120 likes | 237 Views
TEMPLÁRIUS ALAPÍTVÁNY. Civil adózási tudnivalók. Kérheti-e a kedvezményezett a javára rendelkező magánszemélyek megnevezését?.
E N D
TEMPLÁRIUS ALAPÍTVÁNY Civil adózási tudnivalók
Kérheti-e a kedvezményezett a javára rendelkező magánszemélyek megnevezését? • A társadalmi szervezeteket, alapítványokat az adóhatóság a beérkezett rendelkező nyilatkozatok alapján legkésőbb szeptember 1-ig értesíti arról, hogy javára magánszemélyek rendelkeztek. Az értesítéstől számított 30 napon belül a törvényi feltételek meglétét igazoló dokumentumok csatolása mellett lehet a pénzösszeg átutalását kérni. Az összeg elfogadása nem kötelező, ezért a kedvezményezettnek jogában áll azt visszautasítani. Az adó hatóság a határidőben benyújtott kérelmek alapján - a törvényi feltételek megléte esetén -legkésőbb november 30-ig a magánszemélyek által rendelt összeget a kedvezményezettnek, az esetlegesen fennálló köztartozások levonása után utalja át, • Mivel a magánszemélyek rendelkező nyilatkozata adó titoknak minősül, azt az adóhatóság még kérelemre sem közli a kedvezményezettel. Az "adományozók" kilétéről csak maguktól az adományozóktól szerezhet tudomást az adott szervezet.
Hogyan lehet rendelkezni a személyi jövedelemadó 1 százalékáról? • az adóbevalláshoz csatolva beküldeni - munkáltatói elszámolás esetén a munkáltatónak április 25-ig átadni, • adóhatósági adó megállapítás esetén a nyilatkozathoz csatolva február 15-ig beadni, • a kedvezményezett adószámát, illetve technikai számát tartalmazza (esetleg a kedvezményezett megnevezése is rajta lehet), azon csak egy kedvezményezett javára és teljes egészében történt rendelkezés, két beküldött rendelkező nyilatkozat esetén a nyilatkozatok külön-külön a két kedvezményezetti körbe tartozókat érintik: • például az egyik egy alapítvány, • a másik valamely egyházat jelöl meg kedvezményezettként.
Hogyan lehet a személyi jövedelemadó 1 százalékából részesülni ? • A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 45. § szerint, az 1996. évi CXXVI. törvényben meghatározott módon és feltételekkel minden adófizetőnek minden évben lehetősége van arra, hogy az összevont adóalapjának a kedvezmények levonása után ténylegesen megfizetett adójából 1-1 %-ot az általa meghatározott egy-egy kedvezményezett javára jutasson. Ez nem kötelező, de aki élni kíván ezzel a lehetőséggel, akkor erről rendelkező nyilatkozatot kell adnia, mégpedig külön-külön a két ,,1 %"- ról, vagy csak az egyikről, • Aki adóbevallást ad be, a rendelkező nyilatkozat-nyomtatványokat (2 db-ot) a bevallási nyomtatványcsomagban találja meg. Amennyiben az adóját a munkáltatója állapítja meg, vagy adóját az adóhatóság állapítja meg, az APEH ügyfélszolgálatain kérhet rendelkező nyilatkozat-űrlapot. Az is megfelelő, ha ugyanolyan méretű lapon jelöli meg a kedvezményezett adószámát vagy technikai számát és nevét (az utóbbi nem kötelező), • Kedvezményezettet két csoportból lehet választani, de mindegyikből csak egyet-egyet, azaz sem az egyik, sem a másik ,,1 %" nem osztható meg, de nem is vonható össze. Ha valamelyik csoportból nem választ az adózó kedvezményezettet, akkor csak egy rendelkező nyilatkozatot adjon be mert az "egyik 1 %" nem irányítható át a másik csoportban lévő kedvezményezettek javára. Az azonos körből választott két kedvezményezett javára tett rendelkező nyilatkozat mindegyike érvénytelen.
Kik lehetnek kedvezményezettek? • A kedvezményezettek egyik csoportjába társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, színházak, múzeumok és más közintézmények tartoznak, • Az adóhivatalnak nincs listája a több ezer, e csoportba tartozó kedvezményezettről, ezért ebből a csoportból az érintettek hirdetéssei, vagy általuk megküldött felkérés alapján lehet választani, • Társadalmi szervezetek, alapítványok: az 1989. évi II. törvény szerinti társadalmi szervezetek (kivéve ebből a pártokat, továbbá a munkaadói és a munkáltatói érdekképviseleteket), az alapítványok, ha bírósági nyilvántartásba vételük a magánszemélyek rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel már megtörtént feltéve, hogy alapszabályuk, alapító okiratuk szerinti közhasznú tevékenységét a rendelkezo nyilatkozat( ok) évét megelőző év első napjától megszakítás nélkül ténylegesen folytatja, eleget téve a rá vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek; • Kiemelkedően közhasznú alapítványok, társadalmi szervezetek, közalapítványok, melyeket a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvell kiemelkedő közhasznú szervezetként, illetve közalapítványként nyilvántartásba vett, feltéve, hogy az alapszabálya, illetőleg az alapító okirata szerint a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik: • . szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, • . tudományos tevékenység, kutatás, • . nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, • . kulturális tevékenység, • . kulturális örökség megóvása, • . műemlékvédelem, • . természetvédelem, állatvédelem, • . környezetvédelem, • . gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúság érdekképviselet, • . hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
Közzétételi kötelezettség • A közhasznúság két fokozata lehetséges: a közhasznú és a kiemelten közhasznú, • Az APEH a támogatásban részesült kedvezményezettek listáját internetes honlapján a nyilatkozat évének december 31-ét követően teszi közzé. A kedvezményezett (kivéve az egyházakat) javára juttatott összeg cél szerint felhasználásáról, vagy esetleges tartalékolásáról a nyilvánosság előtt kell számot adnia. Ez irányú kötelezettségének az átutalást követő év október 31-ig sajtóközlemény útján kell eleget tennie. A közzététel igazolásaként a közlemény egy eredeti példányát az elévülési idővégéig meg kell őriznie.
A közhasznú szervezeteket megillető kedvezmények • Ha a támogatott szervezetek között közhasznú és kiemelten közhasznú is megtalálható, akkor a csökkentés mértéke együttesen nem haladhatja meg az adózás előtti eredmény 25 százalékát. • A társasági adóról és az osztalék adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti mértékben és feltételek szerint a közhasznú szervezetet- a létesítő okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után társasági adómentesség, • vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, - helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény, illetve • illeték kedvezmény illeti meg! • A nem magánszemély támogatás gyanánt nemcsak pénzbeli, hanem természetbeni adományt is adhat.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 41. §- a alapján a magánszemélynél az összevont adó alapot csökkenti - a másolat megőrzése mellett kiadott igazolás alapján - a közcélú adomány kedvezménye. • A közcélú adomány: a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott tevékenységet, tevékenységeket folytató közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének céljára, egyház számára, közérdekű kötelezettség vállalás céljára az adóévben befizetett pénzösszeg! • A közcélú adomány kedvezménye a befizetett összeg 30 százaléka, legfeljebb azonban a) kiemelkedően közhasznú szervezet(ek) esetében összesen 100 ezer forint, • b) a közhasznú szervezet(ek), az egyház(ak), illetőleg a közérdekű kötelezettség vállalás(ok) esetében összesen 50 ezer forint, • A tartós adományozás külön kedvezménye az előbbi feltételekkel és megadott korlátokig az adó évben befizetett összeg további 5 százaléka.
Duplán fontos a civileknek felajánlott 1% • A magánszemélyek jövedelemadójaként befizetett összeg 1 %-áról az adózó önállóan rendelkezhet, azaz az általa választott nonprofit szervezet számára felajánlhatja. (1996 évi CXXVI. törvény). Ez a törvény teremt lehetőséget arra, hogy az adófizető állampolgár közvetlenül is beleszólhasson a központosított javak újra elosztásába, vagyis maga dönthessen befizetett adójának 1 %-nyi felhasználásáról, • "Sajátos hungarikum az a törvény, amely lehetőséget teremtett adónk 1 + 1 százalékának felajánlására a hazai közhasznú civil szervezetek, ill. valamely bejegyzett egyház javára. Hazánk példája nyomán hasonló törvényt fogadtak el Litvániában, Romániában, Lengyelországban és Szlovákiában, • A jogszabály nyomán a figyelem központjába kerülhetnek az igen kicsi büdzséből gazdálkodó civil szervezetek, és az adófizető a felajánlás segítségével beleszólhat adóforintjai egy részének mozgásába. Annak ellenére, hogy az adakozónak nem kell külön a "zsebébe nyúlnia", hogy segíthessen, az adófizetőknek még a 40 százaléka sem él törvény adta lehetőségével.„ (ORIGÓ)
Sokan azt gondolják, hogy 1 százalékokból származó támogatás elhanyagolható segítség, de ez nem így van: az APEH adatai alapján 2003-ban egy nyilatkozat átlagosan 4500 forintról rendelkezett, egy szervezetre átlagosan 279 650 forintra jutott! • Duplán fontos a civileknek felajánlott 1%. Az állam a Nemzeti Civil AIapprogramon (NCA) keresztül ugyanakkora összeggel támogatja a civil szervezeteket, mint amekkora támogatáshoz az előző évre vonatkozó személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásából jutnak az adott évben. A Nemzeti Civil Alapprogramba nem az adózók által fel nem ajánlott "maradék" 1 % kerül, hanem az adózók által a szervezeteknek közvetlenül felajánlott 1 %-okkal megegyező összeg. • Ezt a 2003. évi L. törvény szabályozza.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Köszönettel: Fr. Sármai Endre Zebegény Dózsa György u. 100. 2627
TEMPLÁRIUS ALAPÍTVÁNY___________________________________________________________TEMPLOMOS LOVAGREND KRISZTUS SZEGÉNY LOVAGAJAI RENDJÉNEK ALAPÍTVÁNYA „NE NEKÜNK URAM,NE NEKÜNK, A TE NEVEDNEK SZEREZZ DICSŐSÉGET!”