Dr. Balogh László Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

1. A TEHETSÉGGONDOZÁS ELMÉLETÉNEK ÉS GYAKORLATÁNAK AKTUALITÁSAISzékelyföldi Tehetségnap 2014. szeptember 27. Dr. Balogh László Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke laszlo.balogh@arts.unideb.hu www.mateh.hu

2. I. ELMÉLET ÉS GYAKORLAT KAPCSOLATA A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN - A tehetségkutatás (pszichológia, pedagógia, speciális területek stb.) alkalmazott tudomány. - A tehetség-keresés, -fejlesztés gyakorlati problémái állnak a kutatások középpontjában.- A XX. század elejétől indultak a tudományos kutatások világszerte e területen, ez az „összefonódás” azóta is jellemző!

3. I./aHazai példák a tudomány és a gyakorlat szoros kapcsolatára • Vezető kutatóhelyek tehetség-témakörben az 1980-as évek második felétől – együttműködés iskolákkal: - MTA Pszichológiai Intézete - Debreceni Egyetem Pedagógiai-Pszichológiai Tanszéke • 2007. Magyar Géniusz Program pályázata • 2011. Magyar Géniusz Program eredményei • 2012. Tehetséghidak Program pályázata • 2014. Tehetséghidak Program eredményei • Géniusz Könyvek sorozat (közel 40!) • MATEHETSZ- felmérések, közvéleménykutatás

4. I./b Nemzetközi elemzések – korszerű elméleti alapokon 1. ECHA-Konferenciák kétévenként! Kiemelten: - 2nd ECHA-Conference, Budapest, 1990. - 7th ECHA-Conference, 2000. Debreceni Egyetem - résztvevők 50 országból 2. Heller - Mönks - Sternberg - Subotnik /edrs./: International Handbook of Giftedness and Talent, Amsterdam – New York – Oxford - Tokyo, 2000, Pergamon, ( Balogh, L - Persson, R. - Joswig, H. : Gifted Education in Europe: Programs, Practices and Current Research ) 3. Educational Research Workshop: „Education of the Gifted in European Schools” (University of Nijmegen, The Netherlands, 5-9 June 2002.) 4. Mönks, F. J. - Pflüger,R. 2005.: Gifted Education in 21 European Countries: Inventory and Perspective (University of Nijmegen, The Netherlands)

5. 5. „Gifted Education in Europe” (Budapest, Miskolc) (Conference of civil organizations, professionals, administrators and policy makers, Hungary, 3-6 April, 2006) - résztvevők 30 országból 6. Simona D’ Alessio, 2009.: Gifted Learners. A Survey of Educational Policy and Provision, European Agency for Development in Special Needs Education 7. Gordon Győri János, 2011: A tehetséggondozás nemzetközi horizontja I., Géniusz Könyvek 8. Uniós Tehetségkonferencia, Budapest, 2011. 9. Gordon Győri János, 2012: A tehetséggondozás nemzetközi horizontja II., Géniusz Könyvek 10.Uniós Tehetségkonferencia, Budapest, 2014.

6. II. FŐBB GYAKORLATI PROBLÉMÁK A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN • Tehetségkeresés, azonosítás • Komplex programok (gazdagítás) • Differenciált fejlesztés • Gyorsítás • Új szerepek a fejlesztésben • Családdal való együttműködés • Hatásvizsgálat

7. 1. TEHETSÉGKERESÉS, AZONOSÍTÁS - alapvető hiányosságok Az előrelépés feltételei: - A tehetséget keresni kell! - Komplex azonosítás szükségessége: minél több forrásból szerzünk a gyerekre vonatkozó információkat teljesítményéről, képességeiről, jellemzőiről, annál megbízhatóbb az azonosítás. - Az azonosításhoz a Mönks-Renzulli modell ad kapaszkodókat, minden összetevőre figyelnünk kell! (ábra!) - Az azonosításban a pedagógusé a vezető szerep, a pszichológus csak segítheti ezt. - Folyamat-jelleg: tehetségkereső programok szükségesek! (Tannenbaum ábrája!)

10. 2. KOMPLEX TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK – ritkán További előrelépés feltételei: A/Komplexitás érvényesítése a/ a tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése,b/ a tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése (Csaknem minden tehetséges gyereknél van ilyen, s ez akadályozhatja az erős oldal kibontakozását, például motiválatlanság, alacsony önértékelés, biztonságérzet hiánya, stb.),c/ megfelelő „légkör” megteremtése (kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal, fejlesztő szakemberekkel és a társakkal),d/ szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést. B/ Fontos elem: egyéni fejlesztési terv (képesség- és pszichológiai hatásvizsgálatokra építve) alapján differenciált munkaformák tanórán és tanórán kívül egyaránt

11. 3. DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS – egyenetlenül érvényesül a/ A további előrelépés kiindulási pontjai: • Minden gyermeknek egyformán meg kell adnunk a lehetőséget, hogy tanuljon, és kiteljesítse potenciálját. Az egyenlőséget úgy kell tekinteni, mint egyforma hozzáférési lehetőséget a megfelelő oktatáshoz. • A tehetséges gyermekek a többi gyermektől eltérő ütemben tanulnak, és ennek az ütemnek az összehangolása programjukkal kulcsfontosságú a fejlődésük szempontjából. • A tehetséges gyermekek a tanulás kulcsterületein mélységre vágynak. • A tehetséges gyermekeknek szükségük van arra a kihívásra és ösztönzésre, hogy potenciális képességeiket próbára tegyék.

12. b/ Változatos szervezeti formák a tehetségesek differenciálásában„Adaptív oktatás: a differenciálás és az egyéni sajátosságokra tekintettel szervezett integrált oktatás együttes alkalmazása.” (M. Nádasi Mária) - a tanórai differenciálás különféle formái, /minél több kiscsoportos – kiemelten kooperatív tanulás - és egyénre szabott munka!/- speciális osztály,- fakultáció,- délutáni foglalkozások /szakkör, blokk, önképzőkör stb./,- hétvégi programok,- nyári kurzusok,- mentor-program stb. Fontos szempont: gazdagítás és differenciálás egyszerre!

13. 4. GYORSÍTÁS – az intellektuális területeken elvétve • Korábbi iskolakezdés. • Osztály-átléptetés. • D-típusú osztályok. • Tanulmányi idő lerövidítése. • Egyetemi tanulmányok „idő előtti” elkezdése.

14. 5. ÚJ SZEREPEK A TEHETSÉGFEJLESZTÉSBEN- alig fordulnak elő • Tehetségkoordinátor - tisztázatlan szerepek! • Tehetség-tanácsadó szakember (erre képzett pedagógus vagy pszichológus): elsősorban egyéni és kiscsoportos formákban • Mentor: olyan szakember, aki személyre szabottan (individualizáció!), közvetlenül és folyamatosan irányítja egy-egy tehetséges diák fejlesztő tevékenységét

15. 6. A CSALÁDDAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS – kis számban, rendszertelenül - Az előrelépés feltétele: rendszerszerű együttműködés! - Az együttműködés főbb tartalmi szempontjai: • A tehetség felismerése; • célok tisztázása, egyeztetése, azonos követelményrendszer kialakítása; • a fejlődés közös értékelése; • közös programok szervezése – új szervezeti keretek;

16. 7. PROGRAMOK HATÁSVIZSGÁLATA- elvétve - Legfőbb probléma: komplexitás hiánya!I. Speciális tehetség fejlődéseII. Pszichológiai háttértényezőkÁltalános intellektuális képességekKreativitásTanulási motivációEgyéni tanulási stratégiákSzemélyiség-összetevőkSzorongásPályaorientációstb.

17. III. ÖSSZEGZÉS: 1. SOK ÉRTÉK, DE PROBLÉMÁK: TARTALMI, ÉLETKORI ÉS INTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI EGYENETLENSÉG . 2. KIEMELT FELADATOK: - SZÉLESKÖRŰ TEHETSÉGKERESÉS (ÓVODÁSKORTÓL A FELSŐOKTATÁSIG) - INTENZÍV PROGRAM-FEJLESZTÉS - SZAKSZERŰSÉG ERŐSÍTÉSE (KUTATÁS, TOVÁBBKÉPZÉSEK, TANÁCSADÁS, MENTOROK, STB.)