1 / 27

Deduktív adatbázisok

Deduktív adatbázisok. Adatbázisok típusai: normál (OLTP) elemi adat  elemi adat DSS (OLAP) elemi adat  összesítő adat DSS (DM) elemi adat  szabály deduktív elemi adat, szabály  elemi adat. nem igazán terjedt el: számolásigényes műveletek

brock
Download Presentation

Deduktív adatbázisok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Deduktív adatbázisok

  2. Adatbázisok típusai: normál (OLTP) elemi adat  elemi adat DSS (OLAP) elemi adat  összesítő adat DSS (DM) elemi adat  szabály deduktív elemi adat, szabály  elemi adat nem igazán terjedt el: számolásigényes műveletek még kerestetik egy hatékony megoldás predikátum kalkulusok elvén nyugszik

  3. Szignatúra:  =  (S,,) ahol S ={s} : típusok véges halmaza S* ={s1s2s3..sn} : típusok véges listája  = {w,s | w  S*, s S} : függvényhalmazok véges halmaza w: argumentumok típuslistája s : érték típusa f  w,s : s típusú, w argumentumú függvény  = {w | w  S*} : predikátumhalmazok véges halmaza w: argumentumok típuslistája p  w : w argumentumú predikátum • az üres listát  jelöli • .s : konstans szimbólum  : logikai változó

  4. számhalmazok példája  =  (S,,) ahol S ={Z, Q} : egész és racionális számok  ,Z = {..,-4,-3,-2,-1,0,1,2,..}  ,Q = {..,-4/3,-4/2,-4/1,-3/2,..}  ZZ,Q = {osztás}  QQ,Q = {szorzás}  Q,Z = {egészrész}  ZZ ={osztja}  Q ={egész} …

  5. Szimbólum (term): T(X) = {T(X)s | s S} ahol  =  (S,,) : szignatúra X = {Xs | s S} :változóhalmazok véges halmaza és  x  Xs x  T(X)s : :minden változó szimbólum  ti  T(X)si , f  s1s2s3..,s  f(t1,t2,..)  T(X)s : a függvényhivatkozások is szimbólumok minden szimbólum típussal rendelkezik T () : alapszimbólumok halmaza (változó nélküliek) szigorú típus: T ()  

  6. számhalmazok példája T(X) ahol XZ ={i,j,k,l,m,n} XQ ={p,q,r,s,t} i  T(X)Z q  T(X)Q 1  T(X)Z 3/2  T(X)Q szorzás(3/3,4/2)  T(X)Q szorzás(q,4/2)  T(X)Q osztás(4, egészrész(5/2))  T(X)Q …

  7. Atomi formulák: A(X) = {p(t1,t2,..) } ahol  =  (S,,) : szignatúra X = {Xs | s S} :változóhalmazok véges halmaza ti  T(X)si p(t1,t2,..)  s1s2 A() : alapatomok halmaza (változó nélküliek) osztja(5,4) osztja(i,j) egész(4/3) egész(q) egész(osztás(4,i))

  8. Formulák: F(X) ahol true, false  F(X) W  A(X)  W  F(X) W  F(X)  W  F(X) W1,W2  F(X)  W1W2  F(X) W1,W2  F(X)  W1W2  F(X) W1,W2  F(X)  W1W2  F(X) W1,W2  F(X)  W1W2  F(X) W  F(X), x  X  x(W)  F(X) W  F(X), x  X  x(W)  F(X)

  9. Szabad változók: free(W) - atomi kifejezések változói osztja(i,3) - nem kötöttek kvantorhoz osztja(i,6)  osztja(i,2) Kötött változók: bound(W) - kvantorhoz kötött i(osztja(i,2))  j(osztja(2,j) F(X) osztja(4, egészrész(5/2)) osztja(i,3)  osztja(i,5) osztja(i,6)  osztja(i,2) i(osztja(i,2))  j(osztja(2,j)

  10. -lezárt Y-ra: Y(W) = x1x2..(W) ahol Y  X {x1x2..} = free(W)/Y -lezárt: (W) = (W)  -lezárt Y-ra:  Y(W) =  x1x2..(W) ahol Y  X {x1x2..} = free(W)/Y -lezárt: (W) =  (W) minden változó csak egy kvantorhoz köthető

  11.  - interpretáció I = I (D,F,R) ahol  (S,,) : szignatúra D = {Ds | s S} :domain-ek halmaza a típusokhoz F = {Fw,s |  w,s  } Fw,s = {f’:Ds1Ds2 …  Ds |  f  s1s2,s} R = {Rw |   w  } Rw = {p’  Ds1Ds2 … |  p   s1s2} - értékeket rendelünk a típusokhoz - konkrét leképzési szabályokat definiálunk - konkrét predikátumokat definiálunk (mikor lesz true és false) *

  12. Változó-helyettesítés: = {s | s S} s: Xs  Ds Szimbólum kiértékelés: = {s | s S} s: T(X)s  Ds szorzás(q,4/2) Q(q) = 3/1 F: (szorzas(x,y))  x*y s (szorzás(q,4/2)) = 6/1 minden változó egy domain-beli értéket kap *

  13. Változó-helyettesítés módosítása: <x1/d1,x2/d2,…> ahol <x1/d1,x2/d2,…>(y) = di, ha y = xi (y) különben Formula kiértékelés  : F(X)  {true, false} ahol  (p(t1,t2,..)) = true, ha ((t1), (t2)..)  p’ false, különben az összetett formulák kiértékelésénél az operátorok interpretációja a megszokott értelmű (de lehetne más is)

  14. Modell fogalma: I(W) modellje W-nek, ha  (W) = true ahol I: I (D,F,R) interpretáció W  F(X) : formula I(W) modellje V={W}-nek, ha  W  V :  (W) = true készíts modellt az alábbi formulákhoz: (x=y  y < 4, x>y  x=3) *

  15. Formulák ellentmondás-mentessége: A V(W) kielégíthető, ha létezik modellje Formulák szemantika konzekvenciája: V |= W ha V minden modellje egyben W-nek is modellje Ekkor V |= W akkor és csak akkor, ha V{W} ellentmondásos, nem kielégíthető. *

  16. Formulák normál alakja Konjuktív normálforma: W = Q1x1Q2x2…W’ ahol Q  {, } W’ : kvantormentes W’ = (L11 L12 ..)  (L21 L22 ..) .. L: literál, azaz atomi formula vagy negált atomi formula Skolem normálforma: W = Q1x1Q2x2…W’ ahol W : konjuktív Q  {} *

  17. A konjuktív normálformák skolem normálformára hozhatók A  kvantor eliminálásának lépései: - A létezik kvantorhoz tartozó változók eliminálódnak - A kivett változó helyettesítődik egy olyan függvénnyel, mely a tőle kisebb minden kvantorhoz kötött változókon értelmezett x y z v (p (x,y,z,v)) => y z (p (a, y, z, b(y,z))) *

  18. Klauza: W = (L11 L12 ..) ahol L: literál, azaz atomi formula vagy negált atomi formula W : -lezárt Horn klauza: W maximum egy pozitív literált tartalmaz Klauza normálforma: W = W1  W2  .. Wi :klauza *

  19. Herbrand interpretációk H-univerzum: T () H-bázis: A(X) H-interpretáció: alaphalmaz a H-univerzum, minden függvény maga által reprezentált Herbrand-modell: H-interpretáció és modell egyben A klauzák halmazára teljesül, hogy - ha van modellje, akkor van Herbrand modellje is - akkor és csak akkor ellentmondásos, ha nincs Herbrand modellje

  20. Deduktív rendszer: D = (F,S) ahol F  F(X) : formulák halmaza S = {Si} : deduktív szabályok halmaza Si = W1W2.. /W :szabály (azt jelzi, hogy W1,W2,..-ből következik W) /W : axióma W levezetése D-ből: W1W2…Wn ahol Wn = W Wi  F vagy Sj  S: Sj = Wi1Wi2 …/Wi ,ij<i Jelölés: F |- W *

  21. S: /W1(W2 W1) /(W1 (W2 W3)) ((W1 W2) (W1 W3)) W1 W2,W1 / W2 W: p p levezetés: 1: /(p (W p)) ((p W) (W)) 2: /p (W p) 3: (p (W p)) ((p W) (W)), p (W p) / (p W) W 4: (p W) W, p W / W *

  22. Változó helyettesítés: : X  T(X) ahol  = {s} s = Xs  T(X)s jelölés: [x/ (x),…] Változó átnevezés: : X  X ahol  = {s} s = Xs  Xs jelölés: [x/ (x),…]

  23. Kifejezés előfordulása: E ahol E:kifejezés :helyettesítés Kifejezés előfordulásainak halmaza |E| Általánosabb kifejezés: E1 E2 ha |E1|  |E2| Alaphelyettesítések: ||E|| = |E|  T(X)

  24. Általánosabb helyettesítés: 1  2 ha  3: 2 =1 3 Unifikátor: olyan helyettesítés, mely két kifejezést azonos alakra hoz E1 = E2 (E1 = E2) Egyenlethalmaz: C = {Ci} = {(Ei1 = Ei2)} C megoldható, ha   : (Ei1 = Ei2)  C : Ei1 = Ei2 Általános unifikátor: mgu(C) =  ha  unifikátor és minden más unifikátornál általánosabb

  25. Unifikációs algoritmusok: C  {A1 = A1} / C  {A1 = A2} C  {p(t1,..) = p(r1,..)} / C  {t1 = r1,..} C  {f(t1,..) = f(r1,..)} / C  {t1 = r1,..} C  {x = x} / C C  {t = x} / C  {x = t}, ha t  X C  {x = t} / C[x/t]  {x = t} ahol  : diszjunkt unió

  26. Resolution elv: (p  q)  (p  r)  (q  r) szabályok: C1 {A1}, C2 {A2} / C1  C2, mgu(A1, A2) C  {L1 L2} / C  {L1}, mgu(L1, L2) Tétel: W |- C  W |= C és W |= C  W  {C} |- false ahol W:klauzák halmaza C :klauza *

  27. W = {{r(x) ,p(x)},{p(a)},{s(a)}} = {{r(x) p(x)} {p(a)} {s(a)}} C = x(s(x)  r(x)) levezetés: C = { s(x)   r(x)} {r(x) p(x)} {p(a)} / {r(a)} { s(x)   r(x)} {s(a)} / { r(a)} {r(a)}  { r(a)} / false tehát valóban következménye C a W-nek *

More Related