1 / 18

Az Emberi Jogok Európai Bírósága éves jelentésének I. fejezete

Az Emberi Jogok Európai Bírósága éves jelentésének I. fejezete. Felnagy Vanessa 2012. 10. 08. Emberi Jogok Európai Egyezménye. 1950. nov. 4-én fogadták el 1953. szeptemberében lépett hatályba Cél: alapvető emberi jogok fenntartása+realizálása

beyla
Download Presentation

Az Emberi Jogok Európai Bírósága éves jelentésének I. fejezete

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az Emberi Jogok Európai Bírósága éves jelentésének I. fejezete FelnagyVanessa 2012. 10. 08.

  2. Emberi Jogok Európai Egyezménye • 1950. nov. 4-én fogadták el • 1953. szeptemberében lépett hatályba • Cél: alapvető emberi jogok fenntartása+realizálása • Kötelezettségek kikényszeríthetőségéért 3 intézmény felelt: Emberi Jogok Európai Biztossága, Emberi Jogok Európai Bírósága, Miniszterek Bizottsága • Kétféle benyújtható kérelem: 1, tagállamok közötti 2, egyéni • Egyéni kérelem joga: 11. sz. jegyzőkönyvkötelezőtermészetes és jogi személyekre, egyének csoportjára, civil szervezetekre

  3. Panaszok vizsgálata  Bizottság előzetes vizsgálata  ha a kérelem elfogadható  békés egyezményre való törekvés • Ha nem jött létre megegyezés  ügy továbbítása a Miniszterek Bizottságának • Magánszemélyek  1994-től  „szűrő bizottság” • Ha az ügy nem került a Bíróság elé  Miniszterek Bizottsága döntött az ügyben • Miniszterek Bizottság ellenőrizte a bírósági ítéletek végrehajtását is később ezt a hatáskört átvette a Bíróság

  4. Bíróság kötelező joghatóságának elfogadása eredetileg szintén az államok döntésén múlt • Ha elfogadták  Miniszteri Bizottsághoz való továbbítás utáni 3 hónapon belül  Bíróság  kötelező döntés és kompenzáció • Ha erre nem került sor, a Bizottság döntött az ügyben is ítélt meg kártérítést

  5. Növekvő nyomás az Egyezmény rendszerére • 1980-as évekig a Bizottsághoz panasszal fordulók száma meglehetősen alacsony • ‘80-as évektől kezdve növekedés • Egyre nehezebbé vált az eljárások hosszát elfogadható keretek között tartani • Legfőbb oka tagállamok száma 22-ről 47-re emelkedett

  6. A Bíróság felépítése • Tagállamokkal egyenlő számú bíróból áll • Őket a Parlamenti Közgyűlés választja meg  3 jelölt névsorára szavaz • A bírók nem képviselnek egy államot sem, nem fejthetnek ki olyan tevékenységet ami összeegyeztethetetlen függetlenségükkel+pártatlanságukkal • Hivatali idejük 9 év

  7. A Bíróság plenáris ülése • Megválasztja az elnököt, a két alelnököt és szekciók elnökeit • 5 évre megválasztja a főtitkárt és helyettesét • Elfogadja+módosítja a Bíróság szabályait • Meghatározza a Szekciók összetételét (3 évente változtatják)

  8. Szekciók • Kamarákból állnak • Szekció elnöke+érintett állam által delegált bíró részt kell venniük! • 3 bíróból álló Bizottság 12 hónapra  jól megalapozott esetjog által lefedett esetek

  9. Manapság  szűrő tevékenység  egyesbírói eljárás • 20 bíró egy éves időtartamra • Munkájukat kb. 60 hivatali jogász segíti

  10. Nagy-kamara • 17 bíróból áll (elnök, alelnökök, szekciók elnökei) • Olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek az Egyezmény alkalmazásában súlyos kérdéseket vetnek fel • Mindkét fél egyetértése  Kamara átengedheti az ítélkezést • Ítélet meghozatala utáni 3 hónapon belül bármely fél fellebbezhet hozzá • Öttagú bizottság bírálja el a kérelmeket • Ha helyt adnak az ügyet újratárgyalják

  11. A bíróság előtti eljárás • Bármely tagállam vagy magánszemély  közvetlenül strasbourg-i Bírósághoz fordulhat • Eljárás többségében nyilvános és írásbeli • Bíróság hivatalos nyelve az angol és a francia • Minden új kérelmet hivatali jogászok szűrnek meg  ha nyilvánvalóan sérti az elfogadhatóság kritériumait  egyesbíró  megtagadhatja az ítélkezést  Kamara v. Bizottság

  12. Olyan ügyben, amit jól megalapozott esetjoggal is meg lehet oldani  3 bíróból álló bizottság dönt  egyszerűsített eljárás • Nem szükséges állami bíró jelenléte, de csere lehetséges • Fontos az egyhangúság  ha nincs  Kamara • Bizottság ítélete végleges, kötelező és azonnali hatályú • Az ügyben nem lehet a Nagy-kamarához fellebbezni

  13. Azt az ügyet, amellyel egyik említett szerv sem foglalkozik olyan kamara bírálja el, melynek tagjait a főtitkár jelöli ki • Automatikusan tagja egy bíró, akit az alperes állam érdekében választottak meg • Ügyet továbbítják a kormánynak  kifejti álláspontját  elküldik a kérelmezőnek viszontválaszra  ezt visszaküldik a bíróságnak  bírói hivatal prezentálja  Kamara dönt • Ítélet végrehajtásának ellenőrzését a Miniszterek Bizottsága végzi

  14. A bírói hivatal szerepe • jogi+adminisztratív támogatás a bíróságnak • Jogászok, igazgatási+fizikai munkát végző személyek, tolmácsok • Feje a főtitkár, a Bíróság plenáris ülése választja meg (helyettesét is) • Mind az 5 bírói szekciót egy szekció titkár és helyettese segíti • Feldolgozza és előkészíti a Bírósággal szemben beérkező panaszokat • Jogászok  fájlok, elemzések, levelezés

  15. A Bíróság költségvetése • Kiadásait az Európa Tanács határozza meg • Nincs külön költségvetése az Európa tanács általános költségvetése finanszírozza • Európa Tanács kiadásait a 47 tagállam hozzájárulása fedezi • Bíróság+bírói hivatal költségvetése 2011-ben: 58, 9 millió euró

  16. Köszönöm a figyelmet!

More Related