1 / 25

Pintér Ágnes Ilona ny. köztisztviselő, Propozitor Kft . üv. propozitor@t-online.hu

Vízgazdálkodás-fejlesztési feladatok finanszírozási perspektívái a 2014-2020 közötti EU-költségvetési periódusban. Pintér Ágnes Ilona ny. köztisztviselő, Propozitor Kft . üv. propozitor@t-online.hu Energia-hatékony Önkormányzatok Szövetsége

cardea
Download Presentation

Pintér Ágnes Ilona ny. köztisztviselő, Propozitor Kft . üv. propozitor@t-online.hu

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Vízgazdálkodás-fejlesztési feladatok finanszírozási perspektívái a 2014-2020 közötti EU-költségvetési periódusban Pintér Ágnes Ilona ny. köztisztviselő, Propozitor Kft. üv. propozitor@t-online.hu Energia-hatékony Önkormányzatok Szövetsége Energetikusok Fóruma - vízgazdálkodás, szennyvízkezelés, energetika Tatabánya, 2014. május 14.

  2. Miről lesz szó? • a hazai fejlesztés-finanszírozás változásai – visszatekintés • általános fejlesztési célok a 2014-2020-as EU-költségvetési periódusban • jogi keretek, tervezési dokumentumok • Partnerségi Megállapodás – egyeztetés alatt • vízgazdálkodás az új Operatív Programok tervezeteiben  egyeztetés alatt • javaslatok az eredményességhez – tervezés!

  3. Történelem, fejlesztés-finanszírozás (1) Állami tervgazdálkodásból fokozatos nyitás a piaci mechanizmusok és a világpiac felé →vegyes gazdaság, indirekt állami irányítás, „gazdasági rendszerváltozás” • új gazdasági mechanizmus, megyei és települési tanácsok, vállalati önállóság, a szövetkezeti önkormányzatiság, háztáji gazdálkodás, vállalkozások, tervtörvény változása, kereskedelmi-gazdasági jogszabályok, Gt. 1988, stb. • GATT-csatlakozás 1973, IBRD- és IMF-tagság 1982, egyedi „technikai” megállapodások az EK-val, Ált. Keresk. és Gazd. Em. Megállapodás az EGK-val 1988.

  4. Történelem, fejlesztés-finanszírozás (2) 1990: politikai-közjogi rendszerváltás, EU-csatlakozási szándék • 1991 (1994) Társulási Megállapodás • 1993 Koppenhágai kritériumok (demokratikus jogállami intézményrendszer, működő és versenyképes piacgazdaság, közösségi joganyag adaptálása és alkalmazása) • 1994 Csatlakozási Kérelem benyújtása • jogharmonizációs tárgyalások • 2003 Csatlakozási Szerződés 2004. május 1-től: EU-tagi státusz Piacgazdasági keretek kiteljesedése napjainkig – változó állami szerepfelfogás mellett

  5. Történelem, fejlesztés-finanszírozás (3):költségvetés, hitelek és támogatások 1990-től: a hazai költségvetési és egyéb belső források mellett bővülő külső hitel-kínálat és támogatások: • IBRD 1982-től, • EBRD 1990-től, EIB 1992-től (hazai ker. banki közvetítéssel is), • CEB 1998-től, • sok más nemzetközi és külföldi bank (pl. NIB, JEXIM, KfW stb.) Európai Támogatások: • Kezdeti és elő-csatlakozási alapok: PHARE, (2000-től LSIF is), ISPA, SAPARD • 2004 után: tagállamokat megillető alapok: Kohéziós Alap, Strukturális Alapok, EMOGA-EMVA, EHA stb További európai és más nemzetközi támogatások: • LIFE, Norvég Alap, Svájci Alap, GEF, IFI-támogatások, stb.

  6. Történelem, fejlesztés-finanszírozás (4):költségvetés, hitelek és támogatások Finanszírozási és támogatási ált. játékszabályok: • projekt-finanszírozás (program-finanszírozás) elve • támogatás-felhasználási szabályok érvénye • támogatás-politikai irányok ↔ támogatás-igénylési tervek Hazai „specialitások”: - változások a külső források költségvetési kezelésében • változások a külső és hazai fejlesztési források arányában; ma döntő a külső források súlya! • „Acquis communautaire” szerepe Szükségszerű ellentétek és feszültségek a támogatási területek és a tényleges fejlesztési igények között!

  7. Európai fejlesztési stratégiák (1) • 1999 – Agenda 2000(2000 utáni fejlesztési irányok, tekintettel a bővítésre; regionális politika, CAP-reform, 2000-2006 közötti költségvetés megalapozása) • 2000 – Lisszaboni Stratégia 2010: globális és európai társadalmi kihívások kezeléseCél: az Európai Uniót a „világ legversenyképesebb és legdinamikusabb,tudás alapú gazdaságává kell tenni 2010-re, mely fenntartható gazdasági növekedésre képes, több és jobb munkahelyet, szorosabb társadalmi összetartást, valamint a környezet tiszteletben tartását biztosítva”.2004 – felülvizsgálat, célok pontosítása

  8. Európai fejlesztési stratégiák (2):„Európa 2020” • 2010 – Európa 2020 Stratégia „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” • a Lisszabon-i alapcélok megtartása és újrafogalmazása, • szorosabb koordináció: „Európai Szemeszter” • Éves ciklikus, intézményesített gazdaságpolitikai egyezte-tési mechanizmus a Tagállamok és az Unió között, az EU 2020 Stratégia céljainak jegyében. - Bizottság: Növekedési Jelentés - Európai Tanács: szakpolitikai iránymutatások - Tagállamok: fejl. besz.: Nemzeti Reform Program, áht. besz.: Konvergencia Program, Stabilitási Program (€-zóna) - Bizottság ill. Tanács: „ország-specifikus ajánlások” - Tagállamok: ajánlások érvényesítése az évi költségvetésben

  9. EU fejlesztési stratégiák (3): „Európa 2020” (folyt.) 5 kiemelt, „mérhető” cél az EU egészére vonatkozóan: 1. Foglalkoztatás: Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. 2. K+F/innováció: Az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3%-át a kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani. 3. Éghajlatváltozás/energia:Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal (vagy akár 30%-kal) csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest; a megújuló energiaforrások arányát 20%-rakell növelni, az energiahatékonyságot20%-kal kell javítani. 4. Oktatás: a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni, el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés: legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben, vagy ennek reális veszélyében élnek.

  10. Mo.: Nemzeti Reform Program (2014. ápr);vállalások 2020-ig és teljesítés • a 20-64 éves népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75 %-ra növelése (2013-ban 63,2 %) • a kutatás-fejlesztési ráfordításokbruttó hazai termékhez viszonyított szintjének 1,8 %-ra növelése (2012-ben 1,2 %) • a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 %-ra növelése; 10 %-os (mód.: 18 %) energia-megtakarítás ; az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az ÜHG-kibocsátás max. 10 %-os növekedése a 2005. évi szinthez képest (2012-ben 9,6 %, csökk, csökk.) • a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának 30,3 %-ra növelése a 30-34 éves népességen belül; az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányának 10 %-ra csökkentése (2013-ban felsőfokú 31,9 %, korai iskolaelhagyók 11,9 %) • a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség arányának 5 %-os (450 ezer fő) csökkentése (2012-ben 32,4 % szegény, számbeli növekedés).

  11. Történelem: európai támogatások, támogatási irányok és tervek 1990-1995: PHARE (TA, tanulmányok) 1996-2000: PHARE (beruházás is) 2000-2004 : PHARE, ISPA, SAPARD 2004-2006 2007-2013 2014-2020 (egyéb, eltérő időszakú támogatások is)

  12. EU kohéziós stratégia (2007–2013) „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” „… a kohéziós politika által támogatott programoknak törekedniük kell arra, hogy a forrásokat a következő három prioritásra fordítsák: • a tagállamok, régiók és városok vonzerejének növelése az elérhetőség javításával, a szolgáltatások megfelelő minőségének és szintjének biztosításával, valamint környezetük megőrzésével, • az innováció és a vállalkozói szellem, továbbá a tudás- alapú gazdaság növekedésének a kutatási és innovációs képességekkel – ideértve az új információs és kommunikációs technológiákat – történő ösztönzése, valamint • több és jobb munkahely oly módon történő megteremtése, hogy több embert vonzanak a foglalkoztatás vagy a vállalkozói tevékenység körébe, valamint fejlesztik a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességét, és növelik a humánerőforrásba történő beruházásokat.”

  13. Magyarországi EU-támogatások vízgazdálkodási szakterületeken 2007-13-ban - emlékeztető - • közösségi irányelvek a Kohéziós Stratégiai Referencia-kerethez (Community Strategic Guidelines on Cohesion, 2006/702/EC) • Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT, NFT II., NSRK), 2011-től Új Széchenyi Terv (ÚSzT) • Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) • Halászati Operatív Program • ÚMFT és ÚMVP Operatív Programok (OP-k), „Prioritási tengelyek”, „Támogatási tengelyek”, Akciótervek (KEOP, ROP-ok, EMVA-I, határmenti együttm. prk., INTERREG, stb), támogatási pályázatok • nagyprojektek, kiemelt projektek – egyedi döntések

  14. EU kohéziós politika (2014–2020): „ befektetés az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésbe” CP reformja: max. hatás a növekedésre és munkahelyteremtésre! • Beruházás valamennyi uniós régióba, fejlettség szerint differenciáltan • A források célzottan a kulcsfontosságú növekedési ágazatokba • Világos, átlátható, mérhető célok és célkitűzések, az elszámoltatha-tóság és az eredményesség érdekében • Elő-feltételek érvényesítése a források célba juttatása előtt • Közös stratégia, a jobb koordináció és a kevesebb átfedés érdekében (ERFA, KA, ESZA, EMVA, EHA, más uniós eszközök és stratégiák: EHE, HORIZON 2000, LIFE stb.) • Bürokrácia csökkentése, támogatás-felhasználás egyszerűsítése • Városi integrált projektek – ERFA min – • Határokon átnyúló együttműködés erősítése • Kohéziós politika szorosabb kapcsolata a tágabb EU gazd. ir.-hoz • Támogatás helyett egyéb pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés segítés (garanciák, kölcsönök, kock. tőkejuttatás, ösztönzők)

  15. 2014-20-as időszakra vonatkozó jogszabályok(EU Tanácsi rendeletek, 2013 nov – 2014 ápr) • 2014-20-as költségvetési rendelet, „MFF” (Council Regulation No 1311/2013of 2 December 2013 laying down the multiannual financial framework for the years 2014-2020) • az Európai Strukturális és Beruházási Alapokra (ERFA, ESZA, KA, EMVA, ETHA) vonatkozó általános rendelkezések: 1303/2013/EU • benne: Közös Stratégiai Keret célkitűzései • tervezési és egyeztetési előírások, Partnerségi Megállapodás, OP-k • egyes Alapokra vonatkozó egyedi rendeletek • ERFA: 1301/2013/EU • ESZA: 1304/2013/EU • ERFA-ETE: 1299/2013/EU, EGTC: 1302/2013/EU • KA: 1300/2013/EU • EMVA: 1305/2013/EU • ETHA: ?/2014/EU • Végrehajtási és specifikus rendelkezések: …

  16. ESB-Alapok és a KSK tematikus célkitűzései (1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; (2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; (3) a KKV-k, a mezőgazdasági (EMVA ), illetve a halászati és akvakultúra-ágazat (ETHA) versenyképességének a növelése; (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; (6) a környezet megóvása és védelme, az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; (10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; (11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás.

  17. A Partnerségi Megállapodás és az Operatív Programok elfogadásának ütemezése Forrás: NFTH

  18. A Partnerségi Megállapodás hazai tervezete 1122/2014. (III. 6.) korm. hat. a PM elfogadásáról és benyújtásáról • Előzmény: 2013. júl. PM-előzetes + EU-Bizottság „Position Paper” • Fő számok és arányok a 2014-ben benyújtott PM-ben (295,1 EUR/HUF): Összesen 7480 milliárd forint uniós+hazai forrás, ebből 59,2 % (4431 Mrd HUF) gazdaságfejlesztésre • Főbb prioritások: - min. 15 % KKV-nak [2007-13 < 2014-20] - 15 % munkahelyteremtésre [2007-2013 × 1,5] - 11 % kut-fejl-innovációra [2007-2013 × 3] - 9 %-a energiahatékonyságra [2007-2013 × 2] - 4 % közvetlenül IKT-ra [2007-2013 × 2] Forrás: NFTH

  19. Fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritások Alap: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, „Nemzeti Fejlesztés 2030” (1/2014. (I. 3.) OGY hat.) • A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása • A foglalkoztatás növelése (gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre) • Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése • A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése • A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása

  20. Tervezett Operatív Programok 2014-2020 (2013. júliusi előzetes PM %-os adatai) Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP [GINOP] 36,4% Terület- és Településfejlesztési OP [TOP] 15,5% Versenyképes Közép-Magyarország OP [VEKOP] 3,6% Emberi Erőforrás Fejlesztési OP [EFOP] 11,8% Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP [KEHOP]14,9% Integrált Közlekedésfejlesztés OP [IKOP] 13,8% Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejl. OP [KÖFOP] 4,0% + Vidékfejlesztési OP [VP] … + Halászati OP [MAHOP] …

  21. Tervezett OP-k indikatív forrás-allokációja

  22. Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP tervezet, KEHOP 4.0

  23. Vízgazdálkodási/energiahatékonysági vonatkozású fejlesztések más OP-kban is • TOP , VEKOP • VP • MAHOP • határmenti és regionális együttműködések, transznacionális programok • (bármelyik) De: az EU-finanszírozási program teljessége sem kínál forrást minden racionális fejlesztési igényhez vagy feladathoz! (Elvben nem is ez a funkciója.) Mozaikos fejlesztések, kimaradó szakterületek, parciális szempontok; →összességében a jól elvégzett fejlesztések eredményességét is korlátozhatják!

  24. Zárszó, javaslatok • Szükségtelen korlátozások kerülendők a pályázati és finanszírozási feltételekben. • Megalapozott, tárgyszerű, teljes körű, a látható finanszírozási forrásoktól független szakági és területi tervezés, feladat-tervezés, „cél-tervezés” lenne szükséges. • A megoldandó feladatokon, reális problémákon alapuló, körültekintő és tárgyszerű projekt-előkészítés a siker záloga. • Pénzszerzés és -költés helyett: fejlesztés-tervezés, „project-approach”. (Ne a megbízás megszerzése, a munkában való részvétel, hanem a fejlesztési cél megvalósulása és jövőbeli eredménye váljék fontossá.) • A finanszírozási feltételek és a saját fejlesztési célok és körülmények pontos ismerete együtt kínál lehetőséget a támogatások „bölcs” és eredményes hasznosításához!

  25. A 2014-20-as időszak EU-támogatási feltételeiben ma még sok a bizonytalanság. Az OP-k jóváhagyásáig (≥ 2014 dec) inkább a fejlesztési feladatokra tessék koncentrálni! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, jó munkát kívánok!

More Related