Egészségügyi ellátás a településeken

1. Egészségügyi ellátás a településeken Busko.Tibor@uni-nke.hu

2. A háttér: az egészségügy és az egészségpolitika legutóbbi évtizede Magyarországon

3. Ante omnia: Magyarország egészségügyi helyzete ‰

4. Lemaradásunk okai + egészségtelen életmód alacsony hatásfokú egészségügyi ellátórendszer

5. Egy lehetséges kivezető út: az igénybevétel szabályozása a minőségi ellátás érdekében valamelyiket fel kell adni korlátlan hozzáférés „ingyenesség” • a beteg választásának • a kapacitásoknak • korlátozása - co-payment technikák minőség

6. A magyar egészségügy átalakítási kísérlete 2006 - 2008 érdemi reformkísérletek kudarca vizitdíj (co-payment) kórházi napidíj (co-payment) több-biztosítós rendszer (hozzáférés piaci szabályozója) • ami megmaradt: • az egészségkassza hiányának betömködése • biztosítási rendszer megszigorítása (potyautasok kiszűrése) • kórházreform (aktív ágyak csökkentése, teljesítményvolumen-korlát) • gyógyszerkassza reformja Ez még nem feltétlenül jelenti az ellátás minőségi javulását!

7. Születéskor várható élettartam nemzetközi összehasonlításban (2012) CIA World Factbook 2012. (1 – 222) Japán: 83,91 év Macedónia: 75,36 év Libanon: 74,23 év Magyarország: 75,02 év (93.) Szíria: 74, 92 év mögöttünk lévő európai / volt szovjet államok: Szerbia, Románia, Bulgária, Észtország, Örményország, Lettország,Üzbegisztán, Belorusszia, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Moldova, Kirgizisztán, Türkmenisztán, Ukrajna, Oroszország, Tadzsikisztán

8. Az egészségügyi ellátás, különös tekintettel a településekre

9. Az egészségügyi ellátás mint állampolgári jog Alapcsomag Biztosítási csomag Kiegészítő csomag

10. Az egészségügyi ellátás szervezése és irányítása Magyarországon 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről Országgyűlés egészségpolitika ágazati irányítás finanszírozás kormány • központi költségvetés • Egészségbiztosítási Alap • EU-s támogatások szakminiszter Nemzeti Betegfórum (egészségügyi államigazgatási szervek) működtetés térségi egészség- ügyi tanácsok fenntartók (térségi egészség- fejlesztési programok) egészségügyi közszolgáltatók háziorvosok és egyéb vállalkozók

11. Az egészségügyi intézmények fenntartói és hatáskörük fenntartó lehet: • állami szerv, helyi önkormányzat vagy ök-i társulás • egyházi jogi személy / jogi személyiséggel nem rendelkező egyházi szolgáltató • alapítványi, közalapítványi eü-i szolgáltató • más szervezet a fenntartó hatásköre különösen: a) az alapítói jogok, a létesítés, az átszervezés, illetve a megszüntetés gyakorlása, b)az intézmény költségvetésével kapcsolatos jogok gyakorlása, c)az intézmény vezetőinek tekintetében a munkáltatói jogok gyakorolása, d)az intézmény működését szabályozó dokumentumok (pl. szervezeti és működési szabályzat, házirend) jóváhagyása, e)az intézmény működésének folyamatos felügyelete és ellenőrzése.

12. Az ágazati irányítás főbb szervei Országos Egészségbiztosítási Pénztár (fővárosi/megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári szakig. szervei) Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal Hatóság biztosító 8 országos intézet • Állami hatóság: • Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai • Gyógyszerfinanszírozás • szociális, méltányossági ügyek Fővárosi/Megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek szankcionálás ellenőrzés Járási intézetek szakhatóság

13. Az egészségügy egyéb, hatósági-igazgatási szervei Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Országos Mentőszolgálat Országos Vérellátó Szolgálat

14. A települési önkormányzatok kötelező/választható feladatai kötelező Választható és/vagy átalakítás alatt egészségügyi alapellátás az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátás Települési ök-éi? járóbeteg-szakellátás fekvőbeteg-szakellátás Kórházakhoz tartozók + megyei tulajdonúak/fenntartásúak már államosítva Az ök-i tulajdonúak/fenntartásúak már államosítva egyéb egészségügyi ellátások: ügyeleti ellátás, mentés, betegszállítás, ápolás, hospice, rehabilitáció, orvostechnikai eszközellátás, gyógyszerellátás, pszichoterápia / klinikai szakpszichológia, nem-konvencionális eljárások, különleges ellátási igényt kielégítő eü-i szolg., szakértői tevékenység

15. A települési önkormányzat kötelező feladatai A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a)a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról b)a fogorvosi alapellátásról c)az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról d)a védőnői ellátásról e)az iskola-egészségügyi ellátásról Mint tulajdonos/fenntartó gondoskodik: • a tulajdonában és fenntartásában lévő, szakellátást nyújtó egészségügyi • szolgáltató működtetéséről, illetve a tulajdonában lévő, szakellátási feladat ellátására • szolgáló vagyonhoz kapcsolódó egészségügyi szakellátási feladatok ellátásáról. A képviselőtestület útján gondoskodik: • az alapellátási körzetek, • több településre kiterjedő ellátás esetén a körzetszékhely • megállapításáról / kialakításáról

16. A háziorvosi ellátás fogalma háziorvosi ellátás házi gyermekorvosi ellátás

17. A háziorvosi ellátás körzeti orvosi ellátás 55/1992. (III. 21.) Korm. Rend. háziorvosi ellátás kapuőri (gatekeeper) feladatok szabad orvosválasztás - háziorvosi szakvizsga - háziorvosok versenyeztetése a körzethez tartozók elutasítása csak indokolt esetben szakellátás tehermentesítése közalkalmazott vállalkozó egyre inkább jellemző módon

18. A háziorvosi praxis működtetési („praxis”) jog gyakorlásának sajátosságai: finanszírozásának elemei: • korrigált fejkvóták („kártyapénz”) • fix díj • területi pótlék • szakképzettségi szorzó • ambuláns ellátás díja • (finanszírozó: OEP, kiegészítheti: • önkormányzat saját forrásaival) • csak személyesen gyakorolható • átörökíthető / eladható • orvosi rendelőt és felszerelését • is magában foglalhatja funkcionális vs. teljes privatizáció háziorvosi tevékenységet általában csak önkormányzati rendeletben meghatározott ellátási körzetekben gyakorolnak + + kivételes esetekben minimum 200 fő esetén, utóbbi mára marginális jelentőségű (pl. „vasútegészségügy”)

19. fix díj korrigált fejkvóták Novembertől: kb.183 Ft/ fő 0-4 év közötti bejelentkezett biztosított után 4,5 pont 5-14 év közötti bejelentkezett biztosított után 2,5 pont 15-34 év közötti bejelentkezeti biztosított után 1,0 pont 35-60 év közötti bejelentkezett biztosított után 1,5 pont 60 év feletti bejelentkezett biztosított után 2,5 pont Szakképzettségi szorzó területi pótlék 1: alapszakvizsga* nélkül 1,2: alapszakvizsga nélkül, 25 év gyakorlattal 1,3: alapszakvizsgával Degresszió „Túlságosan nagy” körzetek esetén

20. *Alapszakvizsga • a) az általános orvostan szakorvosi szakképesítés, • b) a háziorvostan szakorvosi szakképesítés, • c) a belgyógyász szakorvosi szakképesítés és 10 év körzeti, illetve háziorvosi gyakorlat, valamint • d) a házi gyermekorvosi szolgálatnál csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvosi szakképesítés.

21. A fogorvosi alapellátás körzet lakosságszáma * 39,2 Ft * korcsoportonkénti szorzó + Teljesítménypontszám - szükség esetén degresszió fogorvosi szakellátás ≠ fogorvosi alapellátás finanszírozása a járóbeteg-szakellátás finanszírozási szabályaihoz hasonló területi ellátási körzetek szerint szervezett alapellátás De! választási lehetőség nincs

22. Az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás ügyeleti ellátás napi munkarenden kívül bekövetkező sürgősségi esetekben biztosítja az egészségügyi ellátás folyamatos igénybevételének lehetőségét alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás • alkalomszerű és azonnali sürgősségi beavatkozások elvégzése • fekvőbeteg-gyógyintézetekbe történő sürgősségi beutalás

23. Az ügyeleti ellátással kapcsolatos szabályozások háziorvosi ügyelet megszervezése önkormányzati feladat Állandó telephelyű ügyelet Változó telephelyű ügyelet OEP az ügyeleti ellátás finanszírozására a területileg illetékes önkormányzattal vagy eü-i intézményével vagy azzal köt szerződést, akivel az ök. feladatátadási/átvállalási szerződést kötött vs. Központi ügyelet (Mentőszolgálat) • alapdíj: 40 fő/ lakos • 2,1* - 1,3* területi szorzó lakosságszám szerint, 80 ezer fő felett spec. számítással) • központi ügyelet: 20-30%-os emelt díj, mentőkkel való közös diszpécserszolg. esetén + 10%)

24. A védőnői ellátás területi védőnő A védőnői körzeteket (több település esetén: a körzetszékhelyeket) az önkormányzat a képviselőtestületek útján állapítja meg /alakítja ki Max. 250 fő ellátott (várandós és gyermek-ágyas anyák, nem tanköteles és gondozott gyermek) ≠ iskola-védőnő, bár szükség esetén egy személy látja el a két feladatot A (területi) védőnő feladata: (a) nővédelem (b) várandós anyák gondozása (c) segítségnyújtás a gyermekágyas időszakban (d) gyermekgondozás (e) családgondozás (f) részvétel az egyéni / közösségi egészségfejlesztési és egészségvédelmi programokban

25. Az iskola-egészségügyi ellátás 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet iskolavédőnő iskolaorvos • 800 (gyógypedagógiai • intézményekben 400) fő felett • teljes munkaidőben, • max. 1000 ellátott • részmunkaidejű iskolaorvos maximum • 800 főt láthat el • max. 2400 ellátott több teljes • munkaidejű védőnő alkalmazása • esetén • gyógypedagógiai • intézményekben 800 tanulónként egy teljes munkaidejű iskolaorvos szükséges Iskolafogorvos + fogászati asszisztens • 1200 fő fölött teljes munkaidőben • max. 1800 fő ellátott • fogyatékosok esetén 2*-es szorzó