Társas lény - 6

1. Társas lény - 6

2. Elsőbbségi hatás folyt. • Kimutatták olyan vizsgálatokban is, melyek valódi, s nem fiktív személyeket használtak. • A személyeket arra kértek, hogy ítéljék meg az általuk megfigyelt diák általános képességeit, aki nehéz, többválasztásos problémákat kísérelt meg megoldani. Noha a diák a 30-ból mindig pontosan 15 problémát oldott meg helyesen, tehetségesebbnek ítélték, ha a sikerek inkább a sorozat kezdetén, mint ha a sorozat végéhez közel jelentkeztek. • Ezenfelül, ha azt kérdezték tőlük, hogy a diák mennyi problémát oldott meg, azok a személyek, akik a 15 sikeres megoldást a sorozat elején látták, a helyes megoldások számát átlagosan 21-re, míg azok a személyek, akik a sikereket a feladatsor végén látták, átlagosan 13-ra becsülték.

3. Sémás feldolgozás • Noha számos tényező járul hozzá az elsőbbségi hatáshoz, az mindenekelőtt a sémás feldolgozás következményének tűnik. • Amikor valakiről első alkalommal próbáljuk meg benyomásainkat kialakítani, a memóriában aktívan keressük a bejövő adatokhoz legjobban illeszkedő sémát vagy sémákat. Egy bizonyos ponton meghozunk egy előzetes döntést, például: Ez a személy "barátságos". Ezután minden további információt e sémába olvasztunk be, és elhanyagoljuk az ehhez nem illeszkedő új információkat, mint amik nem jellemzők a személyre. • Sémáink része, hogy felismerünk – vagy tételezünk – korrelációkat, együtt-járásokat

4. Implikált személyiség-eleméletek • A sztereotípiáink, személyek csoportjairól alkotott sémáink valójában az együtt-járások elméletei, van sztereotípiánk a homoszexuálisról, az egyetemi professzorról, stb.   • De a kutatások szerint nem vagyunk pontosak az együtt-járások feltérképezésében, túlbecsüljük a korrelációkat, nem létezőket is felismerünk + szívósak is, önerősítők is a sztereotípiák • implikált személyiségelméletek: összekapcsolunk személyiségvonásokat, • pl tudjuk, hogy az egyetemi oktatók 10 %-a nézi el a határidő után leadott dolgozatot • ha megkérdeznek, mennyi az esélye annak, hogy egy biz oktató elfogadja az ilyet, azt mondanánk 10%, ha azonban azt kérdeznék, h xy prof, aki sokat mosolyog az óráján, vajon elfogadja-e, azt mondanánk valószeleg igen, mert összekapcsoljuk a mosolyt a határidő könnyed kezelésével

5. Példa • közkeletű sztereotípia: a homoszexuális férfiak feminin mozgásúak • Mi volna itt a helyes vizsgálati elv • Veszünk egy mintát, is kiknek a számát kell vizsgálnunk? • A homoszexuális feminin mozgásúakét? • A homoszexuális nem feminin mozgásúakét? • A nem homoszexuális feminin mozgásúakét? • A nem homoszexuális nem feminin mozgásúakét?

6. A feltételezett 1100 férfit négy csoportba osztjuk aszerint, hogy homoszexuálisak vagy heteroszexuálisak, illetve hogy mozgásuk feminin-e, vagy sem. • A helyes módszer két tényező együtt-járásának megítélésére az, hogy megvizsgáljuk, különbözik-e a feminin mozgásúak aránya a homoszexuális férfiak között (bal oldali oszlop a köv. dián) a feminin mozgású férfiak heteroszexuálisok közötti arányától (jobb oldali oszlop). • Először is össze kell adnunk mindkét oszlop számait, hogy megtudjuk, hány férfi tartozik a két mintába. Ezután látjuk, hogy 100-ból10, azaz a homoszexuálisok 10 százaléka feminin mozgású, és 1000-ból100, azaz a heteroszexuálisoknak is 10százaléka feminin mozgású. Vagyis ezekben az adatokban nincs korreláció a szexuális irányultság és a feminin mozgás között.

7. Feltételezett, nem valódi adatok! Fontos észrevenni, hogy a korreláció megítéléséhez a tábla összes rovatát figyelembe kell venni.

8. Most nézzük, mit mondana intuíciónk • Mi történik ha ugyanezekkel az adatokkal a mindennapi életben találkoznánk, ahol az adatok nem ilyen szépen rendezetten vannak elénk tálalva? • Társadalmunkban a homoszexuális férfiak a társadalom kisebbsége (a népesség mintegy 10 százaléka, a példa szerint) mint ahogy a feminin mozgású férfiak is. • Amikor ez a kettő együttjelentkezik (a táblázat A rovata), az különösen feltűnő esemény (két kiugró inger együtt már jelentősen kiugró). Az emberek túlbecsülik az ilyen feltűnő kombinációk megjelenésének gyakoriságát • De még ha nem is becsüljük túl a gyakoriságot, valószínűbb, hogy észrevesszük, és jobban emlékezünk rá.

9. A releváns információ szinte sohasem áll rendelkezésünkre. Szinte soha sincs például alkalmunk a C rovatba tartozók, tehát a feminin mozgást nem mutató homoszexuális férfiak gyakoriságának megbecsülésére. • A „B” rovat ugyancsak problematikus. Amikor egy feminin mozgású férfit látunk, egyszerűen feltételezzük, hogy homoszexuális, noha semmiféle tudásunk sincs szexuális irányultságáról. Akár az A, akár a B rovatba is tartozhat. • Helytelenül az A rovatot (és sztereotípiánkat) erősítjük vele.

10. De még ha az A rovaton kívüli adatok is mind hozzáférhetőek lennének, nem nagyon merül fel bennünk, hogy ismernünk kellene ezt az információt. Különösen nehéz figyelembe vennünk (és megértenünk, miért kell figyelembe vennünk) a D rovatot, azokat a férfiakat, akik sem nem homoszexuálisok, sem nem feminin mozgásúak. • Gyakran azért élnek bennünk a hamis sztereotípiák, mert csak az A rovatba • tartozó jelenségekre figyelünk. a többit pedig figyelmen kívül hagyjuk. Ezeknek a kitalált adatoknak az esetében nincs korreláció a két tényező között

11. Inkább észrevesszük az élénk, mint a nem élénk infokat, • A meg sem történt eseménynél nincsen kevésbé élénk, márpedig ez a D rovat: nem események, valaki nem homoszexuális és nem is feminin mozgású • Ez egy kognitív magyarázat volt addig, (a következő alkalommal lesz még társadalmi is) és ezt arra utal, hogy a sztereotípia nem egy defektus, hanem bizonyos fokig természetes velejárója az információfeldolgozásnak (a sémák még hasznosak is)

12. A sajtó is rájátszik erre: ha egy homoszexuális ember követ el gyilkosságot, ezt megemlíttetik, ha egy heteroszexuális, ez nem kerül kiemelésre • A sztereotípiák önbeteljesítők: állásra pályázóknál az interjút készítők pozitívabbak, megerősítőbbek, előredőlnek, stb, a fehér pályázókkal, eleve feltételezik, hogy azok kevésbé jól teljesítenek •  Kísérlet: ezt a viselkedést lekopírozva fehéreket interjúztatnak, némelyiket úgy mint a feketéket, némelyiket normálisan: teljesítménykülönbség! • Még a videofelvételeket megfigyelők is kevésbé felkészültnek minősítik azokat, akiket kevésbé barátságosan interjúztatnak. • Eredmény: az előítéletes személyek olyan módon lépnek interakcióba másokkal, amely kiváltja a sztereotipikus viselkedést, így fenntartja és visszaerősíti az előítéletet

13. Telefonos kísérlet, 10 percen keresztül egyetemisták beszélgetnek • A fiúknak egy szép/kevésbé szép lány fotóját mutatják, de a képnek nincs köze a valósághoz. • Akik azt hitték vonzó lánnyal társalognak nyíltabbak és szociábilisabbak voltak, mint akik a kevésbé vonzóval hitték • De nem csak ők viselkednek vele másképp, hanem a "szép" partner VALÓBAN nyíltabb, kedvesebb, stb. lesz - attól, hogy ilyan viselkedéseket "hív" elő a partner - igazi interakció alakul ki • (Mindezt úgy vizsgálják, hogy a külső megfigyelők csak a lányok szövegeit hallgatják)