1 / 49

MEZOZOIKUM 251 – 65,5 Ma

MEZOZOIKUM 251 – 65,5 Ma. Alpi hegységképződés kezdetei: mezozoikum Hegységek felemelkedése: kainozoikum (ma is tart) A hüllők uralma. Kréta Jura Triász. TRIÁSZ 251 – 199,6 Ma. Hármas osztatúság: GERMÁN TRIÁSZ – (szárazföldi-beltengeri), teljes üledékciklus

brant
Download Presentation

MEZOZOIKUM 251 – 65,5 Ma

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. MEZOZOIKUM 251 – 65,5 Ma Alpi hegységképződés kezdetei: mezozoikum Hegységek felemelkedése: kainozoikum (ma is tart) A hüllők uralma Kréta Jura Triász

  2. TRIÁSZ 251 – 199,6 Ma

  3. Hármas osztatúság: GERMÁN TRIÁSZ – (szárazföldi-beltengeri),teljes üledékciklus KEUPER - szárazföldi lagunáris MUSCHELKALK (kagylósmészkő) – sekélytengeri BUNTSANDSTEIN – tarkahomokkő ALPI TRIÁSZ – uralkodóan nyílttengeri vastag mészkő/dolomit (Dachsteini Mészkő Formáció, Fődolomit Formáció)

  4. Növényvilág: mészvázas zöldmoszatok Diploporás dolomit Aggteleki wettersteini mészkő Cikászok

  5. Állatvilág: dinoszauruszok felvirágzása, emlősök kialakulása Ammoniteszek és kagylók fellendülése A Megalodus kagyló maradványai (Tata)

  6. Placochelys placodonta (bakonyi kavicsfogú álteknős) Laczkó Dezső (1889), Veszprém Jellemzők: állkapcsán és szájpadlásán lapos, kavicsszerű örlő- fogak vannak; az elülső fogak helyén szaru- anyagú csőr képződhetett csak a TRIÁSZból ismertek (a veszprémi lelet a késő-triászból való)

  7. JURA 199,6 – 145,5 Ma Elnevezés: Jura-hg. Tethys óceán: északi kontinensek és Gondwana elválasztása

  8. Jura Hegységszerkezeti szempontból nyugodt Tengeri időszak Pangea szétesése folytatódik Tethys kiszélesedik (Gondwana – É-i kontinensek), a mai szárazföldek nagy része tenger alatt Elkezd kinyílni az Atlanti-óceán Sok szárazföldi híd: kozmopolita dinoszauruszok Meleg, kiegyenlített éghajlat, nincs jégsapka

  9. Jura növényvilág Magvaspáfrányok Nyitvatermők ( cikászok, bennettiteszek, ginkgok, Coniferopsidák)

  10. Dinoszauruszok virágkora Stegosaurus Repülőhüllők A gerecsei őskrokodil

  11. Komlosaurus carbonensis Lábnyomok a Mecsekből, 1980-as évek 200 Ma, Jura eleje Csontok nem kerültek elő

  12. Madarak megjelenése

  13. Solnhofen

  14. Holzmaden Ammonitesz, ha, Plesiosaurus és Ichthyosaurus leletek

  15. Tengeri élővilág Ammoniteszek

  16. KRÉTA 145,5 – 65,5 Ma Elnevezés: írókréta Tethys szűkül Atlanti-óceán kinyílik É-Am. és Európa szétválik A Tethys övben elkezdődik az Alpi hegységképződés

  17. Írókréta A fehér írókréta anyagának 70 %-a kokkolit 1 cm3 írókréta: 800 millió kokkolit Mészpikkelyesek (sárgásmoszatok)

  18. Növényvilág: kréta végi lehűlés - zárvatermők térhódítása Mezophytikum/Kainophytikum határa a krétán belül Állatvilág: Pangea szétdarabolódása provincialitás nő korallok (Cyclolites – Sümeg) csigák, kagylók – zátonyalkotók (Rudisták) normál + heteromorf ammoniteszek, belemniteszek gyakoribbá válnak a tengeri sünök csontoshalak fellendülése méhlepényes és erszényes emlősök elkülönülése

  19. Cyclolites Hippurites Berriasella Scaphites Belemnites rosztrum

  20. KRÉTA Jobbra: nagy ammonitesz (Placenticeras, 50 cm-es vázátmérő), balra belemniteszek

  21. http://www.scotese.com/K/t.htm Meteorit becsapódás

  22. A KRÉTA VÉGI KIHALÁS – katasztrófa a szárazföldön és a sekélytengerekben Szelektív kihalás, több tényező együttes hatása: klímaromlás - a tenger élelemláncának megbomlása meteoritbecsapódás Növényzet: nincs nagy változás Meteoritbecsapódás

  23. Kainozoikum Paleogén + Neogén (Harmadidőszak) 65,5-2 Ma Kvarter (Negyedidőszak) 2 Ma -- Neogén: Pliocén Miocén

  24. Paleogén és neogén Szárazföldek és tengerek mai elrendeződése Zárvatermők és emlősök birtokba veszik a szárazföldeket Kréta végi kihalás – megüresedett ökológiai niche-ek Rudisták korallok Paleocén 65.5 – 55,8 Ma: emlősök evolúciója: a fő rendek elkülönülnek Magyarországon nincs meg a paleocén

  25. Oposszumok maradványai a bolíviai paleocénből Chriacus Phenacodus (juh nagyságú növényevő)

  26. Eocén 55,8 – 33, 9 Ma Amerika eltávolodik Európától Tengerek: Nummulites Csigák: 2x gyakoribbak, mint a mezozoos közösségekben Mohaállatok (bryozoás márga – Budai-hg.)

  27. Oligocén 33,9 – 23 Ma Általános éghajlatromlás Antarktiszon kezd kialakul a jégsapka Lombhullató erdők térhódítása (pl. Quercus) Az egykori Tethysről levált a Paratethys (Alpi előtértől a Kaspi-medencéig) Kagylók, csigák, Hipparion (3 ujjú ősló)

  28. Miocén 23 -5 Ma

  29. Miocén 23 -5 Ma Felmelegedés Lombhullatók + örökzöldek Pázsitfüvek - füvespuszták térhódítása Paratethys Tufaszórások, vulkanizmus (Visegrádi-hg, Börzsöny, Mátra stb.) Lajtamészkő, Barnakőszénképződés Alp-Kárpáti rendszer kiemelkedése – elszigetelődés a K-i Paratethystől Pannon beltenger

  30. MIOCÉN Turritella Cápafogak Hinia Cantharus

  31. PLIOCÉN 5 – 2 Ma év Equus

  32. Pliocén 5 – 2 Ma A Paratethys elszigetelt medencesorra bomlik kiédesedés (már a miocénben megindul) Bazaltvulkanizmus (pl. Balaton-felvidék) A Magyar Medence lecsapolódik a pliocén végére

  33. Pleisztocén 2 Ma – 10 000 év

  34. Mastodon és gyapjas orrszarvú Ursus spelaeus 6 m hosszú

  35. Smilodon 3 Ma – 10 000 év www.sciencenews.org Smilodon maradvány Rancho la Brea-ból

  36. Megatherium 2,000,000 - 11,000 évvel ezelőttig élt

  37. Mamut 4-5 Ma – 3600 évvel ezelőttig A berezovkai mamut http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/1f/Mammuthus_primigenius_St_Petersbu_2.JPG

  38. Ír óriásszarvas 400 000 évvel ezelőtt jelent meg,7000-8000 éve halt ki

  39. Emberiség bölcsője: Afrika Nagy Hasadékvölgy Füves puszták le kellett jönni a fáról Australopithecus, 3 – 4 Ma 400-500 cm3 2 lábon jár A. afarensis - növényevő Australopithecus anamensis – húsevő - ez lehetett az ősünk Lucy

  40. Homo habilis „ügyes ember” Kialakulás: Afrika, 2 -3 Ma, 680 cm3 Vállalkozókedv, ismeretek átadása, eszközkészítés, utánzás Menedék készítése

  41. Homo ergaster („munkás ember”) Testfelépítés: alkalmas a vándorlásra Közösségi élet, egymás segítése Agy: 750-1200 cm3

  42. Homo erectus „felegyenesedett ember” (Jávai előember, Homo heidelbergensis, Sinanthropus (Pekingi előember)) Tűz használata, kőszerszámok készítése Jó vadász , első szervezett társadalom

  43. Vértesszöllős — Samu Homo erectus 320-380 000 éves 1300 cm3

  44. Homo sapiens neanderthalensis 200 000 éve kezdi belakni Európát, 1450 cm3, barlangban lakik, békében együtt él a természettel Halottak eltemetése, kultikus tárgyak

  45. Bükk, Hór-völgy, Subalyuk-barlang

  46. Homo sapiens sapiens 50 000 évvel ezelőtt jelenik meg Kifinomult eszközkészítés (furulya), barlangi rajzok Szeleta barlang: kőeszközök 40 000 – 22 000 év: Szeleta kultúra

More Related