Dr.Somogyi Zoltán elnök

1. Dr.Somogyi Zoltánelnök A TURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIÁJA ÉS A VÍZI TURIZMUS LEHETŐSÉGEI Budapest, 2005. július 1.

2. A turizmus állami irányításának új rendszere • Az elmúlt év őszen a kormányzati szerkezet átalakításával az állami fejlesztéspolitika integráns részévé vált a turizmus • A turizmussal kapcsolatos államigazgatási és koordinációs feladatokat 2005. január elsejétől, önálló, országos hatáskörű kormányhivatalként a Magyar Turisztikai Hivatal látja el. 296/2004. (X. 28.) Korm. rendelet alapján

3. Állami irányítás szervezete • Regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter • Politikai Államtitkár • Magyar Turisztikai Hivatal Turizmus párbeszéd színterei • Szektorális: Országos Idegenforgalmi Bizottság • Regionális: Regionális Idegenforgalmi Bizottságok Nemzeti turisztikai marketingtevékenység • Magyar Turizmus Rt.

4. Hosszú távú célok a turizmusfejlesztésben Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia A rendszerváltoztatás óta hiányzott egy átfogó stratégia, amely hosszú távra, parlamenti ciklusokat átívelően kijelöli a turizmus fejlesztési irányait Az uniós csatlakozás időszerűvé tette e hiánypótlását,az új típusú fejlesztéspolitika megvalósítását A most elkészült stratégia, kapcsolódva az EU költségvetési ciklusához 2013-ig vázolja a fejlesztési irányokat

5. Közel 2 évtizedes várakozás, majd 2 éves komoly szakmai műhelymunka, s két hónapos intenzív társadalmi egyeztetés után, elkészült:

6. Új megközelítés: a turizmus nem csupán egy gazdasági ágazatként jelenik meg, hanem az élet részeként • Fő cél az életminőség javítása a turizmus által a turizmus járuljon hozzá a fenntarthatósághoz • A turizmus gazdasági jelentőségét továbbra is fontosnak tartva hangsúlyozza a stratégia, hogy a turizmus haszna több, mint a devizabevételek megjelenése a nemzetgazdaságban.

7. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát (~230 oldal) és összegzését (45 oldal) az OIB 2005. január 20-án jóváhagyta • Nyilvánosságra hozatal (nyomtatott példányok, honlap: www.itthon.hu, www.mth.gov.hu), CD • Kormány előterjesztés készítés • Az NTS képezi alapját a II. NFT turisztikai részeinek

8. A hazai turizmus versenyképességének növelése • A turizmus életminőségre gyakorolt hatásainak optimalizálása Emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés A turistafogadás feltételeinek javítása Attrakciófejlesztés • Termékfejlesztés • Desztináció fejlesztés • Kiemelt desztinációk fejlesztése • A turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása • A turisták komfortérzetének növelése N T S 2005-2013 Emberi erőforrás fejlesztés Hatékony működési rendszer kialakítása • Az oktatási rendszer munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átalakítása • Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása • Szemléletformálás • Helyi desztináció menedzsment szervezet kialakítása • Regionális intézményrendszer átalakítása • A turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása

9. Illeszkedések EU- szakpolitikák Regionális és kohéziós politika II. Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális fejlesztési tervek Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia Helyi fejlesztési igények

10. Desztinációmenedzsment • A vidéki turisztikai helyszínek hosszú távú sikeressége szempontjából meghatározó a desztinációfejlesztés • A turisták nem kizárólag egy fürdő, vagy szálloda alapján választanak úti célt. Élményt keresnek. • Élményt kínálni, vagyis megalapozni a turisták elégedettségét kizárólag komplex turisztikai szolgáltatással lehet • Ez magába foglalja: vonzerőt, szolgáltatásokat, infrastruktúrát, humán erőforrást egyaránt

11. Desztináció menedzsment • Nemzeti, regionális és helyi szinten is működnie kell • Feladatok: piackutás, termékfejlesztés, turisztikai promóció, információs rendszer működtetése, hálózatépítés, továbbképzés, monitoring • Alapfeltételek: alulról jövő kezdeményezés, együttműködés, szemléletformálás

12. „Desztináció” e Duna Komárom-Esztergom megyei szakasza? • Rendelkezik e annyi vonzerővel, hogy önálló turisztikai célterületté váljon? • Rendelkezik e olyan emblematikus adottságokkal, amely a nemzetközi piacon kellőképpen figyelemfelkeltő? • Melyek azok azok a különleges adottságok, amelyek előbbi feltételeket biztosíthatják? • A kiépített turisztikai infrastruktúra milyen célcsoportok igényét elégíti ki?…

14. A víziturizmus számos megnyilvánulási formája(I.)

15. A víziturizmus számos megnyilvánulási formája(II.) • motoros kishajók és yachtok (kajütös - 20 m alatti hosszúság) • vitorlás hajók (A és B kategória) • kis és nagy motoros és/vagy vitorlás kiránduló konferencia-/rendezvényhajók • kis és nagy kabinos üdülőhajók és bárkák • egyéb vízi sporteszközök • (széllovas, stb.)

16. A víziturizmus lehetséges helyszínei 1. Folyók: • Duna fő- és mellékágai, illetve mellékfolyói /Rába, Ipoly, Sió, stb./ • Tisza és mellékfolyói /Bodrog, Hernád, Bódva, Sajó, Körösök, Maros, stb./, illetve Tisza-tó • Dráva 2. Tavak: • Balaton • Velencei-tó • Fertő-tó, egyéb tavak és víztározók, stb.

17. A víziturizmus működésének feltételei (I.) • Vízen való belépés biztosítása a Dunán • A Tiszát érintő aktuális kérdések (folyamatban lévő tervezések, nemzetközi víziúttá-nyilvánítási eljárás) • Vízi határállomások létesítése, korszerűsítése • Vámeljárás/ hajó-vámelőjegyzés könnyítése • Kikötők építésének támogatása

18. A víziturizmus működésének feltételei (II.) • Hajózási szabályzat (HSZ) és más vízi közlekedés jogszabályok módosítása, a vízitúra vezetés szabályozása • Statisztikai - megfigyelési rendszer és a Dunai adatbank kibővítése • Vízitúra rendezvények szervezése és támogatása • Promóció • A fejlesztéshez szükséges anyagi támogatás

19. A turizmus által utóbb támogatott fejlesztések • Dunai nemzetközi yacht-turizmus és a kikötő-hálózat fejlesztése • Balatoni vitorláskikötő-hálózat komplex fejlesztése • Fertő-tavi nemzetközi vízi turizmus fejlesztése • Tiszai és Tisza-tavi nemzetközi vízi turizmus komplex fejlesztése • A Dráva-menti nemzetközi vízi turizmus fejlesztése

20. Köszönöm a figyelmet! Magyar Turisztikai Hivatal H-1535 Budapest Pf. 729 Vérmező út 4. Tel: (361) 225-6505 Fax: (361) 225-6509 Web: www.mth.gov.hu