slide1 l.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A gyógynövények gyűjtése és termesztése PowerPoint Presentation
Download Presentation
A gyógynövények gyűjtése és termesztése

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 44

A gyógynövények gyűjtése és termesztése - PowerPoint PPT Presentation


  • 159 Views
  • Uploaded on

A gyógynövények gyűjtése és termesztése. A gyógynövények gyűjtése. A vadon termő gyógynövények jelentősége Az európai gyógynövénypiacon a forgalmazott drogok kb. 90 %-a gyűjtésből származik Hazánkban a drogok 50 %-a, a fajok 60-70 %-a kerül ki természetes élőhelyről

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A gyógynövények gyűjtése és termesztése' - bayle


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide2

A gyógynövények gyűjtése

  • A vadon termő gyógynövények jelentősége
  • Az európai gyógynövénypiacon a forgalmazott drogok kb. 90 %-a gyűjtésből származik
  • Hazánkban a drogok 50 %-a, a fajok 60-70 %-a kerül ki természetes élőhelyről
  • A legfontosabb gyűjtésből származó drogok hazánkban (a drogok magyar nevei): kamillavirág, hárfavirág, csalánlevél, csipkebogyó, zsurlófű, cickafarkfű, aranyvesszőfű, orbáncfű, bodzabogyó, bodzavirág, fagyöngy, gyermekláncfűgyökér, bojtorjángyökér
  • A legnagyobb mennyiségben exportált drogok is ezek
slide3

A vadon termő gyógynövények gyűjtésének és felvásárlásának rendszere

  • 2. világháborúig: Hangya Szövetkezet
  • 1970-es években: Herbária, Erdei Termék Vállalat, Mátradrog
  • Hazánkban a drogok 50 %-a, a fajok 60-70 %-a kerül ki természetes élőhelyről
  • A gyűjtés jelenleg hatósági engedély nélkül folytatható
  • A gyógynövények felvásárlása engedélyhez és szakirányú képesítéshez is kötött
  • A felvásárló feladata a gyűjtők munkájának irányítása, előzetes minősítése
  • Az elsődleges feldolgozásról (szárítás, aprítás) a gyűjtő vagy a felvásárló gondoskodik
slide4

A szakszerű gyűjtés feltételei

  • Jó minőségű, magas hatóanyagtartalmú drog csak szakszerű gyűjtéssel, feldolgozással nyerhető, ehhez szükséges:
  • Morfológai ismeretek: a gyűjtendő fajokat azonosítani kell
    • Hasonló mérgező vagy alacsonyabb hatóanyagtartalmú fajok elkülönítése, pl.: hársfajok, orbáncfűfajok, bodzafajok
  • Erős hatású és mérgező fajok ismerete: külön gyűjtendők, esetleg védőkesztyű használata szükséges, pl.: nadragulya, beléndek
  • Veszélyeztetett, védett és fokozottan védett fajok ismerete, csaknem 160 védett gyógynövény van: a védett fajok gyűjtése tilos (96/LIII. törvény), gyűjtésük legfeljebb engedéllyel folytatható, amelyet a természetvédelmi hatóság ad ki meghatározott időszakra vagy mennyiségre
slide6

A szakszerű gyűjtés feltételei

  • A gyűjtendő növényi rész ismerete: a növényfaj mely része, milyen állapotban szolgáltatja a legjobb drogot, meghatározzák a szárhosszat, szárvastagságot, a virágkocsány hosszát, termésszínt
  • A gyűjtési időpont ismerete: drogonként változó, általában napos, száraz időszakban, földbeli szerveket nyugalmi időszakban, virágokat kinyílva, leveleket kifejlődött állapotban
  • Élőhelyismeret: segít a fajok elkülönítésében (acsa- és martilapu), szennyezett élőhelyről növény nem gyűjthető
  • Gyűjtési mód ismerete: optimális minőséget eredményezzen, az ökológiai rendszert ne károsítsa (fák megcsonkítása hárs esetén)
slide7

A gyógynövények termesztésbe vonása

  • Állandó minőség csak ismert és állandó hatóanyag-összetételű növényi nyersanyaggal biztosítható, a minőséget a szennyező anyagok szintén ronthatják, bizonyos fajok megritkultak, a gyűjtők száma csökken, kiváltható az import → termesztés igénye
  • A termesztésbe vonás részfeladatai:
    • A biológiai alapanyag kiválogatása: a vadon termő populációk heterogének
    • Ökológiai feltételrendszer optimalizálása: a faj igényeinek megismerése
    • Az agrotechnika lépéseinek kidolgozása: szaporítás, növényvédelem, gyomirtás, tápanyagellátás, vízutánpótlás, betakarítás, feldolgozás, stb.
slide8

A gyógynövények termesztése

  • Kvázi természetes agrárrendszerek: átmenet a természetes és mesterséges rendszer között, a fajt a természetes előfordulási helyéhez hasonló élőhelyre telepítik, minimális emberi beavatkozás mellett termelnek
    • Előnye: gyengébb területek is hasznosíthatók, a vadon növőknél egységesebb nyersanyag
    • Hátránya: a mennyiség és a minőség korlátozottan szabályozható
  • üzemi formák:
    • A 90-es évekig nagyüzemi (édeskömény, mustár) és kisüzemi termelés (lestyán, mórmályva)
slide9

Családi gazdaság:

    • Célja jövedelemkiegészítés
    • Kisebb területen, munkaigényes, speciálisan termeszthető fajok: majoránna, körömvirág, macskagyökér
  • Agrártermelők, kertészeti jellegű kultúrákkal:
    • Családi gazdaságok, farmgazdaságok min. 25-30 hektáros termesztőterülettel
    • 3-6 kultúra (faj) kezelhető optimálisan
    • Megfelelő, szárító, aprító és tároló helységek, gépsorok
    • Jellemző fajok: menták, citromfű, borsfű, tárkony, lestyán
slide10

Agrártermelők, szántóföldi jellegű kultúrákkal:

    • Egyéni gazdálkodók, hagyományos nagyüzemek
    • A fajok termesztése jól gépesíthető
    • A termőterület elérheti a 80-100 hektárt is
    • 3-6 kultúrát termesztenek
    • Nagy tömegben, nagyüzemi módszerekkel, gépesített módon
    • Jellemző fajok: konyhakömény, koriander, sáfrányos szeklice
slide11

Új típusú termelői szövetségek:

    • Egyéni termelők gazdasági megfontolásból szövetséget alkotnak
    • Könnyebben biztosítható a rendszeres szaporítóanyag-ellátás
    • Közösen fejleszthető a technológia
    • Összehangolható a piaci stratégia
    • Hatékonyabb az érdekérvényesítés
slide12

A gyógynövények és drogok belkereskedelme

  • Nagykereskedelmi cégek: felvásárlás, termeltetés, termékelőállítás és forgalmazás
  • 80-90-es évekig néhány cég (Herbária, Erdei Termék Vállalat), a minőségi ellenőrzést a Gyógynövény Kutató Intézet látta el.
  • 80-90-es évek a nagykereskedelmi tevékenységre jogosult cégek száma ugrásszerűen megnőtt, verseny alakult ki, lassan kialakul a termelői-kereskedői kör
  • megnőtt a gyógynövényeket és termékeket forgalmazó kiskereskedelmi egységek száma:
    • Nem mindig rendelkeznek megfelelő szakismerettel, nőtt a minőségi tanúsítványt nem tartalmazó, sőt toxikus drogok száma
    • Szakismeret nélkül gyűjtött drogok kerültek forgalomba
    • A sok egység ellenőrzéséhez nincs megfelelő ellenőrzési rendszer sem jogi sem szervezeti formában
slide13

A drogelőállítás ökonómai kérdései

  • A termelési költséget meghatározó tényezők
  • A gyűjtéses és a termesztéses módszer költsége között 2-10-szeres különbség is lehet, a termelés költségét befolyásoló tényezők:
    • Gyűjtés esetén nincs termelési költség
    • A gyógynövénykultúrák gépesíthetőség szempontjából nagyon heterogének
    • Egyes fajok ökológiai igénye speciális technológiát vagy eszközöket igényel (pl. olajtök magjának kinyerése)
    • A fajok jelentős része évelő kultúrában termeszthető, ez előnyt és költségcsökkenést jelent (kakukkfű, citromfű)
slide14

A drogelőállítás ökonómai kérdései

  • A piaci elhelyezés lehetőségét meghatározó tényezők
  • A termelés kritikus pontja a piac bizonytalansága
  • A drogok és termékek jelentős része exportra kerül, fontosabb célországok: Németország, Hollandia, Ausztria, Svájc, Olaszország
  • A drogok egy része relatív nagy biztonsággal értékesíthető, áruk változó, de elfogadható (csipkebogyó, hársvirág, borsosmenta)
  • Más drogok esetén a külföldi beszállítók konkurenciája időnként bizonytalan helyzetet teremt (pl.: lengyel macskagyökér)
  • Egy-egy drog kereslete hirtelen megnőhet (pl.: citromfű)
  • Új hatóanyagok felfedezése erősebb keresletnövekedést indukálhat
  • A hazai piac kisebb, de kiegyenlítettebb, jobban tervezhető
slide15

Minőségi követelmények - minősítés

  • A minősítés általános szempontjai
  • A minősítés célja:
    • Egészségvédelem
    • Visszaélés megakadályozása
    • Fogyasztói érdekvédelem
    • Termelői és kereskedői érdekvédelem
  • A minősítési követelményeket a VII. Magyar Gyógyszerkönyv és egyéb szabványok tartalmazzák, a minősítést állami rendeletek szabályozzák
  • Nem használható a drog, ha jellemző színe, szaga, íze nem érzékelhető, romlott, korhadt, dohos, gombás, rovarrágott, idegen anyagot, növényvédőszert tartalmaz, stb.
slide16

A drogok vizsgálata

  • Származás: a drog pontos és részletes neve
  • Azonosság:
    • Makroszkópos vizsgálat: morfológiai bélyegek vizsgálata a szárított, de még nem aprított drogon (nagyító, sztereomikr.)
    • Mikroszkópos vizsgálat: főleg porított drogoknál
    • Azonosítás kémiai reakcióval: ható- vagy vezetőanyagok
    • Azonosítás vékonyréteg-kromatográfiával
    • Azonosítás gázkromatográfiával
    • Azonosítás spektroszkópiásan: színkép alapján
slide17

Tisztaságvizsgálat

  • Organoleptikus vizsgálat: küllemi vizsgálat, a nem megfelelő tisztítás, szárítás, aprítás hatását szűri ki (kavics, toll, rovar, stb.)
  • Szárítási veszteség: 105 ºC-on történő szárítás hatására bekövetkező tömegveszteség (magas nedvesség → penészedés)
  • Hamu- és homoktartalom: hevítés majd izzítás után nyert anyagok, a tisztaságról és az alapanyagról tájékoztatnak
  • Peszticidreziduum vizsgálat: növényvédőszer-maradékok
  • Mikrobiológiai tisztaság: összcsíraszám, penészszám
  • Nehézfém-szennyeződés vizsgálata: vas, arzén, ólom, kadmium, higany, stb.
slide18

Tartalmi meghatározás

  • A drog fontosabb és egyben jellemző hatóanyagainak vizsgálata
  • Kivonatanyagtartalom-meghatározás: vízzel vagy alkohollal készült kivonat mennyisége
  • Duzzadásiérték-meghatározás: nyálkatartalmú drogok értékmeghatározása (1 g drog 5 óra utáni duzzadása vízben)
  • Keserűanyag-meghatározás: érzékszervi módszer
  • Cserzőanyagtartalom-meghatározás: cserzőanyagoknál
  • Hemolitikusindex-meghatározás: szaponinoknál, az a hígítás, amely még teljes hemolízist idéz elő
  • Alkaloidtartalom-meghatározás: gyógyszeripari drogoknál.
  • Illóolajtartalom-meghatározás: érzékszervi és műszeres (fizikai, kémiai) meghatározás.
slide19

Gyógynövénytermékek minőségbiztosítása

  • A minőségbiztosítás a termelési, termékelőállítási és minden olyan folyamatra vonatkozik, amely befolyásolja a termék minőségét.
    • Tervszerűen, írásos utasítások alapján kell dolgozni
    • Ellenőrizés van a termelés előtt, közben és után is
    • Mindent folyamatosan dokumentálni kell
  • Mindezek módját az ISO 9000 nemzetközi szabványsorozat tartalmazza
  • A minőség-ellenőrzés fázisai:
    • A gyűjtött növény azonossága, minőségi mutatói
    • A drog mint végtermék minősítése
    • A tárolás, csomagolás megfelelőssége
slide20

A minőségbiztosító szerv az adott célra akkreditált intézmények, laboratóriumok vizsgálati bizonyítványai alapján

  • A minőség tanúsítása (védjegyek) a gyógytermékek esetén hazánkban inkább csak törekvés
  • A minőségtanúsítást ellenőrző szervetek hatékonyabb formáit is ki kell építeni
slide21

A gyógynövények nemesítése

  • 1999-ben 37 gyógynövényfaj 65 fajtája szerepelt a Nemzeti Fajtajegyzékben, a szegény fajtaválaszték oka:
    • Nem voltak eltérő termesztéstechnológiák
    • Külföldi fajtákat nem hoztak be
    • Nem származott belőle jelentős bevétel
  • A fajtaelőállítás problémái
    • Anyagi és szellemi befektetést igényel
    • Ingadozó a kereslet
    • A fajták védelme jogilag alig biztosítható
slide22

A nemesítés fő irányai

  • A drogként használt szerv produkciójának növelése (macskagyökér gyökértömege), levél/szár arány javítása (menta fajok), virágzat tömegének növelése (orbáncfű)
  • Regenerációs képesség javítása (kakukkfű, majoránna)
  • Szaporítószervek tömegének fokozása (inda a borsosmentánál)
  • Beltartalmi jellemzők megváltoztatása, komponensek növelése vagy arányának megváltoztatása (levendula illóolaja)
  • Toxikus komponensek szintjének csökkentése (zsálya tujonja)
  • Küllemi tulajdonságok javítása (körömvirág színe)
  • Rezisztencia növelése (rozmaring télállósága)
slide23

A nemesítési módszerek

  • Szelekciós nemesítés: pl. magas hatóanyagtartalmú egyedek kiválasztása (kínafa)
  • Keresztezéses nemesítés: két kedvező genotípus tulajdonságainak egyesítése (konyhakömény)
  • Poliploidok létrehozása: természetesen is előfordulhat (cickafark,menták), kevés fajnál alkalmazzák (kamilla, kapor)
  • Mutációs nemesítés: ritka, pl. borsosmenta rezisztenciájának előállítása
slide24

A gyógynövények feldolgozása

  • A drog minősége a felhasználás módjától is függ. Az értékmegőrzés és növelés feltételei:
    • A betakarítás időpontjának optimális megválasztása
    • A betakarítás módjának megválasztása
    • Az alapanyag kíméletes és gyors beszállítása (3-5 óra)
    • Az alapanyag minősítése
    • Feldolgozás előtti tárolás
    • Előkészítő műveletek
      • Tisztítás
      • Aprítás
      • Fosztás
    • Szárítás
slide25

A gyógynövények szárítása

  • Szárítás: műszaki folyamat, amely során a nedvességtartalmat a tárolhatóság szintjére csökkentjük, valamely technikai berendezés ellenőrzött alkalmazásával.
  • A szárítás fizikai tényezői:
    • A szárítólevegő hőmérséklete
    • A szárítólevegő nedvességtartalma
    • A szárítólevegő áramlási sebessége
    • A szárítás időtartama
slide26

A gyógynövények szárítása

  • A szárítólevegő hőmérséklete: a szárítás elején magasabb hőmérsékletet fokozatosan csökkentik, majd hosszabb ideig alacsony hőfokon tartják (ált. 60 ºC alatt).
  • A szárítólevegő nedvességtartalma: a minőség akkor lesz a legjobb, ha víztartalom csökkenése egyenletes.
  • A szárítólevegő áramlási sebessége és iránya: ált. 100-200 m / perc, lehet egyirányú és ellenirányú.
  • A szárítás időtartama: minél nagyobb a hőmérséklet és az áramlási sebesség, annál gyorsabb a száradás.
slide27

Szárítási módok

  • A legmegfelelőbb hőmérséklet ált. 40-65 ºC, a visszamaradt víztartalom 10-12 %.
  • Természetes szárítás:
    • A nap hőenergiájának és a természetes légmozgások felhasználása által.
    • Költségkímélő, de időjárásfüggő.
    • Padlásokon, fészerekben.
    • Szárítókeretekkel, felfűzéssel a területigény csökkenthető.
slide28

Szárítási módok

  • Mesterséges szárítás: mesterséges légáramlást, hőenergiát, az anyag mozgatásához gépi berendezést használnak. Típusai:
    • Hideg levegős szárítás: csak érzékeny drogoknál, a levegő áramlását ventilátor biztosítja, 15-25 º C-on 8-12 napig tart
    • Meleg levegős szárítás: leggyakrabban alkalmazott módszer, 30-80 º C-on 6-8 óráig tart, az anyag és a levegő is mozog
    • Forró levegős szárítás: főleg gyógyszeripari drogok esetén, 200-1000 º C-on 2-5 percig tart,az anyag lebeg, csak 60-80 º C-ra melegszik fel.
slide29

Szárítóberendezések

  • TSZP szárító:
  • Átmenet a hideg és meleg szárítási módok között
  • Különösen magvak, termések szárítására használják
  • Felülete 50-160 m2
  • Az anyagok 4-8 nap alatt száradnak meg
slide30

Dehydro szárító:

  • 2-3 zárt szekrényből áll, tornyonként 32-36 m2 felületű szárítókeret helyezhető el, ezek függőlegesen mozognak
  • Alagút szárító:
  • 10-16 m hosszú vízszintes alagútban 40 db 2 m2 felületű szárítókeretet helyeznek el, a levegőt oldalirányból áramoltatják
  • Schilde szárító:
  • 10 db keretet tesznek a gépbe, ezeket cserélik, a keretnagyság 3 x 2 m, ezeket automata emelőrendszer emeli
  • Imperial és Binder típusú 3-5 szalagos szárítók:
  • Korszerű berendezések, a folyamatok jól szabályozhatók
  • 5 szalagon halad az anyag, az egyikről a másikra esik az áru
  • A szalagsebesség, légsebesség, a levegő mennyisége és hőmérséklete szabályozható
  • LKB-FE, MGF-U és TGSZ_0,6 típusú olajtüzelésű forgódobos gyorsszárítók:
  • Csak egyes fajoknál alkalmazható (pl. télizöld meténg)
  • Kis energiaigény, nagy teljesítmény
slide33

Az illóolajok kinyerése

  • Az illóolajok kinyerésének módozatai:
  • Extrahálás: oldószeres kivonás (petroléter, szén-tetraklorid, aceton, alkoholok), rendszerint melegen végzik
  • Sajtolás: hidegen, a termésfal sajtolásával vagy pépesítés után centrifugálással (narancs, citrom,mandarin)
  • Enfleurage: a növényi részt sertészsírréteggel letakarják, a zsír által felvett illóolajat alkohollal kivonják (jázmin, liliom)
  • Desztilláció: folyadékok gőzzé alakítása forráspontjukon és a keletkező gőzök folyadékká alakítása hűtéssel.
    • Vízdesztilláció: a növényt vízbe teszik, együtt melegítik
    • Víz- és gőzdesztilláció: a növény és a víz elkülönülve van
    • Gőzdesztilláció: a növényen csak gőz halad át.
slide36

Az illóolaj-lepárlás berendezései

  • Előkészítés: főleg aprítás
  • Lepárlás: szakaszos, folyamatos és konténeres üzemű lepárlók
  • Szakaszos üzemű lepárló: légköri nyomású, telített gőzzel és 100 ºC körüli hőmérsékleten történik. Az üstben elhelyezett növényen áramlik át a gőz 4-8 m/perc sebességgel.
slide37

Folyamatos üzemű lepárló: 4-6 m hosszú állóhengerben a növény lefelé a gőz felfelé mozog, a töltés és ürítés folyamatos.

Előnye a folyamatos üzemelés, kis élőmunka-igény, jó térkihasználás és gőzigény.

slide38

Konténeres üzemű lepárló: a növényt tartalmazó tartály szállítóeszköz és lepárlóüst is egyben.

Teljes gépesítettség, minimális élőmunkaigény.

slide39

Hűtés, elválasztás

  • A víz- és az illóolajgőzök a kondenzátorban lehűlve ismét folyadékká válnak. A hűtést az áramló víz végzi.
  • A víz és az illóolaj elválasztása sűrűségkülönbség alapján a florentini edényben történik.
  • A nyers illóolajat a szennyeződéstől és a víztartalomtól megtisztítják
slide40

A gyógynövények tisztítása és aprítása

  • Magtisztítás
    • Vetőmagtisztító és laboratóriumi magtisztító gépeken történik
    • Célja a fizikai tisztaság biztosítása (föld, stb.) és a biológiai képesség javítása (csírázóképesség)
    • Alapja: a mag nagysága, tömege, felülete, színe, stb.
  • A magtisztítás eszközei:
    • Rosták: méret alapján tisztít
    • Szelelők: aerodinamikai tulajdonság alapján tisztít
    • Triőrök: alaki tulajdonság alapján tisztít
    • Koptató és morzsológépek: termésből való kifejtésre
    • Szeparátorok: fajsúly szerint tisztít
    • Mágnesgépek: felület alapján (vaspor kötése) tisztít
    • Szín szerint osztályozó gépek
slide41

A hengeres triőrök a rövid és tört magok, vagy a hosszabb magok elválasztására képesek, a sejtméret megválasztásától függően.

  • A triőrblokkban különböző sejtméretű hengerek találhatók egymás fölött, ha a többlépcsős szétválasztás a cél.
  • A 87/a ábra a rövid és tört szem, a 87/b ábrán pedig a hosszú szem kiválasztásának elve követhető nyomon.
  • 87. ábra - A triőrök működése
  • Forrás: Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár
slide42

Gyógynövény tisztító és aprító berendezések

  • Válogatószalagok: kézi válogatáshoz
  • Vágógépek: méret szerinti aprítás
  • Morzsológépek: morzsolódob, szártalanító, portalanító
  • Őrlőgépek: aprításnál finomabb forma
  • Rostagépek: a kívántnál nagyobb, ill. kisebb darabokat válogatják
  • Triőrök: az anyag formájától eltérő részeket választja ki.
slide43

A drogok tárolása és csomagolása

  • Növénydrogok tárolása: jól szellőző, tiszta, száraz helységekben, a mérgező és erős szagú drogok elkülönítve
  • Növénydrogok csomagolása: jellegtől, mennyiségtől, szállítástól függ: bála, műanyagzsák, papírzsák (nedvszívó drogok), láda, doboz (nyomásra érzékeny drogok)
slide44

A drogok tárolása és csomagolása

  • Illóolajok tárolása: oxigén hatására oxidálódhatnak, a víz bomlást okozhat: alacsony hőmérsékleten, légmentesen, sötét helyen kell tárolni
  • Illóolajok csomagolása: fémedényben, kannában, tartályokban, kis mennyiségben barna üvegedényben