szak rt i ll sfoglal s a hat ster let s h tt rterhel s meghat roz s r l l.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Szakértői állásfoglalás a hatásterület és háttérterhelés meghatározásáról PowerPoint Presentation
Download Presentation
Szakértői állásfoglalás a hatásterület és háttérterhelés meghatározásáról

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 25

Szakértői állásfoglalás a hatásterület és háttérterhelés meghatározásáról - PowerPoint PPT Presentation


  • 132 Views
  • Uploaded on

Szakértői állásfoglalás a hatásterület és háttérterhelés meghatározásáról. MÁRKUS MIKLÓS zaj- és rezgésvédelmi szakértő. MI A HATÁSTERÜLET CÉLJA?. Nem derül ki a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletből… Szakértői célok:

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Szakértői állásfoglalás a hatásterület és háttérterhelés meghatározásáról' - caitir


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
szak rt i ll sfoglal s a hat ster let s h tt rterhel s meghat roz s r l

Szakértőiállásfoglalása hatásterületés háttérterhelésmeghatározásáról

MÁRKUS MIKLÓS

zaj- és rezgésvédelmi szakértő

mi a hat ster let c lja
MI A HATÁSTERÜLET CÉLJA?
    • Nem derül ki a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletből…
  • Szakértői célok:
    • a vizsgálatra kijelölt terület meghatározása (pl. zajtérkép készítésénél)
    • annak körülhatárolása, ahol a zaj hatása kimutatható
    • 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a hatásvizsgálatokról
  • Hatósági célok:
    • 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a hatásvizsgálatokról
    • 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megáll…
    • zajkibocsátási határérték meghatározásának szükségessége (?)
    • KN érték meghatározása
  • Közigazgatási célok:
    • az érintett ügyfelek (automatikus) meghatározása (KET 15.§)
a hat ster let
A HATÁSTERÜLET

5. §

(1) Amennyiben jogszabály hatásterület bemutatását írja elő, a hatásterületet az alábbiakban meghatározott szabályok szerint kell megállapítani.

(2)A környezeti zajforrás hatásterületét a 6. § szerinti méréssel, számítással kell meghatározni

a) – e) különböző eljárásokban,

f)ha a környezetvédelmi hatóság előírja.

(3) A (2) bekezdésben fel nem sorolt esetekben a környezeti zajforrás vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli terület.

a hat ster let4
A HATÁSTERÜLET

(4)A környezetvédelmi hatóság abban az esetben írja elő a hatásterület mérés, illetve számítás szerinti meghatározását, ha a rendelkezésére álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a zajforrás hatásterülete nagyobb, mint a (3) bekezdésben meghatározott, vélelmezett hatásterület.

(5)Ha a (2) bekezdés c) pontjában foglalt eljárást a (2) bekezdés b) pontjában foglalt eljárás előzi meg, akkor a korábbi eljárásban megállapított hatásterületet kell figyelembe venni.

(6)A környezetvédelmi hatóságnak - a tevékenység, illetve létesítmény jellegétől függetlenül - a 6. § szerint mért, számított területet kell hatásterületnek tekinteni, ha ennek nagyságát az eljárás során a kérelmező bemutatja.

megjegyz sek
MEGJEGYZÉSEK
    • nincs definiálva a mérési, számítási eljárás módszere
      • így utólag néha azt mondjuk „hál’ Istennek nincs definiálva”
  • a hatóság előírhatja a hatásterület meghatározását
    • de ha egyszer előírta már azt kell alkalmaznia, hiába derül ki, hogy jóval kisebb, mint a vélelmezett 100 méteres hatásterület
    • a vélelmezett 100 méter egyébként maradvány az MSZ 13-111:1985 szabványból
  • a környezetvédelmi felügyelőséggel kapcsolatos tapasztalat:
    • olyan esetben is kérik a hatásterület meghatározását, amikor a rendelet szerint nem kellene (nem lesz nagyobb, mint a vélelmezett 100 méter)
    • ha azonban kiderül, hogy ennek eredményeként a hatásterületen nincs védendő létesítmény, inkább elfelejtenék a meghatározottakat
    • nagyon erős motivációs tényező a felügyelőség részéről a zajkibocsátási határérték megállapításával kapcsolatos eljárás díja
a hat ster let meghat roz sa
A HATÁSTERÜLET MEGHATÁROZÁSA

6. §

(1) A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés:

a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték,

b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB,

c)egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték,

a hat ster let meghat roz sa7
A HATÁSTERÜLET MEGHATÁROZÁSA

d) zajtól nem védendő környezetben - gazdasági területek kivételével - egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel,

e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00-22:00) 55 dB, éjjel (6:00-22:00) 45 dB.

a meghat roz s m dszere
A MEGHATÁROZÁS MÓDSZERE
    • Mérés
      • zajforrás környezeti zajterhelésének mérése
      • mérési bizonytalanság becslése
      • környezeti alapzaj vizsgálata
      • azonos „típusú” (azonos megítélés alá tartozó) zajforrások vizsgálata
      • háttérterhelés mérése
      • a hatásterület meghatározása méréssel a helyszínen
  • Számítás
    • vizsgált létesítmény forráselemezése
    • egyedi zajforrások hangteljesítményszintjének meghatározása
    • geodéziai alapmodell és háromdimenziós digitális alaptérkép készítése
    • terjedési modell készítése és zajtérkép készítése
    • háttérterhelés meghatározása a fenti folyamattal a többi zajforrásra is
    • isophon görbék alapján a hatásterület meghatározása
alapzaj
ALAPZAJ

„Olyan, a mérést zavaró zaj, melyet a mérés helyén, a mérési idő alatt nem a vizsgált zajforrás okoz, és zavaró hatása mérés-technikailag nem kiküszöbölhető.„

(MSZ 18150-1:1998 szabvány )

  • alapvetően méréstechnikai fogalom
  • alkalmazásának célja, hogy a mérési idő alatt a vizsgálatot zavaró körülmények ne befolyásolják a vizsgálati eredményt
  • vagyis akkor „érdemes” a zajforrás terhelését mérni, amikor az alapzaj alacsony
  • a mérési időtartamban van értelmezve
  • meghatározása az MSZ 18150-1:1998 szabvány 4.1.8. pontja szerint
h tt rterhel s
HÁTTÉRTERHELÉS

„A környezeti zajforrás hatásterületén a vizsgált forrás működése nélkül, de a forrás típusának megfelelő zajterhelés”

(284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet)

  • és ha nincs a forrás „típusának” megfelelő zajterhelés?
  • a tyúk, vagy a tojás esete:
    • a hatásterületen értelmezzük, de előbb meg kell határozni a háttérterhelést a hatásterület meghatározásához
    • melyikkel kezdjük, a hatásterület meghatározásával, vagy a háttérterhelés meghatározásával?
    • ez egy logikai paradoxon
  • meghatározására vonatkozóan nem ír elő semmit a rendelet…
h tt rterhel s11
HÁTTÉRTERHELÉS

„A környezeti zajforrás terhelési területén, a forrás működése nélkül, de a terhelési követelmény tekintetében vele azonos megítélés alá tartozó forrásoktól származó zajterhelés.”

( MSZ 18150-1:1998 szabvány )

  • nem méréstechnikai fogalom
  • a környezetben jelen levő összes zajterhelés része
  • zajterhelés, vagyis környezetterhelési tényező
  • azt mondja meg, hogy a vizsgált zajforrástól származó zajon kívüli összes többi zaj a vonatkoztatási időben mekkora zajterhelést okoz
  • meghatározása az MSZ 18150-1:1998 szabvány 6. pontja szerint
megjegyz sek12
MEGJEGYZÉSEK
  • a mérési és számítási eljárással kapcsolatos kérdések:
    • a számítási eljárásnál az alapzajt hogy lehet figyelembe venni?
    • a mérési eljárás milyen raszterpontossággal történjen?
    • összeköthetők-e a mérési eljárás során felvett pontok isophon görbékkel?
  • a mérési eljárás egyáltalán nem kivitelezhető
    • ha magas a háttérterhelés
    • ha nem leállítható a vizsgált vagy a többi (azonos típusú) zajforrás
    • stb.
    • a háttérterhelés meghatározása bizonytalan
  • a háttérterhelés bármikor megváltozhat:
    • a környezeti/meteorológiai körülmények hatására
    • a meglevő zajforrások üzemállapotának megváltozása következtében
    • a zajforrások számának megváltozása eredményeként
a k lts gt nyez
A KÖLTSÉGTÉNYEZŐ
    • egyszerű vállalkozó (asztalos, lakatos, kisiparos, stb.) számára egy apró változás miatt is akár közel félmillió forintos költségek jelenhetnek meg
  • a zajtérkép készítés a geodéziai felmérések és a zajforrás elemzés költségei miatt igen drága mulatság, a költségek az egymillió forintot is meghaladhatják
  • több üzemi zajforrás együttes hatása esetén több hatásterület meghatározás szükséges, gyakorlatilag minden zajforrásra külön-külön, ennek költségei a csillagos égig érhetnek...
  • egy vonalas közlekedési létesítmény hatásterület meghatározásánál foglalkozni kell a többi közlekedési létesítmény hatásával is (mérés, forgalomszámlálás, modellezés), így a határ ugyancsak a csillagos ég...
probl m k k rd sek
PROBLÉMÁK/KÉRDÉSEK
    • zajkibocsátási kérelem: kinek a feladata a „többi” zajforrás hatásterületének meghatározása?
      • egy ipari park esetén ezek száma igen magas lehet
      • a zajkibocsátási határérték megállapításának a költségei tetemesek
      • (alapvetően a szakértő feladata ezek meghatározása)
  • változik a hatásterület: kinek a feladata a megváltozott hatásterület felmérése?
    • bővül az azonos „típusú” zajforrások száma
    • megváltozik az üzem üzemállapota
    • megváltozik a környező zajforrások üzemállapota
    • változik az övezeti besorolás, szabályozási terv, településszerkezeti terv
probl m k k rd sek15
PROBLÉMÁK/KÉRDÉSEK
    • zajkibocsátási kérelem: a zajforrás hatásterületén elhelyezkedő épületek és területek adatai (hrsz, cím, besorolás, stb.)?
      • egy nagyobb létesítmény (pl. versenypálya) esetén a hatásterület akár több négyzetkilométer is lehet
      • a védendő létesítmények száma a több ezret is elérheti, mivel ilyen esetekben a rendelet szerinti hatásterület egész falvakat foglal magába
  • hatásterület zajtól nem védendő környezetben: üdülőterületre megállapított zajterhelési határérték?
    • zajtól nem védendő környezetben mi a célja a hatásterületnek?
    • miért szigorúbb az előírás, mint a zajtól védendő környezetben?
    • amint változik a területi besorolás, változik a hatásterület is?
konkl zi
KONKLÚZIÓ
  • a zajkibocsátási határérték megállapítását nem lehet a hatásterületek megállapítására alapozni
    • a hatásterület nem határozható meg olyan biztonsággal, hogy az alapján szabályozható legyen egy létesítmény zajkibocsátása
    • a hatásterület több tényező függvényében folyamatosan változhat (akár naponta is, vagy időszakosan)
  • több kibocsátó esetén:
    • a hatásterületek átfedéséből nem következik a zajterhelési határérték túllépése együttes működéskor
    • azonban átfedésben nem lévő hatásterületek esetén is előállhat az előírt zajkibocsátási (!) határérték túllépése együttes működéskor
    • háromnál több kibocsátó esetén a zajkibocsátási határérték teljesülése nem biztosítja a zajterhelési határérték betartását
    • valamely kibocsátó hatásterületének megváltozása befolyásolja az átfedést, és ezzel a másik kibocsátó határértékét is módosítani kell
javaslatok felvet sek
JAVASLATOK/FELVETÉSEK
    • az előadás elején felsorolt szakértői, hatósági, közigazgatási célok más-más megközelítést igényelnek
      • a szakértői szemlélet alapvetően a zajterhelés vizsgálatán alapul
      • a megítélési pontokon történő vizsgálat nem igényel területi szemléletet
      • a költségtényező jóval kisebb egy ilyen eljárás esetén
  • a hatásterület határát esetleg a zajterhelési határértékhez (és nem a háttérterheléshez) viszonyítva lehet rögzíteni
    • a zajterhelési határérték kevésbé változik (területi besorolás függvénye)
    • a hatóság számára a hatásterület meghatározás egyszerűbb feladat
    • a költségtényező jóval kisebb egy ilyen eljárás esetén
javaslatok felvet sek23
JAVASLATOK/FELVETÉSEK
  • a kérelmek elbírálása olyan bürokratikus teherrel jár, mely nagy energiát von el a valós problémáktól
    • korlátozni lehetne a zajkibocsátási határérték előírását
    • több zajkibocsátó együttesen zajterhelési határérték túllépést okoz
    • a védendő terület nagy távolsága miatt a megítélés bizonytalan
    • indokolt a kibocsátóhoz közelebbi ponton a zajkibocsátási határérték
  • szórakozóhelyek és építkezések zaja nem ítélhető meg a jelenlegi szabályozás szerint
    • a zajforrás jellege eltérő az általános üzemi zajforrásoktól
    • a mérés nem reprodukálható
    • az igazságérzet jobban tolerálja az értékteremtő tevékenység zajhatását
    • a kapcsolódó környezetszennyezés nem elkülöníthető pszichikai hatás
    • mire intézkedés történne, az eljárás okafogyottá válik
javaslatok felvet sek24
JAVASLATOK/FELVETÉSEK
  • a Környezetvédelmi Törvény szemlélete nem került át teljes mértékben a Korm. rendeletbe, miszerint:
    • a környezetvédelem legfontosabb célja „a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása”
    • a Kvt. értelmezésében a környezetkárosodás: „a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás…”
    • e kedvezőtlen változás megítélése független a környezetterhelésre vonatkozó határértékektől, az irányadó minden esetben a környezet eredeti állapota, melynek értelmezése: „a környezetkárosodás bekövetkezésének időpontjában a környezetnek vagy valamely elemének és az általa nyújtott szolgáltatásoknak a rendelkezésre álló legjobb információ alapján meghatározható állapota, mely akkor állt volna fenn, ha a károsodás nem következik be”
k sz n m a figyelmet
Köszönöm a figyelmet!

Márkus Miklós

markusmiklos@fonor.hu