1 / 63

Általános lineáris modellek

Általános lineáris modellek. GLM az SPSS programban 2011. Elmélet. A magyarázat a függő változó teljes heterogenitásának két részre bontását jelenti. A teljes heterogenitás egyik része az, amelynek „okai” a független változók,

Download Presentation

Általános lineáris modellek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Általános lineáris modellek GLM az SPSS programban 2011.

  2. Elmélet • A magyarázat a függő változó teljes heterogenitásának két részre bontását jelenti. • A teljes heterogenitás egyik része az, amelynek „okai” a független változók, • a másik heterogenitás-rész pedig az, amelynek „okait” az egyéb, általunk nem vizsgált tényezők tartalmazzák. Ez utóbbit sokszor a véletlen hatásaként, hibaként is emlegetik.

  3. Lineáris modell yij =  + i + eij ahol: yij a függő változó értéke  a kísérlet főátlaga, fix hatás i fix hatás, oka a független változó, faktor eij hiba, vagy eltérés

  4. A variancia-analízis alkalmazásának feltételei • a maradék független a kezelés és blokk hatástól valamint a függő változótól (véletlen mintavételezés, kísérleti elrendezés) • a maradékok (hibák) normális eloszlású, nulla várható értékű sokaság • a maradékok szórásai a kezeléskombinációk celláin belül egyformák

  5. Alapfogalmak 1. • Faktor: a vizsgálatba bevont független változókat, pl. különböző kezeléseket, tényezőket. • Faktor szint: A kezelések szintjei, pl. műtrágyaadagok. • Kvalitatív és kvantitatív faktorok: Ha a faktorszintek nem numerikusak vagy intervallum skálájúak, akkor kvalitatív, ellenkező esetben kvantitatív faktorokról beszélünk. • Kezelések (cellák): Egyfaktoros esetekben a kezelések megfelelnek a faktorok szintjeinek, többfaktoros esetben a figyelembe vett faktorok szintjeiből előálló kombinációk a kezelések. Pl. amikor a 2 faktor műtrágyaadagok és öntözési módok, akkor a kezelések a (műtrágyaadagok, öntözési módok) összes lehetséges kombinációjából áll.

  6. Alapfogalmak 2. • Interakció: Két változó kapcsolatában akkor áll fenn interakció (kölcsönhatás), ha változó hatása függ az változó szintjétől és fordítva. • Egy szempontos variancia-analízis: Variancia-analízis, ahol csak egy faktor van. • Több szempontos variancia-analízis: Variancia-analízis, ahol kettő vagy több faktor van. • Egyváltozós variancia-analízis: ANOVA technika, amely egy függő változót használ. • Többváltozós variancia-analízis: ANOVA technika, amely kettő vagy több függő változót használ.

  7. Jelölések • n: az adatok száma • k: csoportok száma • r: ismétlések száma • Csoport átlag:

  8. Egytényezős variancia-analízis • Segítségével egy tényező hatását lehet vizsgálni a függő változó mennyiségi alakulására. A tényező, faktor valamilyen csoportképző ismérvvel rendelkezik, a függő változó pedig legtöbbször skála típusú adat.

  9. H0 • A nullhipotézis, hogy az átlagok egyenlők, nincs közöttük különbség. Ez a technika a kétmintás t-teszt általánosítása, kiterjesztése több mintára.

  10. Variancia-analízis lépései • A variancia-analízis modell felállítása. • Szignifikancia-szint megválasztása • A variancia-analízis kiszámítása, az F-próba. • A modell érvényességének ellenőrzése. • Amennyiben az F-próba szignifikáns, középértékek többszörös összehasonlítása.

  11. A modell felállítása • A modellben a mérési, megfigyelési értékeket összegként képzeljük el. • Kísérleti elrendezésnek megfelelő modellalkotás

  12. Lineáris modell yij =  + i + eij ahol: yij a függő változó értéke  a kísérlet főátlaga, fix hatás i fix hatás, oka a független változó, faktor eij hiba, vagy eltérés

  13. Példa • Egy termesztő k kukoricafajta termesztése között választhat. Jelöljük a fajtákat A, B, C, D-vel. Döntsük el, hogy a 4 fajta termesztése esetén azonos terméseredményre számíthatunk-e.

  14. A variancia-analízis kiszámítása

  15. Eredménytáblázat (Excel)

  16. Eredménytáblázat (SPSS)

  17. Eltérés négyzetösszegek (SS) • Összes: alapadatok eltérés négyzetösszege • Csoportok között: csoportátlagok eltérés négyzetösszege * r • Csoporton belül: csoportok eltérés négyzetösszegeinek összege

  18. Szabadságfokok (df) • Csoportok között: k-1 • Csoporton belül: n-k • Összes: n-1

  19. Varianciák • Az eltérés négyzetösszegek osztva a szabadságfokokkal. • SScsk/3 • SScsb/8 • SSössz/11

  20. F-próba

  21. Mi annak a valószínűsége? • Véletlenül 16,38 F-értéknél nagyobbat kapunk egy 3, 8 szabadságfokú F-eloszlás esetén. • P=0,00089

  22. Mikor szignifikáns az F-próba? • Ha létezik legalább egy szignifikáns kontraszt a csoportok között.

  23. A modell érvényességének ellenőrzése • Függetlenség • Normális eloszlás • Azonos varianciák

  24. A maradék független a kezelés és blokk hatástól • valamint a függő változótól (véletlen mintavételezés, kísérleti elrendezés) • Vizsgálat: • Maradékok leíró statisztikája kezelések szerint • a maradékok ábrázolása a megfigyelt és becsült értékek függvényében

  25. Maradékok leíró statisztikája

  26. Maradékok és a megfigyelt értékek közötti függetlenség

  27. Maradékok és a becsült értéket közötti függetlenség

  28. Maradék normális eloszlású, nulla várható értékű • Grafikus normalitás vizsgálat • Hisztogram • Q-Q plot • Numerikus normalitás vizsgálat • Kolmogorov-Smirnov • Shapiro-Wilk

  29. Hisztogram

  30. Q-Q ábra

  31. Kolmogorov-Smirnov teszt

  32. Mintán belüli szórás azonosság tesztelése • Levene-teszt • H0 a szórások megegyeznek

  33. Amennyiben a Levene-teszt szignifikáns • Robusztus tesztek alkalmazása • Welch-tesz • Brown-Forsythe

  34. Robusztus tesztek

  35. Post hoc analízisek Középérték összehasonlító tesztek

  36. Az F-próba szignifikáns • Amennyiben az analízis az átlagok közötti egyenlőséget nem igazolja, szükséges az átlagok közötti különbségek kimutatása. • A variancia-analízist kiegészítő középérték összehasonlító teszteknek kétféle típusa létezik: • előzetes, un. a priori kontrasztok és • az analízis után elvégezhető, un. post hoc analízisek

  37. Post hoc analízisek • A csoportok szórása megegyezik • LSD • Tukey • Bonferroni • Scheffe • Dunett • Student-Newman-Keuls • Duncan • A csoportok szórása különbözik • Tamhane

  38. LSD-teszt (legkisebb szignifikáns differencia) • Alkalmazhatóság feltételei: • A csoportok szórása egyenlő • Véletlenszerűen kiválasztott két csoport összehasonlítására jó

  39. Tukey-teszt • Studentizált terjedelmen alapuló teszt, a p-elemű részcsoportokat ugyanazzal a kritikus értékkel hasonlítja össze. Itt a teljes vizsgálat elsőfajú hibája rögzített, és az egyes összehasonlítások elsőfajú hibája n növekedésével csökken, s így a másodfajú hiba nő.

  40. Az LSD és Tukey-teszt eredménye

  41. Homogén csoportok képzése Tukey módszerrel

  42. Bonferroni-teszt • Páronkénti átlagok különbségének vizsgálatára használható, a két csoport elemszáma lehet különböző is. Lényege, hogy az -hibához tartozó t-értéket korrigálja a független összehasonlítások számának megfelelően.

  43. Scheffe-teszt • A hagyományos tesztek közé tartozik. Ez már valóban a Hg hipotéziseket vizsgálja. Az egyszerű F-próba akkor utasítja el a H0-hipotézist, ha létezik egy a<>0 vektor, amelynél a konfidencia-intervallum nem tartalmazza a 0-t. Ha k darab összehasonlítandó csoport van, akkor k(k-1)/2 összehasonlítást kell végezni. A statisztikája:

  44. Dunnett-teszt • A Dunnett-teszt (1955) egy kijelölt csoportot (kontroll) hasonlít össze a többivel. Eredetileg egyenlő elemszámokra volt érvényes, de később elkészült az általánosítása egyenlőtlen elemszámokra is. Lényegét tekintve páronkénti összehasonlítást végez szimultán, de meg kell adni egy kezdő, kontroll csoportot, és ehhez hasonlítja a többi csoport átlagát. Statisztikája: =kontroll csoport

  45. Dunnett-teszt az SPSS-ben

  46. A Dunnett-teszt eredménye

More Related