KÖZMŰVELŐDÉSI STRATÉGIA - PowerPoint PPT Presentation

slide1 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
KÖZMŰVELŐDÉSI STRATÉGIA PowerPoint Presentation
Download Presentation
KÖZMŰVELŐDÉSI STRATÉGIA

play fullscreen
1 / 70
KÖZMŰVELŐDÉSI STRATÉGIA
145 Views
Download Presentation
brita
Download Presentation

KÖZMŰVELŐDÉSI STRATÉGIA

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. KÖZMŰVELŐDÉSI STRATÉGIA Óváry István főosztályvezető

  2. Közművelődés = „a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg" 1997. évi CXL. tv. 1. sz. mell. q) Stratégia = „jövőbeli cselekvést, annak idejét és módját meghatározó elgondolás” Magyar értelmező kéziszótár

  3. Támogatási rendszerünk EU konform átalakításáról szóló 2307/1998. (XII. 30.) Kormányhatározat 1.b) pontjában olvasható a következő: „ … a fejlesztési támogatások koncepciója alapján, a gazdaságpolitikai stratégiába és az elfogadott makrogazdasági sarok-számokhoz illeszkedve Átfogó Fejlesztési Tervet (ÁFT) kell kidolgozni, amely figyelembe veszi az EU csatlakozási fel-készülés stratégiai szempontjait, alapját képezi a Nemzeti Fejlesztési Tervnek (NFT), és felöleli azokat a támogatásokat is, amelyek a csatlakozást követően sem válnak az EU által társfinanszírozható rendszer részévé.”

  4. ÁFT a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 1. 2. 3. 4. 1949. évi XX. törvény 70/F.§ a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 1997. évi CXL. törvény NKÖM közművelődési pályázatai „A Közművelődési Főosztály szakigazgatási tevékenységének alapelvei, kiemelt céljai, feladatai a kormányprogram és az 1997. évi CXL. törvény megvalósításában” (B. dr. Gelencsér Katalin főosztályvezető; Szín 4/5 ; dr. Hámori József = MNE XV. Vándorgyűlés, 1998. október, Szombathely)

  5. Cél: a közművelődés általánossá tétele Feladatok, fejlesztési irányok: • 1. A közművelődés kiterjesztése, egyre több állampolgár művelődésének elősegítése. 2. Az egyéni és közösségi művelődés feltételeinek (személyi, tárgyi, anyagi) folyamatos javítása. 3. A közművelődési intézmények, közösségi színterek folyamatos (mennyiségi, minőségi) növelése. 4. A közművelődési szervezetek, az ismeretszerző és az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének folyamatos működésének támogatása.

  6. 5. Az egyetemes a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése. 6. A különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése. 7. A települések környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása. 8. A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése.

  7. 9. Az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák fejlesztése. 10. Az ünnepek kultúrájának gondozása. 11. A szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek folyamatos biztosítása.

  8. Az ÁFT számára megfogalmazott közművelődés-fejlesztési programok: 1. 2. 3. 4. A közművelődési intézmények revitalizációja, fejlesztése. A humán erőforrást fejlesztő közművelődési tevékenységek kiszélesítése. A közművelődés módszereinek, nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése. A közművelődési terület telematikai fejlesztése.

  9. NFT Stratégiakészítés ütemterve, módja: • MMHIR-en (Fórum rovatban) 1. Nyilvános vita: (2000. novemberétől) • szakperiodikáinkban(pl.: Közművelődési Tájékoztató, Megyei Hírmondó, KözművelődésiInformációk, Hírlevél, Szín, ) 2. Problémafa felállítása szakmai csoportokban (februártól) 3. A problémafák egybeszerkesztése (június)

  10. 4. A probléma- és célfa szakmai véleményezése (szeptemberig) 5. A probléma- és célfa összegzése (szeptember) 6. Javaslattétel az NFT közművelődési programjaira (szeptember)

  11. A probléma- és célfa az egybeszerkesztés jelenlegi állása szerint:

  12. részcél részcél részcél részcél részcél részcél részcél részcél részcél részcél részcél részcél részcél cél cél cél célkitűzés célkitűzés célkitűzés főcél főprobléma probléma probléma nehézség nehézség nehézség nehézség gond gond gond gond gond gond gond gond gond gond gond gond gond gond gond gond gond gond

  13. a kötelező közművelődési feladatellátás mennyiségi, minőségi mutatóinak normatívája hiányzik a közművelődési feladatellátás színvonala régiónkét, megyénként, kistérségenként, településenként nagyon változó képet mutat a megszüntetett megyei művelődési központok szakmai tanácsadó, szolgáltató tevékenysége, segít- ségnyújtása nagyon hiányzik a kistelepüléseken

  14. a közművelődési intézmények zömében gyenge a marketing munka kevés a PR-tevékenység a közművelődési intézmények jó részében a közművelődési szolgáltatások, az elért eredmények helyett a hiányosságokat kommunikálja a közműve- lődés szervezeteinek nagyobbik hányada az Internet nyújtotta lehetőséggel alig él a közművelődési terület nem használja ki kellő mértékben a közművelődés a média adta lehetőségeket

  15. a pályáztatásos támogatási rendszer drágán, sokszor bürokratikusan, s nem mindig igazságosan működik sokszor megkérdőjelezhető a pályázatok hitelessége, kialakult klientúrája van már egyes pályázatoknak a megkövetelt önrész vállalási kötelezettség miatt sokszor a leginkább segítségre szorulók nem tudnak pályázni az utófinanszírozás megoldhatatlan problémát jelent számos pályázó számára a rendszeresen kevesebb az elnyert támogatás a szükségesnél, ezért csak részben valósíthatók meg a pályázatok

  16. a pályáztatásos támogatási rendszer drágán, sokszor bürokratikusan, s nem mindig igazságosan működik az első félévi programokhoz nem lehet pályázati támogatást szerezni, mert a kiírások zömmel tavasz- szal jelennek meg, a pénz pedig csak őszre érkezik egyre kevesebb a közművelődési feladatellátást segítő pályázat, s nagyon kis keretekre hirdetődnek meg az NKA egyes szakkollégiumai nem fogadókészek az amatőrművészeti pályázatok tekintetében a támogatásokra leginkább rászorulók - szegénységük okán - nem tudnak tájékozódni sem a pályázati lehetőségek felől

  17. a közművelődés társadalmilag szükséges mértékére nincs kellő anyagi fedezet számos településen nincs a közművelődéshez adottság (létesítmény, berendezés, eszköz, szakember, pénz) fedezethiányra hivatkozva gyakran élnek a fenntartók a létszámcsökkentés, a részfoglalkoztatás, feladatkör-összevonás eszközével a közművelődési intézmények, közösségi színterek egy részének állaga nagyon leromlott, funkciótlan terekkel rendelkeznek, építészetileg korszerűtlenek a közművelődési intézmények, közösségi színterek egy részének berendezése hiányos, elhasználódott, erősen kopott, nem otthonos

  18. a közművelődés társadalmilag szükséges mértékére nincs kellő anyagi fedezet a közművelődési intézmények, közösségi színterek egy részének technikai eszközfelszereltsége hiányos, elavult a közművelődési koncepciók, stratégiák tudományos társadalom-kutatással nem megalapozottak a közművelődési intézmények jó részébe mozgáskor- látozott személy nem tud részt venni a szolgáltatá- sokban szükség lenne minőségbiztosításra a közművelődés terén is

  19. a közművelődés társadalmilag szükséges mértékére nincs kellő anyagi fedezet a mecenatúra és a szponzoráció messze elmarad az EU átlagszinttől a közművelődés területén tevékenykedő civil szervezetek tőkeereje gyenge a közművelődés tudományos kutatása szinte teljesen megszűnt bizonytalan a közművelődési szolgáltatások folyamatos igénybevehetősége

  20. a közművelődés társadalmilag szükséges mértékére nincs kellő anyagi fedezet az állam az önkormányzatok kötelező feladatává tette a közművelődés elősegítését, de nem biztosít hozzá elegendő normatív támogatást a fizetőképes kereslet csökken a közművelődési szolgáltatások terén a kis önkormányzatoknál nem teremtődik meg a kellő anyagi fedezet a kötelező közművelődési feladatellátásra a közművelődési intézmények működtetéséhez szükséges biztosítások (ingatlan, lopás, baleset, felelősség stb.) megkötésére sincs pénz

  21. a közművelődés társadalmilag szükséges mértékére nincs kellő anyagi fedezet a fenntartói feladat-meghatározás gyakran nincs összhangban a biztosított támogatással nagyarányú a fluktuáció a közművelődési szakmában dolgozók terén a szegények kiszorulnak a közművelődésből, így tovább csökkennek életesélyeik a közművelődési intézmények zömében gyenge a marketing munka

  22. a közművelődés társadalmilag szükséges mértékére nincs kellő anyagi fedezet a pályáztatásos támogatási rendszer drágán, sokszor bürokratikusan, s nem mindig igazságosan működik

  23. nem eléggé ismert, elismert a közművelődés, nincs presztizse a közművelődési szakmának a felsőoktatás nyújtotta közművelődési képzés tartalmát nem ismeri el a társadalom, mint speciális tudást a közművelődés fogalma nem egyértelmű, a Szolgáltatások Jegyzéke nem is tartalmazza a közművelődés, mint szolgáltatás fogalmát a területfejlesztési tervek rendre nem számolnak a közművelődés nyújtotta lehetőségekkel alacsony fokú a közművelődés érdekérvényesítő képessége

  24. nem eléggé ismert, elismert a közművelődés, nincs presztizse a közművelődési szakmának a közművelődési feladatellátás terén gyakori az ún. „kézi irányítás” a fenntartók részéről a kulturális örökség védelme terén nem kap elég hangsúlyt a közművelődés hiányzik a közművelődés terén egy rögzített szakmai követelményrendszer, szaketikai kódex alacsony a közművelődésben dolgozók átlagbére, átlagjövedelme

  25. hiányos, helyenként ellentmondásos a közművelődési feladatellátás jogi szabályozottsága hiányoznak a kötelező önkormányzati közművelődési feladatellátás normatívái szükség lenne a közművelődési intézmény építési szabványára egyes hatályos közművelődési jogszabályok között ellentmondás van minden szinten szükség lenne helyzetelemzésen alapuló közművelődési stratégiára

  26. hiányos, helyenként ellentmondásos a közművelődési feladatellátás jogi szabályozottsága az összevont közművelődési-közgyűjteményi norma- tíva miatt nem lehet számon kérni a közművelődésre fordított kereteket a támogatások hatékonyságvizsgálata rendre elmarad a közművelődési-közgyűjteményi normatív állami támogatást az önkormányzatok adott esetben jogosultak más célra is elkölteni a közművelődésre vonatkozó jogszabályok be nem tartása esetén rendre elmarad a szankcionálás

  27. hiányos, helyenként ellentmondásos a közművelődési feladatellátás jogi szabályozottsága a közművelődési szakfelügyelet javaslatait nem fogadják meg a megyei közművelődési tanácsadás, szolgáltatás eltérő színvonalú, egyes megyékben kevés a kínálható segítség a települési közművelődési szolgáltatások elérhetőségében nem érvényesül az esélyegyenlőség elve hiányzik az ágazati irányítás mechanizmusából a decentralizálás, a régiós feladatellátás

  28. hiányos, helyenként ellentmondásos a közművelődési feladatellátás jogi szabályozottsága szakmailag indokolatlan a legtöbb intézmény- összevonás, illetve szétválasztás a közművelődéssel kapcsolatos fenntartói döntések is gyakran túlpolitizáltak és személyfüggők gyakran szakmaiatlan, önkényes a fenntartói feladat-meghatározás a közművelődési intézmények munkaterve terén egymással gyakran elégedetlenek a közművelődési intézmények és fenntartóik

  29. hiányos, helyenként ellentmondásos a közművelődési feladatellátás jogi szabályozottsága a költségvetési szervként működő közművelődési intézményekben dolgozók számára szükséges lenne egy érdekeltségi rendszer bevezetése a közművelődési tevékenységről számot adó statisztikai jelentőlap kitölthető rovatai nem fedik le a létező valóságot

  30. felkészültségbéli hiányosságok jellemzik a közművelődésben dolgozó kollégák egy részét a felsőfokú közművelődési szakemberképzés nem ad a közművelődési feladatellátásban azonnal használható tudást a közművelődési dolgozók egy része járatlan pl. a pályázatírás, ez elektronikus levelezés terén nem él eléggé a közművelődési szakma a rendelke- zésére álló, szakmai információk közvetítésére szolgáló csatornák adta lehetőségekkel a közművelődési dolgozók jó részének idegen-nyelv és informatikai ismerete hiányos

  31. felkészültségbéli hiányosságok jellemzik a közművelődésben dolgozó kollégák egy részét túl nagy időintervallum a hét év a kötelező továbbképzés terén kevés az akkreditált képzés a közművelődésben dolgozók számára a közművelődési felsőfokú oktatás és OKJ-s szakkép- zés elüzletiesedett, tömegessé vált, ezért esett a szakmai színvonala, ez felhígulást eredményezett egyes kollégák még mindig egyedi rendezvényekben gondolkodnak s nem településfejlesztésbe ágyazott, életmód-alakító művelődési folyamatépítésben

  32. felkészültségbéli hiányosságok jellemzik a közművelődésben dolgozó kollégák egy részét a helyi közművelődési feladat-meghatározás gyakran nem a tényleges szükséglet, igény mentén fogalmazódik meg csak a felnőttek egyharmada, a fiatalok fele kerül kapcsolatba a közművelődési intézményekkel, közösségi színterekkel a munkanélküliek képzésébe csak kis mértékben tudtak bekapcsolódni a közművelődési intézmények egyes településeken népességcsoportok maradnak ki a közművelődési feladatellátásból

  33. felkészültségbéli hiányosságok jellemzik a közművelődésben dolgozó kollégák egy részét szegényesek a közművelődés nemzetközi kapcsolatai az elvégzett munkához, az elért eredményekhez képest hiányos a tevékenység dokumentációja a közművelődést végző szervezetek együttműködése nem minden településen valósul meg a szakmai, módszertani, elemző tevékenység nagyon gyenge, hiányzik a közművelődés terén

  34. felkészültségbéli hiányosságok jellemzik a közművelődésben dolgozó kollégák egy részét kevés az innováció a közművelődés terén nincsenek kidolgozott eredményességi mutatói a közművelődési szolgáltatásoknak a közművelődés tudományosan nem kellően megalapozott

  35. a közművelődésben résztvevő civil szervezetek egyre számosabbak, de nem élnek maradéktalanul lehetőségeikkel a települések zömében még nem alakult meg a Közművelődési Tanács a létező Közművelődési Tanácsok egy része nem végez érdemi munkát sok a civil szervezetek széthúzásából adódó probléma

  36. sokszor tapasztalható tájékozatlanság a közművelődési intézmények fenntartói, a közművelődési feladatellátást szervezők, irányítók körében a közművelődési feladatellátás létező segítség- nyújtási formáit (pályázatok, szaktanácsadás) gyakran éppen a rászorulók nem veszik igénybe a közművelődési intézmények tekintetében gyakran nem találják meg a fenntartók az optimális arányt a működés- és a feladatfinanszírozás terén az önkormányzatok közművelődési rendeletei többségükben nem a helyi, valós helyzetre fogalmazódtak

  37. a közművelődés lehetőségének teljes körű kiterjesztése, általánossá tétele még nem valósult meg a közművelődés társadalmilag szükséges mértékére nincs kellő anyagi fedezet nem eléggé ismert, elismert a közművelődés, nincs presztizse a közművelődési szakmának hiányos, helyenként ellentmondásos a közművelődési feladatellátás jogi szabályozottsága felkészültségbéli hiányosságok jellemzik a közművelődésben dolgozó kollégák egy részét

  38. a közművelődés lehetőségének teljes körű kiterjesztése, általánossá tétele még nem valósult meg sokszor tapasztalható tájékozatlanság a közművelő- dési intézmények fenntartói, a közművelődési fela- datellátást szervezők, irányítók körében a közművelődésben résztvevő civil szervezetek egyre számosabbak, de nem élnek maradéktalanul lehetőségeikkel

  39. mindenki számára igénye és a társadalom szükséglete szerint elérhető közművelődési lehetőség biztosítása a közművelődés lehetőségének teljes körű kiterjesztése, általánossá tétele még nem valósult meg

  40. mindenki számára igénye és a társadalom szükséglete szerint elérhető közművelődési lehetőség biztosítása anyagi fedezethiány ne korlátozza a közművelődés társadalmilag szükséges mértékű kibontakozását magas társadalmi megbecsültséget, elismertséget élvezzenek a közművelődés résztvevői, szervezői, irányítói a megfogalmazott fő cél megvalósulását szolgáló, egyértelmű, összehangolt jogszabályrendszer segítse a közművelődési feladatellátást szakmailag felkészült, tájékozott emberek irányítsák, szervezzék a közművelődést

  41. anyagi fedezethiány ne korlátozza a közművelődés társadalmilag szükséges mértékű kibontakozását a közművelődéshez minden településen legyen az igényeknek és a szükségletnek megfelelő mértékű és színvonalú közösségi színtér, közművelődési intézmény az egyéni igények és a társadalmi szükségletek sze- rinti közművelődési tevékenységhez álljon rendelke- zésre minden településen elegendő számú, felkészült, segítő szakember anyagi fedezethiány miatt ne maradjon el egyetlen társadalmilag szükséges és az egyéni igények, érdekek mentén szerveződő közművelődési tevékenység sem többszintű és színvonalas szakmai tanácsadás és szolgáltatás segítse a közművelődési folyamatokat

  42. magas társadalmi megbecsültséget, elismertséget élvezzenek a közművelődés résztvevői, szervezői, irányítói a közművelődési tevékenység alanyait széleskörű társadalmi megbecsültség övezze a közművelődési folyamatok irányítói, a közművelődési tevékenységek szervezői részesüljenek nagy társadalmi elismertségben

  43. szakmailag felkészült, tájékozott emberek irányítsák, szervezzék a közművelődést a közművelődést szervezők felsőfokú alap képzése tudományos minőségű legyen a jelenleginél rendszeresebb, színvonalasabb legyen a kötelező szakmai továbbképzése a közművelődésben tevékenykedőknek el kell érni a közművelődés irányításában résztvevők szakmai tájékozottságát

  44. a közművelődési folyamatok irányítói, a közművelődés tevékenységek szervezői részesüljenek nagy társadalmi elismertségben a közművelődésben dolgozók munkájának erkölcsi elismertsége emelkedjen a közművelődésben dolgozók munkájának anyagi elismertsége álljon arányban a társadalmi megbecsültségükkel

  45. A „mindenki számára igénye és a társadalom szükséglete szerint elérhető közművelődési lehetőség biztosítása”, mint fő cél elérésének stratégiája: 1. Motivációs kampányt kell megszervezni egy közművelődés-barát társadalmi környezet megteremtéséért.

  46. A kampány részeként, jelentős hírverés mellett, központi támogatottságú, a közművelődés következő funkcióit beteljesítő,programokat kell indítani: • helyi társadalmat (integráltságot, kooperációt, elégedettséget) formáló, innovációra serkentő, szocio-kulturális animáló, • lokális kötödést, identitástudatot, lokálpatriotizmust erősítő, • tradíciókat őrző, hagyományőrzést szolgáló, a helyi művelődési szokásokat gondozó,

  47. • a fenntartható gazdasági növekedést segítő, a települések népességmegtartó képességét fejlesztő, • szomszédsági kapcsolatokat ápoló, csoportszervező-közösségformáló, • értékteremtő, értékközvetítő (egyetemes, nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi kultúra), művészetbefogadást segítő, • civilizáló, tudáspótló, műveltség-, világnézet-, vélemény- és magatartásformáló,

  48. • a világban való eligazodást, világértést segítő, • kapcsolatépítő-képességet fejlesztő, • ízlés-, erkölcsnevelő, • felelősségérzetet erősítő, igényességre, lényeglátásra, problémamegoldó-, ítélő-, döntésképességre nevelő, • információáramlást, kommunikációt segítő, társadalmi nyilvánosságot formáló, közélet-alakító,

  49. • empátiára, nyitottságra, együttműködésre, előítélet mentes gondolkodásra nevelő, • önmegvalósítást, öntevékenységet elősegítő, kreatívitást fejlesztő, tehetséggondozó, • művelődési szükségleteket-érdekeket-érdeklődést feltáró, felkeltő, egyeztető, kielégítő, • szocializációt szolgáló, humán-erőforrást fejlesztő, az élethosszig tartó tanulást biztosító,

  50. • közösségi élet normáit alakító, társadalmi integrációt szolgáló, • életmódformáló, életvitel-alakító, létkultúrát fejlesztő, életminőséget, életesélyt javító, • a személyiség belső harmóniáját, egyensúlyát kibontakoztató, • rekreációt segítő, szabadidős szokásokat alakító. (programokat kell indítani)