atiktvf szeged 2011 m rcius 22 l.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
ATIKTVF, Szeged, 2011. március 22 . PowerPoint Presentation
Download Presentation
ATIKTVF, Szeged, 2011. március 22 .

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 38

ATIKTVF, Szeged, 2011. március 22 . - PowerPoint PPT Presentation


  • 176 Views
  • Uploaded on

KIS GEOTERMIKUS TÖRVÉNYTÁR. ATIKTVF, Szeged, 2011. március 22 . Kovács Gábor – Molnár József Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. Előadás terv. Hazai hatósági hierarchia Jogi szabályozás kronológiája Hatályos jogi környezet A koncesszióról

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'ATIKTVF, Szeged, 2011. március 22 .' - candra


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
atiktvf szeged 2011 m rcius 22

KIS GEOTERMIKUS TÖRVÉNYTÁR

ATIKTVF, Szeged, 2011. március 22.

Kovács Gábor – Molnár József

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság

el ad s terv
Előadás terv

Hazai hatósági hierarchia

Jogi szabályozás kronológiája

Hatályos jogi környezet

A koncesszióról

Geotermikus engedélyezés az SzBK-on

Duális szabályozás a geotermikus engedélyezésben

slide3

P a r l a m e n t

Kormány

Vidékfejl. M.

Nemzeti Fejl. M

MINISZTÉRIUMOK

Környezetügyért felelős államtitkár

MEH

MBFH

Ker. Eng. H.

Bányakapi-tányságok

Megyei szervek

KTVF

felhasználók

önkormányzatok

hatóságok

jogalkotás

érintettek

Jelmagyarázat

jogszab lyok
Jogszabályok
  • 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.)
  • 203/1998. (XII. 19.) Kormányrendelet a Bt. végrehajtásáról
  • 267/2006. (XII. 20.) Kormányrendelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról
  • 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól
  • 54/2008. (III. 20.) Kormányrendelet az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról
  • A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény
a geotermikus energia szab lyoz s nak kronol gi ja a b nyat rv nyben
A geotermikus energia szabályozásának kronológiája a Bányatörvényben

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) geotermikus energia (kutatásával, kinyerésével) hasznosításával kapcsolatosan a magyar jogrendbe legelőször illeszt szabályokat, alkot meg jogi fogalmakat, jogintézményeket.

A Bt. preambuluma szabályozási célként határozza meg: „E törvény célja … a geotermikus energia kutatásának, kitermelésének, … az ezekhez kapcsolódó tevékenységeknek a szabályozása, az élet, az egészség, a biztonság, a környezet és a tulajdon védelmével, valamint (a) … geotermikus energiavagyon gazdálkodásával összhangban.”

Jelentős szabályozási tévedése volt az akkor hatályos Bt-nek, hogy a geotermikus energia hasznosításának engedélyezését – mindennemű (technológiai, terület- és mértékbeli, stb.) megkülönböztetés nélkül – a koncesszió jogintézményéhez kötötte.

kronol gia z rtt nyilv n t s
Kronológia- zárttá nyilvánítás

940/1993. (Bá. K. 1.) MBH Közlemény (I. Évfolyam I. szám, megjelent 1993. augusztus 16-án), amely zárttá nyilvánította:

  • A Magyar Köztársaság egész területét

A szénhidrogének, a széndioxid, a széntelepekben lekötött metán és a felszín alatti vízkészlet kitermelésével nem járó geotermikus energia kutatása, feltárása, kitermelése vonatkozásában.

  • Egyéb területeket

Az építőanyag (kő-, kavics-, homok-, murva- és átmenetei) előfordulások tekintetében,

Arany, ezüst, nemesfém érc előfordulások tekintetében.

koncesszi k 1991 1996
Koncessziók 1991-1996

Szénhidrogén: 27 db

Kerkáskápolna I., Letenye II., Mernye II., Gyékényes I., Budafa I., Bősárkány I., Felsőszentmárton I., Celldömölk ÉNY I., Hódmezővásárhely I., Alpár I., Kömpöc I., Csávoly I., Derecske I., Kiskunhalas I., Fábiánsebestyén IV., Doboz I., Kunszentmárton I., Tóalmás IV., Szeged I., Jászság I., Nagyecsed I., Sáránd I., Mezőkeresztes-K, Egyek I., Heves, Inke, Mecsek-Ny

Barnaszén: 11 db

Csétény, Sápár, Sajómercse II., Dubicsány, Várpalota-D (Küngös, Csajág, Berhida, Ősi, Füle), Bakonycsernye, Súr

Feketeszén: 1 db

Máza-D

Lignit: 1 db

Torony

Alginit: 2 db

Gérce, Pula

slide10

Homok, kavics: 10 db

Majosháza, Szigetszentmiklós, Hegyeshalom, Batyk, Egyházashetye, Bekenypuszta, Kemenesszentpéter, Alsócser, Sajókeresztúr-Sajóecseg, Berzence

Arany: 7 db

Füzérkajata, Telkibánya, Recsk, Nadap, Rózsabánya, Füzérradvány, Gyöngyösoroszi

Nemfémes ásványi nyersanyagok: 11 db

Kaolin-bentonit: Monok, Kéked, Komlóska, Tolcsva

Tűzálló agyag: Romhány

Mészkő: Márkó

Kártyás homokkő: Karmacs, Alsópáhok

Jáspis, kvarcit: Gyöngyöstarján

Kovaföld: Tállya

Zeolitos riolttufa: Nemti

Geotermikus energia: 2 db

Kiskunhalas, Nagylengyel

Összesen 72 db koncessziós csomag készült a MÁFI és az ELGI összeállításában. A MGSZ további 7 területet készített elő.

l trej tt koncesszi s szerz d sek
Létrejött koncessziós szerződések

12 db megkötött szerződés

Szénhidrogénekre

Homok-kavics ásványi nyersanyagra

Nemesfémekre

Ezekből:

Törölt: 4 db

Visszaadott: 2 db

kronol gia z rtt nyilv n t s t rl se
Kronológia- zárttá nyilvánítás törlése

2040/1999. (Bá. K. 3.) MBH Közlemény (VII. Évfolyam 3. szám, megjelent 1999. október 14-én), amely:

  • A zárt területek zárt minősítését az ország egész területén és minden ásványi nyersanyagra vonatkozóan egységesen megszüntette.
  • De kimondta, hogy a korábban szerzett bányászati jogokat és megkötött koncessziós szerződéseket a zárt minősítés megszüntetése nem érinti.
kronol gia bt
Kronológia – Bt.

A Bt. 2004. évi módosítása

(2003. évi XLII. törvény) jelentős változást hozott: a geotermikus energia hasznosítást hatósági engedélyezés alá rendelte. „A bányafelügyelet engedélyezi: … a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását, beleértve az ehhez szükséges föld alatti és felszíni létesítmények megépítését és használatba vételét, amennyiben az nem érinti felszín alatti vizek felszínre hozatalát.”,

Megszüntette a koncessziókötelezettséget (differenciálás nélkül)

Támogatta a kis mélységű, kollektoros, zárt-hurkú, hőszivattyús, alacsony hőmérsékletű rendszerek elterjedését.

Kizárólagosságot nem biztosított.

hat lyos 1993 vi xlviii t rv ny
Hatályos 1993. évi XLVIII. törvény

2010. évi IV. törvény a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról

A módosítást – alapvetően – a hazai geotermikus energia energetikai célú hasznosításához szükséges nagy volumenű befektetések védelme kényszeríttette ki, mivel védelmi-garanciális jogintézményt a Bt. (sem más jogszabály) nem tartalmazott.

A Bt. 1., 3., 5., 8., 9., 14., 15., 20., 22., 22/B., 44., 45., 49. § szabályozza alapvetően a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását.

1. § (1) h) E törvény hatálya alá tartozik: a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása;

3. § (1) Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak.

hat lyos b nyat rv ny
Hatályos Bányatörvény

5. § (1) A bányafelügyelet engedélyezi:

g) a geotermikus energia kinyerését és hasznosítását, valamint az ehhez szükséges - külön jogszabályban meghatározott – föld alatti és felszíni létesítmények megépítését és használatba vételét, ha a tevékenység nem vízjogi engedély köteles.

8. § A miniszter belföldi vagy külföldi jogi és természetes személyekkel, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságaival kötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti: a) zárt területen ab) a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását,

9. § (1) A miniszter a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján azokat a koncesszióra kijelölhető zárt területeket veszi számításba…(2011. 01. 01-től)

14. § (1) A koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványi nyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet (+2x2 év).

(2) A bányavállalkozó a kutatás befejezésétől számított 1 éves időtartamon belül kezdeményezheti a geotermikus védőidom kijelölését.

hat lyos b nyat rv ny16
Hatályos Bányatörvény

15. § Ha a koncesszió jogosultja a szerződésben meghatározott határidőn belül, legkésőbb azonban a geotermikus védőidom kijelölésétől számított 3 éven belül a kitermelést, az energetikai célú hasznosítást nem kezdi meg, a szerződésben meghatározott térítést köteles megfizetni. Ha a térítésfizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a koncesszió megszűnik.

22. § (1) Zárt területen koncesszió keretében meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására a miniszter a koncessziós szerződésben kutatási jogot adományoz.

(2) A kutatási jog a kutatási területen a bányavállalkozónak kizárólagos jogot ad az ásványi nyersanyag-, illetve geotermikus energia-kutatási műszaki üzemi terv benyújtására.

49. § E törvény alkalmazásában:

24. „Zárt terület”: a geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősül az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéreg-rész.

hat lyos b nyat rv ny17
Hatályos Bányatörvény

22/B. § (1) Zárt területen a geotermikus energia kutatásának, kinyerésének és hasznosításának engedélyezésére a szénhidrogén-bányászat engedélyezésére vonatkozó sajátos szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy geotermikus energiára bányatelket megállapítani nem lehet.

(2) Zárt területen geotermikus energiát kinyerni csak a földkéreg e célra elhatárolt részéből (geotermikus védőidom) szabad.

(3) A geotermikus védőidomot a bányafelügyelet jelöli ki.

(4) A geotermikus védőidomon belül a jogosult írásbeli hozzájáruló nyilatkozata nélkül geotermikus energia kinyerését szolgáló létesítmény más részére nem engedélyezhető.

hat lyos b nyat rv ny18
Hatályos Bányatörvény

(5) A geotermikusenergia-hasznosító létesítményekről, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségéről, valamint a megállapított geotermikus védőidomokról a bányafelügyelet nyilvántartást vezet.

(6) Geotermikus energia szempontjából nyílt területen, a felszín alatti vízkészletből termálvíz használatára adott vízjogi engedély egyidejűleg geotermikus energia kinyerési- és hasznosítási engedélynek is minősül. A geotermikus energia vízjogi engedély alapján történő hasznosítására e törvény 3. §-ának, 20. §-ának, 22/B. § (5) bekezdésének, 25. § (2) bekezdése b) pontjának és 41. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, egyebekben a vízügyi és környezetvédelmi jogszabályok az irányadók.

(8) A természetes felszíntől mért 20 méteres mélységet el nem érő földkéreg részből történő geotermikus energia kinyerés és hasznosítás nem engedélyköteles. E rendelkezés nem mentesíti a tevékenységet végzőt a más jogszabályban előírt engedély megszerzése alól.

hat lyos b nyat rv ny19
Hatályos Bányatörvény

44. § (1) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik - figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra -:

d) a geotermikus energia kutatása, energetikai célra történő kinyerése és hasznosítása, az ehhez szükséges létesítmények és berendezések építése, használatbavétele és üzemeltetése.

45. § (1) A bányafelügyelet látja el a mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló, bányászati technológiával végzett munkálatok hatósági biztonságtechnikai felügyeletét. A hatósági felügyelet keretében a bányafelügyelet a munkálatok és az üzemben tartás biztonságára és szakszerűségére vonatkozó kérdésekben közvetlenül intézkedik, a vízvagyon védelmére szolgáló intézkedések megtételét pedig a környezetvédelmi és a vízügyi hatóságnál kezdeményezi.

2011 vi bt m dos t s
2011. évi Bt. módosítás

2011. március 16-án szavazta meg az Országgyűlés a T/1941/106 számú egységes javaslatot, energetikai tárgyú törvények módosítása részeként a Bt. módosítását. (www.parlament.hu)

4. § (3) Ivóvíz, ásvány-, gyógy-, és hévíz célú hasznosításra már igénybevett, valamint ivóvíz, ásványvíz., gyógyvíz hasznosítására alkalmas rétegek, vízadók, víztestek…. Zárt területként nem jelölhetők ki.

a koncesszi jogi szab lyoz sa
A koncesszió jogi szabályozása
  • Általános szabályok
  • A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény
  • 1. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében:
  • „Ez a törvény állapítja meg… a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezzel összefüggő bányászati melléktevékenységek… koncessziós szerződés keretében történő átengedésének alapvető szabályait.”
  • A bányászati koncessziós szerződés alapján kitermelt természeti kincs feletti tulajdonjogban a bányatörvény szerinti tulajdonváltozás bekövetkezhet . (15. § (1) bekezdése)
a koncesszi jogi szab lyoz sa24
A koncesszió jogi szabályozása
  • Speciális szabályok
  • A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.)
  • A bányászati koncessziók fajtái (Bt. 8. §)
  • A koncessziós területek kijelölése (Bt. 9. §)
  • A koncessziós pályázat (Bt. 10. §)
  • A pályázatok elbírálása (Bt. 11. §)
  • A koncessziós szerződés (Bt. 12. §)
  • A koncessziós társaság (Bt. 13. §)
  • A kutatás, feltárás és kitermelés (Bt. 14-15. §)
  • A koncesszió átruházása (Bt. 18. §)
  • A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlása (Bt. 19. §)
a koncesszi el nyei
A koncesszió előnyei

A koncesszión alapuló bányászati jog megszerzése megfelel az Európai Parlament és a Tanács 94/22/EK irányelvében megfogalmazott célnak:

  • Megkülönböztetés mentesen lehessen hozzájutni a szénhidrogének, geotermikus energia kutatásához, feltárásához és kitermeléséhez.
  • Az ágazatban versenyt generáljanak, ösztönözzék és szabályozzák a tagállamok készleteinek kutatását kitermelését.
a koncesszi el nyei26
A koncesszió előnyei
  • Az EU Hivatalos Lapjában történő megjelenés lehetővé teszi a nagy tőkeigényű befektetések esetén a nemzetközi befektetők megjelenését.
  • Lehetővé teszi, hogy a legalkalmasabb vállalkozás szerezze meg a bányászati jogot – nincs automatizmus.
  • A koncessziós díj az állam számára jelentős többletbevételt jelenthet.
  • Lehetővé teszi a vállalkozások számára a közös indulást a koncessziós pályázatokon, ezáltal sor kerülhet a közös jogszerzésre.
  • Rugalmasan kezeli a koncessziós szerződés a változásokat a szerződés időtartama alatt.
a koncesszi el nyei27
A koncesszió előnyei
  • Átláthatóbbá, problémamentessé tehetik az engedélyezési eljárásokat.
  • Az állam a koncessziós pályázatban meghatározhatja a számára fontos feltételeket:
    • Hazai munkaerő foglalkoztatása,
    • Környezetvédelmi program, K+F program meghatározása,
    • Előírhat értékesítési feltételeket,
    • Beruházások ösztönzése a bányajáradék mértékének meghatározásával.
a koncesszi szerz s menete
A koncesszió szerzés menete
  • Pályázat kiírása
  • A pályázatok elbírálása
  • A koncessziós szerződés megkötése
a p ly zat
A pályázat

Általános követelmények

Az illetékes ágazati miniszter írhatja ki, bírálhatja el és a koncessziós szerződést megkötheti az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével.

A szükséges hatósági engedély megadásának feltételeit az illetékes állami szervvel a pályázat kiírása előtt egyeztetni köteles.

A pályázati felhívást két országos napilapban a beadási határidő előtt 30 nappal meg kell jelentetni. A beadás időtartama minimum 60 nap. Az elbírálás maximum 90 nap.

a p ly zat30
A pályázat
  • Általános követelmények
  • A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
  • a pályázat elbírálási szempontjait,
  • a tevékenységek felsorolását,
  • az átengedés időtartamát,
  • a földrajzi-közigazgatási egységet,
  • a jogi-pénzügyi feltételeket,
  • az idő előtti megszűnés feltételeit,
  • a koncessziós díj legkisebb összegét.
a p ly zat31
A pályázat
  • a terület lehatárolása,
  • a tevékenység meghatározása,
  • szakmai követelmények,
  • a munkaprogram főbb tartalmi követelményei,
  • a fizetési kötelezettségek meghatározása,
  • a tájrendezésre vonatkozó kikötések megadása,
  • az elbírálás szempontjainak megadása,
  • a koncessziós társaság alapítási kényszerének előírása
a p ly zatok elb r l sa
A pályázatok elbírálása
  • Az elbírálásról nyilvános emlékeztetőt kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
  • A beérkezett pályázatok adatainak összefoglalását.
  • A legkedvezőbb pályázat elfogadásának részletes indokait.
  • A kikötött biztosítékok megfelelőségének értékelését.
  • A koncessziós díj megfizetésének módjára és mértékére vonatkozó adatok ismertetését.
  • A koncesszió megadásáról a miniszter dönt.
  • A pályázat eredményét nyilvánosságra kell hozni.
  • Valamennyi pályázót értesíteni kell.
  • A részvételi díj befizetését ellenőrizni kell.
  • Az MBFH elnökének minősítő bizottságot kell létrehoznia.
p t s gyi hat s gi elj r sok
Építésügyi hatósági eljárások

Bt. 22/B. § (7) Nyílt területen geotermikus energia nem vízjogi engedély alapján végzett kinyerésének és hasznosításának engedélyezésére a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó, sajátos építményfajtákra vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

1. számú melléklet a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelethez

4. Egyéb létesítmények:

4.1. a geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának létesítményei az épületgépészeti berendezések kivételével.

2009 vben kiadott szond s hat rozatok nem hivatalos adatok
2009. évben kiadott szondás határozatok (nem hivatalos adatok):

létesítési eng. használatbavétel

BBK 126 42

PBK 28 4

SZBK 31 11

VBK 65 14

MBK 40 15

Összesen: 275 86

b nyaj rad k
Bányajáradék

Bt. 3. § és a 20. §

54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet

3. § (1) Energetikai célra hasznosított geotermikus energia esetében

a) a kitermelt geotermikus energia után keletkező érték a kitermelt legalább +30 °C-oshőmérsékletű energiahordozóból kinyert energiamennyiségnek (GJ) és az 1/b. melléklet B. pontjában meghatározott fajlagos értéknek (Ft/GJ) ezer forintra kerekített szorzata (E Ft),

b) A fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-ának (7) bekezdése szerinti százaléka. Bt. 20. § (7) A bányajáradék mértéke geotermikus energia esetében a kitermelt geotermikus energia értékének 2%-a. Nem kell bányajáradékot fizetni a kitermelt geotermikus energia 50%-át meghaladóan hasznosított mennyisége után.

 (2) Az energetikai célra kinyert geotermikus energia mennyiségét a vállalkozó köteles meghatározni. Ennek érdekében mérnie és bizonylatolnia kell az energiahordozó kútfejen mért hőmérsékletét és mennyiségét (m3), valamint az energiahordozó hőmérsékletét a kinyerésre szolgáló berendezés kimeneti pontján.

(3) A bányajáradék önbevallásokat a 3/a. és a 3/b. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

 8. § (1) A bányajáradék önbevallást Bt. Vhr. 4. §-ának (5) bekezdésében előírt határidőre az e rendelet mellékletei szerinti nyomtatványokon kell teljesíteni, és egyidejűleg befizetni.