1 / 14

Nem lett volna jobb borbélynak maradni ?

Nem lett volna jobb borbélynak maradni ?. Sebészet és kártérítési felelősség. Amikor rossz a vezető-szerep. Jelenleg a legtöbb peres eljárás szülészet-nőgyógyászati ügyben indul csak néhány Kórház van a Felügyelet listáján, ahol a sebészet vezet.

berke
Download Presentation

Nem lett volna jobb borbélynak maradni ?

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Nem lett volna jobb borbélynak maradni ? Sebészet és kártérítési felelősség

  2. Amikor rossz a vezető-szerep • Jelenleg a legtöbb peres eljárás szülészet-nőgyógyászati ügyben indul csak néhány Kórház van a Felügyelet listáján, ahol a sebészet vezet. • Szülészet az elmúlt 18 év alatt felkészültebbé lett • Jó és részletes szakmai protokollok • Szakkönyvekben egyre több feltételes fogalmazás • Felkészült tárgyalási szereplés • Mulasztásokkal kapcsolatos több konferencia • Bírói gyakorlatban a meghatározó eseti döntések többsége szülészeti ügyben, és az ítéletek indokolása megjelenik a mindennapi orvosi gyakorlatban (császármetszések száma) • Új vezető szakma várható : sebészet, traumatológia ?

  3. Hátrányos jogi környezet I. • Az orvos egészségügyi szolgáltató, a beteg fogyasztó közöttük fogyasztói szerződés • Az elvárható gondosság, mint a felelősség alapja egyre tágabb értelmezést nyer • Felelősség alapja már nem a kell, hanem az indokolt, a lehetséges, sőt már a nem kizárt is • Minden, ami az elvárható gondossággal elhárítható nem minősülhet kockázatnak • A diagnosztikai tévedés csak akkor mentesít, ha minden szükséges és indokolt gyógykezelési lépés mellett következett be

  4. Hátrányos jogi környezet II. • A szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy ha az elvárható gondossággal jár el, akkor sem lett volna a túlélésre, gyógyulásra nagyobb esély ( nem a nagyobb gyógyulás, hanem a gyógyulás nagyobb esélye az érdekes.) • Minden ismert, lehetséges és súlyos hatással járó következményről tájékoztatni kell, beteget kell döntési helyzetbe hozni • Vélelem: a szolgáltató rosszul járt el, hiányosan tájékoztatott szolgáltatónak kell a vélelmet megdönteni • Sebészet, szülészet, ha kárt okoz általában súlyos egészségkárosodással, halállal végződő esetek magas kártérítések • Sebészetre is a fenti általános jellemzők kiterjednek, alakul az objektív felelősség?

  5. Felelőtlen biztosítás • Csak nevében felelősségbiztosítás • Sebészetre is érvényesek a biztosítás általános problémái, csak itt a magas kártérítések miatt fokozottan: • Alacsony limit, drága biztosítás • Felesleges önrész • Okozott, bekövetkezett, bejelentett egysége a helytálláshoz • Túl sok kizárás • Speciális sebészeti probléma a plasztikai sebészetnél, az esztétikai okból végzett beavatkozás, illetve az esztétikai károsodás a beavatkozás okától függetlenül, mint kizárás.

  6. Leggyakoribb perindítási okok I. • Diagnosztikai tévedések: kórképek nem megfelelő felismerése, sokszor a diagnosztikai műszeres háttér alkalmazásának hiánya, elégtelensége • Műtét-technikai hibák, kiemelten laparoszkópos beavatkozásoknál: mi minősül kockázatnak? Illetve az okozott baj időben észlelésre kerül-e, mindent megtettek-e a későbbi károk elhárítására? • Kórházi eredetű fertőzések: mi felróható? A tenyésztés elmaradása, a preventív antibiotikum hiánya vagy már önmagában a fertőzés?

  7. Leggyakoribb perindítási okok II • Thrombosis profilaxis, tüdőembólia megelőzése: mikor nem kizárt a profilaxis • Idegen test: az idegen test bennmaradásának ténye alapozza meg a felelősséget, szakmai protokoll ellentétes a bírói gyakorlattal • Műtét utáni tünetek nem megfelelő értékelése, késői reoperáció • Nem megfelelő beteg tájékoztatás

  8. Gyógyítás szabadsága? • Egyre inkább áljogosítvány • Csak akkor illeti meg az orvost, ha a gyógymód választásakor alaposan és körültekintően járt el, de ennek részleteit a bírói gyakorlat határozza meg a szakértő csak segédszerepben • Ha a fentieket nem tudja igazolni a szolgáltató lehet, hogy a választása jó volt, de utólag, hogy miért nem választott más módszert felelős lehet • Belegyező nyilatkozat nincs tökéletes, de az csak a szerződést hozza létre, hogy megbízásról beszéljünk a lényeg a tájékoztatás, aminek minden tartalmi hiányossága a szolgáltatót terheli. Cél minél részletesebb írásbeli tájékoztatás csak, ami abból kimarad azt kell szóban igazolni.

  9. Van-e kiút? I. • Visszaút nincs, kiút lehet, ha felkészülten kezeli egy szakma a kártérítési felelősség problémáját • Szakma független protokollok ( pl. antibiotikum terápia, kórházi eredetű fertőzések ) feltételeinek a hatékony betegellátás érdekeit nem sértő esetenként talán túl szigorú előírásainak enyhítése • Szakma függő sebészeti protokollok időbeli hatályának rendezése, védekezést segítő tartalmi változtatások, hogy ne lehessen arra hivatkozni, hogy nem elég alaposak, ezért kellenek a szakkönyvek • Még hiányzó szakmai protokollok megalkotása ( talán sebészetből van a legtöbb a jelenlegiek között)

  10. Van-e kiút ? II. • Minél több intézeti belső protokoll alkotása lehetőség szerint a szakmai protokolloktól érdemben nem eltérő tartalommal • Protokollok megismertetése az orvosokkal a gyógyításban • Protokollokra hivatkozás a szolgáltatók elleni eljárásokban cél: a protokoll tartalma legyen az elvárható gondosság alapja

  11. Van-e kiút? III. • Minél több részletes, egységes tájékoztató nyomtatvány készítése (Szakmai Kollégium, Szakmai Társaságok) • A sebészetben kiemelt tájékoztatás miatt orvos-beteg kommunikáció fokozott oktatása ( legalább a rezidens képzésben) • Sebészeti „műhibákról” konferenciák a szakmának, intézményeknek, kliniko-patológiai megbeszélések - visszacsatolás

  12. Van-e kiút? IV. • Egységes sebészeti dokumentáció, illetve dokumentáció vezetési elvek ( minden dokumentációs hiányosság, ellentmondás, érthetetlenség a szolgáltató hátrányára esik, a status idem nem dokumentáció, a nemleges státusz is rögzítendő) • Az elektív jelleg miatt fokozottan veszélyes egynapos sebészet speciális felelősségi feltételinek kialakítása ( tárgyi feltételek, betegkiválasztás speciális követelményei, tájékoztatás stb.)

  13. Van-e kiút ? V. • Peres eljárásokban felhasználható és a bírósággal és a szakértőkkel is elfogadtatott egységes szakirodalmi bázis létrehozása, fejlesztése. Hibák és szövődmények a hasi sebészetben legyen „kötelező olvasmány” • Sebész végzettségű szakértőkből és jogászból álló csapat kialakítása, aki az intézményeket tudja konkrét ügyekben tanácsokkal ellátni ( működtető szakmai társaság, ha majd érdeke lesz később a felelősségbiztosító) • Minél több gyakorló sebész jelentkezzen be szakértőnek és gyűjtsön társszakmákat, hogy így együtt lehessen szakértőként kirendelni

  14. (Rém)álomkép 2013 • A………………………. szakma országos konferenciáján előadás, ahol felhívják a figyelmet, hogy új szakterületként a ………………………………… lehet az egyik vezető az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelősségének elbírálása során • Példaként a sebészet és kártérítési felelősség kapcsolatát, és annak elmúlt öt évét említheti az előadó. Kérdés, hogy elrettentésként vagy követendő módszerként? • Önökön múlik! • KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!

More Related