Váltóállítás : szemléletváltás és megvalósítható intézményi

1. MGYOSZ elnökségi ülésére készített bemutató, Budapest, 2009 június 30 Váltóállítás: szemléletváltás és megvalósítható intézményi reformokegy fenntartható növekedési pálya érdekében Készítette a Tárki Zrt. és a Kopint-Tárki Zrt. munkacsoportja a MGYOSZ megrendelésére Budapest, 2009 májusban

2. Kiindulópontok • A reformciklusok ördögi köre: olyan reformra van szükség, • amely csökkenti a „húzd meg-ereszd” meg kilengéseket • A gazdaság magas járadékszintje: a feladat nem • a járadékok átrendezése, hanem a járadékszint csökkentése • Megvalósítható reformokat csak stratégiai víziók szem • előtt tartásával, de az egyes szereplők ösztönzési • szerkezetének módosításával lehet elérni

3. A legfontosabb állítások • Magyarországon az állam nem erős hanem gyenge, viszont túlzottan kiterjedt. • Nem érvényesül eléggé az ellenőrző intézmények fegyelmező ereje, viszont túlterjeszkedett a politikai szféra • A küldetéshiányos és nem kellően ellenőrzött állam a szükségesnél lényegesen drágábban működik • Összességében ennek jelentős növekedés korlátozó szerepe van • A státus quo nagyon erős: keresleti és kínálati oldalon egyaránt erős érdekek fűződnek a jelenlegi helyzet fennmaradásához

4. Néhány részlet • A kiterjedtség sokkal tágabb a jóléti szerepvállalásnál • (járadékok a fogyasztási, a beszállítói, a szabályozási és a • kijárói oldalon egyaránt) • A kiterjedt államnak kiszorítási hatása van • (szuboptimális állampolgári szolidaritás, öngondoskodás, • innováció, stb) • Az állami beavatkozás függőségi kultúrát hoz létre • (megteremti a maga keresletét)

5. A reform-javaslatok területei • Politikai környezet és a jogállam minősége • Kormányzás minősége és hatékonysága • A szabályozás minőségének javítása • Ellenállás a korrupciós nyomásnak • A függőségi kultúra ellen • Fiskális korlátok a deficithajlam megfékezésére • Az állami szerepvállalás csökkentése • A reformok stratégiája

6. Kormányzati hatékonyság Jogállam minősége HU HU VSG-HU VSG-HU baltiak baltiak Szabályozás minősége A korrupció kézbentartása HU HU VSG-HU baltiak VSG-HU baltiak Az adatok forrása: Világbank, „Government matters” project

7. A politikai környezet és a jogállam minősége • A kormányfüggetlen ellenőrző szervek megerősítése, gesztusokkal és jogszabályokkal • A bíróságok függetlenségének tiszteletben tartása és erősítése • A jogszolgáltatás működési hatékonyságának mérése és tényleges előmozdítása

8. A kormányzás minősége és hatékonysága • A közigazgatási államtitkár szerepének visszaállítása, a közigazgatási apparátus politikai befolyásolástól távolítása • A köztisztviselői kar integritásának megerősítése (új eskü, karrierutak, pártsemlegességi garanciák) • Programbázisú költségvetés, hatékonyságmérés, kötelező költség/hatékonyság elemzések, • Hatékonyabb statisztikai rendszer, közadatok nyilvánossága, adatvédelmi korlátok eltávolítása

9. A szabályozás minőségének javítása • A szabályozási konzisztencia javítása, a szabályozás hatékonyságának mérése • Kiszámítható szabályozási és adóügyi környezet • Az állami adminisztrációs költségek csökkentése, az állami (pl adó-) transzparencia előmozdítása • Munkát terhelő adók csökkentése, adónemek számának csökkentése, • Kiszámítható reformforgatókönyvek

10. Ellenállás a korrupciós nyomásnak • A pártfinanszírozás reformja (csak nyilvános források) • A közbeszerzési rendszer átalakítása (értékhatárok átalakítása, személyes felelősség erősítése) • Köztisztviselők üzleti kapcsolatainak újraszabályozása • Egyéni és szervezeti integritás fejlesztése, új magatartási kódex • Az ÁSZ ellenőrző jogköreinek szélesítése

11. Állami újraelosztásból származó transzferek aránya a medián szavazópolgár háztartásának jövedelmi szerkezetében különböző európai országokban, 2005-ben, % Forrás: EU-SILC 2006

12. A függőségi kultúra ellen • Transzparens összefüggésekre épülő szerződéses jóléti viszonyrendszer kialakítása és működtetése • Az adatvédelmi gyakorlat radikális reformja • Az adó és támogatási rendszereken belüli kedvezmények rendszerének drasztikus szűkítése • A megtakarítások, a gyermekvállalás és az aktív munkavállalás középpontba állítása • Pénzügyi kultúra fejlesztés • Ahol lehet, a helyi közösségek ellenőrző szerepének elősegítése

13. Fiskális korlátok a deficithajlam megfékezésére • A fiskális politikai döntések intézményi feltételeinek javítása • Automatikus kormányzás: a kormányzati döntési szabadság korlátozására az algoritmusok javára; • A Költségvetési Tanács jogkörének erősítése; • Az állami intézmények vezetőinek anyagi és egzisztenciális felelőssége az általuk vezetett intézmények költségvetésének szigorú betartatására; • Az egyes törvényekhez, jogszabályokhoz kapcsolódó hatásvizsgálatok elvégzésének kötelezettsége.

14. Az államháztartási deficit politikai ciklikusságának mérséklése

15. Hosszú távú tervezési szempontok érvényesítése • A hosszú távú elköteleződést megtestesítő közkiadási intézmények kiemelése a politikai ciklusokból; • A hosszú távú egyensúlyt garantáló algoritmusok beépítése a nyugdíjrendszerbe • A generációs elszámolás elemeinek kötelező beépítése az állami költségvetési tervezésbe;

16. Az állami szerepvállalás csökkentése • A nemzetközi összehasonlításban kirívóan magas állami újraelosztási hányad csökkentése érdekében át kell tekinteni az állami funkciókat a kormányzaton belül munkamegosztást; • Felesleges háttérintézmények és felesleges outsourcing megszüntetése; • A központi és önkormányzati feladatmegosztást újratárgyalása;

17. 2008-ban az EU27-ben a 4. legmagasabb államháztartási kiadási arány Magyarországon

18. A reformok stratégiája • Az intézményi reformokba az érintett szakemberek és képviselőik bevonása; • Felülről jövő reformok helyett belülről motivált, kísérleteken és ösztönzőkön alapuló, a helyi adaptivitást felhasználó (inkrementális) reformokat; • Folyamatos párbeszéd a reformálók, a szakpolitikai szereplői és igénybevevői között.

19. Összefoglalva: nem sebességváltásra, hanem váltóállításra van szükség a gazdaságban