1 / 40

Kompetenciák; OKM PPK - 2013. november 07.

Kompetenciák; OKM PPK - 2013. november 07. Diagnózis – Nagy József rendszerezése mentén.

Download Presentation

Kompetenciák; OKM PPK - 2013. november 07.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kompetenciák; OKM PPK - 2013. november 07.

  2. Diagnózis – Nagy József rendszerezése mentén Az expanzió lehetőségei kimerültek, a folyamatos (gazdasági, technológiai, tudományos) fejlődés egyre növekvő szükségleteit (a szellemi potenciál további növekedését) csak a képzés eredményességének és hatékonyságának növekedésével lehet kielégíteni. Mitől remélhető a szellemi potenciál növekedése? • További ismeret- és érintettség növekedés • Tevékenység központú modellek • Kompetenciafejlesztő vezérelv

  3. Az oktatás expanziója: kik járnak iskolába Normál eloszlás A népesség %-aSzórásKumulatív % IQ (TK) 70 85 100 115 130 általános (8) közép (12) alap szint (15) Iskolafokozat (év) mester szint (17) PhD (20)

  4. A kompetencia-modell A kompetencia: meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasság, amely döntések és kivitelezések által érvényesül. A kompetencia valamely funkciót szolgáló motívum- és képességrendszer, döntésre és kivitelezésre való alkalmasság. • a döntések feltétele a motiváltság • A kivitelezések feltétele a képesség

  5. Kompetencia hierarchia(pedagógiai tevékenység → elérendő szint) • Személyes kompetencia • Szociális kompetencia • Kognitív kompetencia • Speciális kompetenciák

  6. Személyes (perszonális) kompetencia A személyes kompetencia egy adott helyzetben a döntésekhez motívumokat aktiválva, a kivitelezéshez mozgósítva és viszonyítási alapként használva a szokásokat, mintákat, rutinokat, készségeket, ismereteket – segíti az egyént. Aktiválható motívumok: • Önvédelmi • Önellátási • Önszabályozási • Önfejlesztési • Speciális motívumok

  7. Személyes (perszonális) kompetencia • Önvédelmi • Szabadságvágy, önállósulási-, öntevékenységi vágy, egészségvédő, identitásvédő motívumok • Önellátási • Biológiai-,komfortszükségletek, mozgás- és élményszükséglet, stb. • Önszabályozási • Önbizalom, önbecsülés, ambíció, életcélok, stb. • Önfejlesztési • Önértékelés, önmegismerés, önfejlődés, stb. vágya És a hozzájuk tartozó szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, normák, értékek

  8. Szociális kompetencia • Közérdek – proszociális kompetenciák, • Közös érdek – kooperatív kompetenciák, • Eltérő érdek – vezetési kompetenciák, • Érdekütközés – versengési kompetenciák

  9. Kognitív kompetencia Az információfeldolgozást(vétel, kódolás, átalakítás, létrehozás, közlés, tárolás, stb.) megvalósító rendszer. Fontosabb kognitív motívumok: Megismerési-, felfedezési vágy, játékszeretet, alkotásvágy, tanulási sikervágy, kudarckerülés, elismerésvágy, kötelességtudat, ambíció. Fontosabb kognitív képességek: Tudásszerzés, kommunikáció, gondolkodás, tanulás.

  10. Kompetenciafejlesztés A kompetenciák a döntés és kivitelezés meg- valósulását szolgáló motívum- és képesség rendszerek. A kompetenciák fejlesztése motívumrendszereik és képességrendszereik fejlesztésével valósítható meg. Ennek feltétele, hogy ismerjük a fejlesztendő kompetencia motívumainak fajtáit, készletét, és fejlesztendő képességeinek fajtáit, készletét.

  11. Kulcskompetenciák • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén • Digitális kompetencia • Hatékony, önálló tanulás képessége • Szociális és állampolgári kompetenciák • Kezdeményezőképesség és vállalkozó kompetencia • Esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőkészség

  12. Kognitív kompetencia • Kognitív kompetencia • Komplex kognitív képességek • Egyszerű kognitív képességek • Kognitív komponensek (rutinok, készségek, ismeretek) • Pl. komplex kommunikációs képesség • Beszéd és beszédértés • hangképzés, • hangsorfelismerés, stb. • Írás és olvasás (szövegértés) • Ábrázolás és ábraolvasás • Tapasztalati és értelmező nyelvtudás

  13. Országos kompetenciamérés Célok: • Információszerzés a tanulók néhány kulcskompetenciájának szintjéről • összehasonlíthatóság • Iskola, iskolahasználó, fenntartó számára • Mérési-értékelési kultúra fejlesztése • Iskola, fenntartó • Radikális és rapid kimenetiszabályozó • Kompetenciamérés + érettségi > > NAT + helyi tanterv

  14. Keresztmetszeti vagy longitudinális mérés?

  15. A szövegértésről • Az országos mérés tartalma – szövegértés, szövegalkotás: • Írott nyelvi szövegek megértése, használata, az arra való reflektálás képessége • Új tudás megszerzésének eszköze • A mindennapos kommunikáció eszköze • Tartalmi területek: • Elbeszélő • Magyarázó • Dokumentum szövegek • Gondolkodási műveletek: • Információ visszakeresés • Kapcsolatok, összefüggések felismerése • Értelmezés

  16. Amatematikai eszközhasználat tesztje • Tantervfüggés: figyelembe veszi a tantervet, de nem annak követelményeit kéri számon (contra PISA) • Mérési célja: a matematikai eszközhasználat szintje • A matematikai eszközök használatának felismerése és képessége életszerű helyzetekben • Megértési, elemzési képesség • A matematikai eszköztár készségszintű használata • A matematikai eszközök használata a társadalmi kommunikációban (praktikus háztartási ügyek, pénzügyek, közélet, utazás, stb.)

  17. Tartalmi területek–gondolkodási műveletek • Tartalmi területek: • Mennyiségek és műveletek • Hozzárendelések és összefüggések • Alakzatok síkban és térben • Események statisztikai jellemzői és valószínűségük • Gondolkodási műveletek: • Tényismeret és rutinműveletek • Modellalkotás , integráció • Komplex megoldások és kommunikáció

  18. Mennyiségek és műveletek • Számok, számítások, műveletek, műveleti tulajdonságok, • Számhalmazok, • Oszthatóság, oszthatósági szabályok, számrendszerek, • Mérés, mértékegységek, mérési pontosság, átváltások.

  19. Hozzárendelések és összefüggések • Mennyiségek egymáshoz rendelése, összefüggések felismerése, ábrázolása, adatleolvasás, sorozatok, stb. • Arányosságok • Egyenletmegoldás, algebrai kifejezések összehasonlítása • Szöveges egyenletek, egyenlőtlenségek kezelése, matematizálása • Szabályosság felismerése, szabálykövetés • Halmazok, halmazműveletek, tulajdonságaik • Logika

  20. Alakzatok síkban és térben • Alakzatok tulajdonságai, felismerése, komponensekre bontása • Geometriai transzformációk, szimmetriák, egybevágóság, hasonlóság • Dimenziók, testek és hálóik, nézeteik, vetületeik ábrázolása • Tájékozódás síkban és térben, koordináta rendszerek, térelemek helyzete • Trigonometrikus összefüggések alkalmazása

  21. Események statisztikai jellemzői és valószínűségük • Adatgyűjtés, adatok megjelenítése • Statisztikai számítások • Statisztikai mutatók értelmezése, elemzése • Valószínüségszámítás • Kombinatorika • Gráfok, modellként alkalmazásuk

  22. Tartalmi területek – tantervi területek

  23. Gondolkodási műveletek • Tényismeret és rutinműveletek • Felidézés, azonosítás, számítások elvégzése, mért érték leolvasása, adatgyűjtés, osztályozás, halmazba sorolás, rutinproblémák megoldása begyakorolt algoritmusok alapján. • Modellalkotás , integráció • A problémát leképező egyenletrendszer; grafikonkészítés; a probléma algebrai kifejezésekkel, ezek közötti összefüggésekkel való megragadása; ismert módszerek, műveletek, információk kombinálása. • Komplex megoldások és kommunikáció • Újszerű problémák, melyek megoldásához összetett matematikai modellalkotás, önálló megoldási stratégia kidolgozása, világos, pontos fogalmazás és érvelés szükséges;

  24. Feladattípusok

  25. 1. képességszint • egyszerű, ismerős kontextusú feladatok • a szükséges információ könnyen kinyerhető a feladatból • a megoldáshoz szükséges, többnyire egyetlen lépés a feladat szövegéből következik. • jól begyakorolt számítások elvégzése, műveletek végrehajtása • a legalapvetőbb matematikai tények, tulajdonságok felidézése

  26. 2. képességszint • egyszerűbb szituációban megjelenő problémák átlátása • az ismerős eljárások, algoritmusok, képletek megfelelő alkalmazása • adatok egyszerű megjelenítése, ábrázolása • egyszerű műveletek végrehajtása különbözőképpen (pl. táblázatosan, grafikonon) megjelenített adatokkal.

  27. 3. képességszint • bizonyos szituációk matematikai értelmezése • a probléma megoldásához a megfelelő stratégia kiválasztása és alkalmazása • modellek alkalmazása és ezek alkalmazhatósági feltételeinek meghatározása • különböző reprezentációk alkalmazása és értelmezése • gondolatmenet, értelmezés megfogalmazása, leírása

  28. 4. képességszint • fejlett matematikai gondolkodás, érvelés és önálló matematikai modell megalkotása • általánosítási képesség, az ismeretek magabiztos alkalmazása újszerű probléma megoldásakor • a különböző reprezentációk kezelése és értelmezése • logikus érvelés • A problémamegoldással kapcsolatos gondolatok megfelelő kommunikálása

  29. szövegértés

  30. Elemzési, fejlesztési lehetőségek • Vezetői döntés: • „Elég” az iskola, az évfolyam országos összemérhetősége, megítélhetősége • Osztály- és egyéni szintű értékelés, fejlesztés a cél (saját forrást igényel) • Keresztmetszeti mérés • Évfolyam szinten - vállalható v.sz.-gel működik • Osztályszint (mintavétellel) • Az egyén szintjén (teljes körű feldolgozás) • Longitudinális mérés • 6., 8., 10. megoldott, kérdés:a 12. évf.-on van mérés?

  31. Teljes körű feldolgozás • Tanulói képességszintek vizsgálata • Feladatnehézség szerinti vizsgálat • Gondolkodási műveletek szerinti vizsgálat • Tartalmi területek szerinti vizsgálat • Feladattípusok szerinti vizsgálat • Összefüggésvizsgálatok: • Teszteredmény – dolgozatjegyek - évvégi jegy • Teszteredmény – érettségi írásbeli (Deklaráltan mást mérnek!) • Tényleges és elvárható érték

  32. PISA 2006: A tanulók természettudományos tudáskülönbségének az iskolák közötti különbségből fakadó hányada (%)

  33. Az 1. és az alatti szinten teljesítő diákok százalékos aránya nemek szerint % Fiúk Lányok 80 Matematika teljesítmény 70 60 50 40 30 20 10 0 Svájc Korea Dánia Japán Izland Kanada Belgium Mexikó Ausztria Írország Norvégia Hollandia Szlovákia Portugália Új-Zéland Luxemburg Csehország Finnország Ausztrália Svédország Olaszország Görögország Németország Törökország Lengyelország Franciaország Magyarország Spanyolország Egyesült Államok Szövegértés teljesítmény OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Tables 2.5b, 6.5, pp.355, 447.

  34. Hazai rétegadatok nemzetközi összehasonlításban 6. szint 5. szint 4. szint 3. szint 2. szint 1. szint 1. szint alatt OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Tables 2.5a, p 354. OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 2.5a, p.354.

  35. 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba járó tanulók 591 4 osztályos gimnáziumba járó tanulók 561 szakközépiskolai tanulók 493 szakiskolai tanulók 408 A 10. évf. tanulók átlagos olvasási-szövegértési teszteredményei, iskolatípus szerint (+- 50% szórás); 2006. évi országos kompetenciamérés N = kb. 44 ezer fő

  36. egyetemi diploma 580 főiskolai diploma 551 érettségi 515 Szakiskola, szakmunkásképző 470 8 osztály 426 0-7 osztály 373 A 8. évfolyamos tanulók átlagos olvasási-szövegértési teszteredményei, társadalmi hovatartozásuk (édesanyjuk legmagasabb befejezett iskolai végzettsége) szerint Forrás: 2006. évi országos kompetenciamérés (90 ezer gyerek egyéni adatai alapján)

More Related