Territórium és szabadság összefüggése Svájcban
Download
1 / 23

Territórium és szabadság összefüggése Svájcban - PowerPoint PPT Presentation


  • 74 Views
  • Uploaded on

Territórium és szabadság összefüggése Svájcban.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Territórium és szabadság összefüggése Svájcban' - calder


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

„Meglehetősen keveset tudunk az osztrák, a svájci és a francia Alpok településtörténetéről, hiszen e területek betelepítése a történelem előtti időkbe nyúlik vissza. Azonban mégiscsak érdemes eltöprengnünk azon, miként történhetett, hogy olyan emberek, akik földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, az Alpok legkietlenebb és legjárhatatlanabb völgyeibe húzódtak, ahol eleinte a legjobb esetben is csupán kemény, ínséges és veszélyekkel terhes életvitel volt lehetséges. A legvalószínűbb, hogy ezek az emberek azért vonultak a hegyekbe, mert a vadonban elviselt létet előnyben részesítették az erősebb szomszédnépek fenyegető zsarnokságával szemben. A szabadságot választották - a bizonytalanság, a veszély ellenére. Megtanulták, hogy a szabadságot ki kell harcolni, és hogy akkor is ki kell állni érte, ha a siker esélye elenyészően csekélynek tűnik. Svájcban csak a harc eltökélt hagyománya volt az - akár egy kétségkívül túlerőben lévő ellenféllel szemben, ilyenek voltak előbb a Habsburgok, ilyen volt később a Harmadik Birodalom -, ami a második világháborúban szabadságuk megőrzésére ösztönözte a svájciakat.”

Popper, Karl R: Szabadság és demokrácia. (ford: Báthori Csaba) in: Nagyvilág XLIII. 9-10, 1998, (eredetileg: Die Philoshophie und die Wissenschaften. Simon Moser zum 65. Geburstag. Meisenheim am Glan (Anton Hain) 1967.)


Párhuzamos vidékek: Hollandia és Svájc francia Alpok településtörténetéről, hiszen e területek betelepítése a történelem előtti időkbe nyúlik vissza. Azonban mégiscsak érdemes eltöprengnünk azon, miként történhetett, hogy olyan emberek, akik földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, az Alpok legkietlenebb és legjárhatatlanabb völgyeibe húzódtak, ahol eleinte a legjobb esetben is csupán kemény, ínséges és veszélyekkel terhes életvitel volt lehetséges. A legvalószínűbb, hogy ezek az emberek azért vonultak a hegyekbe, mert a vadonban elviselt létet előnyben részesítették az erősebb szomszédnépek fenyegető zsarnokságával szemben. A szabadságot választották - a bizonytalanság, a veszély ellenére. Megtanulták, hogy a szabadságot ki kell harcolni, és hogy akkor is ki kell állni érte, ha a siker esélye elenyészően csekélynek tűnik. Svájcban csak a harc eltökélt hagyománya volt az - akár egy kétségkívül túlerőben lévő ellenféllel szemben, ilyenek voltak előbb a Habsburgok, ilyen volt később a Harmadik Birodalom -, ami a második világháborúban szabadságuk megőrzésére ösztönözte a svájciakat.”

1. természeti adottságok

nehéz, zord természeti adottságok, a területek védhetősége, megőrzése

nyitottság < > elzártság

2. kulturális kontextus

összetett politikai, kulturális áthatások

integráció < > rezisztencia

3. történelem

mitikus mozzanat: szabadság kivívása

polgári, demokratikus fejlődés a kezdetektől

Habsburg uralom, időbeli párhuzam, 1648 Vesztfáliai béke: függetlenség

egyéni gazdálkodás < > közösségi gazdálkodás

4. társadalmi berendezkedés

demokratikus berendezkedés a kezdetektől

individualitás < > kollektivitás, kommuna

az egésztől a rész felé < > additív (szövetségi) rendszer

alkotmányos monarchia, parlamentáris demokrácia < > közvetlen demokrácia


Párhuzamos vidékek: Hollandia és Svájc francia Alpok településtörténetéről, hiszen e területek betelepítése a történelem előtti időkbe nyúlik vissza. Azonban mégiscsak érdemes eltöprengnünk azon, miként történhetett, hogy olyan emberek, akik földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, az Alpok legkietlenebb és legjárhatatlanabb völgyeibe húzódtak, ahol eleinte a legjobb esetben is csupán kemény, ínséges és veszélyekkel terhes életvitel volt lehetséges. A legvalószínűbb, hogy ezek az emberek azért vonultak a hegyekbe, mert a vadonban elviselt létet előnyben részesítették az erősebb szomszédnépek fenyegető zsarnokságával szemben. A szabadságot választották - a bizonytalanság, a veszély ellenére. Megtanulták, hogy a szabadságot ki kell harcolni, és hogy akkor is ki kell állni érte, ha a siker esélye elenyészően csekélynek tűnik. Svájcban csak a harc eltökélt hagyománya volt az - akár egy kétségkívül túlerőben lévő ellenféllel szemben, ilyenek voltak előbb a Habsburgok, ilyen volt később a Harmadik Birodalom -, ami a második világháborúban szabadságuk megőrzésére ösztönözte a svájciakat.”

5. a táj kultiválása

a tájkultúra az identitás szerves része

mélyföld: mesterséges geometrikus rendszer < > hegyvidék: történelmi határrendszer

alapegység: egyéni földterület (szabad gazdálkodás) < > kommunális terület (közösségi önfenntartás)

6. kulturális identitás

polgári öntudat, demokratikus berendezkedés, reformáció

multikulturális < > interkulturális

kulturális transzfer, integráció, fejlődés, növekedés orientált < > válság kultúra: önfenntartás, hosszú távú gondolkodás, tartósság, értékállóság

7. urbanizáció

modernizációra fogékony kultúra

sűrűség (Hollandia > Svájc)

szuburbanizáció: összefüggő településfolyamok kialakulása

alkalmazkodás, előretervezés < > identitás válság


felületek: szétszabdalt ország francia Alpok településtörténetéről, hiszen e területek betelepítése a történelem előtti időkbe nyúlik vissza. Azonban mégiscsak érdemes eltöprengnünk azon, miként történhetett, hogy olyan emberek, akik földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, az Alpok legkietlenebb és legjárhatatlanabb völgyeibe húzódtak, ahol eleinte a legjobb esetben is csupán kemény, ínséges és veszélyekkel terhes életvitel volt lehetséges. A legvalószínűbb, hogy ezek az emberek azért vonultak a hegyekbe, mert a vadonban elviselt létet előnyben részesítették az erősebb szomszédnépek fenyegető zsarnokságával szemben. A szabadságot választották - a bizonytalanság, a veszély ellenére. Megtanulták, hogy a szabadságot ki kell harcolni, és hogy akkor is ki kell állni érte, ha a siker esélye elenyészően csekélynek tűnik. Svájcban csak a harc eltökélt hagyománya volt az - akár egy kétségkívül túlerőben lévő ellenféllel szemben, ilyenek voltak előbb a Habsburgok, ilyen volt később a Harmadik Birodalom -, ami a második világháborúban szabadságuk megőrzésére ösztönözte a svájciakat.”

állam az államban: léptékváltás alulról felfelé

kommuna / kanton / szövetség

nyelvi határok

francia, német, olasz, rétoromán

város-vidék

protestáns – katolikus

ipari-mezőgazdasági

mittelland-hegyvidék

kommuna, közösség, határok:

„mini univerzum”


konglomerátum, kohézió francia Alpok településtörténetéről, hiszen e területek betelepítése a történelem előtti időkbe nyúlik vissza. Azonban mégiscsak érdemes eltöprengnünk azon, miként történhetett, hogy olyan emberek, akik földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, az Alpok legkietlenebb és legjárhatatlanabb völgyeibe húzódtak, ahol eleinte a legjobb esetben is csupán kemény, ínséges és veszélyekkel terhes életvitel volt lehetséges. A legvalószínűbb, hogy ezek az emberek azért vonultak a hegyekbe, mert a vadonban elviselt létet előnyben részesítették az erősebb szomszédnépek fenyegető zsarnokságával szemben. A szabadságot választották - a bizonytalanság, a veszély ellenére. Megtanulták, hogy a szabadságot ki kell harcolni, és hogy akkor is ki kell állni érte, ha a siker esélye elenyészően csekélynek tűnik. Svájcban csak a harc eltökélt hagyománya volt az - akár egy kétségkívül túlerőben lévő ellenféllel szemben, ilyenek voltak előbb a Habsburgok, ilyen volt később a Harmadik Birodalom -, ami a második világháborúban szabadságuk megőrzésére ösztönözte a svájciakat.”

egyedi identitású cellák kohéziója, konglomerátuma

föderalizmus politikája: a földrajzi különbségek kiegyensúlyozása


határok és cellák francia Alpok településtörténetéről, hiszen e területek betelepítése a történelem előtti időkbe nyúlik vissza. Azonban mégiscsak érdemes eltöprengnünk azon, miként történhetett, hogy olyan emberek, akik földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, az Alpok legkietlenebb és legjárhatatlanabb völgyeibe húzódtak, ahol eleinte a legjobb esetben is csupán kemény, ínséges és veszélyekkel terhes életvitel volt lehetséges. A legvalószínűbb, hogy ezek az emberek azért vonultak a hegyekbe, mert a vadonban elviselt létet előnyben részesítették az erősebb szomszédnépek fenyegető zsarnokságával szemben. A szabadságot választották - a bizonytalanság, a veszély ellenére. Megtanulták, hogy a szabadságot ki kell harcolni, és hogy akkor is ki kell állni érte, ha a siker esélye elenyészően csekélynek tűnik. Svájcban csak a harc eltökélt hagyománya volt az - akár egy kétségkívül túlerőben lévő ellenféllel szemben, ilyenek voltak előbb a Habsburgok, ilyen volt később a Harmadik Birodalom -, ami a második világháborúban szabadságuk megőrzésére ösztönözte a svájciakat.”

tranzit zóna

kereskedelmi és hadi útvonalak zónája


határok és cellák francia Alpok településtörténetéről, hiszen e területek betelepítése a történelem előtti időkbe nyúlik vissza. Azonban mégiscsak érdemes eltöprengnünk azon, miként történhetett, hogy olyan emberek, akik földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, az Alpok legkietlenebb és legjárhatatlanabb völgyeibe húzódtak, ahol eleinte a legjobb esetben is csupán kemény, ínséges és veszélyekkel terhes életvitel volt lehetséges. A legvalószínűbb, hogy ezek az emberek azért vonultak a hegyekbe, mert a vadonban elviselt létet előnyben részesítették az erősebb szomszédnépek fenyegető zsarnokságával szemben. A szabadságot választották - a bizonytalanság, a veszély ellenére. Megtanulták, hogy a szabadságot ki kell harcolni, és hogy akkor is ki kell állni érte, ha a siker esélye elenyészően csekélynek tűnik. Svájcban csak a harc eltökélt hagyománya volt az - akár egy kétségkívül túlerőben lévő ellenféllel szemben, ilyenek voltak előbb a Habsburgok, ilyen volt később a Harmadik Birodalom -, ami a második világháborúban szabadságuk megőrzésére ösztönözte a svájciakat.”

tranzit zóna

kereskedelmi és hadi útvonalak zónája

ütköző zóna

három nagy kulturális térség határain fekszik,

miközben fontos kereskedelmi tranzit zóna.

törés pontok, „lemez tektonika”

(Gallo Francia / Teutonic-Germán / Latin-Itáliai)

Ez a terület sosem volt egységes.

A történelem során a kulturális határok és

a kereskedelmi utak mentén konszolidálódott a formája.


lenyomatok – a római határrendszer francia Alpok településtörténetéről, hiszen e területek betelepítése a történelem előtti időkbe nyúlik vissza. Azonban mégiscsak érdemes eltöprengnünk azon, miként történhetett, hogy olyan emberek, akik földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, az Alpok legkietlenebb és legjárhatatlanabb völgyeibe húzódtak, ahol eleinte a legjobb esetben is csupán kemény, ínséges és veszélyekkel terhes életvitel volt lehetséges. A legvalószínűbb, hogy ezek az emberek azért vonultak a hegyekbe, mert a vadonban elviselt létet előnyben részesítették az erősebb szomszédnépek fenyegető zsarnokságával szemben. A szabadságot választották - a bizonytalanság, a veszély ellenére. Megtanulták, hogy a szabadságot ki kell harcolni, és hogy akkor is ki kell állni érte, ha a siker esélye elenyészően csekélynek tűnik. Svájcban csak a harc eltökélt hagyománya volt az - akár egy kétségkívül túlerőben lévő ellenféllel szemben, ilyenek voltak előbb a Habsburgok, ilyen volt később a Harmadik Birodalom -, ami a második világháborúban szabadságuk megőrzésére ösztönözte a svájciakat.”

római rendszer: kapcsolat külső és belső valamint az eltérő léptékű területegységek között. Ez a geometria megőrződött mind a fizikai mind a szellemi tér lenyomataként.

A rómaiak által megszervezett vidék egy urbánus tájforma volt. Civitas: többrétegű gazdasági rendszer, kiegyensúlyozott politikai és katonai kapcsolat a város és a vidék között.


a germán hatás francia Alpok településtörténetéről, hiszen e területek betelepítése a történelem előtti időkbe nyúlik vissza. Azonban mégiscsak érdemes eltöprengnünk azon, miként történhetett, hogy olyan emberek, akik földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, az Alpok legkietlenebb és legjárhatatlanabb völgyeibe húzódtak, ahol eleinte a legjobb esetben is csupán kemény, ínséges és veszélyekkel terhes életvitel volt lehetséges. A legvalószínűbb, hogy ezek az emberek azért vonultak a hegyekbe, mert a vadonban elviselt létet előnyben részesítették az erősebb szomszédnépek fenyegető zsarnokságával szemben. A szabadságot választották - a bizonytalanság, a veszély ellenére. Megtanulták, hogy a szabadságot ki kell harcolni, és hogy akkor is ki kell állni érte, ha a siker esélye elenyészően csekélynek tűnik. Svájcban csak a harc eltökélt hagyománya volt az - akár egy kétségkívül túlerőben lévő ellenféllel szemben, ilyenek voltak előbb a Habsburgok, ilyen volt később a Harmadik Birodalom -, ami a második világháborúban szabadságuk megőrzésére ösztönözte a svájciakat.”

asszimiláció és átalakulás: burgundiaiak, lombardok, alemannok (germán törzsek)

drasztikus népesség csökkenés, a római rendszer pusztulása

farmok, telepek, falvak: a germán kultúra agrár alapon szerveződött, a neolitikus építészet szintjén; a tájhasználatban az észak európai agrár településmodell és a római territóriumok elvei keverednek.


a római territórium és a középkori tér francia Alpok településtörténetéről, hiszen e területek betelepítése a történelem előtti időkbe nyúlik vissza. Azonban mégiscsak érdemes eltöprengnünk azon, miként történhetett, hogy olyan emberek, akik földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, az Alpok legkietlenebb és legjárhatatlanabb völgyeibe húzódtak, ahol eleinte a legjobb esetben is csupán kemény, ínséges és veszélyekkel terhes életvitel volt lehetséges. A legvalószínűbb, hogy ezek az emberek azért vonultak a hegyekbe, mert a vadonban elviselt létet előnyben részesítették az erősebb szomszédnépek fenyegető zsarnokságával szemben. A szabadságot választották - a bizonytalanság, a veszély ellenére. Megtanulták, hogy a szabadságot ki kell harcolni, és hogy akkor is ki kell állni érte, ha a siker esélye elenyészően csekélynek tűnik. Svájcban csak a harc eltökélt hagyománya volt az - akár egy kétségkívül túlerőben lévő ellenféllel szemben, ilyenek voltak előbb a Habsburgok, ilyen volt később a Harmadik Birodalom -, ami a második világháborúban szabadságuk megőrzésére ösztönözte a svájciakat.”

a római birodalom: területi egységek, formák és határok

a középkori tér: az emberek, helyek, dolgok tere, hálózata volt

izomorfikus térképi ábrázolás


közösségek alakulása francia Alpok településtörténetéről, hiszen e területek betelepítése a történelem előtti időkbe nyúlik vissza. Azonban mégiscsak érdemes eltöprengnünk azon, miként történhetett, hogy olyan emberek, akik földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, az Alpok legkietlenebb és legjárhatatlanabb völgyeibe húzódtak, ahol eleinte a legjobb esetben is csupán kemény, ínséges és veszélyekkel terhes életvitel volt lehetséges. A legvalószínűbb, hogy ezek az emberek azért vonultak a hegyekbe, mert a vadonban elviselt létet előnyben részesítették az erősebb szomszédnépek fenyegető zsarnokságával szemben. A szabadságot választották - a bizonytalanság, a veszély ellenére. Megtanulták, hogy a szabadságot ki kell harcolni, és hogy akkor is ki kell állni érte, ha a siker esélye elenyészően csekélynek tűnik. Svájcban csak a harc eltökélt hagyománya volt az - akár egy kétségkívül túlerőben lévő ellenféllel szemben, ilyenek voltak előbb a Habsburgok, ilyen volt később a Harmadik Birodalom -, ami a második világháborúban szabadságuk megőrzésére ösztönözte a svájciakat.”

territorializáció: a falvak transzformációja kommunákká

a falu újraszervezése a késő középkorban

új politikai rendszer + az agrár kultúra modernizációja

társulások, közösségek, jogok

induló =March, határok kijelölése

háromnyomásos gazdálkodás


közösségek alakulása francia Alpok településtörténetéről, hiszen e területek betelepítése a történelem előtti időkbe nyúlik vissza. Azonban mégiscsak érdemes eltöprengnünk azon, miként történhetett, hogy olyan emberek, akik földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, az Alpok legkietlenebb és legjárhatatlanabb völgyeibe húzódtak, ahol eleinte a legjobb esetben is csupán kemény, ínséges és veszélyekkel terhes életvitel volt lehetséges. A legvalószínűbb, hogy ezek az emberek azért vonultak a hegyekbe, mert a vadonban elviselt létet előnyben részesítették az erősebb szomszédnépek fenyegető zsarnokságával szemben. A szabadságot választották - a bizonytalanság, a veszély ellenére. Megtanulták, hogy a szabadságot ki kell harcolni, és hogy akkor is ki kell állni érte, ha a siker esélye elenyészően csekélynek tűnik. Svájcban csak a harc eltökélt hagyománya volt az - akár egy kétségkívül túlerőben lévő ellenféllel szemben, ilyenek voltak előbb a Habsburgok, ilyen volt később a Harmadik Birodalom -, ami a második világháborúban szabadságuk megőrzésére ösztönözte a svájciakat.”

territorializáció: a falvak transzformációja kommunákká

a változás térbeli következménye:

út melletti épületsor

kőszerkezetek

többszintes

kombinált, vegyes használat.

a falu épített térré vált.


koncentráció, falusiasodás, független közösségek születése

Dreizegeln: háromnyomásos földművelés

Dreizelgen falvak: a tájhasználat rendszere a mai zónák ősformája. Az első időkben a kooperatív területhasználat a jellemző, közösen kialakított szabályrendszer mentén.

Zelgen térkép alapján a mezőgazdaságot közös, összehangolt termelési folyamattá alakították át. A táj használatát a kollektív érdekek és az egyéni jogok mentén szervezték meg.

A „mini univerzum” 3 zónája: farmok és zöldségesek / erdők / közös földek


a szabadság kivívása születése

1291. A három svájci őskanton (Schwyz, Uri, Unterwalden) örök szövetséget kötnek a Habsburg-uralom ellen.

1315. A morgarteni csata. A szövetség győzelmet arat a Habsburgok felett, s ezzel megvédi a Német–római császárságon belüli függetlenségét. (A szabadságharcot örökíti meg Tell Vilmos története.)

1332–53. Luzern, Zürich, Glarus, Zug és Bern kantonok is belépnek a szövetségbe.

1460. A Habsburgok elvesztik utolsó svájci birtokaikat is.

1481–1513. Fribourg, Solothurn, Basel, Schaffhausen és Appenzell is csatlakozik a svájci szövetséghez. (Ebben a formában 1798-ig változatlan marad a szövetség.)

15–16. század Svájc városai a humanizmus és a reformáció jelentős központjai lesznek (Zwingli Zürichben, Kálvin Genfben tevékenykedik).

1648. A vesztfáliai béke. Elismerik Svájc Német–római császárságtól való függetlenségét – nemzetközi szinten.


a „semlegesség” politikája születése

1789. tavasza Francia megszállás. Létrehozzák a Franciaországtól függő Helvét Köztársaságot.

1815. A bécsi kongresszus kinyilvánítja Svájc függetlenségét és „örök semlegességét”. A Svájci alkotmányozó gyűlés új szövetségi szerződést dolgoz ki, amely a 22 kantonnak széles autonómiát ad.

1832. A liberális kantonok szövetségre lépnek egymással alkotmányuk védelmében (Siebener concordat). Szabad vallásgyakorlást, laikus államot, állami iskoláztatást követelnek.

1847. A katolikus kantonok Sonderbund nevű szövetségét a liberális kantonok rövid polgárháborúval felszámolják. A jezsuitákat kiutasítják az országból, megerősítik a központi kormányzatot.

1848. A demokratikus alkotmány megalkotása. Svájc központosított kormányzattal rendelkező szövetségi állammá válik, melyben nagy szerep jut a helyi önkormányzatoknak.

1914–18. Az első világháborúban megőrzi semlegességét.

1919. Versailles-ben a nagyhatalmak elismerik állandó semlegességét. Genfet választják a Népszövetség székhelyéül.

1920. március Svájc – népszavazás után – csatlakozik a Népszövetséghez. Rá nem kötelezőek a közgyűlés által megszavazott katonai szankciók.



a forma konszolidációja születése

a territórium kristályosodása 1536-1798

területi különbségek, háttérzónák:

város – vidék

katolikus – protestáns

midland – hegység

agrár – medernizálódó régiók

területi konfliktusok:

katolikus, protestáns

város, vidék

területi politika Bernben

parasztháború 1653




autonómia és differencia születése

hármas rendszer: földrajzi konfliktus vonalak - politikai demarkációs vonalak


ad