Az anyanyelvi nevelés módszerei

1. Az anyanyelvi nevelés módszerei Pedagógus-továbbképzés KPSZTI 2012.október 25. Dr. Gasparicsné dr. Kovács Erzsébet főiskolai tanár Apor Vilmos Katolikus Főiskola - Vác

2. A külső környezet • Európai Unió • Tágabb és szűkebb társadalmi környezet • Magyar oktatáspolitika • A szociokulturális és a humán tényezők • Nyelvi háttér • Tankönyvpiac • Műszaki-technikai környezet

3. NAT 2013 A köznevelés feladatát a • nemzeti műveltség, • a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, • az egyetemes kultúra közvetítésében, • az erkölcsi érzék • és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg.

4. Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület Fejlesztési feladatok szerkezete 1–12. évfolyam: 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

5. Az anyanyelvi nevelés elvei integráció nyitottság folyamatosság élményszerűség analógia és kreativitás beszédre való alapozás induktív módszer alkalmazása kiegyensúlyozottság sémaelmélet a rész-egész viszony tudatosítása

6. Módszerek • Módszer: (gör.: methodosz) ‘út, eljárás’ • Oktatási módszer: az oktatási folyamat állandó, ismétlődő eleme, a pedagógus és a tanuló tevékenységének része • Stratégia: módszerek+eszközök+szervezési módok • Szervezési módok: frontális, egyéni, páros, csoportmunka

7. Módszerek típusai • Az információk forrása szerint: • verbális (szóbeli vagy írásbeli) • szemléltetés • gyakorlati módszerek • A tanulók által végzett megismerő tevékenység szerint: • receptív • reproduktív, részben felfedező, heurisztikus • kutató jellegű módszerek • Az oktatás logikai iránya alapján: • induktív jellegű módszerek • deduktív jellegű módszerek • A tanulási munka irányításának szempontja alapján: • tanári dominanciájú • közös tanári-tanulói dominanciájú • tanulói dominanciájú módszerek • Az oktatási folyamatban betöltött szerepük, a didaktikai feladatok szerint: • új ismeretek tanításának-tanulásának módszere • képességek tanításának-tanulásának módszere • alkalmazás módszere • rendszerezés és rögzítés módszere • A szóbeli közlő módszereken belül: • monologikus módszerek • dialogikus módszerek

8. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértésfejlesztése folyamatos feladat. E képességcsoport képezi alapját és kiindulópontját valamennyi újonnan megtanítandó nyelvi tevékenységnek. Fejlettsége döntően meghatározza a gyermek társadalmi beilleszkedését, kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai tanulmányainak sikerét.

9. Fejlesztési feladatok és módszerek Különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása : módszerek: mintaadás, szabálytanulás, élethelyzetekben páros és csoportos gyakoroltatás, szokásalakító tréningek A szókincs folyamatos bővítése, pontosítása és aktivizálása: módszerek: olvasás, szövegértelmezés, szövegalkotó feladatok, a narráció ösztönzése, gyakoroltatása

10. Szókincsfejlesztés játékosan • Szógyűjtés adott szókezdettel • Betűkirakó (m, a, t, k, o, a, r, u) • Hiányzó mgh.-k kiegészítése (t…r) • Föld-víz-levegő (állatnév) • Mit visz a hajó? • Szinonimagyűjtés eljátszással (ballag) • Ikerszó-befejezés (lim) • Betűvonat (csak zöld színű dolgokat visz) • A miniszter macskája (mogorva cica, a neve Móric.) • Bontójáték (hatalmas) • Bakochba • Párkeresés (kép-szó, szó-hang/betű, ellentét) s

11. Mondatszintű fejlesztés • Mondatlánc bővítéssel (A kutya ugat.) • Mi a sorrend? (áll Az a asztalon váza.) • Bontójáték (Maegyedüljöttemiskolába.) • Igaz vagy hamis? (Az ige cselekvést is kifejezhet.) • Fejezd be! (Szeretem a nyarat, mert…) • Mondatzsugorítás (Tomi, a padtársam tegnap délután elutazott a nagymamájához vidékre. • Alakítsd át! (Jó a sütemény.) • Kapcsold össze! (Aki másnak vermet ás, …/ aranyat lel / Ki korán kel,../ maga esik bele

12. A szóbeli szövegalkotás fejlesztése • A reproduktív beszéd fejlesztése • Az utánmondásos (félreproduktív) beszéd fejlesztése • Az alkotó (produktív) beszéd fejlesztése • Meseszövés (kezdő mondattal, témával, szereplőkkel, szavakkal) • Képleírás (eseménykép leírása szóban) • Párbeszéd (folytatásos) • Szövegrekonstruálás (párban, csoportban) • Összegyúrt történetek • Kiegészítés

13. A beszéd nemverbális eszközeinek tudatosítása • testmozgás, testbeszéd (kinezika) • érintkezési viselkedés • paranyelv • proxemika Gyakorlatok: • szituációs játék • vers- és prózamondás • dramatizálás

14. Az olvasás a kerettantervben

15. Analitikus-szintetikus v. kombinált olvasástanítási módszer • Hangoztató-elemző-összetevő módszer. • Egyesíti a szintetikus és analitikus módszer előnyeit. • Kiegyensúlyozott: a szó- és a hang tanítására egyaránt figyelmet fordít.

16. A hangos olvasás fejlesztésének módszerei • Egyéni olvasás • staféta • verseny • javító • válogató • szerepek szerinti • átalakító • Csoportos olvasás • apasztó – duzzasztó • visszhang • ütemezett • búvópatak • rádiózó

17. A néma olvasás fejlesztése • A perifériás látás fejlesztése • A látószög növelése • A fixációs szélesség növelése • Jelfelismerési gyakorlatok • Hibakereső gyakorlatok

18. A szövegértő olvasás fejlesztése • Szövegfeldolgozással • részenkénti • globális • folyamatolvasással • metakognitív olvasási stratégiákkal

19. Folyamatolvasási módszer • előremondás, jóslás • problémamegoldás • a mű végének értékelése • kérdésfeltevések • illusztrálás • dramatizálás • a tanulás értékelése

20. Metakognitív olvasási stratégiák • Olvasás előtt • sémaaktivizálás, előzetes áttekintés, feltevések • Olvasás közben - feltevések vizsgálata, korrekciója, belső képek alkotása • Olvasás után • összefoglalás, következtetések

21. Néhány gyakorlati eljárás • INSERT • kettéosztott napló • jóslás • grafikus szervezők alkalmazása (pókháló-, fürtábra) • szövegmondás (ötsoros módszer) • dramatizálás

22. Írástanítás • Párhuzamosan vagy késleltetve? • Álló vagy dőlt betűs írással? • Hogyan viszonyuljunk az egyéni íráshoz? • Hogyan tanítsuk a balkezeseket?

23. Jó gyakorlatok • Íráselőkészítés • rajzolás, színezés, papírkép készítése, gyurmázás, nyírás, papírfűzés, fonalas játékok • Kézizomlazítás • játékos mondókákkal • Betűírás • bejárás, fonalazás, domború betűk átírása, nagy alakban írás • Gyakorlás • motivált másolás, tudatos tollbamondás

24. Anyanyelvi ismeretek tanítása • A gyerekek motiváltsága • Életszerűség • Szemléletesség • Játékosság • Absztrakció • Fogalomalkotás nehézségei • Írás, helyesírás

25. Elvek az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében • Tudományosság • Igazodás az életkori sajátosságokhoz • Rendszerezés • A felfedező tanulás biztosítása • Funkcionális nyelvszemlélet • Szemléletesség, játékosság

26. Fogalmazástanításunk céljai • a közléstudat kialakítása, fejlesztése, • a mondanivaló kommunikációs szempontok szerinti tervezésének elsajátíttatása, • különböző műfajok (elbeszélés, leírás, hír, hirdetés, meghívó, levél) szerkezeti felépítésének, szerkesztési alapkövetelményeinek megismertetése, gyakoroltatása fogalmazási feladatokban, • stílusfejlesztés, • a szövegjavítás tanítása, • a figyelem tudatos megosztásának fejlesztése.

27. A fogalmazástanítás eredményességét meghatározó tényezők • az „ihlet” (Balassa László • az „erős közlési vágy” (Magassy László); • a téma (legyen mit mondani róla); • a szókincs és szabályismeret; • a sikerélmény; • a téma tartalmi, lélektani előkészítése (Kerékgyártó Imre); • az anyaggyűjtés módjainak változatos alkalmazása; • az óra megfelelő légköre; • a szociális tényezők; • az óravezetés; • az alkalmazott munkaformák; • az értékelés (siker, illetve a kudarc ösztönző volta).

28. A fogalmazástanítás módszerei • Logikai-reprodukciós módszer • mintakövető, kötött témájú és szerkezetű fogalmazások íratása • Szabad fogalmazás • spontán, kötetlen fogalmazások • Logikai-stilisztikai irányzat • témaválasztás, előkészítés szabadon, megfogalmazás kötötten • Kommunikációs szempontú fogalmazástanítás • kommunikációs feladat, probléma megoldása, spontán és kötött elemekkel

29. Kreatív írásgyakorlatok • Szövegalkotás csoportban • Szövegkiegészítés, - javítás • Párbeszéd kiegészítése • Szövegalkotás képhez • „Negatív” történet

30. Az irodalmi nevelés mint tevékenység Irodalmi alkotások megismertetése által bővíti a gyermekek élettapasztalatait, fejleszti kommunikációs képességeiket, formálja ízlésüket, megalapozza az irodalom, a könyvek iránti szeretetüket, segíti őket az önálló ismeretszerzésben, egyszóval – sokrétűen formálja személyiségüket.

31. Szempontok • Olvasmányok kiválasztása • Kötelező (?) olvasmányok • A szöveggel való találkozás – befogadás, tanító és növendéke • A feldolgozás módszerei

32. Köszönöm a figyelmet!