1 / 8

Legfőbb nevezetessége: A kilenclyukú híd

Legfőbb nevezetessége: A kilenclyukú híd. A híressé vált kilenclyukú kőhídnak, a történelmi magyarország leghosszabb közúti kőhídjának a folyó két partján lévő, ún. ellenfalak közt mért távolsága 92,13 méter, míg teljes hossza 167,3 méter.

bazyli
Download Presentation

Legfőbb nevezetessége: A kilenclyukú híd

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Legfőbb nevezetessége: A kilenclyukú híd A híressé vált kilenclyukú kőhídnak, a történelmi magyarország leghosszabb közúti kőhídjának a folyó két partján lévő, ún. ellenfalak közt mért távolsága 92,13 méter, míg teljes hossza 167,3 méter. A pusztai állathajtás könnyebbségére szolgált, hogy Povolny a feljárókat szélesedőre tervezte: a felhajtott gulyát, ménest a híd így mintegy kitáruló karként fogadta, megkönnyítve ezzel a jószágot hídra terelni igyekvő pásztorok feladatát. A népi monda szerint, egyszer Ruzsa Sándort a Csárdában a pandúrok el akarták fogni, de ő felpattant a lovára és mivel nem volt híd a folyón 9 szeretője állt a folyó vizébe és a hátukon ugratott át, így menekült meg. Ezért van 9 lyuk a híd alatt.

  2. Állatvilága Az ártéri erdők és a puszta belsejében szórványosan található kisebb kerekerdők gémtelepeknek adnak otthont, de ritka ragadozó madaraikról is híresek. A kékvércsék mellett él itt kerecsensólyom és parlagi sas is. Itt fészkelt először hazánkban a pusztai ölyv. A mocsarak és a halastavak gazdag vízimadárvilágot tartanak el, több mint 330 madárfaj él itt. Tavasszal és ősszel a költöző madarak tízezrei pihennek meg a környéken, ritka ragadozó madarak kíséretében. Hortobágy az ország legnagyobb „madárszállója”. Ősszel a darvak, vadludak vonulása figyelhető meg.

  3. Növényvilága Árterek Kúszónövények: a hamvas szeder, sövényszulák, komló, ligeti szőlő Lágyszárúak: néhol a fehér virágú nyári tőzike  Hullámtér magasabb része: tölgy-kőris-szil Lombkoronaszint: kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei szil ,vénicszil, a fehér nyár, fekete nyár és szürkenyár és tatárjuhar alkotja, míg cserjeszintjében egybibés galagonya és cseregalagonya, veresgyűrű som, kutyabenge és varjútövis él.

  4. Növényvilága Holtágak, mocsarak, tavak és sziki rétek Úszóhínár, rucaöröm, sulyom, közönséges rence,viziboglárka, békalencse, kolokán, békatutaj, tündérfátyol, fehér tündérrózsa, mételyfű, nád, gyékény, tavi káka, virágkáka, mocsári nőszirom , vízi hídőr, ágas békabuzogány, nyílfű, éles levelű zsióka, boglárka, keskenylevelű lórom, vesszős füzény, közönséges lizinka, nadálytő, sziki őszirózsa, sóvirág, őszirózsa, mézpázsit, sziki üröm, sziki kányafű,

  5. Növényvilága Szikes puszták Löszpusztákra, sárga virágú sziki pozdor, névadópusztai cickafark, útifű, sziki madárhúr, villás boglárka, réti peremizs, abárányüröm, csenkesz,zsálya, szegfű, ökörfarkkóró, pemetefű, csalán, bogáncs,madármályva, ördögcérna, tarackbúza, farkas kutyatej, fényperje

  6. Növényvilága Erdők Felső lombkoronaszint: kocsányos tölgy, csertölgy, molyhos tölgy alsó lombkoronaszint: tatárjuhar, mezei juhar mezei szil cserjeszint: veresgyűrű som, fagyal Aljnövényzet: hagymás-gumós növények, pl. saláta boglárka, odvas keltike, nyugati csillagvirág. erdőssztyepp-faj, pl. a magyar zergevirág, a méreggyilok.

  7. Készítette: Csernok Gergő

More Related