MTA W igner F izikai Kutatóközpont, Szilárdtest-fizikai és Optikai Intézet

1. Helyünk a kutatóközpontban, kutatási témáink MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, Szilárdtest-fizikai és Optikai Intézet Komplex Folyadékok Osztály Elektrolitikus Nanoszerkezetek Csoport Csoportvezető: Péter László Osztály- és csoportszerkezetre vonatkozó kérdés: 1. Van-e javaslatuk új tudományos kutatási témára, új kutatócsoport létrehozására. Röviden mutassák be a javasolt témát. – Kutatócsoporti szerkezet: A csoport tagjai kb. másfél évtizede egységes kutatói közösséget alkotnak. A csoport 2009-től önálló. Új kutatócsoport indítására nincs igény. –Témakeresztmetszet: A csoportban folyamatos témamegújítás zajlik. Korábbi súlyponti témák: nanokristályos fémek elektrokémiai leválasztása, fémes mágneses/nem-mágneses multirétegek és ezek mágneses ellenállása Új törekvések: fémleválasztás nemvizes közegekből (leválasztható fémek körének lényeges kiterjesztése); nanopórusos sablonok előállítása és azok segítségével nanohuzalok előállítása (mindkettő elektrokémiai bázison). Ennek finanszírozása: részlegesen megoldott (1 OTKA pályázat fut jelenleg)

2. Kutatási eszközökkel való ellátottság, 1. A kutatási eszközökhöz való hozzáférés módszerenként tagolva: – Elektrokémiai labor: Jó eszközellátottság: 4 független mérőhely és számos egyéb kisműszer. Ebből: 2 modern munkaállomás, 2 régebbi (90-es évek elejének technikája, számítástechnikai kompatibilitás ma már részben gond). Itt alapvető felújítási igény nincsen. Műszerek egyedi értéke 1 … 5 MFt. Szerep az intézet működésében: tiszta vízzel való ellátás biztosítása. A nedvességre és oxigénre érzékeny fémek leválasztása miatt indokolt lenne szárazboxban inert atmoszférában dolgozni, de erre jelenleg nincs módunk. Nagy szükségünk lenne egy szárazboxra, akár megosztott használattal is. Becsült költség: bruttó 10 MFt.

3. Kutatási eszközökkel való ellátottság, 2. A kutatási eszközökhöz való hozzáférés módszerenként tagolva: – Mágneses és magnetotranszport labor: Sokoldalúan használható mágneses ellenállás munkaállomás (12 K - 300 K;  0,8 T). Mágneses mérési lehetőség: FONER magnetométer, szükség esetén kooperációban a SQUID magnetométer is (ritkán vesszük igénybe). Vélemény: A kutatóközpont középtávon ki tudna használni még egy modern mágneses munkaállomást – igaz, ez nem nélkülözhetetlen. Megfontolandó ennek felmérése mindkét intézet bevonásával.

4. Kutatási eszközökkel való ellátottság, 3. A kutatási eszközökhöz való hozzáférés módszerenként tagolva: – Pásztázó elektronmikroszkópia (képalkotás és roncsolásmentes analízis): A meglévő eszköz igencsak elöregedett, a működőképesség határán üzemeltetjük, nem használható már egyéni hozzáféréssel betanítás alapján. A rendelkezésre állás nem megfelelő, felújítani lényegében nem érdemes, szervizelhetőség korlátozott. Egyéb képalkotó berendezés: anyagvizsgáló mikroszkóp (teljes körűen elérhető) A kutatóközpont középtávon ki tudna használni egy modern pásztázó elektron-mikroszkópot, különösen a nanotechnológiák irányába tartó anyagtudományi csoportok összefogásával (pl. ADMIL). Igen fontosnak tartom az igények felmérését! Bekerülési költség: > 100 MFt Egyéb, kisebb fejlesztési igények ezzel kapcsolatban: 2 kisebb méretű porlasztó berendezés (egy szénre, egy fémekre); bekerülési költség kb. 7-10 MFt/db (szivattyú kialakítástól föggően).

5. Kutatási eszközökkel való ellátottság, 4. A kutatási eszközökhöz való hozzáférés módszerenként tagolva: – Szerkezetvizsgálat (főként XRD, standard pordiffrakciós elrendezés): Nincs az intézetben mindenki számára hozzáférhető, az általános intézeti infrastruktúra részét képező XRD munkaállomás. Lényegében minden szerkezetvizsgálati igényt külső együttműködésben tudunk csak megoldani (MFA, ELTE, külföldi partnerek). Megfontolandó, hogy a kutatóközpontban fenntartott anyagtudományi jellegű kutatások nem indokolják-e egy általános célú XRD munkaállomás létesítését.

6. A modernitás és hatékonyság egyéb szempontjai A kísérleti anyagtudományi kutatás hatékonyságát nagyban meghatározza az egymást kiegészítő vizsgálatok átfutási ideje és az információk kísérleti munkába való visszacsatolásának sebessége. Ez most a külső együttműködő partnereknél hetekben mérhető, az intézeten belüli partnereknél is előfordul hasonló időtartam (pl. részmunkaidős foglalkoztatás; nem a mintagazda végzi a vizsgálatot a saját mintáin stb.). Kulcskérdésnek tartom az átfutási idők csökkentését! A fejlesztési irányoknak a saját bázison történő teljes körű mintakészítés és mintavizsgálat irányába kell mutatniuk olyan módon, hogy a meglévő és később létrehozandó lehetőségek sok felhasználó számára legyenek nyitott módon hozzáférhetőek.