magyarorsz g a r gi ban elt r sek s k z s pontok n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Magyarország a régióban Eltérések és közös pontok PowerPoint Presentation
Download Presentation
Magyarország a régióban Eltérések és közös pontok

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 27

Magyarország a régióban Eltérések és közös pontok - PowerPoint PPT Presentation


  • 116 Views
  • Uploaded on

Magyarország a régióban Eltérések és közös pontok. Köllő János MTA KTI. Termelékenység és növekedés – a munkaerőpiac szerepe – MNB 2008. augusztus 29. Foglalkoztatási ráták (15-64 évesek), 2000-2007. Forrás: Eurostat. Éves adatok, 2007-ben: 2. negyedév. Keresleti oldal?

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Magyarország a régióban Eltérések és közös pontok' - calida


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
magyarorsz g a r gi ban elt r sek s k z s pontok

Magyarország a régióbanEltérések és közös pontok

Köllő János

MTA KTI

Termelékenység és növekedés – a munkaerőpiac szerepe – MNB 2008. augusztus 29.

foglalkoztat si r t k 15 64 vesek 2000 2007
Foglalkoztatási ráták (15-64 évesek), 2000-2007

Forrás: Eurostat. Éves adatok, 2007-ben: 2. negyedév

slide3
Keresleti oldal?

- Kiszámítható környezet, gyorsabb növekedés, stb.

  • Rugalmasság?

A szokásos intézményi indikátorokkal dolgozó elemzések (Riboud et al 2002, Cazes - Nesporova, 2003, Rutkowski et al. 2005) igen rugalmasnak mutatják a magyar munkaerőpiacot.

A bérrugalmasságra (Kőrösi 2005, Köllő 2001), munkahely-forgalomra (Kőrösi 2005) az alkalmazkodási költségekre (Kőrösi-Surányi 2002) vonatkozó becslések sem jeleznek nagyfokú rugalmatlanságot

Ugyanakkor EU-LFS: perzisztens U, N (Magyarország 7. és 1.-5./19)

  • Két, a helyzetértékelés és a foglalkoztatáspolitika számára fontos kérdés

- Kelet-nyugati eltérések a foglalkoztatás szerkezetében

- Eltérések Mo és más KKE országok között, különös tekintettel a kirívó mértékű inaktivitásra és a jóléti rendszerre

  • Zömmel: EU-LFS
slide5

Az adat magába foglal  18-20% rejtett foglalkoztatást. Augusztinovics-Köllő (2007), Elek et al. (2007)

  • Viszonylag nagy foglalkoztatási lemaradás a 15-64 éves népességben*

HU -9.4 % (2005, vs EU-15)

  • Erős a nyugdíjrendszer hatása: a lemaradás lényegesen kisebb a „legjobb munkavállalási korú” (15-59 éves, nem tanuló) népességben

HU -3,1% (2005, vs EU-15)

  • Nincs lemaradás, sőt, ha csak a referenciahéten ténylegesen dolgozókat tekintjük és a ledol-gozott munkaidejüket is számításba vesszük

HU 7.2% (2005, vs EU-15)

slide6
ILO-OECD foglalkoztatott: dolgozott legalább 1 órát vagy ideiglenesen volt távol a munkahelyétől
  • Ténylegesen dolgozott-e legalább egy órát?
  • Mennyit dolgozott?
  • FTE = dolgozott-e legalább egy órát*(munkaidő/40)
  • Minta: 15-59 éves, nem tanuló népesség
slide7

Fogl.

Dolg. 1 órát

FTE

slide8
A legjobb munkavállalási korban lévőknél a munka-input nem alacsony a potenciálishoz képest
  • A 15-64 éves népességben mért lemaradás egyrészt a korai effektív nyugdíjkorhatárnak tulajdonítható

(beleértve a rokkantnyugdíjat)

  • Másrészt, a legjobb munkavállalási korú népességben is viszonylag kevesen dolgoznak, viszonylag sokat. A foglalkoztatási szintet a teljes (és más adatokból tudhatóan: tartós) távollét csökkenti.
  • Éles a határvonal a foglalkoztatás és nem-foglalkoztatás között 
slide9

Részmunkaidő, rugalmas munkarend, otthoni munka

A rugalmas formák megteremtésére irányuló politikának azonban nem csak a hasznai kétségesek (v.ö. a „work-sharing” kudarcai), a hiányukat kiváltó okokat sem ismerjük

slide12

Alacsony aktivitás, különösen a férfiaknál (relatív értelemben). 15-64 évesek 26%, 15-59 évesek 18% (>13%)

  • Különösen éles kontraszt Mo és Lengyelország illetve Szlovákia között
  • Összefügg a jóléti rendszer és a foglalkoztatási szolgálat sajátosságaival

2005

slide13
Kiterjedt korai nyugdíjrendszer, erős munkaerő-piaci hatások, minimális mértékű visszalépés (39%)*

Cseres-Gergely 2007, Scharle 2006, 2007

  • Kivételesen hosszú fizetett távollétet biztosító gyermektámogatási rendszer, sokéves igénybevétel, erős munkaerő-piaci hatások (17%)

OECD Family Database, Bálint-Köllő (2007)

  • Zsákutcás szociális segélyezés (9%)

Galasi-Nagy (2001), Elek at el. (2007), Szalai (2006), Kertesi (2006), Bódis et al. (2008)

  • Marginálissá vált biztosítási járadék (5%)

Nagy (2001)

  • Szűk hatókörű foglalkoztatási szolgálat 

*) Részarányok a 15-59 éves, nem tanuló, nem dolgozó népesség támogatásában.

Nem részesül a fenti transzferekben 30%

slide17

A regisztráltak álláskeresési intenzitása Mo-n annak ellenére is alacsony, hogy

a hosszú ideje nem dolgozók igen kis részét regisztrálják

Regisztráltak aránya az állásvesztés óta eltelt hónapok függvényében, 2005

Regisztráció és keresés: nyilvánvaló „bevallási torzítás” (kirívó példa Szlovákia 2005-2007), de Magyarországon (2005):

slide18

Alapvetően a sajátos munkaügyi rendszer magyarázza az alacsony foglalkoztatás ellenére is alacsony munkanélküliség jelenségét

  • A keresési intenzitás nem életkor, nem, iskolázottság vagy a munkanélküliség hossza szerint tér el az átlagostól, hanem a regisztrált-nem regisztrált, segélyezett-nem segélyezett dimenziók mentén (MT 2008)
akad ly e az ll skeres s hi nya
Akadály-e az álláskeresés hiánya?
  • Nem, ha erős „discouraged worker” hatás érvényesül
  • A „csak akarók” munkapiaci kötődésével kapcsolatos empirikus eredmények vegyesek

Flynn – Heckman (1983), versus Juhn et al. (1991), Murphy – Topel (1997), a csak akarók kötődéséről pld. Jones – Riddell (1999), Sorrentino (2000-2006, több tanulmány)

  • Mikro-adatok: a keresés a nőknél növeli az elhelyezkedési esélyt, a férfiaknál a szezonális iparágak indulásának időszakában nem (a keresők és „akarók” elhelyezkedési esélye azonos). Más időpontra vonatkozó mérés szerint a keresés a férfiaknál is számít.

Micklewright-Nagy (1999), Köllő (1999)

  • Makro-adatok: „discouraged worker” hatásra inkább a nők esetében mutattak jelek (1997-2000, 15-55 évesek, de ez is összefügghetett a nyugdíjkorhatár emelésével.) Férfiaknál az eltolódások egyértelműen a munkanélküliség és a foglalkoztatás között történtek.
  • Nemzetközi adatok: a mukavállalási korú férfi inaktivitás kirívó mértékben perzisztens (Magyarországon a legzártabb az inaktív kategória)
slide22

Strukturális meg nem felelési indexek különböző munkanélküliség-

-definíciókkal, négy iskolázottsági szintre, 1993-2004 (MEF 5.-52. hullám)

Népesség: 15-55/59, nem tanul

foglalkoztathat s g 1
„Foglalkoztathatóság” (1)
  • Az alapkészségek sokat számítanak, de:
  • IALS 1998: nagy szóródás azonos teszteredmények mellett
  • IALS 1998: Az írás-olvasási teljesítmény interkvartilis sávja a 0-10 osztályt végzett, 15-59 éves magyaroknál 187-252 pont. A foglalkoztatási ráta 46.4%, a sávba esőknél 51.6%, alatta 33.5%.
  • Más alapkészségek, szociális jártasságok?
foglalkoztat si r t k 15 64 vesek isced 0 2 15 59 vesek

„Foglakoztathatóság” (2)

Foglalkoztatási ráták (15-64 évesek, ISCED 0-2: 15-59 évesek)

Forrás: Eurostat. Éves adatok, 2007-ben: 2. negyedév

slide26
Kiindulópontokat kell választani olyan esetekben is, amikor hiányoznak a robosztus kutatási eredmények és tartalmas adatok
  • Ha a munkanélküliek jó része „nem foglalkoztatható”, és az álláskeresés hiánya nem akadálya a foglalkoztatás bővítésének  „monoki gondolat” és előzményei
  • Ha ellentétesek a kiindulópontok 
slide27
Javítaná a piacra való visszatérés esélyét, ha

(a) a nagy jóléti transzfereket minél nagyobb mértékben sikerülne megszabadítani a munkanélküli segélyezési funkcióiktól

Korai nyugdíjazás: részben „megoldódik”. Gyermektámogatások: nem

(b) bővülne a mára erősen visszaszorult biztosítási segélyezés (szélesebb hozzáférés, hosszabb periódus, magasabb összeg), szigorúbb ellenőrzés és aktívabb szolgáltatás mellett.

(c) az aktív kiadások sokkal nagyobb része irányulna oda, ahol a piaci alkalmazkodást nehezítik az adminisztratív korlátok, a magas munkavállalási költségek és a hiányos képzettség  rugalmas formák

(d) Oktatás: ma évente  18,000 olyan gyerek, aki nem fog 8 általánosnál többet végezni, és  25,000 funcionális analfabéta végzett – erősen lassítja a kínálat minőségének javulását

Ellenpélda Lengyelország, PISA: 17 pontos javulás 2001-2003-ban, 11 pontos 2003-2006-ban, főleg alul.

Szegregáció, pedagógiai fatalizmus, eszköztelenség az alapkészségek és szociális jártasságok átadásában. A jelenlegi iskolafenntartási, tanárképzési és bérezési rendszerben nincs remény komoly változásra  OKA Zöld Könyv

(e) „Minimálbér és segélyek”