1 / 15

Szociobiológia

Szociobiológia. A társas viselkedés biológiája. A szociobiológia eredete, populációgenetika. A 20. század közepére a kulturális relativizmus válik az elsődleges nézetté az antropológiában. A hierarchizáló elméletek kiszorulnak, részben a nácizmus rémtettei miatt diszkreditálják ezeket.

cachez
Download Presentation

Szociobiológia

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szociobiológia A társas viselkedés biológiája

  2. A szociobiológia eredete, populációgenetika • A 20. század közepére a kulturális relativizmus válik az elsődleges nézetté az antropológiában. A hierarchizáló elméletek kiszorulnak, részben a nácizmus rémtettei miatt diszkreditálják ezeket. • Eközben a biológián belül, a 20. sz. elején megszületik a biológia új szintézise • August Weismann 1890 – csíra-test határvonal, a szerzett tulajdonságok nem örökölhetek • Gregor Mendel 1866/1902 – modern örökléselmélet • Mendel genetikája & a szelekciós elv kombinálása vezet a modern populációgenetikához. Ez alapozza meg az ún. neodarwini szintézist a biológiában.

  3. Szociobiológia eredete • Hardy-Weinberg, ideális mendeli populációk • Egyedek száma kellően nagy • Véletlenszerűen párosodnak • Nem történik mutáció • Génáramlás nem valósulhat meg • Az egyedeknek egyenlő esélyük an átadni génjeiket. • p + q = 1 • (két génallél előfordulási valsége együttesen) • (az aktuálisgyakoriság alapján a teljes populációban) • p2 AA + 2pq Aa + q2 aa • (következő generáció allélgyakoriságainak számítása ideális populációban) • Ebből kiszámolható pl. ha egy populációban 1000-ből 131 egyed recesszív homozigóta (aa), akkor a fentiek alapján az „a” allél q előfordulási valószínűsége 0,362.

  4. Szociobiológia eredete • Mimikri, ipari melanizmus – Kettlewell kutatásai a nyírfakúszó lepkékről: • A fehér szín recesszív tulajdonság, az 1700 években uralkodó változat volt Angliában. (régi megfigyelés) • A sötét szín domináns tulajdonság, az 1800-as évek közepére vált uralkodóvá, az ipari körzetekben. (régi megfigyelés) • A lepkékre vadászó madarak szelektálták a változatok a domináns háttérszíneknek megfelelően. Az iparilag szennyezett vidékeken a nyírfák felszíne sötét színűre váltott. A sötét szín alkalmassága megnőtt. (1910-es kísérletek alapján bizonyította Kettlewell)

  5. Szociobiológia eredete • Fitness: az egyes genotípusok, tulajdonságok részvételének átlagos esélye a következő generációban. • A fitness (w) 0 és 1 közötti érték • Az adott genotípus, tulajdonság fitneszével kell módosítani a mendeli populációkra vonatkozó számításokat, ha szelekciós nyomások hatnak egy populációra. Van: • szelekció recesszív tulajdonságra (nyírfakúszó) • szelekció domináns tulajdonságra (nyírfakúszó) • szelekció heterozigóta tulajdonságra (sarlósejtes vérszegénység) • Szelekció a homozigóta tulajdonságokra (AB vércsoport ellen)

  6. Szociobiológia előzmények • A faj nem létező kategória, nincs esszenciája, csak egyedek vannak. A fajnév csak hasznos rövidítés. (Darwin 1859) • A faj, a változat, és minden más egység önkényes kat. • A faj potenciálisan szaporodóképes egyedek összessége, ami populációkra oszlik (Ernst Mayr 1942) • A populációk izoláltak földrajzilag, táplálkozási okokból, vagy párválasztási stratégiáik miatt. • Az izolációban a szelekció és a sodródás alakítja át a populációkat. • A szigetek élővilágának tanulmányozása vetett erős fényt az alapítóhatásra. A kis populációk és a sodródás jelentőségére az új fajok létrejöttében. • De: a fogalom csak ivaros szaporodás mellett működik és nem működik az ún körfajokra. Vagyis továbbra is csak hasznos fikcióként kezelhető.

  7. Szociobiológia eredete • Evolúciónak az új szintézisben a populációk genetikai összetételében bekövetkező változást nevezik. Ennekvan alkalmazkodási és nem alkalmazkodási formája is. • Alkalmazkodási: • a szárnyak elvesztése szigeti rovaroknál • az Ausztráliába betelepített nyulak alkalmazkodása az irtásukra használt vírussal szemben, vagy a vírusok alkalmazkodása a túlzott siker ellenében. • Nem alkalmazkodási: • Genetikai sodródás, vagy alapító hatás – egy kicsi populációban bekövetkező mintavételezési hiba. (indiánoknál nincs B vércsoport) • Génáramlás, esetleges keveredés populációk között.

  8. Szociobiológia • A modern populációgenetikára épülő ún. szociobiológia irányzat 2 alapszerzője E. O. Wilson és W. D. Hamilton • „The extension of population biology and evolutionary theory to social organization” (Wilson) • Rengeteg kritikát kap az irányzat, mivel az emberi szociális viselkedés magyarázatára is törekszik. • a Boastól eredeztethető kulturális antropológiai tradíció képviselői tiltakoznak a legerősebben, • de politikailag és etikailag is vitatott irányzat. • Eredetileg a szociális rovarok viselkedésének leírása volt Hamilton célkitűzése. • A hártyásszárnyú államalkotó rovarok, a méhek és hangyák vizsgálata • Már Darwin korában felmerül a méhek esete, mint az önzésre alapuló evolúciós modell ellenpéldája.

  9. Szociobiológia és altruizmus • A legnagyobb gondot Darwin és darwinisták számára az önzetlen viselkedés magyarázata okozta. • Szülő-utód kapcsolatban, rokonokkal, ismeretlenekkel szemben. • Hogyan maradhat fent, ha rontja az egyed túlélési esélyeit? • A populációgenetika egyik megfogalmazása az ún. önző gén elmélet adja az első megoldást. • A gének relatíven „örökkévalóak”, az egyedek hozzájuk képest kontingensek, efemer, átmeneti jelenségek. • A leszármazási folyamatban valójában a gének replikációja zajlik és nem az egyedeké. • Richard Dawkins: az egyedek a gének „túlélőgépei” • Ha ezt elfogadjuk, akkor a géneknek szaporodási érdekei alapján is modellezhető az evolúciós folyamat.

  10. Szociobiológia és altruizmus • A szociobiológia az egyedek viselkedését a genetikai érdekek alapján magyarázza. • Ami az elmélet kapcsán érdemben vitathatónak tűnik, az az, hogy milyen szoros a viszony a gének és a viselkedés között? • A hártyásszárnyú államalkotó rovarok esete: • Haplodiloidia – a hímek szűznemzéssel jönnek létre a nőstényektől, egy sor kromoszómával. • Diploidia – a nőstények az anyától és az apától származnak, rekombinációval jönnek létre, két sor kromoszómával. • A királynők 1 hímmel párosodnak 1 alkalommal. Az utódok ezért 50%-ban garantáltan azonosak genetikailag apai oldalról, ehhez jön még 25% az anyától. A rokonsági fok 75% tehát. • Így jobban megéri egymást segíteni a bolyban, mint utódot létrehozni, ott a várható rokonsági fok csak 50% lenne!

  11. Szociobiológia és altruizmus • A fenti elképzelés jól magyarázza a társas rovarok szokásainak nagy részét. • A nőstények (dolgozók) elsősorban egymással és a nő utódokkal önzetlenek. • A hímekkel csak kevésbé, szűkös időszakban hagyják meghalni, vagy éppen megölik, megeszik őket. • A fajtársak felismerésben is nagy szerepe van a rokonságnak. • Ez szag, feromonok alapján történik. • Annak esélye, hogy egy egyedet beengednek-e a bolyba egyenesen arányos a rokonsági fokkal. • Az önzetlenség szempontjából nagyon fontos a rokonok diszkriminációja!

  12. Szociobiológia és ember • További példák: • Oroszlánciklus. Az oroszlánok kisebb csapatokban élnek, ahol külön-külön a nőstények is közeli rokonok és a hímek is közeli rokonok (legfeljebb unokatestvérek). A hímek legénycsapatokban vándorolnak és megpróbálják más hímcsapatok nőstényeit megszerezni. Egy csapat hím átlagosan 5 évig tud megtartani egy csapat nőstényt. • Mind a hímek, mind a nőstények önzetlenek egymással. A nők segítenek egymásnak a gyereknevelésben a hímek nem versenyeznek a csapaton belül a párzás jogáért. • Viszont mikor a hímek megszereznek egy csapat nőstényt, akkor megölik a már ott élő kölyköket. Ezek más hímektől származnak és felnevelésük rontaná az ő genetikai esélyeiket! • Önzetlenség, Hamilton egyenlőtlensége alapján: • B * r (*p, *pp) > C • B = az önzetlen viselkedés haszna a megsegített számára • C = az önzetlen viselkedés költsége a segítő számára • r = a rokonság foka (pl. 0,5) • p = további tényező lehet a valódi rokonság valószínűsége (félrelépések esélye) • PP = a megsegített életkilátásai, további szaporodási esélyei

  13. Szociobiológia és ember • Példák az ember estében a Hamilton egyenlőtlenség működésére: • Ifaluk törzseknél megfigyelték, hogy rokoni támogatás esetén több gyerek nevelhető (Mikronézia) • Ha a legidősebb gyerek lány és segít a testvérei nevelésében, az pl. jelentősen javítja a szülők reproduktív kilátásait. • Az ipari világban: • Komoly bajban az emberek először a rokonokhoz fordulnak segítségért, mind1 mennyire ritkás a kapcsolat. • Segítés mértéke itt is a rokonsági koefficienssel korrelál. • A rokoni segítésnél mi sem várunk el viszonzást. • Mi is inkább támogatjuk a fiatalokat mint az időseket. • A támogatási hajlandóság nemi anomáliáit jól magyarázza a rokonsági fok és a paternalitás esélye együtt. • Szociológiai felmérések alapján azt látjuk, hogy az anyai ági nagyszülőktől mindig erősebb a támogatás az unokák felé , mint az apai ágról • Ugyanakkor apai ágról erősebb az ellenőrzés a meny szexuális kilengései felé, mint apai ágról a vej irányába.

  14. Szociobiológia és ember • Reciprok, vagy kölcsönös altruizmus is megfigyelhető már az állatvilágban is: • Rőt vérszopó denevér (Desmodus rotundus) • A sikertelen vadászokat ellátják vérrel a többiek, de nem csak a rokonokat. • Megfigyelések szerint a kölcsön visszajár, a kölcsönző hamarosan visszakapja a szivességet és mindig attól, akitől kapta. • A kölcsönös altruizmus előfeltétele az egyedek megfelelő individuálása. Ha nem ismerjük fel a kölcsönkérőt, nem tudjuk elkerüléssel büntetni a csalókat.

  15. Szociobiológia és ember • Cserekapcsolat és kérkedés embereknél: • Ache indiánoknál (Paraguay) a törzsön belül táplálékelosztás van a megszerzett hús tekintetében. Mindenki kb. ugyanannyit kap a zsákmányból arányosan. • Úgy tűnik, ez remek életbiztosítás, mert az emberek itt mindig segítenek egymásnak, ha éppen valaki nem tud pl. vadászni. • Az eredményes vadászat amúgy is ritka, ha nem lenne megosztás, mindenki nagyon ritkán jutna húshoz. • A jobb vadász viszont itt sokat veszít az üzleten, mert sokkal többet oszt el és antropológusok kimutatták, hogy a kölcsönösséget nem az átadott hús mennyisége szabályozza. Az emberek azt tartják fontosnak az önzetlenség szempontjából, hogy az adakozó arányosan mennyit ad át a sajátjából, legyen az akármilyen kevés. • Hogy hol kompenzálják a jobb vadászokat? Bár a törzs monogám családokban él a közismerten jó vadász félrelépéseit mások feleségeivel a társadalom hivatalosan is tolerálja. • A viszonzások rendszeréből az állatvilágban az ember profitálja a legtöbbet.

More Related