zalaegerszeg 2014 02 25 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Zalaegerszeg 2014-02-25 PowerPoint Presentation
Download Presentation
Zalaegerszeg 2014-02-25

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 20

Zalaegerszeg 2014-02-25 - PowerPoint PPT Presentation


  • 75 Views
  • Uploaded on

Zalaegerszeg 2014-02-25. Kerékgyártó László A hátrányos helyzetű célcsoportok főbb jellemzői, felzárkóztatásuk elemei. A hátrányos helyzetű fiatalok jellemzői. A célcsoporthoz tartozó fiatalok jellemzéséhez célszerű egy átfogó szakiskolai felmérés tapasztalataira támaszkodni.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Zalaegerszeg 2014-02-25' - bunny


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
zalaegerszeg 2014 02 25

Zalaegerszeg 2014-02-25

Kerékgyártó László

A hátrányos helyzetű célcsoportok főbb jellemzői, felzárkóztatásuk elemei

a h tr nyos helyzet fiatalok jellemz i
A hátrányos helyzetű fiatalok jellemzői

A célcsoporthoz tartozó fiatalok jellemzéséhez célszerű egy átfogó szakiskolai felmérés tapasztalataira támaszkodni.

E vizsgálat során a tanulásban sikertelen fiatalokról gyűjtöttünk információkat, sor került erről szakiskolai pedagógusok megkérdezésére, de a kutatás kiterjedt a tanulók saját magukról és körülményeikről alkotott véleményének interjúk keretében történő összegyűjtésére és feldolgozására is.

a pedag gusok v lem nye meg llap t sai
A pedagógusok véleménye, megállapításai

A tanulók néhány domináns tulajdonsága

  • „Vannak olyan osztályok, ahol már nem lehet tanítani. A tanulók egy része, a hangadók, elsősorban azzal vannak elfoglalva, hogy hogyan bosszanthatják a tanáraikat.” (Pest megyei matematikatanár)
  • „Úgy viselkednek, ahogy a televízióban látják. Nem is tudják, hogy ezzel sok felnőttet megbotránkoztatnak.” (budapesti nevelőtanár)
  • „A nemzet napszámosaiból az iskola bohócai lettünk.” (igazgató-helyettes)
  • „6-7 főből egy ha köszön” (baranyai nyugdíj előtt álló földrajztanárnő)
a pedag gusok v lem nye meg llap t sai1
A pedagógusok véleménye, megállapításai
  • Jellegzetes magatartásformák:
  • az órák zavarása beszélgetéssel, jópofáskodással, az ülőhely engedély nélküli elhagyásával,
  • durva, trágár kifejezések használata, sok esetben rutinszerűen,
  • az önfegyelem hiánya, ötletszerű beleszólás mindenbe, kéretlen véleménynyilvánítás,
  • a felnőttekkel szembeni tisztelet hiánya iskolában és iskolán kívül,
  • ha a tanár közvetlenebbül elbeszélget velük, félreértik és „haverkodó” stílusra váltanak át,
  • a felelés, dolgozatírás, házi feladat elkészítésének megtagadása,
  • eltávozás, igazolatlan távollét arról az óráról, ahol teljesíteniük kellene.
a pedag gusok v lem nye meg llap t sai2
A pedagógusok véleménye, megállapításai
  • „Nulla tudás, negatív motiváció.” (Veszprém megyei igazgató)
  • „Ezeknek aztán beszélhetek, úgy néznek rám, mint a vörös posztóra.” (Borsod megyei kémiatanárnő)
  • „Még jó, ha csöndben meghúzza magát, mert a többség hangosan tiltakozik, ha valamit csinálni kellene.” (budapesti fizikatanár)
  • „Régen a műhelyben még csak elvoltak, de a tanítási órákat nem szívlelik.” (Csongrád megyei szakoktató)
a pedag gusok v lem nye meg llap t sai3
A pedagógusok véleménye, megállapításai
  • A tanárok véleménye az, hogy a tanulók többségéből hiányzik a belső késztetés, a motiváció a tanuláshoz. Érdektelenek, nem érzik, hogy az iskolában szerzett tudásra szükségük lenne, az iskoláról való elképzeléseik irreálisak és hiányosak, pl. meg vannak győződve arról, hogy tanulás nélkül is megszerzik a szakképzettséget.
a pedag gusok v lem nye meg llap t sai4
A pedagógusok véleménye, megállapításai
  • „Vért izzadtam az első három hónapban, mire az osztályom tanulói megszokták, hogy pontosan kell az órákra beérkezni, a tanárt felállva kell köszönteni, az órán akkor kell megszólalni, amikor erre engedélyt kapnak.” (budapesti osztályfőnök)
  • „Régebben is volt gond a magatartásukkal a tanórákon, a műhelyben azonban a többség rendesen viselkedett, itt szoktattuk őket valamikor a fegyelemre, ma azonban már a műhelyben is alig lehet bírni velük.” (Somogy megyei szakoktató)
  • „Megkérdeztem, hogy engem küldött-e el a p…-ba. Egészen meglepődött, észre sem vette, hogy ezt mondta.” (pályakezdő budapesti tanárnő)
a pedag gusok v lem nye meg llap t sai5
A pedagógusok véleménye, megállapításai
  • A dohányzás megítélését szigorította a nem dohányzók védelmében hozott törvény. A dohányzási tilalom betartatása azonban az iskolákban most is éppoly nehézségekbe ütközik, mint korábban.
  • A tanulók egymáshoz való viszonyában jellegzetes tünet a durvaság, erőszak, zsarolás, trágár beszéd (még a leányok sem ügyelnek a beszédükre, nem zavarja őket a tanárok jelenléte sem, „természetesen” használják ezeket a szavakat), szolidabb viselkedésű társaikat leszólják, kigúnyolják.
a pedag gusok v lem nye meg llap t sai6
A pedagógusok véleménye, megállapításai

A tanulók családi, szociális háttere

  • „Először azt hittem, hogy szimulál, de aztán rájöttem, hogy az éhségtől szédeleg.” (szabolcsi osztályfőnök)
  • „Azt mondta, hogy annyi pénzért amennyit én keresek, fel se kelne az ágyból.” (budapesti magyartanárnő)
  • A megkérdezett pedagógusok szerint a tanulók egy részének kritikus a szociális helyzete.
  • Sokan élnek zavaros családi környezetben (változó nevelőapa, változó lakóhely).
a pedag gusok v lem nye meg llap t sai7
A pedagógusok véleménye, megállapításai
  • „Azt mondta az anyuka, csináljak valamit a gyerekkel, mert ő már nem bír vele.” (budapesti osztályfőnök)
  • „Lehetőleg elkerülöm a szóbeli feleltetést, mert ilyenkor nehéz bebizonyítani, hogy a produktum nem megfelelő. A szülők még az írásbeli dolgozatok eredményeit is megpróbálják kétségbe vonni.” (Szolnok megyei matematika tanárnő)
  • A családok zöme úgy gondolja, hogy a beíratással ráruházza az oktatási feladatok mellett a nevelést, sőt a gondozást is az iskolára. Elvárják, hogy csakúgy, mint az általános iskolában, itt is teljesítmény nélkül „átemelődjenek” a magasabb osztályba. Az osztályzatot várják el, nem a tudást. Kudarc esetén elsősorban a pedagógust, az iskolát hibáztatják.
a pedag gusok v lem nye meg llap t sai8
A pedagógusok véleménye, megállapításai

A tanulási kudarcok okai

  • a tanulók sokszor írni nem tudnak,
  • értőn olvasni nem tudnak,
  • az alapműveleteket nem tudják használni,
  • egyáltalán nem tudják felidézni a korábban tanultakat,
  • nem tudnak vázlatot, jegyzetet készíteni,
  • nem ismerik az eredményes tanulás módszereit,
  • nem tudnak koncentrálni,
  • önálló gondolkodásra képtelenek,
  • önálló problémamegoldásra képtelenek,
  • nem szoktak hozzá, hogy csak tényleges teljesítmény esetén nem buknak meg.
a tanul k v lem nye meg llap t sai
A tanulók véleménye, megállapításai

A tanulók közérzete az iskolában

  • „Szívesen járok ide, csak felelni ne kellene.” (16 éves tanuló)
  • „Az idősebbek sokszor csicskáztatnak minket.” (16 éves tanuló)
  • „Nem tudok figyelni, néhányan akkora zajt csapnak órák alatt.” (17 éves tanuló)
  • „Szabályokra szükség van, de jó volna, ha azokat nem a felnőttek határoznák meg.” (18 éves tanuló)
a tanul k v lem nye meg llap t sai1
A tanulók véleménye, megállapításai
  • Példakép, jövőkép
  • „Nem megyek senki után tudom, hogy mit akarok csinálni.” (10. osztályos tanuló)
  • Megdöbbentő volt hallani, hogy a megkérdezett több mint 100 tanulóból, összesen kettőnek volt példaképe, a többiek úgy vélik, hogy nem is hiányzik nekik.
  • „Szép házat, jó kocsit akarok venni, ha itthon nem megy, majd külföldön fogok pénzt keresni.” (Vas megyei tanuló)
  • „Főleg üzletelésből szeretnék megélni.” (budapesti tanuló)
  • Terveiket az iskolában mutatott gyenge teljesítményük ellenére reálisnak tartják,
a tanul k v lem nye meg llap t sai2
A tanulók véleménye, megállapításai
  • Saját képességek ismerete, kudarcaik okai
  • „Nem tanultam, azért buktam meg, azt hittem annyi elég itt is, amennyi az általános iskolában elég volt.” (bukott veszprém megyei tanuló)
  • „A jó fej tanárokat szeretem, akik sokat hülyéskednek, és nem száll el az agyuk.” (Csongrád megyei tanuló)
  • „A jó tanár nem ad házi feladatot, mert tudja, hogy úgy se fogjuk megcsinálni.” (budapesti tanuló)
  • „Velem aztán ne ordítozzon senki sem, akkor sem, ha tanár az illető.” (budapesti tanuló)
  • „Azt hitte, hogy jobb leszek, ha sok egyest ad. Miért lennék ettől jobb?” (budapesti tanuló)
a tanul k v lem nye meg llap t sai3
A tanulók véleménye, megállapításai

Tanulási szokások, tanárokkal való kapcsolat

  • A napi tanórán kívüli tanulási időre vonatkozó kérdésre nagyon sokan mondták, hogy egyáltalán nem, vagy keveset tanulnak naponta, és még a házi feladatukat is az iskolában készítik el.
  • „Ha nem szeret minket a tanár, mi sem szeretjük őt. Utálunk bejárni az óráira, nem is figyelünk, és nem készülünk rá, így rosszabbak lesznek az eredményeink, és az adott tantárgyat sem fogjuk megszeretni.” (Veszprém megyei tanuló)
a tanul k v lem nye meg llap t sai4
A tanulók véleménye, megállapításai

Családi háttér

  • „Apu dolgozik, anyu munkanélküli. Nem tudom, hogy apu bejelentett dolgozó-e. Nekem mindig adnak annyi pénzt, amennyit kérek.” (Veszprém megyei tanuló)
  • „Anyuval élek együtt, apámmal egyáltalán nem tartom a kapcsolatot. Egy testvérem van, mindkettőnknek van külön szobája. A továbbtanulásomhoz megkapom a szükséges pénzt.” (budapesti tanuló)
  • „Apu segédmunkás, nem szólt bele, hogy milyen szakmát akarok tanulni, csak annyit mondott, hogy olyat válasszak, ahol sokat lehet keresni.” (Borsod megyei tanuló)
a tanul k v lem nye meg llap t sai5
A tanulók véleménye, megállapításai
  • Szabadidő
  • „Az iskolából hazamegyek, eszem, leteszem a táskát és lemegyek az utcára a haverokhoz. Beszélgetünk, motorozunk, nézzük a lányokat. Este hazamegyek és nézem a tévét.” (Veszprém megyei tanuló)
  • „Tudok drogosokról, de én még nem próbáltam ki, nem járok diszkóba se.” (Vas megyei 9.-es tanuló)
  • „Szabadidőmben futballozom, ez kitölti minden szabadidőmet.” (budapesti tanuló)
  • „Évente kb. egy könyvet olvasok.” (nem tudta megmondani, hogy mit) (budapesti tanuló)
a tanul k v lem nye meg llap t sai6
A tanulók véleménye, megállapításai

Pályaválasztás

  • „Az általános iskolába jött egy ember, aki beszélt különböző szakmákról, de nem lehetett igazán érteni, hogy melyik szakma milyen.” (budapesti tanuló)
  • „Ebben az iskolában azt mondták, hogy még bármi lehetek. Én azonban úgy látom, hogy belőlem mindenáron kőművest akarnak csinálni, lehet, hogy az is leszek.” (Veszprém megyei 9. osztályos tanuló)
  • „Csak azt tudnám, miért kell nekem történelmet tanulni, amikor fodrász szeretnék lenni.” (Borsod megyei tanuló)
  • A tanulók véleménye szerint a lemorzsolódók között sokan vannak, akik kényszerből iratkoztak be annak idején
a h tr nyos helyzet c lcsoportok felz rk ztat s nak elemei
A hátrányos helyzetű célcsoportok felzárkóztatásának elemei

Ahhoz, hogy a felzárkóztatás sikeres legyen, az előzőekben bemutatott jellemzőkből kell kiindulni. A munka nem lehet rutinszerű.

Néhány kiemelt szempont, melyet a program során érvényesíteni kell:

  • az előzetes kudarcok okainak feltárása
  • speciális módszerekkel a motiváció megteremtése és folyamatos ébren tartása
  • egyéni bánásmód, a felzárkóztatásban részt vevők lelki gondozása
  • a tanulás és munka összekapcsolása