Képzés és a munka világa

1. Képzés és a munka világa a technológiai szféra ágazati szociális partnerei ajánlása és tapasztalatai HÁPB –MEISZ dr. Hajdú László H-TD-H Kft

2. Konzultációs gondolatok Az ágazati szociális partnerek társadalmi párbeszéde a szakképzés reformjáért Az ICT szektor a szakképzettség új tartalmáért A szakképzési szükségletek és feltárásuk Foglalkoztathatóság, eMunka, eFelkészültség Az ICT szektor a foglalkoztatásban, képzésben

3. Társadalmi Párbeszéd Alkalmazott meghatározás Folyamatos interakció • a szociális partnerek között; • annak érdekében, hogy • megállapodásra jussanak, • milyen módon gyakorolnak kontrollt, • illetékességükbe tartozó, • gazdasági és szociális tényezők felett.

4. ICT szektor (ágazati) társadalom MSZOSZ , AUTONOM, SZEF, MT, LIGA, OÉT munkavállalói oldal VASAS MATÁSZ, MATÉSZ , ISZ PSZ PHDSZSZ,, POFÉSZ EMVSZSZ MMSZSZ GÉPPAR (villamos és műszeripar) HÍRADÁS IPAR TELEKOM INFORMATIKA TARTALOM / MÉDIA SZÁLLÍTÁS (közlekedés, posta, stb.) Munkabizottságok MUNKAADÓI FÓRUM VOSZ IVSZ MATISZ MKKSZ MEISZ STRATOSZ MP GÉPIPAROSOK MAGOSZ, MAJOSZ, Más szakmai civil szervezetek, HÉT, MKSZ, ISZT, ATSZE (MérnökKamara, HTE, MATE,Kereskedelmi Kamarák, stb.) STRATOSZ, MGYOSZ,VOSZ, IPOSZ OÉT munkaadói oldal

5. M szektor (ágazati) társadalom OÉT munkavállalói oldal MSZOSZ LIGA SZSZ MUNKÁSTANÁCSOK MUNKAVÁLLALÓI OLDAL VASAS Jármű, és gép SZSZ VASAS EMV SZSZ Kohászat 29 Gép 31 Villamos gép 33 műszer 34 közúti jármű 35 egyéb jármű Vegyipar Munkabizottságok MUNKAADÓI FÓRUM MAGEOSZ MEISZ MAJOSZ Más gépgyártó szervezetek MUNKAADÓI OLDAL Járműgyártók Szervezete Más szakmai civil szervezetek (MérnökKamara, GTE, Kereskedelmi Kamarák, stb.) STRATOSZ, MGYOSZ,VOSZ , IPOSZ OÉT munkaadói oldal

6. Magyar Hírközlési Társadalmi Párbeszéd Bizottság (2004) Létrejött a szektor átfogásának alapja (HÁPB) A Bizottság küldetése • a szektor ágazatok, továbbá a technológiai szféra többi ágazata egymáshoz közelítése, a termék kibocsátók és a felhasználók közötti párbeszéd; • Az IKT szektor és a társadalom többi része közötti kooperáció és koordináció fejlesztése (szakképzés). • A társadalom még nem informatizált része és az IKT szektor közötti párbeszéd.

7. HÁPB Bizottsági munka Tartalom Az IKT szektor szociális partnerei továbbá a szektorális munka világa, valamint a társadalom többi szférája közötti kooperáció és koordináció fejlesztése. (szakképzés!) Eljárások • A szociális partnerek közös munkájával segíteni a tájékozottságot; • Konzultatív véleménycserével fejleszteni az érdekkifejezést aktuális témakörökben; • Közös fellépés harmadik felek irányában, egyeztetett érdekkörökben.

8. Amit a HÁPB tenni kíván • Piacorientált képzés megvalósítása • országos szakmai és szociális partneri hálózatos működés kialakítása, működése támogatása; • az RFKB szakmaképviselet ágazati támogatása; • hatékony információcsere az érdekeltek között; • a munkaerőpiac harmonikus fejlődését szolgáló képzésmegújítás; • a gyakorlat-közeliség, az EU tagországokban tapasztalt „jó gyakorlat” itthoni követése; • az EU fejlesztési kezdeményezésekben való részvétel szolgálata (eFelkészültség).

9. A szakképzési szükségletek és feltárásuk A felmérés a ma tükre: • Eddig nem tárult fel új szakfoglalkoztatási mező (A munkaerőpiac beállt, a bővülés csak új szereplők színrelépésétől várható) • Eddig nem alap a szakember erőforrás tágítására (Pedig a kínálat hiánya lefogja a piacbővítő kereslet jelentkezését) Ki kell lépni az eddigi körből! Mi jellemezheti a változtatást: • hatókört bővít (a fejlesztés és a foglalkoztatás térségi terveit is integrálja) • elérést tágít (ágazati szociális partnerek, térségi képviselők , koordinátorok rendszeres együttműködése indul) • fizikai (személyes) jelenlétet nyújt (a mentorálás kiterjesztése) • fokozza az expressziót (megjelenik a társadalmi nyilvánosság előtt)

10. A munka világa a hazai technológiai szférában Foglalkoztatási keretek • az iparstatisztika nem jelez érdemi létszámbővülést, • a termelékenység (kizsákmányolás) nő, • a foglalkoztatók elégedetlenek a munkaerő kínálattal, • átlagon felüli az eltérés a munkaerő bekerülése és a foglalkoztatott elkölthető jövedelme között, • munkapiaci rugalmasság híján belépett a kölcsönzött munkaerő. Tőke és piaci keretek • lecsökkent a beáramlás, megnőtt a magyar kihelyezés, • nincs érdemi külpiaci eladás a KKV szektorban, • a nálunk termeltető multik piacán is gondok vannak, • a közszolgáltatásaink minősége nem versenyképes.

11. A munka világa a technológiai szférában versenypiac Az EU szintjén (400 Mfő) • a tagállami foglalkoztatási és szakképzési válságkezelések eredménye beérett (ír, finn, angol, dán, stb.) • a munkaerő áramlik A többi kontinensen (cca. 3x 400 Mfő) (Indiai szubkontinens, Távol –Kelet, Észak Amerika) • együttműködő szereplőként kapcsolódnak be • jobb a piaci beágyazottságuk Itthon • 2000-re elfogyott a szabad munkaerő (Ádler Judit GFK Hungária) • A befektetők tudomásul vették, nem jönnek (KSH)

12. A szakképzés a holnapra és a holnaputánra kell tekintsen Az EU foglalkoztatási stratégia • 68% a megcélzott átlag, viszont már ma 78% azoknál, ahol jó a szakképzés, és a munkaerőpiac (15-20 éve fejlesztik), • EU ICT-practicioner hiány van, itthon is nő az IKT felhasználók kereslete (a szektorból szívják el) Globális kilátások • a következő évtizedben még két-három újabb (400 Mfő) kontingens áll versenybe (Dél-Amerika, stb.), • elektronikai ipar <=> telekommunikáció átfedve foglalkoztat • új szerelőipar, tartalomipar, IKT a szolgáltatásokban is. A versenyszférában képzetlenek már ma sem foglalkoztathatók !

13. IVSZ Jelenleg még számos tekintetben elmaradunk az EU államoktól IKT felhasználásban eEuropa (2005, 2010) elmaradásaink az EU-val szemben Forrás: Eurostat Kormányzati szolgáltatások on-line elérhetősége, 2004 (%) Technológiai végzősök aránya, 2004 (%) 42 13,1 12,2 15 4,8 • Kormányzati szolgáltatások IKT támogatása nem megoldott • Az IKT szakember utánpótlás csak alacsony szinten biztosított E-Kormányzati szolgáltatások vállalati igénybevétele, 2004 (%) Vállalati és lakossági Internet használat, 2004 (%) 52 90 89 49 78 35 41 38 21 • eKormányzati megoldások nem terjedtek el eléggé • Vállalati és lakossági KT felhasználás nem kielégítő

14. IVSZ Versenyképességünk, hatékonyságunk növelése az egyik legfontosabb feladatunk, hogy helyt tudjunk állni az európai piacokon IKT szektor lehetőségei Hatékonyság növelés Stratégia Munkatermelékenység az átlaghoz képest, 2003 (%) • Megfelelő szaktudással rendelkező szakember utánpótlás biztosítása • Menedzsment ismeretek és használatának erősítése az IKT kis és középvállalkozások szintjén • IKT értékesítési csatornák és marketing fejlesztése • Innovációk erősítése, ösztönzése • Hálózatiasodás elősegítése • Lobby tevékenység az adó és járulékterhek csökkentésére 130 176,4 86 70,8 Nagyvállatok Kis és közepes vállalatok Forrás: OFK • A kis és középvállalati kör hatékonyságban jelentősen elmaradnak, miközben foglalkoztatásban betöltött szerepük jelentős • A hazai adó és járulékterhek nem kedvezőek a tudás-intenzív szektorok számára

15. Új foglalkoztatás => eMunka Tágabb értelemben eMunka minden olyan munka, amit infokommunikációs technológiák és eszközök segítségével, közvetítésével végeznek, függetlenül a munkavégzés egyéb ismérveitől (szakma, hely, időszak, cél, stb.) Tulajdonságok: • Újfajta képességeket, alkalmazkodó képességet kíván meg, (kompetencia, magánélet) • Újfajta foglalkoztatás, munkaszervezési megoldások bevezetését igényli, (kihelyezés) • Újfajta munkavállalói helyzetek kialakítását teszi lehetővé (distance work), • Készségszintű IKT gyakorlottságot igényel (Honnan veszik?)

16. Jobb felkészültség eFelkészültség A rugalmas foglalkoztatás un. „dán modell”-je ismérve nemcsak az EU átlag feletti foglalkoztatási szint, hanem az ezt alátámasztó vezető internethasználat és a distance work is. Szintek Felelősségek • ITK alkalmazói vásárlói ügy megoldásáért • ITK specialista -- ”— • állampolgári saját ügy megoldásáért • ITK üzleti -- ”— A „digital literacy” tartalma mára már nem a számítógép kezelés, hanem az ICT-user (IKT alkalmazó) szint. (EU Bizottság 2007 szeptember)

17. Az utánpótlás bővítése Az állampolgárok számára nem eléggé nyilvánvaló az összefüggés a szakmai készségek hiánya és a Lisszaboni Célkitűzések, vagy az eLearning és az eKözszolgáltatások (eEducation, eHealthcare) késedelmessége, a feladatteljesítés minőségi szintje között. Feladatok: • Szakmunkástanulónak évente várhatóan alig néhány ezren fognak jelentkezni. Az alsó és középfokú képzésben erősítendők a természettudományi alapú szakterületek. • Az inaktívak és a szenior korú (45-50 év feletti) munkakeresők többsége szakképzetlen, egyben alapvetően számítógép tudatlan. • A népesség közel fele nem tud részt venni hatásos felnőttképzésben, mert nem tartozik nagy összefogó csoportokhoz, zömükre a „digital illiteracy” a jellemző, nem jut hozzájuk tudás az eLearning nélkül.

18. Az utánpótlás bővítése Az eInclusion nem elsősorban az IKT ügye, hanem a felhasználóké, az ő hagyományos közösségi/politikai és a helyi, személyi szintű kapcsolataikat kell mobilizálni. Feladatok: • A lokális/regionális társadalmi csoportok, a hagyományosan együttműködő szociális partnerek, stb. feloldhatják a politikai szintek késedelmességét. • Az eBevonásban az ICT-user szinten lévőktehetik a legtöbbet, számuk több mint 20-szorosa az ICT-practicioner munkavállalóknak(IT MENTOR). A szubszidiaritás a továbblépés kulcseleme! A képzés célú szociális partnerség elhagyhatatlan része az eFelkészültség - mindenkinek.

19. Képzés irányú eredmények • Átfogó felmérés a hazai elektronikai és az infokommunikációs iparról, a foglalkoztatás alakulásáról • Szakmunkaanyagok az OKJ szerinti elektronikai és IKT képzésről; • Kezdeményezés a IKT szakképzés gyakorlat-közeli, korszerű tartalmú átformálására, • Kezdeményezés az eFelkészültség növelésére irányuló közmegállapodás létrehozatalára. • az eLearning, a távmunka-végzés, fejlődésének támogatása, • Média és tartalomipari konferenciákon a szak és felnőttképzési területek rendszeres áttekintése

20. KÖSZÖNÖMFIGYELMÜKET! Ne feledkezzenek meg arról, hogy az Ágazati Társadalmi Párbeszéd is segítheti munkájukat ! dr. Hajdú László H-TD-H Kft MEISZ – GÁPB/HÁPB hajdu.laszlo.dr@gmail.com