A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon

1. A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon

2. 1945 előtt XIX-XX. század fordulója: az írástudás már nem jegyzett tudásanyag A polgári iskola felértékelődik A II. világháborúig: iskolapótlás csak magántanulóként volt lehetséges 1945-ig: alfabetizáció a hadseregben, gyorsított ütemű oktatás 1945 után 1945/46: létrejött a szabályozott, iskolarendszerű felnőttoktatás. 1946/47: az első teljes tanév 1948-53: kiemelt kedvezmények, gyorsított, fölülről szervezett, a középiskolák szerepe nő: munka melletti „levelező” oktatás bevezetése 1954-56: elvont kedvezmények, hanyatlás 1958-63: cél a tömegoktatás + érettségi - egyre több fiatal és nő Az iskolarendszerű felnőttképzés Magyarországon

3. 70-es évek: idősebbek hiánya a felnőttoktatásban Gimnáziumi helyett a szakmunkásképzés túlsúlya 1973-2005: szakmunkások szakközépiskolája - fiatalodás, funkcióváltás (a közoktatás működési zavarainak ellensúlyozása) 80-as évek: 1985-től decentralizáció, diverzifikáció, demokratizálódás Az iskolarendszerű felnőttképzés Magyarországon

4. 90-es évek eleje: Demokratikus átrendeződés, nemzetközi politikai átalakulás Nemzetközi szervezetek hatása (OECD, NATO, Európai Unió) Piacgazdaság kialakulása, a túlfoglalkoztatás leépülése, piaci verseny beindulása, keleti (Szovjetunió) piacvesztés privatizáció       az állami és önkormányzati tulajdonnal szemben túlsúlyba kerül a magántulajdonú üzleti szektor A 90-es évek vége: A piacgazdaság megszilárdulásával – a rendszerváltás mobilitást élénkítő hatása megszűnt, a társadalom rétegződése és az egyenlőtlenségi rendszer lényegileg állandósult Az iskoláztatási szakasz hosszabbra nyúlt A legnagyobb mértékben az alacsony képzettségű munkaerő iránti kereslet esett vissza Számottevő munkanélküliség kialakulása A rendszerváltást követő gazdasági, poli-tikai és társadalmi változások és hatásuk

5. 90-es évek: A tankötelezettség kitolódása, új tartalmak NAT, kerettantervek A „vállalkozó” iskola megjelenése Demográfiai csökkenés, javuló iskolázottsági mutatók A munkanélküliség megjelenéseés a munkerőpiaci képzések súlyának növekedése A felnőttképzés piaci jellegének előtérbe kerülése, diverzifikáció A gazdaságitársaságok megjelenése a képzési piacon A vállalati képzőhelyek megszűnése és átalakulása Az általános felnőttképzés háttérbe szorulása A távoktatás szerepének erősödése A politikai képző funkció tartalmának megváltozása A népfőiskolai rendszer feléledése a LLL felértékelődése Az iskolarendszerű felnőttképzés a rendszerváltást követő évek Magyarországán

6. Az iskolarendszerű felnőttoktatás a mai Magyarországon • A közoktatási intézmények – főként a középiskolák (szakközépiskolák, gimnáziumok, szakiskolák) és a felsőoktatási intézmények működésének szerves része lett a felnőttoktatás • Kialakult a második esély iskolarendszere • A felnőttoktatás de iure – de facto egyenértékű lett a közoktatással • Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervekre épülő helyi tantervek szerint zajlik • Az érettségi vizsga rendszere a közoktatásban bekövetkezett változásoknak megfelelően változott

7. Az állam szerepe a felnőttoktatásban • A független felnőttoktatási szervezetek létrejöttének támogatása • A társadalom és a gazdaság képzési szükségleteinek feltárása • A felnőttoktatás jogi kereteinek biztosítása • A különféle intézmények közti együttműködés ösztönzése: a formális és nonformális megoldások összehangolása • A gazdasági/társadalmi döntéshozó szereplők (politikai pártok, egyházak, civil szervezetek, nagyvállalatok, szakszervezetek és egyéb szereplők) és a a felnőttoktatásegyüttműködésének ösztönzése • Európai szintű együttműködések támogatása: nemzetközi kezdeményezések, partnerségek létrehozása

8. A felnőttképzésre vonatkozó törvények • Felnőttképzési törvény2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről. • Felsőoktatási törvény2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról. • Közoktatási törvény1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról. • Pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának törvénye2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról • Szakképzési hozzájárulás törvénye2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról • Szakképzési törvény1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről

9. A Felnőttképzési törvény 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről Kölcseyné Balázs Mária nyomán

10. A Felnőttképzési törvény megalkotásának célja: Hogy „az alkotmányban biztosított tanuláshoz valójog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön… hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába…”

11. A Felnőttképzési törvény felépítése (fő fejezetek)  • ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK • A FELNŐTTKÉPZÉS IRÁNYÍTÁSA ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE • A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI • FELNŐTTKÉPZÉSI TÁMOGATÁSOK • ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK • ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. Mely intézmények tartoznak a törvény hatálya alá ? A felnőttképzést folytató • közoktatási intézmények, • szakképző intézmények, • Felsőoktatási intézmények, • közhasznú társaságok,egyesületek, köztestületek, alapítványok, közalapítványok, • egyéb jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint ezek felnőttképzési tevékenységet folytatására létrehozott társulásai.

13. Mi minősül felnőttképzési tevékenységnek* a törvény alapján? • a rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés nyújtása, amely képzés célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés • a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. * Vigyázat: ez nem az andragógia/felnőttképzés fogalma, hanem a felnőttképzési funkciójú szolgáltatás mint gazdasági tevékenység meghatározása.

14. Ki számít felnőttnek a 2001. évi CI. törvény szerint ? Az a felnőttképzésben résztvevő természetes személy, aki a külön törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségét teljesítette.

15. A Felnőttképzési törvény főbb pontjai:

16. A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/ 1 A felnőttképzést irányító szervezetek • Szociális és Munkaügyi Minisztérium • Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) • Regionális munkaügyi központok • Regionális képző központok • Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanács • Felnőttképzési és Akkreditáló Testületet (FAT)

17. A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/2 Az Országos Képzési Jegyzék • A Nemzeti Szakképzési Intézet (ma NSZFI: N. Szakképzési és Felnőttképzési I.) kifejlesztette a modulokból felépülő, új követelményrendszeren alapuló Országos Képzési Jegyzéket (OKJ). • Ebben egy-egy szakképesítés egymásra épülő rész-szakképesítésekből áll, amelyek bővíthetők, fejleszthetők.

18. A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/3 Az OKJ-hoz kapcsolódó, új tartalmú szakmai és vizsgakövetelmények kötelező jellemzői • Kompetencia alapúak • Moduláris szerkezetűek • Szakmacsoportos rendszerbe illesztettek • Gyakorlat/tevékenységközpontúak

19. A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/4 A felnőttképzés hazai pénzügyi támogatási rendszerének jogi biztosítékai • foglalkoztatási törvény • felnőttképzési törvény • szakképzési hozzájárulásról szóló törvény

20. A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/5 A felnőttképzés financiális támogatási rendszere • Iskolarendszerű felnőttképzés normatív támogatása • Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés normatív támogatása • Álláskeresők iskolarendszeren kívüli képzésének támogatása • Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatása • Saját dolgozók képzése a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére

21. A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/6 Támogatási források A felnőttképzési direkt és indirekt rendszerű állami támogatások alapvetően három fő forrásból táplálkoznak: •  a hazai központi költségvetés, •  a hazai Munkaerő-piaci Alap, • az EU forrásrendszere – pl. Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program (HEFOP)(25%-os hazai  társfinanszírozással a Munkaerő-piaci Alap terhére). 

22. A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/7   Intézményi akkreditáció A nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmény a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez benyújtott kérelemmel kérheti intézménye akkreditálását. Az akkreditáció követelményei: •     szakmai tanácsadó testület megléte •     éves képzési terv megléte •     felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások megléte   A kérelemről független szakmai testület a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban FAT) dönt.

23. Sajátos felnőttképzési szolgáltatás: A tanulás előtti tudás mérése Hand out: TET – Miskolc http://www.vacimuv.hu/a-rendszerrl/284-segedletek-rlapok.html

24. A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/8 Program-akkreditáció  • A felnőttképzést folytató intézmény által kidolgozott program akkreditációja iránti kérelmet az NSZFI-hez kell benyújtani. • A program-akkreditációs eljárás során a FAT megvizsgálja a képzési cél megvalósíthatóságát, a pedagógiai követelményeknek való megfelelést és ezek alapján hitelesíti a képzési programot, amelyet - az akkreditálást követően -, mint akkreditált képzési programot más felnőttképzést folytató intézmények is alkalmazhatnak. • A program-akkreditáció érvényességének időtartama legalább kettő, legfeljebb öt év lehet, időtartamát a FAT a képzési program sajátosságai alapján állapítja meg.

25. A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/9 A nyilvántartásba vett felnőttképzést folytató intézmény egyéb kötelezettségei • A felnőttképzést folytató intézmény köteles a nyilvántartási számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban - jelenléti ív, haladási napló, bizonyítvány stb.-, valamint a képzéssel kapcsolatos dokumentumokon folyamatosan használni. • A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása nyilvános.

26. Nyitott képzés vagy távoktatás Általános célú képzés Felnőtt Hátrányos helyzetű felnőtt A felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás Fogyatékkal élő felnőtt Iskolarendszeren kívüli képzés Kompetencia Álláskereső felnőtt Elméleti tanóra Belső képzésnek Nem formális tanulásnak Gyakorlati foglalkozás Konzultáció Modul Moduláris rendszer Fogalmak definíciója a törvényben(Ld.: a fogalmak megadva részletesen a levélmellékletben)

27. Példa a FTV szerint: Kompetencia: a felnőttképzésben részt vevő személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.