külön a lányok számát, de a megoldásból egyértelműen kiderül a kiszámítás gondolatmenete, akkor is kapja meg az c) item 1 pontját.

  20. 10. Egy sportversenyen 150 diák vett részt. Az indulók 56%-a fiú, közülük 18 tanuló hetedik osztályos, a többi nyolcadikos. A lányok része hetedikes, a többiek nyolcadikosok. e)–f) Az összes versenyző hány százaléka nyolcadik osztályos lány? Írd le a számolás menetét is! e) 22 nyolcadikos lány versenyzett, ami 1 pont f) 14,7% -a az összes versenyzőnek. Ha a felvételiző a helyes eredmény pontos értékét, vagy bármely jól kerekített értékét adja meg, akkor is kapja meg az 1 pontot. 1 pont Ha valamelyik értéket elszámolta a tanuló, arra az itemre ne kapjon pontot, de ha a hibás eredményt felhasználva elvileg helyesen és pontosan számolt tovább, akkor a további eredményekért jár a pont.

More Related